Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

1958. július 10, csütörtök 3. oldal Mit mutat a mezőgazdasági politika „hőmérője“ Nyugodtan nevezhetjük ezt a gyárat a mezőgazdasági politika egyik hőniérőjének. Ha a poli­tika jó, s nem szól közbe az időjárás, a nagy nyári melegek­ben sem unatkoznak a gyár dol­gozói, ha azonban zökkenő adó­dik, akkor azt itt nagyon meg­érzik. Legalább is mi ezt ta­pasztaltuk, s »titkukat" most szívesen közre adjuk. Uborkaszezon nélkül Tavaly ilyenkor az uborkasze­zonban a törzsgárda — a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalatnál — tollat fosztott, taka­rított és hollandi gyümölcsös ládákat gyártott. Az a kevés ba­romfi és tojás, ami naponként beérkezett a gyárba — öt—hat mázsa — pár óra alatt elfogyott a gyakorlott munkáskezek ré­vén. Tetézte még a bajt, hogy a felvásárlás a MÉK kezében volt, s az nem arra törekedett, hogy a gyár megkapja, a kívánt meny- nyiséget, hanem, hogy a piacon mennél többért el tudjon belőle adni. Szerződésének egyáltalán nem tett eleget. Emellett hiba volt az is, hogy a vállalat a szük­séges baromfi és tojás mennyi­ségnek csak 5—6 százalékát biz­tosította szerződés útján. Ilyen körülmények között, épp hogy csak vegetált nya­ranta a gyár. Nem kell külö­nösebben hangsúlyozni, hogy ez az állapot nyomasztólag hatott a dologzókra, akik az uborkasze­zon káros voltát pénztárcájukon is érezték. Ezen az állapoton a kormány helyes mezőgazdasági politikája /VVVVVVWVVWVWWW/VWVVVVVWWVS^VWWWV'IAM^VVVV Tanulságos tanácsülés Siikosdön változtatott, amelyet az alábbi tények tükröznek. A felvásárlás és a szerződéskötés visszaadásá­val új helyzet teremtődött. A gyár már márciusban — nem úgy mint tavaly, szeptemberben — hozzákezdett a szerződéses termelés propagálásához, a szer­ződéskötésekhez. Nem egész pontos adatok szerint Bács, Szol­nok, Pest, Fejér megye paraszt­jai közül 20 000 kötött szerződést a gyárral, ami azt jelenti, hogy az évi feldolgozásra kerülő mennyiség 30 százaléka szerző­déssel biztosítva van. Ez a kö­rültekintő munka eredményezte azt, hogy ma nem beszélhetünk holt szezonról. Májusban na­ponta 120—150 000 tojás, 10—12 mázsa baromfi, júniusban pedig naponta 40 mázsa pecsenyeka­csa, liba került feldolgozásra, aminek döntő részét exportálták. Emelkedett a munkások bére Az idén nem küldték a mun­kásokat fizetés nélkül szabad­ságra, megszűnt az olyan mun­ka is, amely mögött termelési ér­ték nincs. A tavalyihoz képest az idén a munkások 25 száza­lékkal többet keresnek, mert van áru, s teljesítménybérben dol­gozhatnak. A vállalat vezetőségének az a célja, a dolgozóknak az az óhaja, hogy továbbra is emeljék a tel­jesítményeket, vagy ha ez nem lehetséges, akkor tartsák a je­lenlegi szintet. Ügy néz ki, hogy ez sikerülni fog. Az idén 1 800 000 naposcsirkét, 50 000 naposkacsát, 15 000 naposlibát helyeztek el a termelőknél. A szerződésben megállapodtak a dolgozó parasz­tokkal, hogy a felnevelt állato­kat mikor adják át a vállalat­nak. Ezenkívül segít az állam Is a helyes árpolitikával. Az idén a gyöngytyúk kilogrammonkénti árát a tavalyi 20 forintról 25-re, a pecsenyekacsa 18 forintos árát pedig 20 forintra emelte. Ami közbeszólhat, zavarhatja az elképzelések megvalósítását, az még az üzérkedés és a feke- tézés. A legnagyobb akadály: a spekuláció Igaz, nem úgy mint a kapita­lizmusban, de ma sem kicsinye­sek. Felverik az árakat, olyan hasznot vágnak zsebre, amilyet nem szégyenlenek. A 28 forintos csirke kilóját Pesten, pironkodás nélkül, mint “becsületes«, ipar­igazolvánnyal rendelkező ke­reskedők, 39—40 forintért adják el. Hozzájuk hasonlóak a feketé­zők. Egy-egy vonatszerelvény egy-két kocsijára nyugodtan rá lehetne írni: —»Foglalt, csak to­jással és baromfival feketézők­nek.« Nagyjából ezeket mutatja a gyár »hőmérője«. És ez jó dolog, mert ha ebben az élelmiszer­gyárban jót mutat ez a »hőmé­rő«, akkor a piacon sincs külö­nösebb baj, nem bosszankodnak a háziasszonyok, gazdagabb a teríték az asztalokon. Venesz —? munka nyomán megmaradt ösz- szeget pedig más célra is tud­nánk fordítani. Ugyanezt java­solta Kozma József is. JUt asonlóan hasznos vita ala- kult ki a másik napirendi pont felett is. A tanácstagi in­terpellációban számos fontos problémára hívták fel a figyel­met. Ez a tanácsülés tanulság szá­munkra. Sükösdön is a népi de­mokráciához hű, becsületes dol­gozók élnek, de sem a községi, sem a járási vezetők nem fog­lalkoztak velük eddig kellőkép­pen. Nem intézték el közérdekű // problémáikat és ez okozta visz- szahúzódásukat. Most már egész más a han­gulat, fellendült a taná­csi munka. Két nagyobb méretű hidat kijavítottak, napokon be­lül működni kezd a törpevízmű, valamint befejeződik az egész­ségház átalakítása. A közeli na­pokban a Deák Ferenc utcai la­kosok panasza is orvoslást nyer, bekapcsolják az ő házaikat is a villanyhálózatba. Pétiké János, a Bajai Járási Tanács vb-elnölie így lehet pénz nélkül adósságot fizetni... Huszka Sándornak, a pálmonostori Keleti Fény Termelőszö­vetkezet elnökének van egy érdekes feljegyzése. Azt rögzítette számsorokba, hogy a 3004-es kormányrendelet végrehajtása mit hoz anyagiakban a szövetkezetnek, — nem is a terméseredmé­nyeket s egyebeket, csupán a fizetési kedvezményeket illetően. Műtrágyából a termelőszövetkezet 182 mázsát vásárolt, ami­nek az ára 14 708 forint. De mivel az egy holdra jutó mennyiség meghaladja az egy mázsát, így 5379 forintot visszaírnak a vétel­árból a szövetkezet javára. A gépi munka aránya minden hold szövetkezeti szántóra 3,97 normálhold. Ezért az összes gépállomási tartozás csak 28 769 forint, — míg a rendelet előtt ugyanennyi munkáért 35 505 forin­tot fizetett volna a szövetkezet. Zöldtrágyázásra 70 kilogramm somkórómagot vásárolt a tsz 1312 forintért, de valójában csak felét kellett kifizetnie, mert a határozat értelmében 654 forintot elengednek ebből az összegből; 5125 forinttal csökken a szövetkezet jövedelemadója is, mért a Keleti Fény-ben 63 százalék lesz a készpénzrészesedés aránya s a pénzjövedelem után csak 5 százalék adót kell fizetni. Összegezve mindenfajta kedvezményt: 36 159 forint megta­karítása marad a szövetkezetnek. Az idén esedékes hitele kama­tokkal együtt 23 794 forint, — tehát a kedvezmények összegéből, anélkül hogy egy fillért is kiadnának, törlesztik az adósságot és még marad is több mint 12 000 forint egyéb célokra. Megalakult a Mezőgazdasági Termelési Tanács Szombaton megalakult a MÉ­SZÖV választmánya mellett mű­ködő Mezőgazdasági Termelési Tanács, valamint a Szőlő, Gyü­mölcs és Zöldségtermelési Ta­nács. Mindkettő a MÉSZÖV vé­leményező és javaslattevő szer­ve. A Mezőgazdasági Termelési Tanács elnöke Bauer Ferenc, a Duna-Tisza közi Mezőgazda­sági Kísérleti Intézet osztály- vezetője. Titkára Ambrus Jenő, a MÉSZÖV föagronómusa. A Szőlő, Gyümölcs és Zöld­ségtermelési Tanács elnöke Ku- rányi István, az Izsáki Állami Gazdaság igazgatója, titkára Nádas János, a MÉSZÖV mező­gazdasági osztályának vezetője. Az új szervek feladata Bács megyében a talajerőutánpótlás megvizsgálása, a szőlő és gyü­mölcstermesztés gépesítése le­hetőségeinek kutatása stb. Fő­cél: a párt agrártéziseinek meg­valósítása a mezőgazdaság fel­lendítése. Tagjai szakemberek, kutatók, termelőszövetkezeti és szakcsoportvezetők, egyéni­leg dolgozó parasztok. Az albi­zottságok javaslatokat dolgoz­nak ki, amelyet a termelési ta­nácsok minden második hónap­ban megvitatnak. A helyes ja­vaslatokat igyekeznek majd megvalósítani. EBYRE TÖBB SZERV veszi igénybe Kiskőrösön a Petőfi Művelődési Ház nyújtotta szó­rakozási, klubnapi, rendezvény- tartási lehetőségeket. Az első félévben 47101 fő látogatta az otthon helyiségeit. A »kultúr- kombinátban« 19 párt- és 20 ta­nácsi rendezvény, 15 kisgyülés, 13 nőbizottsági összejövetel, ugyanannyi MHSZ foglalkozást tartottak a rendszeres helyi, ifjúsági öntevékeny és hivata­los művészek fellépése mellett. Az írottakon túl egész sor szak- szervezeti, népfront, munkásőr­ségi és sportrendezvényt tartot­tak. Mi több, a művelődési ház féléves beszámolójában számos szövetkezeti, úttörő, vöröske­reszt, mellettük pedig több va­dász, halász, méhész, tűzoltó és postás rendezvény is szerepel. Iff a. jövő, fiúk!- Szabó Pál író megyénkben — // ő fogadja a vendégeket, barát­ságosan. Itt 500 hektó barack- pálinka készül évente. Tavaly 80 vagon barackot dolgoztak fel. Óriási számok, első hallásra szinte fejbekólintják az embert. De aztán megszokjuk ezt is ha­mar, mint mindent, ami jó ha­tással van ránk. Megkóstoljuk a barackpálinkát, de csak egy incurka-pincurkát, szóval egy nagyon keveset, mert olyan erős, valóságos méreg! Némely torok rögtön fuldokolni kezd tőle. Többéves ital, s a zamata is olyan nagy mint az ereje. Eövid, tréfákkal fűszerezett beszélgetés a szeszről és azok­ról, akik csinálják. Tóth László, Kecskemét Tóth Laci-bácsija azt kérdezi Bukta Józseftől, kicsit tréfásan, kicsit komolyan: ho­gyan kell azt csinálni, hogy aki itt dolgozik, ne merüljön bele az alkoholizmus mocsarába'! A válasz rövid és határozott. Nem is hisszük, milyen könnyű ez, csak egy kis akarat kell hozzá, egy kis becsület, egv kis fele­lősségérzet. Nem is kicsi, helye­selünk mindannyian. Kis idő múlva már a Idiom, fdaerbta vagyunk, óriási hordók tövében. Ihiszonkétezer hektó bor egv ra­káson! Ma nem győzünk eleget csodálkozni a számokon. — „Ha ettől nem csókol ben­neteket homlokon a múzsa, ak­kor nem vagytok költők!” — szól oda Szabó Lajos. Bieliczky nevet: ő nem a 22 ezer hektóra érti ezt, hanem arra a pohárka 16.0-os traminire, amit a szájá­hoz emel. Persze, erre is, arra is áll, amit Szabó Lajos mon­dott. Ez a tramini híres bor. Meg­nyerte a megyei borversenyen a nagydíjat. Szopogatjuk, vizsgál- gatjuk ezeket a borokat, de csak módjával, a pohár fenekéről, könnyen baj lenne itt, ha nem vigyázna az ember. Szabó Pál Petőfi elvtárssal vitatkozik. Megint látszik, hogy ebben is szakember. A magyar borok külföldi sorsáról is szó esik. Hogy kint felbontják, és hígítják a bort. Ez rossz, mert rontják a hírnevét. — Valami biztosíték kellene, — gondolko­zik hangosan Pali bácsi. Később arra terelődik a szó, hogyan képes Petőfi Sándor ezt az óriás gazdaságot jól irányíta­ni. Szerinte legfontosabb, hogy jó üzemegységvezetői legyenek. Ebben nincs is hiány, nagyon megvan elégedve velük. Valami jó helyei lei kellette javasolja az író. Ezt többször is hangsúly ózza. Látszik, hogy félti ezt a szorgalmas, rendkívül lelkes fiatalembert, hogy ártal­mára lehet ez az óriási teher, ami a vállán nyugszik. Petőfi csak nevet: van őbenne erő! Na, meg segítséget is kap. Hivatalos részről is, meg a felesége is se­gít neki. És még valami: — 11 egyetemet végzett agronómusa van, ez felbecsülhetetlen segít­séget jelent. Az emberek a tisz­tes kereset, a becsület és sajátos harcikedv miatt úgy dolgoznak, hogy öröm velük együtt lenni. Azt mondja egyszer Szabó Pál: •>A kommunistáknak rendelkez­niük kell mindazokkal a tulaj­donságokkal, amelyek segítik a2 embert a nehézségek legyőzésé­ben.« A beszélgetés során a ven­dégünk nem győz csodálkozni, Nagyon örül annak, amit lát és hall. Ilyenek mond fellelkesül­ve: »Ez az élet, fiúk!« "Hej, én is ezt akartam ám!« »Itt a jövő, , fiúk !— Szendrei József, a másik ven­dégünk, elhatározza: könyoeeskét it a szőlőművelésről. Erről az újról, persze, a gépesítettről. Szinte fáj, hogy búcsúzni kell. Akiben szív van és felelős ég- érzet a nép és nemzet sorsa iránt, annak nem lehet közöm­bös az, amit itt lát. A szocializ­mus megvalósításának nagy fegyvertényei örömmel töltik el azokat, akik hisznek a boldog jövőben. 'Folytatjuk) Varga Mihály llh A jó hosszú határjárás után visszakanyarodunk a Helvéciái Állami Gazdaság központjába. Alig, hogy kiszállunk a kocsi­ból, Szabó Pál fürge léptekkel az egyik emberhez lép, elkéri a kerékpárt. Nézzük, hogy mit akarhat vele. Ű meg felül rá, aztán: hajrá! — Jó rég nem bicikliz­tem! — kiáltja vissza, amikor látja a csodálkozásokat. Aztán nevetve mondja, hogy neki se volt mindig autója, valamikor sokat kerékpározott, éppen úgy mint Veres Péter, aki Balmaz­újvárosból Pestre is felment pe­dálon. nem egyszer. cí szeAzjőzdt irányába lépegetünk, amikor egyszerre . érdekes látványban van ré- í szünk: a tágas udvar túlsó fe- t lében egy nagyocska lány ül egy i lovon, csak úgy a szőrén és lo­vagol. Szép, barna haja, sötét I szoknyája lobog a szélben. Meg- I állunk, nézzük. Pali bácsinak a t felesége is itt van, csodára tet- I szik neki a látvány. De aztán í megesik a baj. A lány mögé ‘ felül egy másik, kisebb lány, ezt I a ló, úgylátszik, megsokalja cs ! — ledobja őket. Szerencsére, í baj nélkül tiszták meg a dolgot. ! A szeszfőzde tágas, tiszta ihely. Bukta József a vezetője: fafükösdön ez év januárjábai ^ csak másodszori összehí vasra sikerült a tanácsülést meg tartani. A későbbi hónapokbai is csak többórás várakozás utál tudták összehozni a tanácstago kát. Májusban már csak három szőri összehívásra lehetett meg tartani a tanácsülést. A járási tanács végrehajtó bi­zottsága látva a helyzetet, vizs gálni kezdte: mi az oka a tanács­tagok passzivitásának? Megálla pítottuk, hogy a községi vezetés kell jobban megszervezni. Ével során számos problémát vetettel fel a tanácstagok, amelyek nen mindig intéződtek el. Tisztáin kellett a tanácstagok jogait é; kötelességeit. A segítségnek meg lett a: eredménye. A júniusi ta nácsülés már eredményesnél mondható. A 44 tanácstagból 2! első összehívásra megjelent. — Egyik napirendi pont Volt a köz ségfejlesztési munka felülvizsgá tata. A másik pedig az ifjúság iskolán kívüli foglalkoztatása Az előterjesztésre konkrét felada tokát, javaslatokat határozta1 meg. Az érdekes napirendi pon tok felkeltették a tanácstagol aktivitását. A községfejlesztés munkához tizenhatan szóltál hozzá. Több értékes javaslat hangzott el. Lógó János, a köz ségi népfront-bizottság elnöki felhívta a végrehajtó bizottsáí figyelmét, hogy a községfejlesz lási létesítményeket szaké rabé rek vegyék át. Sebestyén Pál c belvíz lecsapolás helyes meg szervezéséről beszélt. Kováéi András hangoztatta, hogy a: utak javításánál jobban lehetni támaszkodni a lakosság társadat mi összefogására, a társadalm J!llllllllllllill!inil!lllllllllllllllllllllllllllllllllllltllll!llllilllll|ii|l — Hagyományos aratóüiincpély tesz Hercegszántón a gabonabe­takarítás befejezése után, ame­lyet a Hazafias Népfront szer­vez. Az ünnepség keretében fel­vonulás lesz, valamint külön­böző műsorszámok szerepelnek Bajáról több üzemi munkás! meghívnak és vendégül látják s aratásban kitűnt legjobb trak­toristákat, aratógépkezelőket. Baldii Miklót levelező

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom