Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-03 / 182. szám

A .MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS -KISKUN MEGYEI LÁPJA Világ proletár jai, egyesüljetekl Üt ÉVFOLYAM, 182. SZÁM Ára 60 fillér 1958. AUG. 3. VASÄRNAP KOMOLY FOKÚMON VITATTAK MEG A MEGYE KULTURÁLIS ÉLETÉT ■ A tanácskozáson részt vettek a megye tanácselnökei is — Augusztus 1-én a bajai József Attila Művelődési Házban — a hatnapos megyei népművelési tanfolyamon — a megye községi tanácselnökeinek, népművelési felügyelőinek, ügyvezetőinek és művelődési otthon igazgatóinak két előadásban ismertették a könyvtárak és a kultúrotthonok jelentőségét és szerepét a falu kulturális életének további fej­lesztésében. Gira László elvtárs, a bajai járási könyvtár vezetője »A könyvtár helyzete és jelentősége a népművelésben« című előadá­sában részletesen foglalkozott a tanyai és falusi könyvtárak a Hároméves tervünk melyet a legutóbbi országgyűlés iktatott törvénybe, méltán táp­lálja megyénk dolgozóiban is a lelkesedést, a munkakedvet. Ez a terv a szocialista építés sze­rény, de jól megalapozott, né­pünk felemelkedését szolgáló terve. Célja, hogy a népgazdaság arányait helyreállítsa és egyben kijavítsa az elmúlt években e téren elkövetett hibákat. A terv a nehézipar elsődleges fejleszté­sét tartja a főfeladatnak, de megnyugvással nyugtázhatjuk azt is, hogy nagy szerepet ját­szik benne a vidéki városok, községek fejlesztése Is. És itt érdemes megállni né­hány számadatnál. Kecskeméten húszmilliós költséggel új szállo­da épül. Kiskunmajsán, Duna- patajon, Jánoshalmán, Bácsbo- kodon és még több községben új törpevízmüvekkel és még sok-sok új kúttal javul az ivó­vízellátás. Ugyancsak a három­éves terv során fejezik be a megye valamennyi községének villamosítását. Több, megyénk­ben levő községben épül járda, új kuitúrház, s külön bizottság dolgozza fel a helyi ipar fejlesz­tésének lehetőségeit, terveit. A hároméves terv idején nagy összegeket fordít államunk a belvizek lecsapoiására, az öntö­zéses területek növelésére is. Kiskunhalas és Kiskőrös fürdő­várossá épül, ahol a melegvizű gyógyfürdőkben gyógyulást nyernek a betegek. Megvalósítható célok ezek? Az 1958-as évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a tervek meg­valósulásához a lakosság legkü­lönbözőbb rétegei társadalmi munkájukkal is készek hozzájá­rulni. Mélykúton például szé­lesvásznú mozi épül. Borotán iskolát, Izsákon és másutt ha­sonló kulturális intézményeket alkotnak önkéntes társadalmi munkával a megye dolgozói. S ez a legnagyobb biztosíték ar­ra, hogy nemcsak a hároméves terv éveiben, hanem az azt kö­vető időben is gyorsabban ha­ladunk előre a szocializmus épí­tése, a dolgozók anyagi és kul­turális jólétének emelése útján. Tatár Lajos, ft megyei tanács terv­osztályának vezetője. felszabadulás óta elért eredmé­nyes fejlődésével, s összehason­lítást tett a Horthy-korszak és népi demokratikus rendszerünk művelődés-politikájának tartal­mi és eszmei különbségéről. Elő­adásában hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom leverése óta a párt helyes politikája következ­tében tanácsaink fokozatosan felismerik a könyvtári helyzet igazi megoldását s egyre inkább saját könyvtáraik gazdájává válnak. Ezt mi sem bizonyítja jobban mint például az, hogy a bajai járás községi tanácsai ebben az évben közel 50 ezer forintot biztosítottak a község­fejlesztési alapból új könyvek vásárlására. Radics József elvtárs, a bu­dapesti Népművelési Intézet Tu­dományos Osztályának munka­társa előadásában a falusi mű­velődési otthonok sorsáról és jelentőségéről adott számot. Többek között utalt arra, hogy a kultúrotthonok feladata a fej­lődésben megállapodott embe­rekkel való foglalkozás, a fel­nőttek és az iskolán kívüli ifjú­ság nevelése, Majd a kultúrott­hon-mozgalom fejlődéséről be­szélt. Megállapította, hogy amíg 1950-ben 433 kultúrotthonunk volt, addig ma 2022 működik a tanácsok felügyelete alatt. A továbbiakban arról beszélt, hogy jogi alapon is biztosítani kell a kultúrotthonok zavarta­lan működését. Ebben az évben az országban közel száz műve­lődési otthont építenek község­fejlesztési hozzájárulásból. A két előadást vita követte. A felszólalók közül Nagy Sándor. Molnár József, Cseh László, Szennai Aranka, Fekete Dezső elvtársak elmondták, hogy töb­bet vártak Radics elvtárs elő­adásától. Az csupán általános tájékoztatást adott. Madarász László elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese bejelentette, hogy a megyei ta­nács művelődési osztálya rövi­desen elkészíti a kultúrotthonok működési szabályzatát és terve­zetét, amely javaslatokkal, el­képzelésekkel segíti megoldani és előbbre vinni a falu kulturá­lis életét. A délelőtti vita Urbán Pál elvtárs zárszavaival ért véget. Hészüid&k a vasutas A LOTTÓ JUTALOM­SORSOLÁS NYEREMÉNYJEGYZÉKE <2, oldal) MIÉRT ÉRDEMES ÖSSZEFOGNI? (3. oldal) ÜJ TERMÉS (4. oldal) ÉPÍTSÜNK A PÄRT- CSOPORTRA JÓ, HA TUDJAK A GAZDÁK (4. oldal) SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7. oldal) MINDEN NAP EGY SZOBABÚTOR szimath kazmér írása (8. oldal) Párnatáncot mutatott be a madarasi tánccsoport a me­gyei kulturális seregszemlén. — Tiltakozásukat fejezték k! Soltszentimre község kommu­nistái és dolgozó parasztjai az amerikai agresszió ellen. Köve­telik, hogy szüntessék be a Li­banon és Jordánia ellen irányu­ló és a világbékét fenyegető ag­ressziót. Cfjelajántás augiuztiu 20-ra : A félegyháziak tiz nappal hamarabb fiiridheM Rövid idő múlva megyénk dolgozói a vasutasnapon emlé­keznek majd a vasút munkásai­ra. Erre a napra készülnek a vasutasok, mégpedig tettekkel. A pályafenntartási dolgozók fá­radságos munkával védik a pá­lya biztonságát, a kereskedelmi főnökség dolgozói gyorsan to­vábbítják az árut, a vontató sze­mélyzet túlsúlyos vonatokat visz, a forgalom dolgozói pedig bizto­sítják hozzá a »zöld utat«. Mellékelt képeink munka köz­ben mutatják be a kecskeméti pályafenntartás és a kereskedel­mi főnökséghez tartozó legjobb dolgozókat. A forró nyár Félegyházán sok ember fejében megforgatja azt a kérdést, hogy mikor lesz kész a fürdő. Ezt nagyon jól tudják a Mélyépítőipari Vállalat dolgo­zói is, és éppen ezért határoz­ták el, hogy az alkotmány ünne­pének tiszteletére a határidő előtt tíz nappal, tehát augusztus 10-én lehetővé teszik, hogy a medence vízzel telíthető legyen. Ezért kettőzik erejüket a me­dencében utolsó simításokat végző szakmunkások a "nagy - bukszás- (legjobban keresnek) Rádi testvérek és a Tatai bri­gád. Bízunk abban, hogy fel­ajánlásukat beváltják és az augusztus 20-i népünnepélyen a félegyháziak kedvük szerint az új fürdőben üdülhetnek. Életbe lépett c kecskeméti városi tanács vízszolgáltatásról szóló szabályrendelete A Kecskeméti Városi Tanács ez év április 11-i ülésén sza­bályrendeletet alkotott a vízszol­gáltatásról. A rendelet a kihir­detés napján, július 30-án lé­pett életbe. A tíz fejezetből álló rendelet meghatározza a vízszolgáltatás­ra vonatkozó általános rendel­kezéseket, a vízszolgáltatási kö­telezettséget. magánvezetékek el­készítését és fenntartását, a víz­díjakkal és egyéb szokásokkal kapcsolatos rendelkezéseket, va­lamint azokat a hatósági és büntető eljárásokat, amelyek az esetleges szabálysértéseket követik. A magánvezetékek elkészíté­sével és fenntartásával foglal­kozó fejezet előírja, hogy vízve­zeték szerelését magánház tulaj­donos csak a vízművel, illetve jogosult szerelő iparossal ké­szíttethet el. Aki magánvezeté­ket akar készíttetni, átalakíttat­ni vagy kibővíttetni, köteles azt a vízműveknek írásban beje­lenteni. A beadványnak tartal­mazni kell az ingatlan tulajdo­nosának nevét, lakását, az in­gatlan helyét, a berendezést ké­szítő iparos nevét és lakását, to­vábbá az ingatlanon levő vízzel ellátandó terület alaprajzait és a vízhasználat célját stb. Az ingatlan magánvezetékét a vízmű csak abban az esetben kapcsolja össze az utcai köz­csővel, ha a berendezés a meg­adott engedély feltételeinek tel­jes mértékben megfelel és a nyomáspróbát kiállotta, QLeg go etikát szótőt iermeJőizönefUezetbfn hozzáláttak a. táatafi itmtk elkéizitéiékez Minden járásban megkezdték munkájukat azok a bizottságok, amelyek felülvizsgálják 42 na­gyobb, szőlő- és gyümölcster­mesztéssel foglalkozó termelő- szövetkezet gazdálkodását. Ezer katasztrális hold szőlőt és gyü­mölcsöst érint ez a vizsgálat. A bizottságok a helyszínen álla­pítják meg. hogy milyen lehető­ségek vannak a szőlő- és gyü­mölcstermesztés fejlesztésére és ötéves tervet dolgoznak ki. A tervben szerepel a felújítás, a talajerőutánpótlás, az új telepí­tések lehetősége és így tovább A bizottságok a termelőszövet­kezetek tagságával együtt dol­gozzák ki a tervet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom