Petőfi Népe, 1958. augusztus (3. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

1958. augusztus 20, szerda T ntrtüt A tanács és a politechnikai aUtatás A BÁCSALMÁSI Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága az iskolai év megkezdése előtt ki­bővített ülésen vitatta meg a já­rás oktatási helyzetét. Az ülésen részt vettek a községi tanácsok vb-elnökei és az iskolák igazga­tói. A beszámoló megállapította, hogy az előző esztendőkhöz ké­pest a tanulmányi eredmény te­kintetében nincs lényeges válto­zás. A bukott tanulók száma azonban a múlt évvel szemben 2.8 százalékkal csökkent. Keve­sebb mulasztás történt a múlt évben az iskolákban. Az átlag- számítások alapján a mulasztás 3.4 nappal csökkent a járásban. A 1 özelmúlt napokban öröm­hír futott végig községünkben, Lírágszélen. Itt vannak a kubi­kusok! — mondták egymásnak az emberek vidáman és moso­lyogva. A tanácsházához menet meg-iltam és 'rültem én is a körém tömörült emb_.ekkel együtt. Amikor a kis csoporttól elváltam, önkéntelenül a „régi jó idők” jutottak eszembe. A- harmincas évek idején minden o. ággyűlési vál ztás alkal­mával Szabóki, a hírhed fő­mérnök, mint képviselőjelölt megígérte, h-gy elkészül a kö- vesút Drágszél és Homokmégy között. Ha ősszel vagy télen a liomokmégyi embernek dolga volt Miskén, a paprikatelepen vagy a gyógyszertárban, akkor csaknem 20 kilométer kerülővel tudta a dolgát elintézni. Ha Ha miskei, drágszéli dolgozó akart menni a szakmári vasút­állomáshoz vagy kocsival Ke­cel, Kiskőrös, Öregcsertő köz­ségbe, ugyancsak ezt a kerülőt kellett neki megtenni. Tudta ezt a „méltóságos úr” is. Ezért minden választáson ígéretet tett, hogy meglesz a kö­vesük Ehhez csak némi kortes szivar és egy kis áldomásra volt szükség és biztosítva volt a kép­viselői titulus és a velejáró ho­norárium. A választás után eltűnt a „nép ügyét képviselő” úr. Az új vá­lasztásokig csak akkor látták, FOGLALKOZOTT a beszá­moló az iskolai szakkörök mun­kájával és a politechnikai okta­tás feltételeivel. Megállapítható, hogy e tekintetben intézkedése­ket kell tenni, mert a jelenleg működő szakkörök száma és tel­jesítménye nem ad megfelelő alapot a politechnikai oktatás megindításához. A beszámolót vita követte, amelyen több községi vb-elnök és iskolaigazgató szólalt fel, majd a v. b. úgy határozott, hogy az 1952. évi 15-ös törvényerejű ren­delet megtartását szigorúbban fogják ellenőrizni a községekben és a nótárius mulasztók szülei­vel szemben alkalmazzák a tör­ha főmérnöki irodájában térdig hajolva inségmunkát kértek tő­le. Hogy mennyire bűvös szó volt a kövesút, jellemző, hogy amikor vitéz Galántai a kisgaz­dák és Halmai, a nyilasok kép­viselője ezzel a szóval lépett a pódiumra: elhódították Szabó­kitói a mandátumot. Persze a kövesút megint elmaradt. A kutya megváltozott, de a lánc ugj anaz maradt. Az évek tel- tek-múltak és a nép várta, mi­kor valósul meg Szabóki úr ígé­rete. Ezév tavaszán a drágszéli ta­nács egy küldöttséget menesz- tc . a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba és kérték, hogy kövezzék ki az utat. A kérést Homokmégy és Miske község tanácsa is támogatta. Kérésü­ket a minisztérium megvizsgál­ta és annak helyt adott. Ez év­ben mintegy 1200 méter lesz ki­kövezve, a többi a jövő év tava­szán készül el. Kérésünket támogatta Farkas József t"*“*vei tanácstag és Rigó János országgyűlési képviselő, a járási pártbizottság titkára is. Minden kérkedés és választási kortcsfogás nélkül jelentjük be. hogy a három községnek több mint húszéves óhaja válik valóra. Beros Ferenc vb-elnök, levelező vény szigorát. SZOBA KERÜLT az iskolai munka fokozottabb tanácsi el­lenőrzésének problémája is. A járási tanács végrehajtó bizott­sága kötelezően írja elő a helyi tanácsoknak, hogy az iskolaigaz­gatók útján gondoskodjék a ha­nyag, feladatát nem teljesítő ne­velők felelősségre vonásáról. In­tézkedés történik a pedagógusok földigényeinek kielégítéséről is. A most felszabaduló tartalékte­rületekből juttatnak a rendele­tek előírásainak megfelelően az arra igényt tartó nevelőknek. — Azokban a községekben, ahol az úttörők gyakorlati foglalkoztatá­sára nem túlinak rendelkezésre yyakorlókertek, a felszabaduló tartalékterületekből juttatnak s a politechnikai képzés céljára —, ahol erre más helyiség nem kí­nálkozik — az iskolák rendelte­tésére kell bocsátani a községi művelődési házak egyik helyisé­gét. Az iskolaigazgatók részére ha­tározat mondja ki továbbiakban az úttöröfoglalkozások rendsze­res látogatását, (vg) örül a vadász örülnek a bácsalmási vadász- brigád tagjai, mert régóta nem tapasztalt vadszaporulatot észlel­lek, amikor végigjárták mintegy 8000 holdas vadászterületüket. A brigádtagok körülbelül 5 — 600 íogolycsaládot olvastak meg és igen sok fácánra és nyúlra is le­het számítani a vadászidényben. ■ Időnként őzek és szarvasok is áttévednek erre a területre. Leg­utóbb a Táncsics Termelőszövet, kezet tagjai élve fogtak el két, a határban kóborló szarvastehenei és egy fiatal bikát. Átadták a karapancsi vadgazdaságnak, ahol szabadon engedték a fiatal álla­tokat. ooooeo-ooooeo Ötezer kilowaöos naperőmű készül Szovjet tudósok és mérnökök befejezték az 5000 kilowatt ka­pacitású naperőmű terveit. Az erőművet az Ararát-völgyben építik fel, ahol a nap évente 2600 órán át süt. Az erőmű évi ter­melése 2 200 000 kilowattóra elektromos energia lesz. Hogyan valósult- meg Szabóki „méltóságos úr" ígérete Este van. A községtől távoleső tanya szobájában sárgás fényt terít szét a petróleumlámpa. Az asztal mellett kemény arcvo- nású asszony, Lőrincz Istvánná tanácselnöknő ül, s beszél. Sza­vai nyomán, mint pergő film­kockákon megelevenedik a falu — Lakitelek — kilencéves tör­ténete. — Körülbelül 600 család la­kott.itt 1949-ben — mondja. — összesen két iskola s három bolt működött. Augusztus 20-án — azon a napon, amikor bejelen­tették az új alkotmányt — let­tünk önálló község. Jól emlék­szem. A faluban ezidőtájt két- három motorkerékpár, húsz rá­diókészülék, s talán ötven ke­rékpár volt. Azóta? Számokban talán alig lehet kifejezni, mi­lyen nagy változások történtek... Beszél, s szinte minden mon­data egy-egy fejlődési állomást jelent a falu életében: » Felépül az új tanács­háza, s a tanácskiren­deltség bútorát átszállítják a modern, korszerű épületbe. — Hosszú- és középlejáratú hite­lekből 170 új lakóház épül, új kutat fúrnak a vízellátás meg­javítására, s ősszel megkezdő­dik a termelőszövetkezet szerve­zése. Tavasszal kibővül a vasút, új sínpárt fek­tetnek le Kunszentmárton és Lakitelek között. Megjavul a város és a falu kapcsolata. Meg­alakul a Micsurin Termelőszö­vetkezet. 1951. 1950. Falu, amely alkof máoyunkkal egyidős Lakitelek megkapja a villanyt, a házakban kigyulladnak- a villanyégők. Az új, egytantermes iskolát, s a ne­velői lakást ünnepélyesen átad­ják. Felépül a vasútállomás mellett a víztorony, létrehozzák az 50 kát. holdas, 350 hold sző­lővel rendelkező állami gazda­ságot, amely azóta is sok em­bernek ad kenyeret. Ebben az évben veszi át a falu irányítá­sát a cselédlányból lett tanács­elnöknő — maga, a falu törté­netét elmesélő Lőrincz Istvánné. A Nagy Imre-félo program, s a faluban letelepedett horthysta tisztek aknamunkája folytán feloszlik a Micsurin Termelőszövetkezet. Egyidőre, úgy látszik, megakad a fejlődés, ám a község nem hagyja magát, ősszel bölcsőde nyílik egy magánházban, amely­hez a tanács 10 000 forinttal já­rul hozzá. Ebben az évben ála­kul a ma már 400 tagot szám­láló szőlőtermelő szakcsoport, amely minden megpróbáltatást, — még az ellenforradalom viha­rát is kiállta. A húsz személyes új bölcsődét ünnepélyes keretek között adják át rendel­tetésének, a régi helyén pedig óvodát létesítenek. S ebben az évben egyre többet gondolnak a nagy tanyavilágra: Szikra — 1954. 19o3. 1952. ahol egyetlen kút sem volt — szivattyús, fúrott kutat kap. 1955 Az Űj Élet és az Al­kotmány Termelőszö­vetkezetek megalakulása teszi emlékeztessé ezt az évet. A község lakói egyre jobban igye­keznek a falut szebbé tenni. Nagyobb részben társadalmi munkával rendezik az utakat, s elkészül a 400 méteres beton­járda 30 000 forint községfej­lesztési hozzájárulással. 1950. A lakitelekiek még nem tudnak semmi­ről, Új kultúrházat terveznek, mozival s már határozatot is hozott a tanácsülés az építkezés megindulásáról, amikor egy hét- tel az ellenforradalom előtt fel­oszlik a két termelőszövetkezet. S talán csak az előbb felsorolt sok eredmény, népi demokrá­ciánk rengeteg adománya tartot­ta józanságban az embereket. Ez azonban éppen elég volt erre, s ezért nem történt különösebb felforgató cselekmény az ellen- forradalom alatt a községben. lur« I Gyorsan konszolidáló­* • I dott a helyzet Laki­teleken. A politikai zűrzavar után megkezdődött a munka: ekkor tettek hitet a falu pa­rasztjai a szocializmus felépí­tése mellett. A 36 000 forintba kerülő vásárteret felépítették, — a 7000 forint beruházáson kívül minden munkát ők végeztek. A cÁtujtuzhu 2.0-án adják át Képünk a Tiszakécskei Permetezőgépgyár új műhelyét, a szeszfőzde- és vakcina-szereidét mutatja. A műhelyt alkotmá­nyunk 9. évfordulóján avatják fel. — A Bajai Ünnepi Vásár kul­túrműsorán részt vesz a buda­pesti 24 tagú dzsessz tancrevü. 20-án este 6 órakor a Dózsa-te- temben a művelődési ház szín­játszócsoportja előadja a -Ran­devú humorral« című zenés víg­játékot. — Egyénileg dolgozó parasz­tokat látnak vendégül augusztus 20-án a solli Szikra és a Szalk- szenlmártoni Békéért Tsz-ben. A tsz dolgozói bemutatják eted- ményeiket az ünnepségen, mely­nek rendezésébe bekapcsolód­nak a helyi nőlanácsok. „Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a városi tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács.” (Magyar Nép­köztársaság Alkotmánya 30. §.) 4 tanácson munkájáról beszél a megyei tanács két ehcxhelyehese lurgu Jenő: Madurusx László: 1949 óla kilenc év lelt el — mondja Varga Jenő elvtárs. — Kilenc év alatt sokat változott, alakult a tanácsok munkája. Kez­dettől fogva egy-egy terület igaz­gatási szerveinek összefogása volt és ma is ez a legfőbb fel­adatuk. Viszonyunk a választók­kal hosszú ideig nem volt elég szoros, 1954 óta azonban fejlődés mutatkozott ezen a téren is: a tanácstagok rendszeresen talál­koztak választóikkal, megbeszél­ték velük gondjaikat, bajaikat. A tanácsi munka az elmúlt kel- három évben éppen ezért a tö­megkapcsolatok erősödése miatt jelentősen javult, s a végrehajtó bizottság e munka további javí­tásán fáradozik. tanyai utakat 7 kilométer hosz- szúságban kijavították, s a köz­ségi tanács 13 000 forintos be­ruházása mellett 49 000 forint társadalmi munkát végeztek. Ez évben létesült 1.15 holdon a kísérleti kutatótelep, s megala- alakult egy ipari növényeket termelő társulás is. — Két hónapja vagyok a me­gyei tanács apparálusuban. Eddig mint pedagógus is, közvetlenül ereztem a lanacs irányítását, új munkaterületemen mégis sok új dolgot tapasztaltam. — A tanács fontos feladata tgyrészt a közügyek iránti érdek­lődés felkeltése, másrészt a dol­gozó rétegek bevonása a köz- agyek végrehajtásába. Ennek Legjobb eszköze a különböző ál­landó bizottságok kiépítése. Mun­katerületem lényeges célkitűzé­sének tartom a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, s az ifjú­ság alapos tájékoztatását a me­gye gazdasági életéről, s lehető­ségeiről, hogy felkeltve ezek iránt az érdeklődést, a legszéle­sebb rétegeket bevonhassuk az állandó bizottságok segítségével a tanácsi munkába. 1^58. Ebben az évben is ________gyarapodott a falu eg y új, 40 000 forintba kerülő egytantermes iskolával és a hozzáépített nevelői lakással. Milyen rövid idő egy község történetében 9 év, s népi de­mokratikus államunkban mégis mennyire megváltoztatta a falu egész arculatát! — Nejncsak a község, hanem az emberek is megváltoztak: na­gyot nőttek az igények — fe­jezi be a visszaemlékezést a ta­nácselnöknő. — Ma már 800 rádiókészülék, több mint 60 m i- torkerékpár, s 1200 darab ke­rékpár van a faluban, nem is beszélve a 12 boltegységről, amely minden igényt kielégít. 1959—60-ra szeretnénk a víz­hálózatot bevezetni, felépíteni a négytantermes iskolát, s régi vá­gyunkat, a kultúrházat. Pislog a lámpa, búcsúzunk. A meleg éjszakában őrszemként állnak a kukoricaszárak, a sző­lőkarók, s bentről, a villanyfé­nyes faluból kihallatszó rádió­zene is hirdeti: az alkotmánnyal egyidős község népének felemel­kedést, jobb életet hozott 1949. augusztus 20-a, önálló községgé alakulásuk napja. Gémes G — Nagyon sok helyen ugyanis egészen hibás nézetek uralkod­ónak belpolitikánkról, elszigetel- ‘ten mérik a mindennapi élet té­nyeit, s ezért húzódoznak is a közéletben való részvételtől. A nevelés tehá1 egész társadalmunk ügye. Nemcsak sokat kell be­szélni róla, de valóban nevelni is kell ott, ahová éppen képes­ségünk, képzettségünk és nem utolsó sorban pártunk állított. A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE I. kőiét A négykötetes mű első és má­sodik kötete a marxizmus előtti |filozófiai tanok töriénetével, a {harmadik és negyedik kötet a marxista filozófia, valamint a marxizmus kialakulása után el­terjedt filozófiai áramlatok töi- ténetével foglalkozik. A mű ma­gyar nyelven most megjelent l. kötete a filozófia fejlődését Nyugat-Európában a XV111. szá­zad végi (randa polgári forra­dalomig bezáróan, Észak-Ame- rikában a nemzeti felszabadító háború befejezéséig és a kapi­talizmus győzelméig, vagyis a XVIII. század végéig, a XIX. f század elejéig. Oroszországban ja dekabristák 1826. évi felkelé- íséig bezárólag, a keleti ctszá- . gokban pedig a kapitalizmus 1 oltani kialakulásáig ismer leli,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom