Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-10 / 161. szám

(JiMua/f iMm A MAGÍVAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS - KISKUN MEGYE) LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetekl • Ifi. ÉVFOLYAM, 161. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JÚLIUS 10. CSÜTÖRTÖK Paraszti becsület Aratógépek, pengő kaszák su­hintása nyomán dőlnek a ren­dek, szaporodnak a keresztek a határban. Nemsokára cséplőgé­pek zúgásától lesz hangos a táj mindenfelé. Az egész évi ke- nyérnekvalóval telt zsákok a gazda hombárjába kerülnek. Ilyenkor a jó gazda azonban nemcsak saját kamrájára gon­dol, hanem az államéra is, mert kenyéren él a tárnák mélyén dolgozó bányász, a gépet, ka­szát, kapát, ruhát, cipőt készítő munkás is. Parasztságunk előtt nem új dolog a búzaföldadó. Tudja jól, hogy földjének minden arany­koronája után négy kiló búza értéknek megfelelő kenyérgabo­na az államé. Legtöbb gazda évek óta be sem viszi kamrájá­ba, hanem a cséplőgéptől egye­nesen az átvevőhelyre szállítja az államnak járó részt. Ne feledkezzenek meg a ter­melők ebben az évben sem a búzaföldadóról, melynek rende­zése éppen olyan kötelességük, mint a pénzadó. Aki idejében beviszi földadóját, ahhoz nem megy elszámoltatni, zálogolni az adóhivatalnok, nem kopogtat ajtaján a végrehajtó. Aki vi­szont spekulál az államnak já­ró, a közcllátás céljait szolgáló kenyérgabonával, kamatot fizet. Ne várakozzanak, teljesítsék kötelezettségeiket — ezt várja szövetségesétől, a parasztságtól a munkásosztály, de ezt diktál­ja a paraszti becsület is. Áz ifjúság problémáiról és a mezőgazdasági termékek felvásárlásának helyzetéről tái'íi<j4ilt a imjjyei tanáéi aÍQ.ttha.jió- biz&tUág.a Kedden délelőtt szokatlanul sokan gyűltek össze a megyei tanács kis tanácstermében. A végrehajtó bizottság tagjain kí­vül ott voltak a Művelődésügyi, Munkaügyi és a Földművelés­ügyi Minisztérium, valamint a KISZ Központi Bizottság kép­viselői és még sok megyei szerv vezetője. Az első napirendi pont az ifjúság helyzetével foglalkozott. A rendkívül bo­nyolult és szerteágazó problé­máról alapos és értékes jelen­tést adott a megyei KISZ vég­rehajtó bizottság és a megyei tanács illetékes szakosztályai. A beszámolót élénk vita kö­vette, amely nem csupán a KISZ tevékenységére korlátozódott, a felszólalók alaposan boncolgat­ták a megye munkás-, paraszt- és középiskolás fiataljainak helyzetét. Ez utóbbiak nevelé­sével kapcsolatban foglalkoztak a pedagógusok világnézeti oktatá­sának szükségességével. A vitá­ban felszólalt Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára is. E napirend részletes ismerte­tésére a legközelebbi KISZ-élet rovatunkban visszatérünk. Második napirendi pont volt a mezőgazdasági termékek fel­vásárlásának megtárgyalása. A Belvízrendezés! bemutató KISKÜHUAIASO^ Kedden, a földművelésügyi mi­nisztérium szakoktatási és kísér­letügyi főigazgatósága rendezé :é- ben nagyszabású bemutatót tar­tottak Kiskunhalason. A részve­vők között volt Erdei Mihály fö- igazgatóhelyettes, a budapesti, megyei és helyi szakemberek, a Szegedi Vízügyi Igazgatóság, a Duna—T^sza közi és Délalföldi Kísérleti Intézet képviselői- a szentesi, hódmezővásárhelyi, me­zőtúri stb technikumok igazga­tói. A helyszíni bemutatót megelő­zően rövid tájékoztató zajlott le. Szabó Lajos, a Tangazdaságok Termelési Igazgatóságának veze­tője nyitotta meg a tanácskozást, majd Forgó László, a Szegedi Vízügyi Igazgatóság vezetője tartott előadást. Kiskunhalas határának vízrendezéséről Reile Géza tanácselnök, a tangazdaság­ban folyó belvízrendezési mun­kálatokról Rada Anlal techniku­mi igazgató tájékoztatta a vendé­geket. A helyszíni szemle, a tangazdaság megtekintése után a részvevők élénk vitában mond­ták el tapasztalataikat, észrevé­teleiket. Községük gazdálkodósáról tanácskoztak Lászlófalva kommunistái Párttaggyűlést tartottak a kö­zelmúltban Lászlófalva kommu­nistái. Farkas János alapszerve­zeti titkár a Politikai Bizottság falusi munkáról szóló határoza­ta alapján ismertette pártszer­vezetük helyzetét és a további feladatokat. A gyűlésen részt vevők közül nyolcán szólaltak fel és többen közülük bíráló megjegyzést tettek az Összetar­tás Tsz munkájára. Hét pontból álló határozatot fogadott el a taggyűlés, amely­nek első pontjaként az össze­tartás Termelőszövetkezet gaz­dálkodásának segítését határoz­ták el, s erre öt tagból álló bi­zottságot szerveztek. Elhatároz­ták, hogy a tanyákon működő négy gazdakörben rövidesen gyűléseket tartanak és ott a nezőgazdaság szocialista átszer­vezéséről, a termelőszövetkezeti működési szabályzatról fognak beszélni. Erre a munkára két párttag kapott megbízást. Minden hónap utolsó vasár­napján szabad pártnapot fognak tartani. beszámolót az Élelmezésügyi Minisztérium Felvásárlási Ki- rendeltségének helyettes veze­tője, Bíró Imre nyújtotta be a végrehajtó bizottsághoz. A vita főként a most soron következő kenyérgabona felvásárlással foglalkozott. A Terményforgal­mi Vállalat és a bizományos földművesszövetkezetek június végéig 10 207 mázsa búzára, 7686 mázsa rozsra és 3618 mázsa sör­árpára kötöttek értékesítési szerződést. Az új gabona fogadására jól felkészültek a felvásárló telepek. A kedvezőtlen időjárás miatt mintegy 25 százalékkal lesz gyengébb a termés a tavalyinál. Az őszi kalászosokból azonban ezidőszerint kielégítő termésre számíthatunk. A gyengébb ga­bonatermés szükségessé teszi, hogy a kormányzat megfelelő intézkedéseket tegyen. Az el­látás zavartalan kielégítése és a felvásárlási árszínvonal tartása érdekében kenyérgabona és ár­pa behozatalról fog gondoskod­ni. Állandóan olyan készletünk lesz, amely teljes mértékben fedezi a szükségletet. A kor­mány döntésének megfelelően a kenyér- és takarmány- gabona idei felvásárlási árai azonosak lesznek a tavalyi árakkal. A takarmányhelyzet megja­vítása érdekében az idén tíz­ezer vagonos árpa, kukorica csereakció indul. Ezt az árpa mennyiséget főként az 1957. évi termésű kukoricáért. kisebb mértékben pedig az idei kuko­ricáéit lehet elcserélni. Száz kilogramm árpáért 115 kilo­gramm ókukoricát. vagy 120 ki­logramm újkukoricát kell adni. A cserénél természetesen előny­ben részesülnek azok a terme­lők, akik az állammal sertés­hizlalási szerződést kötöttek vagy kötnek. Július hónaptól kezdődően a korpa és kukori­ca csereakció keretében kétezer vagon korpához juthat a pa­rasztság. A cserélők száz kilo­gramm kukoricáéit 120 kilo­gramm korpát kaphatnak. A vitán felszólalt a vb-ülésen részt vevő Polonyi Szűcs Lajos elvtárs, a pénzügyminiszter el­ső helyettese is. Hangsúlyozta, hogv a nyugodt piaci helyzet kiala­kítására kell törekedni. Ezt elősegíti a kormány azzal, hogy a zavartalan jó ellátást import útján is biztosítja. En­íhtz m cl tiszakíeskei tiícpiih A lakiteleki vagy félegyházi útat, az állomáshoz vezető Fel- szabadulás utat, a Szolnoki útat és a Béke út egy részét az út­építő munkások nemsokára be­fejezik. Bizony régen vártak már erre a kécskeiek. A tanya­világ fejlődéséhez szervesen hozzátartozik a jó út is. Köny- nyebbé válik majd a várossal való kapcsolat fejlődése is. A Kecskemét — Kunszentmártoni betonútat például összeköti a Kécskéről kiinduló új szurko­zott út, s ezen a tanyavilág la­kosai a legkényelmesebben jut­hatnak be a városba. Kudlik Imre levelező nek megfelelően gondosan ke-:; rülni kell minden olyan tevé-I kenységet, amely akár a terme-! lő parasztság, akár a fogyasz-| tók körében nyugtalanságot j idézne elő. J A zöldség és gyümölcs felvá- I sárlásával kapcsolatban Kocher» László elvtárs, a megyei népi ellenőrzési bizotság elnöke el­mondta, hogy az ellenőrzések során több visszaélést tapasztal­tak egyes földművesszövetke­zeteknél. A MÉSZÖV és a MÉK vezetőinek szigorúbban kell el­lenőrizni a földművesszövetke­zeteknek ezt a tevékenységét. Több szó esett a tojás és ba­romfival kapcsolatos spekulá­cióról, amely egyes magánke­reskedők részéről tapasztalható. Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke külön felhivta az illeté­kesek figyelmét a piac fokozot­tabb ellenőrzésére. MIT MUTAT A MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA »HŐMÉRŐJE (3. oldal) TANULSÁGOS TANÁCSÜLÉS SÜKÖSDÖN <3. oldal) »ITT A JÖVŐ, FIÚK-« 13. oldal) KÖSZÖNET 1500 TANVAI GYERMEK NEVÉBEN (4. oldal) AZ »ANGOLOSAN TÁVOZÓK« <4. oldal) TOTÓKALAUZ (5. oldal) £ SAKK £ (5, oldat) | BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE j (6. oldal) | TOLLAS SZÁZEZREK | (ti. oldal) ! — Értékes tárgyjutalmakat adnak a Kecskeméti Cipőgyár újítóinak, akiknek segítségével csökkentheti a gyár a termelési költséget. Ez nagyban növeli az érdeklődést az újítások iránt. QldiUá a rDiuiu-p a rf an Akár hiszik, kedves olvasóink, akár nem, a képen látható kas­tély a mi Bács megyénkben van. Valamikor a Teleki grófoké volt, s el kell ismernünk, tud­ták, hova kell építkezni. A te­raszról a méltóságteljesen höm­pölygő Dunában gyönyörköd­hettek, csak akkor még nem sejtették, hogy uralmuk nem tart örökké. A Solttól néhány kilométerre épült Kali-majori kastély a me­gyei tanács tulajdonában van. Henyélő grófok helyett munká­ban elfáradt dolgozók pihenik ki évi munkájuk fáradalmait. Egyszerre negyven felnőtt és tíz gyermek üdülhet a kitűnően felszerelt nyaralóban. Motor­csónak, futball-, röplabdapálya, televízió, asztalitenisz, társas­játékok, tánc és klubhelyiség, s mind a 12 szobában rádió szol­gálja szórakozásukat. A virág­ágyaktól pompázó utakon a gyemekek részére kis medence, zuhanyozók, játékok biztosíta­nak felejthetetlen napokat. A megyei tanács az üdülőt a nyári idényre átadta a SZOT- nak. A szakszervezet az idén tudományos dolgozókat nyaral­tat a Telekiek hajdani kasté­lyában. Felső képünkön az üdülő Du­na felőli része, alul a kényel­mesen berendezett társalgó lát­ható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom