Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-09 / 160. szám

"« oldal 1958. július 9. szerda fÍQÍCiIoK* m^9 *e^ef fe'v®felre jelentkezni ____________L ápolónőképző, mezőgazdasági gé pészképző intézetbe és vájártanulónak A munka mint az ifjúság nevelésének egyik legeredményesebb eszköze A Komszomol 40 fennállásának tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az ifjúság ne­velésének egyik legeredménye­sebb eszköze: a munka. A Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség programjában is nem­egyszer találkozunk vele, De a gyakorlatban is egyre sűrűbben előforduló jelenség KISZ-szervezeteinkben, hogy önkéntes segítőbrigádok, külön­böző termelési csoportok ala­kulnak. Kétségtelen, hogy ezek a takarékossági mozgalom ered­ményességét is jelentős mérték­ben szolgálják. Járásunk terüle­tén kevés üzem és gyár van, a lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik. A fiatalok nagyrésze is dolgozó pa­raszt, tehát a takarékossági mozgalomban rájuk háruló fel­adatokat is eszerint kell cso­portosítanunk és megszabnunk. Vessünk egy pillantást ed­digi eredményeinkre, amelyek a takarékossági mozgalom meg­hirdetése óta születtek. A Kis­kunfélegyházi Gépállomás KISZ önkéntes segítőbrigádja 78 órát dolgozott társadalmi munkában. Ezt a kezdeti eredményt még tovább tudják fokozni. Ezenkí­vül az ifjúsági traktorosbrigád két százalékos üzemanyagmeg­takarítást is vállalt. Szánk köz­ségben is jól működik az ön­kéntes segítőbrigád. Csak a köz­ség parkosításánál, szépítésénél végzett munkájával 6000 forin­tot takarított meg, s a fiatalok lelkesedésére jellemző, hogy már újabb társadalmi munka elvég­zését tervezik. Jászszentlászló községben nemrégiben alakult meg az önkéntes brigád, ered­ményei sem nagyok, jelenleg 1000 forint értékű megtakarítást ért el, de ha a KISZ-szervezet vezetői, élükön Pintér Tibor elvtárssal, a KISZ-titkárral, to­vábbra is elsőrendű feladatnak tekintik a KISZ Központi Bi­zottsága ezzel kapcsolatos hatá­rozatát, még nagyon sok lehető­séget találnak községükben a takarékosságra. A kunszállás! KISZ-szervezet takarékossági számláján 7000 forint szerepel, amit a fiatalok fásítással, sport- pályaépítéssel és egyéb társa­dalmi munka elvégzésével értek el. Ebben a községben a társa­dalmi munkát jókedvvel és szí­vesen végzik a fiatalok, mert Cseri Ferenc KISZ-titkár min­den ilyen közös akció előtt el­mondja nekik, hogy a megtaka­rított pénzen talán éppen a község útjait javítják meg vagy az iskolát fogják korszerűsíteni stb. Több KISZ-szervezet munká­ja nyomán szépült már meg kultúrotthon, épült sportpálya és lettek fával beültetett utcák. És itt most feltétlen szükséges megjegyeznünk, hogy a további éves eredményes munka kibontako­zásához elengedhetetlen a köz­ségek vezetőinek bizalma az ifjúságban. Nem egy helyütt ugyanis az ilyen munkák el­végzésére képtelennek tartják szervezeteinket, pedig a példák az ellenkezőjét bizonyítják. Ha a fiatalok látják, hogy megbíznak bennük, ma­radéktalanul teljesítik a rájuk bízott feladatokat. A társadalmi munkán kívül a termelési mozgalmakban is részt vesznek a mezőgazdaságban dolgozó fiataljaink. Eddig há­rom silózó brigád 35 KISZ-tag- gal alakult meg járásunkban és négy szólő- és gyümölcster­mesztő brigád dolgozik a tsz-ek- ben, ezenkívül négy ifjúsági cséplőcsapat kezdi meg rövide­sen a működését. összefoglalva elmondhatjuk, hogy termelési mozgalmaink, a segítőbrigádok munkája, s a ta­karékossági mozgalom biztató képet nyújtanak. A további eredmények eléréséhez szüksé­ges azonban, hogy KlSZ-szerve- zeteink munkatervéből ezután se hiányozzék a társadalmi munka, mint a takarékossági mozgalomban való részvétel egyik formája* A felsorolt munkákban a KISZ-szervezetek foglalkoztas­sák a kívülálló fiatalokat is, a közös munka által is neveljék és nyerjék meg őket szövetsé­günk számára. Igaz, hogy a fiatalok bevonásának ez a ne­hezebb módja, mert táncolni és kirándulni szívesebben jönné­nek. viszont az is biztos, hogy a munkában hozzánk csatlako­zott fiatalok nehezebb körül­mények között is mellettünk maradnak, velünk tartanak, Ennek- szellemében ha­tározzák tehát meg szerveze­teink vezetőségei az ez évi to­vábbi akciókat, mert a munká­val nagyobb megbecsülést vív­nak ki a KISZ-nek, másrészt, jobb eredményeket érnek el a fiatalok nevelésében. Terbe Dezső, a kiskunfélegyházi járási KISZ-bizottság titkárhelyettese. Rendes ülését — újszerű mó­don — Bugac községben tartot­ta nemrégiben a KISZ Kecske­méti Járási Végrehajtó Bizott­sága. Az értekezleten közel negyvenen vettek részt, akik­nek az aktivitására jellemző, hogy mintegy hatvan kérdést tettek fel a KISZ működésé­nek problémáit illetően. Meg­állapítást nyert az is, hogy he­lyes irányban fejlődik a közel kétszáz taggal működő hat bu­gaci KISZ-szervezet. Az ülés után a résztvevők meglátogat­ták az állami gazdaságot. * A KISZ-szervezetek száma 13-ról, 18-ra emelkedett, s ezál­tal most már mintegy hatszáz tagja van szövetségünknek a bácsalmási járásban. Ugyancsak itt 2 traktoros brigád működik, s 7 cséplőcsapatot és szintén 7 önkéntes segitőbrigádot alakí­tottak a kiszisták. Az Izsáki Állami Gazdaság Il-es számú üzemegységéből a KISZ kezdeményezésére a fiata­lok almatermelő exportbrigádot alakítottak, amelynek a tagjai vállalták, hogy az annak idején szórványosán ültetett almafákat gondozásban részesítik, ahogy a zárt gyümöcsösök fáit szokták- Szintén ebben a gazdaságban Geiger Endre KISZ-titkár veze­tésével 43 fiatal munkaidő után kukoricakapálást vállalt, s az az első alkalommal három és fél hold területet gyomtalanított. * Nyolcán kérték felvételüket Lajosmizsén a KISZ-be. * A községi tanács és a KISZ- szervezet között igen jó a kap­csolat Imrehegyen. A KlSZ-tit- kárt minden ifjúsági problémát érintő tanács- vagy vb-ülésre meghívják, s közösen vitatják meg a teendőket. A tanács a KISZ-szervezet munkájának el­ismeréséül legutóbb 6300 forint értékű teljes sportfelszerelést ajándékozott a szervezeten belül működő labdarúgócsapatnak, * A KISZ javaslatára jó moz­galmi munkájuk, kommunista magatartásuk alapján a párt kecskeméti járási végrehajtó bi­zottsága felvette a párt tagjelölt­jei közé Kelő Mihályné tanító­nőt, Lépés Imre tsz-tag KISZ- titkárt, Laskó István zetorost és Tóth Mihály tsz-tag fiatalt. Szerkesztőségünkbe levelek ér­keztek, amelyben a tanulmánya­ikkal végzett fiatalok felvilágo­sítást kérnek az elhelyezkedési lehetőségekre vonatkozóan. Meg­kértük a megyei tanács munka­ügyi osztályának előadóját, He­gedűs József elvtársat, válaszol­jon e kérdésekre. — Kétségtelenül gondot je­lent a több ezer főnyi új mun­kaerő elhelyezése — mondotta Hegedűs elvtárs —, de máris si­került a fiatalok jelentős részé­nek helyet biztosítani. Nagy ér­deklődés nyilvánult meg az utóbbi hetekben meghirdetett ápolónőképző, vájártanuló, va­lamint mezőgazdasági gépész- képző intézetek iránt. Az érdek­lődésre való tekintettel újra fel­mértük e tanintézetek lehetősé­geit és további felvételeket tud­tunk biztosítani. Jelentkezhetnek a fiatalok a Szegedi Mezőgazdasági Gépész­képző Iparitanuló Iskolára, a vá­jártanuló intézetekbe és az ápo­lónőképzőkre. A kecskeméti és kiskunfélegyházi lányokat a most nyíló kecskeméti ápolónőképző intézet várja. Bővebb felvilágo­sítással szolgálnak a városi és a járási tanácsok munkaügyi cso­portjai. K>OOCKXK>CKKK>OOOOOOOOOOOOk Á feketeribizli termesztéséről A bogyósgyümolcsök telepíté­sét és termesztését az elmúlt időkben igen elhanyagoltuk. Legfeljebb a kertekben talál­hattuk meg elszórtan a szamó­cát, málnát, ribizlit, köszmétét, esetleg áfonyát. Pedig ezek a gyümölcsök kellő gondozás mel­lett igen eredményesen ter­meszthetők, értékes korai jöve­delmet adnak. Bács megyében a bogyósgyü­mölcsök termesztésének — így elsők között a feketeribizli ter­mesztésének minden adottsága megvan, — bár termelési ered­ményeit nem ismerjük kielégí­tően, hiszen megyénkben az ed­dig nem folyt. Mivel azonban az ország más vidékein a fekete- ribizlit igen jó eredménnyel ter­mesztik, — lássunk most már mi is hozzá ennek az igen értékes exportgyümölcsnek telepítésé­hez és műveléséhez. Amikor a MÉK Szövetkezeti Központ meghirdeti a feketeri­bizli termesztésének bevezetését Bács megyében, előre kell bo­csátani, hogy az őszre tervezett telepítéseket közös munka, kö­zös értékesítés elve alapján gon­doltuk el. Tehát a földműves­szövetkezetek feladata, hogy megfelelő talajon és területen feketeribizli telepítő és termelő szakcsooortokat létesítsenek. Néhány szót a feketeribizli termesztéséről. Magas C-vitamin tartalma, hé­jának festékanyag- és nem utol­só- • Mn kocsonyásító képessége folytán egyik legértékesebb gyü­mölcsünk. Talajigénye olyan homokos vályog, ahol a talajvíz elég magasan van. A fagyjárta vidéket nem szereti, meid, a leg­korábban hajtó növények egyi­ke s az utóf-gyök lényeges kárt okozhatnak a korai hajtások­ban. Ültetéshez legjobb a 3—4 haj­tással rendelkező bokor, ame­lyet 2.5 méter sortávolságra ül­tetünk. Az első öt évben, amig a bokrok össze nem érnek, jó jövedelmet ad a köztes termesz­tés, kukorica, káposzta, vagy burgonya. Fontos és nélkülöz­hetetlen ültetés előtt a talaj mélyforgatása; a telepítés ideje az ősz. Ápoláskor az újonnan telepí­tett bokrokat 20 cm-re vissza­vágjuk, így már a telepítés első évében számolhatunk kevés ter­méssel. Későbbi években nem metsszük a ;ribizkét, de négy év után a két legöregebb vesszőt minden esztendőben eltávolít­juk a bokrqk közül, amivel egy ifjítási folyamatot végzünk. Há­romévenként trágyázunk; ez az állandó és kiadós termés bizto­sítéka. A talaj gyommentessége igen fontos, de a bogyó színező­dése és beérése alatt a gyümölcs fejlődését ne zavarjuk kapálás­sal. Ha a telepítés megfelelő fajtá­val, megfelelő módon történik s jó a további ápolás is, akkor bát­ran számíthatunk bokronként a 2-ik évben 2 kg termést, a 3-ik évben 3 kg termést, a 4-ik évben 4 kg termést. Ezen felül ott van még a köztes, jövedelem, ami az első öt évben bevételi forrásnak számít. Ha egy bokorról átlag 2.5 kg termést számítunk csak, úgy holdanként —, amelyen 1000 bokor van kiül­tetve — 25 mázsa ribizlit szüre­telhetünk, amelyért a kilónkénti árat 10 forintnak számolva, 25 ezer forint jövedelemhez jut a termelő. Györváry Gyula főagronómus NAPONTA 35 LITER VIZET ISZIK Egy macedóniai cipészmes­ter nagy probléma elé állította az orvosokat. Furcsa betegsége miatt már ; megvizsgálták az Egyesült Államokban, Francia- országban és Svájcban is, de az orvosok nem tudták megállapí­tani, mi az oka annak, hogy a derék cipész naponta 35 liter vizet iszik meg és szomjúsága mégis csak fokozódik. A „homok fiataljai" — a kerékpárnyeregben A Kiskunfélegyházán megren­dezett járási szpartakiádon a Pálmonostora külterületén mű­ködő Lenin KISZ-szervezet há­rom tagja is részt vett. A -ho­mok fiataljai« a kerékpárverse­nyen indultak, amelyen nemvárt eredmények születtek. A leányok között a tizenhat­éves Tóth Gizella kiszista lett a járási bajnok. A fiúk szintén dicséretre méltóan kitettek ma­gukért: Piszmán István és Novák János régi. »razoaa« keréknáriaL kon a második, illetve a harma­dik helyen végeztek s így ők is részt vesznek a megyei döntőn. Ez a verseny is bebizonyította, hogy a tanyavilág egyszerű fia­taljai között is vannak tehetsé­ges sportolók. A KISZ feladata az is, hogy észrevegye és segítse ezeket a fiatalokat. Bízunk benne, hogy váloga- tottaink majd a megyei döntőn is jól szerepelnek. i Budai Imre tanító, $ KISZ-titkár ' 'VWWWi/WWWWVKWWXWyvWVWWVWWWWVWWWVWii'WVWWV^^WyWWV Rövidesen megje­lenik Heltai Nándor A nyomtétéit betű útja Kecskeméten című munkája a helyi nyom­dák és könyvtárak története, Goór Im­re előszavával. Ere­deti, a nagyközön­ség előtt ismeretlen levéltári dokumen­tumoknak közlése és számos illusztiá- ció teszi érdekessé az olcsó áron meg­jelenő írást. A szép képek közül lapunk is bemutat egyet, a Calliopenek, a Jó- kái próbálkozásait is közlő, híres re­formkori, kecske­méti -kéziratos« új­ságnak a fejlécét, 3 SM’rkcMJJ». IHf'

Next

/
Oldalképek
Tartalom