Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-17 / 167. szám
4. oldal 1958. július 17, csütörtök íl (Bájéula ’ Legördült a függöny. Vége az előadásnak. Utólszor ebben a színházi szezonban {elcsattant a taps, mellyel egyben a kecskeméti Katona József Színház egész évi munkáját is búcsúztatja a közönség. Azt gondolhatnák sokan, hogy ez már a pihenés nagy nyári képeskönyvét nyitja ki a színház minden dolgozója előtt. Pedig nem egészen így van. A kulisszák világa után most az őszi évad előkészítésének nagy és felelősségteljes munkanapja virrad a színház vezetőségére. Készül az új műsorterv, befejeződnek a szerződtetések, sőt már az őszi nyitódarab első lépéseit is útjukra segítik gondos kezek. Búcsúzástól a viszontlátásig — az őszi évadkezdésig — útra- valónak szeretnénk adni most a közönségnek: mit várhat az új évadtól, milyen elvek vezérlik a műsor összeállítóit, s emlékezetbe próbáljuk idézni néhány tanulságot is, melyet a búcsúzó színházi év termelt ki. cA. legel io é» legfotilosuhb: megadni a közönségnek a lehetőséget, hogy megismerhesse a legfrissebb, a mának szóló magyar drámatermést. Hiszen legszebb és legfőbb hivatása minden magyar színháznak mégis csak az, hogy életre segítse, felmutassa a születő újat, ami a jelenben gyökerezik, abból sarjad ki és az élet forró közelségét árasztva tanít, nevel, nemesít, vagy meggondolkodtat. Az elmúlt évekhez képest itt jelentős fejlődés várható. Szóba került máris Dobozy Imre Szélviharjának bemutatása. De foglalkozik azzal a gondolattal is színházunk, hogy Fejér István Bekötött szemmel című művét és Fehér Klára Nem vagyunk angyalok című vígjátékát is műsorra tűzi. Értesülésünk szerint Gimes Imrével és Rideg Sándorral, valamint Sólyom Lászlóval folytak tárgyalások egy-egy mai tárgyú mű műsorratűzése céljából. A nyitódarab is magyar szín— Termelőszövetkezeti látogatást szerveznek Katymáron július 20-án az ottlevő Sztaha- nov Tsz-be. A látogatáson részt vesznek a környező termelőszövetkezetek és társulások tagjain kívül egyénileg dolgozó parasztok is. padi mű lesz. Móricz Zsigmond Űri murijára esett a választás. Drámairodalmunk múltbeli java termésében válogatva Bródy Sándor Dada című, régóta nem játszott művének, Molnár Ferenc Liliomjának felújításán gondolkodik színházunk. o t világ. drámaíró da t mának klasszikusai közül az idén kezdett Shakespeare-ciklus jövőévi darabja, a halhatatlan szerelem balladája, a Romeo és Julia szerepel a tervek között. A nagy angol költőóriás mellett Moliére Képzelt betege, esetleg a Férjek iskolája és Schiller Stuart Máriája került számításba. Minde- nik kitűnő lehetőséget tartogat egy-egy drámai művészünknek nagyot lépni előre a realista ábrázolás útján. örömmel és büszkeséggel jelenthetjük, hogy színházunk birtokában van Kuo Mo Zso, a nagy kínai gondolkodó egy történelmi tragédiájának a nyers- fordítása. Ideiglenes címe: Ármány és hűség. A hírek szerint a békeharcos remekmű a nagy kínai nemzeti költő, Cü Jüan tragikus sorsát ábrázolja, hangulatban bámulatraméitóan emlékeztet a mi Bánk bánunkra. Csak még néhány cím! Tervezi színházunk Sardou klasszikus számba menő vígjátékának, a Szókimondó asszonyságnak, Tank, nálunk alig ismert angol író egy feszültséggel teljes, mai tárgyú drámájának közönség elé vitelét is. A program tehát változatos, ha figyelembe vesz- szük, hogy felveti az említetteken kívül még Kohout tavaly Budapesten bemutatott Ilyen nagy szerelem című drámáját és Brecht Svejk című művét is. Svejket, a nagy cseh író — Ha- sek — klasszikus figuráját Brecht, a hitleri Németország, a második világháború miliőjében viszi színpadra. (Végezetül nétieíng megoldatlan problémára kell emlékeztetnünk. Pedagógusok és szülők százai emelik fel évek óta a szavukat a sajátos ifjúsági műsorigények jobb kielégítése érdekében — éspedig joggal! Nem nekik való darabok egész sora került az elmúlt években az ifjúsági bérletek tulajdonosai, a fiatalság elé. Régi adósságát törlesztené le a színház, ha megfelelő, gondosan kiválogatott, fiataloknak szóló művek bemutatására is vállalkozna valamilyen formában. Az eddigi gyakorlatot úgy véljük, nem tarthatjuk fenn a következő esztendőben. Nem mondhatunk le arról, hogy ifjúságunkat ne megfelelő művek műsorratűzé- sével neveljük, tanítsuk meg az életre. Qlemkii lőttben. megérett a megvalósulásra az is, hogy bekapcsoljuk színházunkat az eddigieknél jóval szervezettebb és alkalmasabb formában a megyeszékhely, a megye irodalmi és zenei életébe. Irodalmi színpad és zenei ismeretterjesztés lenne a zászlóján ennek a programnak, mely kaput nyitna a világirodalom, a szovjet és a magyar irodalom, a zeneművészet szélesebb horizontjai felé. Bízunk benne, hogy színházunk a jövő esztendőben is tovább halad az együttessé ko- vácsolódás útján és erélyesebb, határozottabb irányvonallal, művészeti vezetéssel áll helyt pártunk kulturális cékitűzéseinek, a szocialista kultúrforra- dalomnak rá váró szakaszán. Csáky Lajos OCépik a. keeik&ntfi dalőita /á/k&zö rói Mintha most lett volna... olyan élénken él még emlékezetünkben ez az ünnepi felvonulás. Lelkes énekesek menetelnek lobogó zászlók alatt. Képünkön a 70 éves Kodály-kórust látjuk. A zászlóavatás forró hangulatát tükrözi második képünk. Büszke, kipirult arcú munkásőrök énekelnek. Vidáman, erőtől duzzadóan száll a dal, a Munkásőr-induló. MIT <kqtp kaiujMáf lútkóziiafLfcL Nem a legalkalmasabb időben tértünk be a Dunavecsei Járási Könyvtárba. Éppen átépítés folyik. A könyvtár vezetője, Borbély János elvtárs mégis szívesen ad felvilágosításokat. Elmondja, hogy csaknem 6000 könyv áll itt a központi könyvtárban az olvasók rendelkezésére. Ki is használják ezt a könyv barátai, nagyrészt olyan emberek járnak ide, akik állandó olvasók. Ugyan kik, mit olvasnak? Milyen az iránya az olvasási kedvnek, az érdeklődésnek? A legszorgalmasabb olvasók: a gyerekek — Természetesen — mondja Borbély elvtárs — az ifjú nemzedék keresi fel leggyakrabban Néhány évvel ezelőtt fogamzott meg a gondolat: énekkart kellenek alakítani Jánoshalmán az elődök példája nyomán. Ugyanis a 40-es években a fiúiskolának Ádám József vezetésével (azóta a kecskeméti Kodály-kó- rus vezetője és a zeneiskola igazgatója) kiváló énekkara volt, egy- izben a rádióban is szerepeltek. A veteránok, akik a régi országos hírű iparos dalárdának is tagjai voltak, Lovas József — a népszerű Do- dó bácsi — vezetésével énekkart toboroztak. Kezdetben a 20— 25 fővel működő énekkar egyre bővült és Gyukity Márk kiváló karnagy vezetésével igen szép sikereket ért el. A földművesszövetkezet, a jó gazdához méltóan, minden anyagi támogatást megadott. Mindenki lelki- ismeretesen eljár a próbákra, nem riadva vissza esőtől, sártól, fagytól. Később a tánccsoport Is megalakult Nemes Károly tánctanár vezetésével« , » & „^ánoslialmi Hobogós-tycl alaít” A fáradhatatlan munka meghozta gyümölcsét. Az énekkar két éve viseli a büszke címet: a megye legjobb földinűvesszövel- kezeti énekkara. A megtisztelő cím mellett jutalomban is részesültek: két hétig a Balaton partján szórakoztak. Az együttes 1957-ben érte el eddigi legnagyobb sikereit. A kecskeméti megyei versenyen első díjat nyert. Jutalom 20 ezer forint és négy napi kirándulás Siófokra. És ekkor, mint derült évből a villámcsapás, jött a hír: Gyukity Márk karnagyot elhelyezik. Mindenki attól félt, hogy a siker útja megszakad, feloszlik a lelkes gárda. Nem így történt! Űj karnagy érkezeit Gay Boldizsár személyében és ősszel ismét megindult a kitartó munka. Hetenként kétszer próbáltak, a táncosok négyszer is. Ekkor már másutt is felfigyeltek az együttesre és a siker útja egyre felfelé ívclődött. Az énekkar meghívást kapott a SZÖVOSZ IV. kongresszusára és a rádióba. Kimondhatatlan öröm volt, hogy az énekkar ott állhatott az ország négy legjobb földmű vesszövetkezeti énekkara között az Erkel Színház színpadán, Bárdos Lajos vezényletével. Másnap a rádió készített felvételeket az énekkar számaiból és két hét múlva idehaza hallgathatta mindenki rádióján az énekkar ajkán felcsendülő dalt: »Jánoshalmi Dobogós-híd alatt«. A dicsőség nem szállt a vezetők fejébe. Űj műsor kell. új dalok, új táncok. Felújításra került a To- borzó című táncjáték, melynek koreográfiáját Lovas József készítette. Köszönetét érdemel Nemes Lia, a Magyar Állami Népi Együttes tagja is a cigánytánc betanításáért. Az itthoni bemutató után nemrégiben Kun- fehértón szerepelt az együttes, a nemzetközi Szövetkezet Nap alkalmából. Ez alkalomból oklevelet kaptak jó munkájuk elismeréseképpen a legjobbak: Kollár Magdi, Lovas József és Nemes Károly. Külön dicséretet érdemelnek a legrégibb, a leghűségesebb tagok: dr. Karsai Ferenc és felesége, dr. Mészáros József és felesége, Kovács Mihály és felesége, Árpás Károly, Borka Zsuzsi, valamennyi óvónő és tanítónő. Jó nyaralást mindenkinek és őszre új erővel előre a további .sikerekért! Németh Mihály a könyvtárat. Olvasóink több mint fele diák, aki évközben itt találja meg az iskolai tanulmányok kiegészítéséhez szükséges olvasmányokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy az ő olvasási kedvük nyáron sem csökken. Ilyenkor aztán sok mindenfélét olvasnak, a kalandos útleírásoktól kezdve a rádiótechnikai népszerűsítő irodalomig. Jelentős paraszti olvasótábora is van a könyvtárnak. Számuk a paraszti munka természeténél fogva télen a legnagyobb. A szépirodalmi művek mellett, igen sok mezőgazdasági szakkönyv talál olvasóra. Különösen sokan keresik a növény- termesztési, szőlő- és gyümölcstermelési szakmunkákat. Egy külön kis kör állandóan a méhészeti szakkönyveket reklamálja. Az asszonyok sem a szentimentális regények felé vonzódnak. Igen sok parasztasszony keresi a baromfitenyésztési útmutatókat. Sokan olvasnak szakkönyveket A községgel szemben ott füstölögnek a Duna magas partja mögött Sztálinváros kéményei. Sokan járnak oda munkába, de munka után pihenni, okulni felkeresik a könyvtárat. Legnagyobb érdeklődéssel az ipari vonatkozású szakkönyveket keresik. A fémesztergálásról szóló művek, az autózásról, a motorozásról szóló könyvek szinte egy percre sem pihennek meg a könyvtár polcain, kézről-kézre adják őket. Örvendetesen növekszik a szépirodalom iránti érdeklődés is. A klasszikusokat kézrői-kézre adják Ha végiglapozzuk a kölcsönzési kartotékokat, szinte feltárul előttünk az egész falu réte- geződése. Az értelmiségi olvasók — elég szép számmal vannak — főleg a klasszikus szépirodalomhoz vonzódnak. Állandóan kézben vannak Tolsztoj, Csehov, Balzac, Dickens regényei, egymás között cserélgetik Ady, Móricz, Mikszáth, Petőfi, Vörösmarty műveit. Nagy gonddal, de azért arányosan sikerűi! fejleszteni majd minden érdeklődési ág irodalmát, könyv- állományát a könyvtárban. Az alapvető művek általában megvannak, úgy hogy a felnőtt magántanulók, vagy levelező tagozatra járó dolgozók is elismeréssel nyilatkoznak a könyvtár sokoldalú irodalmi anyagáról. Nem egy közülük itt is tanul, forgatja a kézikönyvtár könyveit. Szívesen járnak ide hiszen kellemes, tágas olvasóterem áll a rendelkezésükre, ahol csendben, zavartalanul foglalkozhatnak tanulmányaikkal. A mostani átépítés is az olvasó, a tanuló ember kényelmét szolgálja. Ez egészen természetes, hiszen napról napra növekvő igényeket kell kielégíteni. Most éppen gyerekek válogatnak az egyik szekrényben a diafilmek között, pörgetik a színes filmszalagokat, nevetgélnek, közben felelősségteljes vitában válogatnak. Eldöntik, hogy melyik fijmet vegyék kölcsön, mert a könyvtár ismeretterjesztő diafilmek kölcsönzésével is foglalkozik. Mégpedig szép sikerrel. Sőt olyan tanyai településekre, ahol a lakosság mozit ritkán láthat, szívesen el is mennek a könyvtár munkatársai egy-egy vetítettképes előadást tartani. Egy javaslat a kölcsönzés új módszerére Jó érzésekkel távozik az ember éhből a könyvtárból, melyben mint nagyítóüveg alatt e nap sugarai, összegyűlnek t falu életének rezdülései, változásai. Ez az élmény adja az én búcsuzásul szánt javaslatomat is. Íme: Dunavecsén számos dolgát intéző vidéki fordul meg naponta. Közülük soknak akadna ideje várakozás közben olvasásra. Legtöbbjük bizonyára örülne is, ha lehetősége lenne kölcsönvenni néhány órára egy jó könyvet. Személyi igazolvány ellenében kapná meg, úgy mint a pályaudvari kultúrváróter- mekben. Gondolkozzanak rajta az illetékesek, hátha meg lehetne valósítani. Persze, ha javaslatom mellett döntenének, nem ártana, ha feltűnő helyen egykét tábla hívná fel a figyelmet a könyvtárra és a kölcsönzés ez újszerű iehelőségéie. Deák, Sándor ,
