Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-30 / 204. szám

V

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS - KISKUN MEGVET LAPJA

in. ÉV FOLT AM, 204. SZÁM

Ara SO fillér

1958. AUG. 30. SZOMBAT

Világ proletárjait egyesüljetek! 6CM58WÖ^

Kiváló eredmények

a lignitporral javított szikes talajon

Ssakemúereh látogatása a dunamesiti kísérleti

telepeken

Sok «zakember, tudományos kutató adott randevút egymásnak csütörtökön reggel a fülöp- szállási vasútállomáson, ahonnan együtt folytatták útjukat a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Intézet kísérleti telepeire. Ott volt Herke Sándor professzor, tudományos kutató, Szekér Tamás, a tudós munkatársa, akik a Duna menti szikesek javítását tűzték célul maguk elé, ott voltak a Bács megyei tanács mezőgazda- sági szakemberei, Sarok Antal, a megyei tanács elnökhelyettese vezetésével, a budapesti, bajai, szegedi és szolnoki vízügyi igazgatóság szakemberei, az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, a budapesti és kecskeméti fajtakísérleti intézet, a Pest megyei Talajjavító Vállalat képviselői, valamint a hartai Lenin és a solti Szikra Termelőszövetkezet agronómusai és még sokan mások.

A nagyszámú mezőgazdasági szakember csütörtöki találkozójának története még a tavaszi hónapokra nyúlik vissza. A megyei tanács ugyanis felfigyeli Herke professzor sikeres lignitporos talajjavítási kísérleteire. (A Talajjavító Vállalat sikertelenül próbálkozott ezzel.) És felkérte Herke professzort, hogy a megye állami gazdaságainak szikes részein végezzen kísérleteket.

A szakemberek első útja a Csengődi Állami Gazdaság solt- szentimrei üzemegységéből kiszakított kísérleti telepre vezetett. Oldalakat lehetne írni a látottakról, a sokféle műtrágya- és rizsféleségekkel folytatott kísérletekről, most azonban a lényeg az volt, hogy

a lignitporral javított parcellákon sokkal szebben fejlődött a növényzet.

De nemcsak a rizs, hanem minden fajta növény meghálálta a iignitporos eljárást. A kukorica — a szakemberek véleménye szerint is — 25 mázsás lesz holdanként, a vörös here pedig eddig két kaszálás után 30 mázsát adott. Rizsből 20 mázsás termést várnak.

Szekér Tamás, a

irányító tudományos munkatárs]: elmondta, hogy holdanként 300 mázsa lignitport munkáltak a talajba.

Az itt látott kísérletek lényege j az, hogy a Duna mentén is lehet i rizst termelni, s a gyengébben | szódas, szikesedésre hajlamos szántókon kiváló eredményt lehet elérni más növényfajtáknál is ezzel az eljárással.

A találkozón részt vett szakemberek ezután Fülöpszállásra mentek, ahol Herke professzor előadást tartott részükre. Elmondta, hogy a Duna—Tisza közi szikeseket az erősen szódás talajok kivételével lignitporozással fel lehet javítani. A kísérletek olyan helyeken folytak, ahol 1948/49-ben csődöt mondott a rizstermesztés. Sarok elvtárs felszólalásában elmondta, hogy a megye vezetői nagy figyelemmel kísérik a kísérleteket, s a megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben és szakcsoportjaiban — ahol erre mód van — az elkövetkező években fel fogják lendíteni a rizstermesztést.

\egyeJsxer leit élüxem\ a Hajai Asztalosipari< i általai

Vállalatunk dolgozói 1958 első félévi munkasikereinek eredmé-i r.yeképpen ismét elnyerte a] büszke és kitüntető élüzem cí-1 met. Az asztalosipari vállalat ez-] zel negyedszer vette át a kitün-i tetést dokumentáló oklevelet. —, Bensőséges ünnepség keretében< ez alkalommal több dolgozónk] részesült kitüntetésben, illetvei pénzjutalomban. Nyolc dolgo-j zónknak nyújtották át a »Kiválói dolgozó" jelvényt, oklevelet és] a vele járó pénzjutalmat. A kitüntetettek mellett a vállalat ve-] zetősége 13 dolgozót részesítetti pénzjutalomban.

Nagy volt az öröm és a megelégedés a dolgozók körében kü-J lönösen a nődolgozók gondolnak! vissza hálásan az ünnepségre. A ] vállalat vezetősége ugyanis ez alkalomból egy szép mosógéppel ajándékozott meg bennünket. Vezetőink figyelmessége sokban megkönnyítette a második műszak, az otthoni munka végzését.

Túri Istvánná levelező

ROMAN ASSZONYOK LÁTOGATÁSA 2

MEGYÉNKBEN 8

(2. oldal) P

! 500 VAGON NÄDHULLA- § DEK SORSA

] (3. oldal) %

' HATÄRJÄRAS a szerem- o ; LEI BÉKE TSZ-BEN g

j (3. oldal) g

> FIGYELŐ

| (3. oldal) g

! A RÁDIÓ

) JÖVŐ HETI MŰSORA O

> (4. oldal) o

’SPORT 8

] (5. oldal) 2

’ A NYÁRVÉGI 2

> MÉLYSZÁNTÁSRÓL

> (5. oldal) §

5 BAJAI HÍREK o

! (6. oldal) 2

J-OOOOOOOOOOOO-OOOO-OOOOO-o

Kiállítás és vásár a riírös Napokon

A kecskeméti Hírős Napo' kát október 10-e és 14-e között rendezik meg. A Hírős Napok keretében — a Rákóczi úton és a Vasútkertben — kiállítást és vásárt is tartanak majd.

Pedagógus nagyaktíva Hátán

Hatalmas siketed szex e

A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES

A BAJAI JÁRÁS közel háromszáz pedagógusát, iskolaigazgatóját és nevelőjét, valamint a járás községeinek tanács- és partvezetőit hívta össze csütörtökön Bajára az iskolai év kezdete előtt az MSZMP bajai járási végrehajtó bizottsága és a járási tanács. A József Attila művelődési ház Dózsa-termét zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt Papp György elvtárs, a járási pártbizottság niásod titkára mondott beszámolót.

Hangsúlyozta, hogy pártunk művelődéspolitikai irányelveinek szellemében elsősorban a bizalom légkörének megteremtésére és erősítésére van szükség, hogy ebben a légkörben nevelőink kibontakoztathassák pedagógiai, gyermeknevelési és a társadalom formálásában is részt vállaló törekvéseit. Ahhoz azonban, hogy nevelőink valóban kimagasló eredményeket tudjanak elérni a jövő nemzedékek nevelésében, a szocialista ember kialakításában, arra van szükség, hogy a bajai járás nevelői — akár csak megyénk minden nevelője — elsajátítsa, magáévá legye a munkásosztály tudományos világnézetét, megismerje és oktató, nevelő munkájának részévé, elválaszthatatlan legfőbb vezérlőjévé tegye pártunk elméletét, a marxizmust-leniniz- must.

Ugyanezt a gondolatot fejtette ki részletesebben a felszólalások során Madarász László elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, amikor hangsúlyozta, a nevelők iskolán kívüli és iskolai munkájának összefüggését. A nevelő nem szigetelődhet el a társadalomtól — mondotta —, hoyyha azt akarja, hogy valóban szocialista szellemben nevelje S gondjaira bízott gyermekeket. Ha visszavonul a társadalmi életben való részvételtől, lemond a szocialista neveléssel szemben jelentkező, annak az eredményeit csökkentő káros behatások elleni harcról is. Minden nevelőnek érdeke tehát, hogy részt vállaljon a pártunk által irányított hatalmas arányú társadalmi nevelő munkában, hiszen ezzel saját iskolai nevelő munkájának eredményeit gyarapítja. j

Békési Lajos elvtárs a Műve-* lődési Minisztérium Tanácsi Felügyeleti Osztályának vezetője is ebben a szellemben buzdította a nevelőket, hogy tartsanak önvizsgálatot, vessék össze saját érdekeiket az egyes helyeken jelentkező világnézeti elmaradottság tarthatatlan voltával, tisztázzák saját lelkiismeretük, nevelői hivatástudatuk előtt, képesek-e, hajlandók-e pártunk^ célkitűzéseinek szellemében, a szocialista embertípus kialakításában elengedhetetlen világnézeti nevelés követelményeinek megfelelni. Erről beszélt Pétiké János elvtárs is, a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke.

AZ EREDMÉNYES és értékes1 vitában felszólalt még Tettinger Antal bácsbokodi általános iskolai igazgató, Gazdag János, dá- vodi igazgató, Zana Kornélia, garai nevelő, Mándity Mihály,, csávolyi igazgató és Kovács János, a járási szakszervezeti bi-] zottság elnöke.

Pétiké János elvtárs, a járási1 tanács végrehajtó bizoitságának. elnöke negyedszázados nevelőit munkásságának jutalmául ma-; gas pénzjutalomban részesítette* Gréczi Lajos, érsekcsanádi élta-j lános iskolai igazgatót. Az érte-' kéziét Papp György elv társ zárszavával ért véget. _ (—yla)

KECSKEMÉTEN lépett fel utoljára ebben az évadban két táncjátékból és Kodály Székelyfonójának részleteiből álló új műsorával a Magyar Állami Népi Együttes, miután bejárta megyénk városait és külföldön is ismételten hatalmas tetszés kíséretében szerepelt.

Kodály szülővárosában szinte az együttes kedves, külön ajándékaként hatott a csodálatos Székeiyfonó részleteinek bemutatása. A mű legszebb részeiből álló válogatást ragyogó felkészültséggel és paratlan fegyelmezettséggel szólaltatta meg a kórus, a négy szólista és a zenekar. Különösen a zenekari és kórusrészletek kimagasló dinamikai és mélyről jövő érzelmi erényei tűntek ki, nem csoda, ha a színházat zsúfolásig megtöltő hallgatóság mindkét előadáson hatalmas tapssal fogadta a produkciót, melyet Lantos Rezső VIT-díjas karnagy vezényelt erőteljesen és érzelmekben gazdag dinamikával. Szobek Marta és Kuzma István duettje és a Szomorúfűzfának kezdetű altszóló, amelyet Vereczkei Maria tolmácsolt mély átéléssel, valamint a Csapó Károly pompás iiumorú baritonszólója: az El „téne inüumi, méltán aratott nagy tetszést. Az együttes értékes kulturális küldetést teljesít, amikor országszerte megszólaltatja Kodály gyönyörű dallamait, a Székelyfonó részleteit.

A BEMUTATOTT két táncjáték Rábai Miklós Kossuth-díjas koreográfus érdekes és Budapesten is nagy elismeréssel fogadott műve. A Petrovics Emil zenéjével megjelenített Barcsai szeretője című tánedrama ismert székely népbaíladék hangulatát, feszültségét és kavargó indulatait idézi. Különösen a férj és

feleség drámai erejű és féktelen indulatokat fellobbantó szólója mutatta meg, hogy Rábai Miklós ezúttal jó úton jár. A Kis- bojtár ellentmondásosságának béklyóit levetve a népi táncmotívumokban rejlő drámai erőt és indulatokkal teljes dinamikát figyelemre méltó módon használja fel emberi cselekmények és jellemek közérthető és világos, emellett művészi szépségében magával ragadó tolmácsolására.

Az Orbán és az ördög, melyben Arany János Jóka ördöge c. költeményének eseményeit idézik a táncjáték alkotói ugyancsak népi tőről fakadt mozgás- elemekkel, a vidámságot, a groteszk karikatúrát viszi színpadra. Pantomim, népi tánchangulat és balett elegyedik igen nagy sikerrel és tökéletes szintézisbe foglalva az Orbán és az ördögben. Szinte kitágítja és magasabb egységben mutatja meg népünk tánchagyományainak értékeit és a jellemzés, az események megjelenítésének új útjain jár ez az érdekes és magával ragadó, két képből álló táncjáték. Különösen az ördög szerepét táncoló Molnár Lajos és az utolérhetetlen karikírozo készséggel rendelkező Mátyus Zoltán táncait fogadta nagy tetszéssel a kecskeméti közönség.

KÖSZÖNETÉT kell mondanunk az Állami Népi Együttesnek a Baros Gábor vezénylésével bemutatott két táncjátékért és azért a pótolhatatlanul nagy kulturális küldetést teljesítő buzgalomért és lelkesedésért, hogy elhozták megyénk színpai daira és Kecskemétre is Kodály gyönyörű dallamait, s olyan helyeken is megszólaltatták a Székely fonót, ahova egyébként nem juthatott *’olna el ez a remekmű* Csáky La jos .