Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-09 / 160. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JÚLIUS 9. SZERDA Mező Imre özvegye is részt vett a harkakötöuyi szövetkezeti napon Vasárnap Harkakötőnyben, a Mező Imre Tsz-ben szövetke­zeti napot tartottak. A szövetkezeti napra meghívták Mező Imréné elvtársnőt, az ellenforradalom alatt hősi halált halt Mező Imre nagybudapesti MDP párttitkár feleségét, Űtjára elkísérte őt Földi elvtárs, a járási tanács elnöke és Színes elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa. A szövetkezeti napon a tsz-tagokon kívül részt vettek az egyénileg dolgozó parasztok is és közöttük szívélyes beszélgetés folyt* Kuoadacson ma alakul meg az áj tsz A dunavecsei járásból egyre több helyről érkezik jelzés, hogy a következő évben új tagok lép­nek a tsz-ekbe: Apostagról, Mar­táról vannak ilyen értesüléseink. Dunatetétlenen újjá kívánják szervezni a Duna Tsz-t, Szalk- szentmártonban új termelőszö­vetkezeti csoportot hoznak lét­re, Kunadacson pedig éppen ma alakul egy termelőszövetke­zet, 22 családdal, 40 taggal. A termelőszövetkezet megalakítá­sának nagy visszhangja van a környező községekben is, előre­láthatólag többen követik majd a példát. Egésznapos értekezletei tartottak bíróságaink munkájáról a kecskeméti Megyei Bíróság épületében Az Igazságügyi Minisztérium 1958. május folyamán a megye összes bíróságaira kiterjedő ál­talános vi^^álatot tartott. A megye összes bírái pedig jú­lius 4-én jöttek össze egészna­pos értekezletre, hogy megbe­széljék a vizsgálati megállapí­tásokat a bíróságok előtt álló feladatokat. Az IJ ; ágügyi Mi­nisztérium részéről dr. Csorba Sámuel főosztályvezető helyet­tes jelent meg. részt vett az ér­ti kéziét,"' Putics József, a me­gyei pártbizottság másodtitkára, Szabó Sándor megyei ügyész, valamint a megyei rendőrfőka­pitány W-"" keletében Fehér Jó­zsef százados. Dr. Bodóczky L-.'szló, a me­gyei bíróság elnöke közel három órás i-<vfefá*-,!mban ismertette a vizstfálaM eredményeket s az ezt követő vitában felszólalt Putics József elvtárs hangoztatva, hogy a megyei pártbizottság tudatában van a .. i munka nagy fontos­ságának és éppen ezért állan­dóan figyelemmel kíséri a bíró­ságok munkáját. Hangsúlyozta azokat az eredményeket, ame­lyeket a bíróságok az ellenfor-^ radalmi elemek felszámolásá-j ban, megfékezésében elértek; a bíróságokra váró feladatok kö­zül különösen kiemelte a spe­kuláció elleni harc szükséges­ségét. Szabó Sándor megyei ügyész és Fehér József a bíró­ság, ügyészség és a rendőrség együttműködésének nagy fon­tosságáról, dr. Csorba Sámuel Igazságügyi Minisztériumi fő­osztályvezető helyettes pedig a törvény szellemében történő, ingadozástól mentes ítélethoza­talok szükségességéről beszélt. A TANÁCSOK PARTIRANYITASARÖL (3. oldal) SZÉP ITT AZ ÉLET, HA VEREJTÉKES IS (3. oldal) SZABÓ PÄL ÍRÓ MEGYÉNKBEN (3. oldal) A KISZ ÉLETÉBŐL (4. oldal) A FEKETERIBIZLI TERMESZTÉSÉRŐL (4. oldal) LÁNYOK, ASSZONYOK (5. oldal) KISKŐRÖSI NAPLÓ (6. oldal) FIÜK, LÁNYOK A DÜNAPARTON (6. oldal) zltűcLalmi tit a. kjö-ncsfrg.L 'Tjánejuzsrösz.-lxe.ít Világ proletárjai, egyesüljetek l WiHumiKiMilllimiiuiiiinnniiiii» Megszokták a nehéz munkát fiaink a Hanságban 27000 holdat tesznek termővé az idén a KISZ-tiatalok (Saját tudósítónktól.) Lassan-lassan megszokjuk a tábori életet, ébresztőkor pilla­natok alatt magunkra kapkod­juk a ruhákat, s viszonylag már gyors a kapcacsavarás is. Reg­geli után nótaszóval, fegyelme­zett sorokban, vállravetett szer­számokkal indulunk a mintegy 1000—1200 méterre lévő csator­nához. A munka változatlanul nehéz, — de a szó átvitt és va­lóságos értelmében is — a Bács megyeiek állják a sarat. Vissza­felé, — ha a fáradtságtól ziláltabb sorokban is — de fegyelmezetten jövünk és széthúzás, a munka nehezétől való menekülés nem tapasztal­ható. A kecskemétiek, a bajaiak, a félegyháziak, a halasiak és a megye többi pontjáról jelent-, kezettek között baráti közösség alakult ki. Nemcsak egymás kö­zött, hanem a tábor összes lakó­jával is igyekszünk elmélyíteni a kapcsolatot. Természetesen elsősorban az itt levő bolgárok­kal igyekszik barátkozni min­denki. Alig nyolc hónapja van­nak Magyarországon, de már1 egészen jól beszélik nyelvünket.. Néhány napi munka után a, kialakuló mellékcsatornák lát­tán és a műszaki parancsnokság információira alapozva kirajzo­lódik előttünk a kép. mely rend­szerezi sokféle, eddig összefüg­gést, len elképzelésünket a Han-, ság meghódításáról: verejtékes munkánk nyomán a KISZ idei akciójának végrehajtásával 27 ezer holdat teszünk termővé. Ez az a terVet, amelyen a hor- váfkimlei Mező Imre tábor dol­gozik. A talaj roppant termékeny humusz Az Itt termesztendő növények magasan túl fogják szárnyalni az eddigi országos termésátla­gokat. A csatornázási terveket nézegetve Radics József tábor-1 parancsnokkal és Pintér István, műszaki vezetővel megállapítot­tuk, hogy a mellékcsatornák hossza mintegy 16 kilométer. lesz. A mellékcsatornák a han­sági Főcsatornába, ez pedig a Rábcába torkollik majd. A ta­laj rengeteg vizet tartalmaz. A föld termővé tételéhez 70 liter vizet kell elvezetni másodper­cenként egy négyzetkilométer­ről. Ezen a területen már a ró­maiak is építettek utat a mai Szombathely felől, 1568-tól pe­dig Nádasdy birtok volt a Han­ság. A birtokos csatornázni kez­dett, mert a Mosonmagyaróvár —Sopron—Győr háromszöget szinte teljesen víz borította. De ez a munka igen lassan haladt, évtizedes kiesésekkel, úgy hogy csak 1930-ban fejezték be a Ka­puvár alatti Főcsatorna építé­sét. Felszabadulásunk után tízéves átfogó vízrendezési tervet dolgoztak ki. E terv legsokatígé- röbb szakaszának ígérkezik az idei önkéntes munka. Munkánk iránt igen nagy az érdeklődés. Újságírók, riporte­rek naponta látogatják táborun­kat. Külföldről két holland tu­dósító járt itt és még valószínű­iéit'többen is jönnek majd, hi­szen a közvélemény egyre na­gyobb figyelmet tanúsít. A Bács megyeieket még minden újság­író felkereste. Lelkesedésünk nagy, s ezúttal közöljük, hogy visszatérésünk alkalmával a KISZ Bács Kis­kun megyei bizottságának aján­dékot viszünk! Pankov**- Jó'"'* Szombaton este nagy esemény színhelye volt a köncsögi Tán­csics Tsz. Könyvtárat kapott a termelőszövetkezet és ebből az alkalomból az ünnepélyes meg­nyitás keretén belül irodalmi es­tet rendeztek. A rossz idő elle­nére is szép számmal jöttek el az emberek a környező tanyák­ról. Krizsán elvtárs, a tsz elnöke is részt vett az irodalmi esten és meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Az est műsorában Fenyvesiné Góhér Anna, a Megyei Könyvtár veztője tartott előadást, majd Madarász László és Varga MU hály, a Katona József Társaság tagjai saját műveikből olvastak fel. ooooooooooo-ooooo-csoooooooo Megbeszélést tartottak megyénk országgyűlési képviselői Hétfőn megbeszélésre gyűltek egybe megyénk országgyűlési képviselői. Az értekezletre meg­hívták Putics Józsefet, a me­gyei pártbizottság titkárát és Dallos Ferencet, a megyei ta­nács elnökét is. Értékelték a mezőgazdaság fejlesztésére ki­adott 3004-es rendelet eddigi eredményeit és megvitatták a Sícva idg-ad cvz foe# mapy-ac... Olyan bolondítóan árad szét a frissen főtt birkapaprikás szaga, hogy az ember száz lé­pésről már nyeldes a gyönyörűségtől. Már akit persze nem rontott el a városi, finnyásko- dó gusztus és szívvel- lélekkel az eledelek királyának vallja az ürühúst. A halasi Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz. tagjai, akik a szö­vetkezeti napon külön konyhát állítottak fel egyik akácos tisztásán — úgy látszik, nem­csak tenyészteni, de enni is szeretik a bir­kát. Ügy ülik körül a nagy bográcsot szak­szerűen forgató Ván Károly szakácsot, mint valamikor az ősi pogá- nyok a csodatevő tál­tost s áhítattal szip- pantgatják a kifelé gomolygó, jószagú gő­zöket ... Az egyik akác tövé­ben megszólal a mu­zsika. A pírmás ud­variasan érdeklődik: kinek a nótáját húz­hatja el? — Imre bácsh a leg­idősebb, az parancsol­jon nótát! — kiabálják többen is. Mire egy madárarcú, szépbajszú öregember bokázik a zenekar elé. Meg­rántja magán a nem mostanában szőtt, de gyönyörűen kikefélt fekete kabátot, a ka­lapot úgy legényesen megbillenti s bütykös mutatóujját az ég felé meresztve dirigál: — Áztat hogy... no, amelikben a fehérlábú mönyecske van! — tü­relmetlenkedik, res­telve, hogy a nóta eleje nem jut eszébe. De a hegedűs tudja s már pattog is a vi­dám csárdás: »■Nincs szebb madár a fecskénél, fehérlábú menyecs­kénél ...« Meggyest József, az elnök, -fülembe súgja: — Horváth Imrének hívják az öreget, régi tagunk, most lett nyug­díjas — s együtt néz­zük moolyogva a nóta ritmusára billegő em­bert. De Imre bácsival valami történt. Hujhu- jázó karja lehullik, ar­ca megkeseredik s le- gyintve odébbáll. — Mi az? — lép hozzá az elnök. Az öreg ráemeli ho­mályos kék szemét, amely már tele van könnyel. — Hej, Józsi fiam — s a hangja csuklik — valamikó, amikó ez új nóta vót, de másként is vót... Akkó kezdtem én legénykönni . . . Ej, kutya élet, senki se zargat oszt mégis sza- laccl = kesergi. képviselőcsoport további tenni­valóit. Megállapították, hogy a 3004-es rendelet rövid félév alatt jelentősen fellendítette a tsz-ek gazdálkodását. A megye termelőszövetkezetei közel 120 kiló műtrágyát használtak fel és 3,4 normálhold gépi munkát végeztettek holdanként, egyes tsz-ekben azonban baj van az állattenyésztéssel: a továbbte- nyésztésre alkalmas szarvasmar­hákat is hízóba fogták, mert a hizlalás jól jövedelmez. Többen kifejtették, hogy a szövetkeze­tek vezetésének szakmai színvo­nalát tovább kell növelni. Hely­telenítették, hogy egyes közsé­gekben a szakcsoportok alakí­tását elhanyagolják. Ezután elhatározták, hogy a jövőben személyes tevékenysé­gükkel még behatóbban kíván­ják segíteni a párt és a kor­mány célkitűzéseinek megvaló­sítását. Szorosabbá fűzik kap­csolataikat választóikkal, ezért minden képviselő havonta leg­alább két beszámolót tart vá­lasztókerületében. Végül kérték a pártot és a tanácsot, támogas­sa munkájukat és tájékoztassák őket az időszerű feladatokról* hogy bekapcsolódhassanak azok végrehajtását Jó átlagtermés őszi árpából a bajai járásban, ahol mar 'mindenütt befejezték az árpa )aratását. A bácsborsódi Új Elet )Tsz például 16,2, a csátaljai Új I Tavasz Tsz pedig 14 mázsás át­lagtermést ért éli Csönd van. A vonót is leeresztette a prímás. Amolyan befelé nezö pillanatok ezek. Az Imre bácsival egyívású öregekben megrezdül- nek a hasonló emlékek, mi fiatalabbak pedig riadtan gondolunk rá, hogy valamikor mi is így siratunk meg egy régi nótát, fiatalkori álmot, egy szál virágot, egy beszélgetést, egy leány vagy legény idők ködébe merült valahai arcát... Dehát ebből a szép júliusi vasárnapból csak nem csinálunk si- ratót?! — Valaki egy nagy korsó sört nyom Imre bácsi kezébe s ahogy az öreg megvi- dámodva fehér bajszá­hoz emeli, a két nehéz könnyc-epp beleperdUl a pohár habjába a megtisztult kék sze­mekben kisüt a nap. (Gásaár)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom