Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-18 / 168. szám

1958. júiius 18, péntek 3. oldal Géo, ífép, cr é b . • • A homoki mezőgazdasági nagyüzem EGYIK LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁJÁRÓL Az ország területének majd­nem egyharmad része homokta­laj. Ezeken a homokokon a fel- szabadulás előtt kevés nagy­üzem volt. Azóta örvendetesen szaporodtak az állami gazdasá­gok és a termelőszövetkezetek. Bár tavaly ezek zöme jövedel­mezően zárta az 1957-es évet, még sok feladat vár rájuk, Ezek közül egyik legfontosabb: a gépesítés. Sajnos e tekintetben még elég rosszul állunk. Erőgépünk a leg­utóbbi időkig egy volt, egy G 35-ös traktor, amely egyes vi­déken és körülmények között még használható, de homokon az első perctől kezdve rossz ha­tásfokkal — sok üzemanyaggal, kis teljesítménnyel — dolgozott és a gyáriparunk által készített munkagépeket képtelen volt vontatni. Ezenkívül van most már Zetorunk. Ez eredetileg csak növényápolásra készült, keskeny gumikerekekkel, ma­gas építménnyel, két hengerrel. A lazább homokon ez sem tud­ja hivatását betölteni. Néhány lánctalpas géppel — amelyre még visszatérek — befejeződött az erőgépek sora. A munkagé­pek sem megfelelőek. Évekkel ezelőtt telepítettünk például 150 centiméteres sor­távolságra szőlőt, hogy majd hözzászabjuk a gépesítést, de most sem tartunk messzebb an­nál, hogy a Gépkísérleti Inté­zetben csupán kutatási téma a homoki szőlőművelés gépesí­tése. Külföldről a közelmúlt­ban hoztunk be néhány jó sző­lőművelő gépet, de általános el­terjedése még messze van. A Helvéciái Állami Gazdaságban aratott sikerük bizonyítja, hogy még sok kellene belőlük. A szőlő feldolgozása, amely lé­nyegesen könnyebb az előbbi feladatnál, ott tart, hogy a régi kisüzemi feldolgozó gépekkel, présekkel dolgoznak és csak a must elvezetésére kerestek némi megoldást, Cegléd-Csemőn 1057 őszén az ország szőlosgazdasá- gai részére bemutatót tartottak a nagyüzemi szőlőfeldolgozás­ról. Távol áll tőlem az a gon­dolat, hogy lebecsüljem a sok igyekezettel és jóindulattal teli kezdeményezést, de döbbenetes, hogy az emberi erővel, egysze­rű emelők segítségével feldön­tögetett 20 mázsás kádak a kö­vetendő módszer. Folytathatnám az almaválogatással, a permete­zéssel, porozással, egészen a gyümölcsösük talajmuveleseig. Eddig úgy tűnhet fel, hogy summi egyebet nem akarok, mint gépgyártásunk eddigi munkáját ócsárolni, vagy vár­ni a sültgalambot. Nem, de sür­gősen tisztázni kell, milyen gé­peket kér a homoki nagyüzem, másrészt milyen lehetőségek vannuk e gépek beszerzésére, illetve előállítására. Az erőgépek vontatási hatás­fokára végeztek már homoki kísérleteket és megállapították, hogy itt a legrosszabb)vontatá­si hatásfoka (legnagyobb üzem­anyagfogyasztása és csúszása) a gumiabroncsos traktoroknak van. Ennél jobb a vaskerekű, és legjobb a lánctalpasé. Ezt' ter­mészetesen csak számok. A vi­lágon mindenütt, ahol homokos területek vannak, a gumiabron­csos erőgépekre térnek át. A lánctalpast legtöbb esetben mellőzik, a vaskerekesekről nem is beszélnek. A hazai kísérletek tudomá­sunk szerint minden esetben olyan kétkerékmeghajtású gu-: miabroncsos gépekkel folytak, amelyek egyéb szempontból sem voltak megfelelők. A lánctalpas­ról viszont jól tudjuk, hogy ha vontatási hatásfoka kielégítő is, a lánctalp minden évben tönk­remegy, felújítása évenként csak olyan nagyteljesítményű gépek­nél fizetődik ki, amelyeket pél­dául altalajjavítási munkáknál használnak. (SZ. 80-as.) Kísérle­teznek most műanyaggal is, amelyből készült lánctalp nem kopna. Ügy látszik a külföldi gya­korlat alapján, hogy homokon a négykerékmeghajtású, megfelelő bordázatú, nagy hatsó meghajtó kerekekkel rendelkező gumiabroncsos erőgép a legjobb, legalább négy hengerrel. A szükséges lóerő mind a nagyobb erőgépeknél, mind a növényápo­lásra használandó kis traktorok­nál — a munkagépek nagysá­gától, elhelyezésétől függően — külön megállapítandó. Alapelvként meg kell állapí­tani, hogy a munkagépek — az erőgépek jobb kihasználása ér­dekében — függesztettek legye­nek. Természetesen a homok megművelésére készüljenek. Or­szágosan nem lehet egy típusú ekekormánylemezt készíteni. Az ország harmadrészét képező ho­mok ebből is mást kíván. Tisztában vagyunk azzab hogy gépgyártásunk belátható időn belül nem tud — külön a homok részére — elegendő erő­gépet gyártani Ezért helyes vol­na, néhány külföldi gépet még behozni a különleges homoki feladatok elvégzésére. A behozatal nem­csak a hiány pótlására, hanem a tisztázatlan kérdések eldönté­sére is szolgálhat. Az össz-gép- behozatalból nem kér nagyoüb részt a homok, mint amennyit országos értéke képvisel, annyi azonban most már nélkülözhe­tetlen. A munkagépeknél más a hely­zet. A homokra könnyen vontat­ható és mégis nagyüzemi vető­gép kell, homoki eke, tárcsa, kultivátor, permetező és porozó­gépek es még számtalan olyan kertészeti munkagép, amelyeket fel sem tudok sorolni. Ezekre azonnal szükség van, s gyártá­sukra gépiparunk már ma is képes. Egri Andor az Állami Gazdaságok Megyei igazgatóságának főagronómusa Gyorsan megy a kárbecslés a bajai járásban ványozza is a szövetkezetnek. VASKÜTON, Bátmonostoron a kárbecslés mokt folyik. Az Ál­lami Biztosító kirendeltségének dolgozói minden percüket a hely­színen töltik. Mindent elkövet­nek, hogy a kárt szenvedettek mielőbb megkapják kártérítési összegeiket. Nem mulasztják el azonban figyelmeztetni azokat, akik saját bőrükön tapasztalták a biztosításhiány kárát: népi ál­lamunk lehetőséget ad a szövet­kezeteknek, egyénileg dolgozók­Feivásárló telep vagy szemétdomb ? A Fülöpszállási Földműves- szövetkezet irodájának udvarán, ahol egyébként a gyümölcsfelvá­sárlás is folyik, példátlan ren­detlenség és piszok uralkodik. Az udvaron egy vetőgépet és egy morzsolót esz a rozsda, Üt­ött egy rakás ócskavas éktelen­kedik. a wc elhanyagolt, körü­lötte leírhatatlan bűz terjeng. Ebben a környezetben lakik maga az igazgatóság elnöke is, aki azt hangoztatja, hogy nincs keret a takarításra. A közvéle­mény szerint inkább az akarat, mint a keret hiányzik, annál is inkább, mert még társadalmi munkában is egy óra alatt ren­det tudnának teremteni az iro­da dolgozói, de úgy látszik, ra­gyogóan érzik magukat ebben a szennyes miliőben. Pedig a já­rási tisztiorvos nemrég 200 fo­rinttal büntette meg az igazga­tóság elnökét, mert a szomszé­dos napközi otthon apróságai­nak egészségét is veszélyezteti a piszok. Baj van a boltokban is. — A kurjantói, valamint a balázs- pusztai boltban — bár kicsik a raktárak — az élelmiszerek és a vegyianyagok nincsenek el­különítve. ezért veszélyeztethe­tik az egészséget — mondja a községi tanács vb-elnöke. Helyes volna mielőbb napi­rendre tűzni igazgatósági ülésen mindezeket a problémákat és sürgősen konkrét intézkedéseket tenni. —ő—r A bácsalmási földműcésszövelkezet „újítása“ 1958. júl. 14-e piaci nap Bács­almáson. Az utcákon szinte vá­rosi a forgalom. Az üzleteket sokan keresik fel. A földműves­szövetkezet bútorüzletébe is töb­ben be akarnak nyitni, de zár­va van, pedig nagy belükkel ez a felírás látható a kirakatüve­gen: nyitva minden nap 8 órá­tól fél 4-ig. Alatta ceruzával vi­szont ez olvasható: szabadságo­lás miatt zárva. Ügy kell nektek bútorvásár­lók. Miért éppen most akarjátok növelni a földművesszövetkezeti bútorüzlet forgalmát, elősegíteni negyedévi tervleljesítését? Jobb lett volna, ha mondjuk, július ho 25-én jöttök, az alkalmasabb idő­pont az üzletvezetőnek. Egyébként úgy hallottuk, hogy ez csak kísérlet a bácsal­mási földmúvesszövetkezet ve­zetői részéröl. Ha beválik, rövi­desén a következő feliratokat olvashatják az üzletek bezárt ajtajain a kedves vevők: **Fog­orvosnál vagyunk.« -Kutyaol- tás miatt zárva.« »Becsuktuk a boltot, mert az üzletvezető el­ment haza megfőzni a lecsót.«, stb. Vajon mit szólna a bútorüz­let vezetője, ha egy szép napon a péküzlet ajtaján ilyen táblá­val találkozna? K. S. A bátyaiak szégyene Bátya központjában van a hősök kertje. Az úgynevezett parkban két emlékmű is áll. Az egyik szovjet hősökre emlékez­tet, akik 1945-ben és 1956-ban vércztck hazánkért. Azért jegy­zem meg, hogy úgynevezett parkban, mert az emlékművek nács vb-titkára elmondotta, hogy a község végrehajtó bizottsága szerződést kötött az úttörőkkel, hogy havi 400 forint ellenében rendbentartják a kertet. A szer­ződést azonban úgy látszik nem tartják be, a községi tanács pe­dig nem is szorgalmazza. Jó volna mielőbb változtatni ezen a helyzeten, mert az elha­nyagolt kert nemcsak az úttö­rők szégyene, hanem a községé is. ííms-íta läsUunUalas üzemeitek A Barneváí narmadik leli A szokottnál is csöndesebb a nagy nyári melegben a Kiskun­halasi Baromfifeldolgozó Válla­lat környéke. Gépkocsi is csak időnként fordul ki vagy be a ka­pun. Ez a nyugodt kép, az is­meretlenben olyan benyomást kelt, mintha itt uborkaszezon lenne. igaz, nincs olyan ütem, mint 2—3 hónappal ezelőtt, de Farkas László igazgató szavait idézve nincs is különösebb baj, jól indult a harmadik negyed is. Nemcsak a harmadik negyed­re vonatkozik az előbbi megál­lapítás, hanem az előző három hónapra is. László Judit statisz­tikus és Kiss Kálmán tervosz­tályvezető által ismertetett ri­deg, sokatmondó számok ezt bizonyítják. A vállalat féléves tervét 100,5 százalékra, az egy főre eső ter­melékenységet 99,74 százalékra teljesítette. A száz forintra eső termelési érték 112,2 százalék. Jól gazdálkodtak a beszállított baromfival és tojással, ami az anyagnorma betartásában jut kifejezésre. Az üzemi eredmény eléri a másfél milliót. Hat millió olyan tojást dolgoztak fel. amely majd JÚLIUS 4-én is úgy kezdődött a nap mint máskor: az emberek fénylő reggelre ébredtek, mun­kához láttak, délben elhúzták az ebédmarsot a nagybaracskai és monostori toronyban, este pedig aranyport vert a hazatérő csür- he. Még az eső is onnan készült,, ahonnan máskor. Mohács felől, a »büdös sarokból«. Ki gondolta volna, hogy egy óra sem telik bele és olyan vihar száguld vé­gig a bácskai földön, amilyen még nagyon ritkán. Nemsokára kopogni kezdett az ablak, aztán betört a galambtojásnyi jégtől. A természet fékevesztett ereje végigostorozta a határt. Mire el­csendesedett az idő, lapátolni lehetett a jeget. A földeken ko-. pasz csonkok, levert termés mu-' tatta, hogy rémséges dolog tör-I tént: elverte a jég a határt! ' ETTŐL A NAPTŰL kezdve fo-' iyik a bajai járásban a jégkár-' becslés. Papp elvtárssal az AI-! lami Biztosító kirendeltség ve-1 zetőjével járjuk a határt. A baj.'. ban is mosolytkeltő az, amit Nagybaracskán mond egy öreg tsz-paraszt: -Vigécet, még ha állami is, nem küldtek még olyan gyorsan, mint ahogy most szeretnénk, hogy itt legyen.« i Itt, a nagybaracskai II. Rákó­czi Ferenc és a Petőfi Tsz föld­jeit verte el a jég. De míg a Rá­kócziban biztosítva volt, a Pe­tőfi Tsz elmulasztottá ezt. Sze­rencséje, hogy jégkára kevesebb a Rákóczi Tsz-nél. BAJÁN a Sumár, Mártonszál- lás, Vranyesi-dülő és Kapeclalva szenvedett jégkárt. Az első tí­pusú Boldogulás Tszcs földjein} Merkler Ádám, Braun Antal,< Fábik József kara térül meg. Pa-/ radicsom-, uborka-, dinnyeföld -< jeik 100 százalékos kárt szén-/ védték. Ifj. Scheicher István] egyéni dolgozó 16 500 forint té-j ritést kap a biztosítótól. A ba-< jai Vörös Fény Termelőszövet-) kezetnél is befejeződött a kár-? becslés, ahol 5495 forintot téríte-S nek meg s véglegesítésre vár még? több növényféleség jégkára is. A) bajai Petőfi Termelőszövetkezet] 24 hold dinnyéjét 100 százalékod san elverte a jég, de 78 000 fo-] rintra volt biztosítva, s a bizto-v sító az összeget rövidesen utal-? télen kerül a piacra. E számokhoz még hozza!űz­ték, hogy ha azt az árumennyi­séget kapták volna, mint Kapos­vár és Sárvár, akkor ... Talán majd legközelebb sike­rül! A Fűtóház várja a csillagai A Kiskunhalasi Fűtőház mun­kásai egyszer már feltűzték fü- tohazuk epuletene* homloiizata ra az élüzemi csillagot. Akkor olyan kijelentések hangzottak el: nem ez lesz az utolsó. Oltjái tünkkor arról tájékoz­tattak. hogy várjak azt a bi­zottságot, amelyik kimondja a boldogító igent, hogy a Kiskun- halasi Fűtőház ismét elnyerte a büszke élüzem címet. Milyen eredményekkel járul­tak ehhez a dolgozók? Az él­üzemi cím elnyerésére megsza­bott hat feltétel mindegyikét tel­jesítették, illetve túlteljesítették. Ezek közül is leglényegesebb az, hogy 2063 tonna szenet takarí­tottak meg, számos túlsúlyos vonatot továbbítottak baleset nélkül. Egyébként »drukkolnak« is a fűtöház dolgozói. Ez pedig azért van, mert még nem tudják a ha­sonló típusú fűtőházak félévi eredményeit. Éppen ezért óva­tosan csak annyit mondanak: ha nem szól bele más fűtőház az értékelésbe, akkor újabb él- űzemet avat megyénk munkás­sága. Gyűlik a nyereség a ÍMotor-es Gep.aviiónál Akik rendszeres olvassák la­punkat, kis iróniával, mosolyog­va mondják most következik a Motor- és Gépjavító Vállalat. S igazuk van. Persze nem ok nélkül került most sem az új­ságba a nevük. Ugyanúgy mint az előző két vállalat, tervét nemcsak teljesí­tette, hanem túl is teljesítette, mégpedig 10,8 százalékkal. Ter­ven felül igen sok olajoskannát, tejszürőt, mosdóállványt, kerí­tésoszlopot és sok más hasz­nos cikket adott népgazdasa­gunknak Ez az eredmény azért is em- lítésreméltó, mert jól gazdálkod­tak a bérrel, s az előírt munkás­létszámot sem lépték túl. Még pontiís számadások nincsenek, de az előzetes számítások azzal biztatnak, hogy a második ne­gyedévben többlet-nyereséget ért el a vállalat. Ez fontos, mert alapját képezi az év végi nye­reségrészesedésnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom