Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-04 / 156. szám

1958, július 1, péntek 3. old»1 Bepillantó® a Kecskeméti Kosúti Vállalat pártszervezetének munkájába cA jálanuldj juia.lm.ri.« 200 úttörő táborozik cl (LuJt.cuxe.cid. járáibáL cl LBalcitön mellett A három megyében — Bács, Szolnok, Pest — a szélrózsa minden irányában találkozunk a Kecskeméti Közúti Vállalat útépítő munkásaival. Ezért a taggyűlést összehozni nem köny- nyű dolog. De ha együtt van­nak, okos dolgokról beszélnek, Miről váltották a szót? A munkáról: 75 százalékos a májusi terv. Nem rajtuk múlik, mert nem kapnak elég követ. Mi hát a kivezető út? Keres­gélni a lehetőségeket. Űjabban Sztálinvárosból vásárolnak ko­hósalakot. Egy tsz írt a válla­lathoz, hogy van, eladó köve. Itt meg az a baj, hogy a vállalat a szállításért csak 42 forintot tud adni, a tsz pedig 84-et kér. Ha némileg pótolni is tudják egy s mással a hiányzó mennyiséget, azért a kavicsból kiutalt hatezer tonna úgysem lesz elég, mivel a A Hazafias Népfront-mozga­lom Kiskunhalason is, 1954-ben, a második tanácsválasztás ide­jén bontakozott ki. A mozga­lomnak a választások előkészíté­sén kívül az volt a feladata, hogy a város lakosságának segít­ségével dolgozza ki Kiskunhalas kulturális és szociális fejlődésé­nek távlati tervét. Városi népfront-bizottságunk kisgyűléseken, nagyobb paraszt- gyűléseken gyűjtötte össze a dol­gozók ezzel kapcsolatos javasla­tait és mint akcióprogramot ter­jesztette a tanács elé. A tervja­vaslatban szerepelt a várost kö­rülvevő nádasok lecsapolása, strandfürdő és mélyfúrású kúl építése a Natkai-szigeten, to­vábbá törpevízmű, tanyai isko­lák, utak, járdák építése és egy 50 holdas gyümölcsfaiskola léte­sítése. (A tervek nagyrésze már megvalósult.) Az akcióprogram a Hazafias Népfront városi bizottsága részé­ről terv volt a városi tanács szá­mára, amit a lakosság is magáé­nak érzett. Ez lelkesítette az em­bereket, amikor a tanácsválasz­tásokon a népfront jelöltjeire adták le szavazataikat. így kap­csolódott egybe a tanács és a népfront munkája s így valósult meg a tanács és a tömegek szo­ros együttműködése, amely a vá­lasztások után sem lazult. Egy- egy tanácstagi választókörzetben a tanácstag mellett ma is ott van a Hazafias Népfront városi bi­zottságának tagja és segíti an­nak munkáját. A városi nép­front-bizottság legjobb tagjai éppen ezért jó tanácstagokká is válhatnak. A legutóbbi részle­ges tanácsválasztásokon például az egyik megüresedett tanács­tagi választókörzetben a nép­front munkában kezdettől fogva tevékenykedő Tóth Istvánt vá­lasztották meg tanácstagnak. Tanácstagjaink ma már egyre több embert tudnak maguk kö­Valahányszor Soltvadkerten járunk és a községfejlesztési pén­zek hovafordításáról érdeklő­dünk, majd minden esetben fel­vetődik: mikor kezdik meg a soltvadkerti törpevízmű építését? A munkának ez a sürgetése nem alaptalan. Az építésre a szerző­dést még márciusban megkötöt­ték. A megyei tanács terv- és pénzügyi osztálya vállalta, hogy fedezi az építési költségek felét. A községi tanács a megállapodás értelmében több mint nyolcezer forintot még áprilisban átutalt a harmadik negyedévben 24 ezer tonnára volna szükség. Az anyag mellett belesegített a lemaradásba az esős időjárás is. A taggyűlésen szó esett ar­ról, hogy az eső okozta késleke­dés pótlásáért kell versenybe szólítani a brigádokat. A versenybe szó- lítás mellett a politikai munká­ban válaszolni kell a dolgozók­nak minden egyes kérdésére. Legutóbb ezt kisgyűlésen tették meg, amikoris az önköltségcsök­kentési terv került szóba a napi politikai kérdésekkel együtt. Ezeket a kisgyűléseket rendsze­resítik, mert az a tapasztalatuk, hogy célravezető. Egyébként is a szétszórtság nem engedi meg a gyakori összejöveteleket, s ez egyúttal önállóságra neveli a ré gyűjteni a feladatok megva­lósítására. A lakosság és a nép­front-bizottság javaslatára pél­dául a tanács elhatározta, hogy salakkal térítteti le a Felső- és Alsó-Öregszőlők között Inoka— Kistelek es Rekettye-pusztán át­futó homokos dúlőutakat. A munkát Szaiai Benő, Maróthy Ferenc, Komlós Balázsné és Évin István egyénileg dogozó paraszt tanácstagok szervezték meg. Az útjavítást a környék lakói társadalmi munkával vé­gezték el. Kilenc és fél kilomé­ter homokos dülőutat hoztak, rendbe. A társadalmi munka ér­téke mintegy 98 000 forintra be­csülhető. A város területén a kisiparosok a sportpálya körüli sáros és járhatatlan gyalogjárót; salakozták le társadalmi mun-; kával. Jelenleg a város piactéré-; nek feltöltése van folyamatban.; Hosszan lehetne még sorolni a tanács és a népfront-bizottság közös munkájának eredményeit Mindez azt bizonyítja, hogy a Hazafias Népfront városi bizott­sága tevékenységével az állam- hatalmi szervek munkájában való részvételre serkenti a lakos­ságot. Amint látható, nálunk a ta­nács és a népfront kapcsolata nem új keletű, de nem is egyik napról a másikra szilárdult meg! Több évnek kellett eltelnie, hogy ilyen jól megértsék egymást a tanács és népfront. Munkánkat' az eddig szerzett tapasztalatok; alapján akarjuk folytatni. A doi~ gozók részéről érkezett javasla-; tokát ezután is eljuttatjuk a ta­nácshoz és segítünk azok meg­valósításában. így erősödhetett eddig és csak így erősödhet még tovább a tömegek és a tanács szoros kapcsolata. j Mácsai János, a Hazafias Népfront kiskunhalasi városi bizottságának elnöke beruházási banknak. így járt el a megyei tanács is, mivel a bank május elején értesítést küldött,' hogy a törpevízmű építéséhez a pénzt folyósítja. A beruházási bank értesítésé-; nek immár két hónapja. A tör-; pevízmű építését azonban még a: mai napig sem kezdte meg a| Kecskeméti Víz-, Csatornamű és; Fürdő Vállalat. Szeretnénk, ha: mihamarabb közölhetnénk aj kecskeméti vízművek válaszát a késedelem miértjére, : brigádoknál dolgozó kommunis­tákat s arra is készteti, nézze­nek körül, melyik munkatársuk alkalmas arra, hogy a párt tag­ja legyen. Nemrég került a pártszervezet embert formáló családjába Truplai János, aki azóta már egyéves útmesteri iskolán van, s tanulmányi átlaga négyes. Vida Pál is fiatal tagja a szervezet­nek. A taggyűlésen vették fel Marsovszki Pál brigádvezetőt tagjelöltnek, Lantos Ferencet pedig párttagnak. Egyébként a pártszervezet ve­zetősége és az igazgató egyetértésben dolgozik Mészáros elvtárs — az új igaz­gató — azt mondja: a pártszer­vezet vezetőségének egyetértő jóváhagyásával van nálunk csak előléptetés. Így lett nemrég a kétkezi munkásokból több mun­kavezető, Vígh Károly, Pólyák Mihály és Otava György. Ha nincsenek is -világraszóló« eredményeik, de a maguk por­táján a lehetőségekhez képest igyekeznek megvalósítani a párt, a kormány, népünk szocializ­must építő politikáját. Ha eköz­ben néha adódnak -összekocca­nások«, az azért van, mert min­dig a legjobb, legcélravezetőbb módszereket keresik, — Magyar export-cikkek ki­állítása Szófiában. A Ferunion Külkereskedelmi Vállalat ön­álló kiállítást rendezett Szófiá­ban a Magyar Kereskedelmi Ki- rendeltség termeiben. A kiállí­táson nagy sikerrel szerepeltek a magyar szerszámáruk, vastö­megcikkek, aluminium- és zo­máncedények. Kora délelőtt van, amikor vé­gigtekintek az izsáki vásárté- i ren. A sátrak és a köztük hul- ! lámzó emberek sokaságának : csodálatos, tarka összevisszasá- • ga fogad. A szekerek valóságos ; utcákat alkotnak, rúdjukat az : ég felé fordítva, hegyükön előt- ; tem még ismeretlen rendelteté- ; sű szalmacsóvával. Mily kelle- : mes a szemnek ez a nyári szín­orgia! Mint a mező tarka virá- ; gai, úgy virítanak itt a fehér, piros, zöld szoknyák s köztük : a fekete és zsírosra vált pörge kalapok. — Kettő az erős! Kettő a sa­vanyú! Kettő az édes! Ma min­den cukor csak kettő forint! ... — recsegi a fülembe egy borízű hangú cukorárus. Sétálok. Az ajtólapokkal, lé­cekkel letakart szekerek mélyé­ből éhes röfögés, ijedt sivítás hallik ki. Előttük már tart az alku. — Nézze ezeket! — emeli fel a gazda kétlábánál fogva a kilenchetes malacokat. — Ezek párjáért ne sokallja a G80 forintot! — Hiszen, nem sokallom én, de engedjen valamit! — Még- egyszer megtapogatja a malacok hátát, aztán kifogyva a szusz­ból, minden egyes pénzdarabot megdörzsölve, leszámolja a ro­pogós százasokat: 670-ért cserél­tek gazdát a göndörszőrű man­galicák. Ami a malac árát illeti: nem valami olcsó. Talán a szarvas- marháknál más lesz a helyzet. Ott sétálok már a marhapia­con. Látom, csak egyfelől van bejárat, ahol a községi állator­vos megvizsgálja az állatokat: nincs-e valami bajuki Bolvári Lászlóval, a dunave- |csei járás iskoláinak számadó igazgatójával és Varga József járási úttörőtitkárral beszélgetve -az iskolások nyári életéről, meg­tudtam, hogy ők ketten még kora tavasszal elutaztak Zám- kára — a Balatonhoz mindössze 3 kilométerre levő tapolcai völgybe — táborhelyet keresni, majd tábort építeni. Zámka festői környezetben el­terülő dombos vidék, ahol az :Alföldről jött gyerekek bizonyé­ira jól fogják magukat érezni. Természetesen csak azok számít­hatnak erre az üdülésre, akik ;egész évi szorgalmas munkájuk- ;kal ezt kiérdemelték, i Szigorú tanári felügyelet lesz :a táborban. A napirendet min- idenkinek be kell tartani, a fog­lalkozásokon közösen vesznek : A honvédelmi sportok népsze­rűsítése és fejlesztése érdekében ja Magyar Honvédelmi Sportszö- i vétség megyei elnöksége a Kom­munista Ifjúsági Szövetséggel és az MTST-vel közösen össze­tett honvédelmi sportversenyt [rendez a megyében. : A versenyen részt vehetnek mindazok a férfiak és nők. akik ia 14. életévüket betöltötték. A i versenyző férfiak három kor­csoportban indulnak: 20 évesig az első, 21—30 év között a má­sodik, 30 évtől felfelé pedig a ; harmadik korcsoportban. A női [versenyzőknél nincs korcsoport szerinti- osztályozás. Egy feketeruhás, vékonyarcú asszony serdülő fiával egy sze­lesen csapkodó tehén körül ácsorog. Méregetik, mustrálgat- ják, tetszik is, nem is. Az asszony nem állhatja, szak­értő kézzel nyomkodja a tehén tőgyét és az illatos tejet szét­dörzsöli a tenyerén. A fia felé fordul, s elismerően, de halkan mondja: — Zsíros a teje! Az eladó egy görbelábú, ala­csony paraszt, siet feldicsérni a -portékát«. — 15 litert úgy megadja, mint a pinty! Még fiatal a jószág, hétéves! Ha nem hiszi, nézze meg a fogát. Hatért elviheti. — Sok lesz az, hé! — alku­szik az asszony, s meggyőző hangon hozzáteszi: — öt és fé­lért is odaadja maga! Mégegyszer körüljárja a tehe­net, valami hibát keres rajta. Tapogatja a tehén kihízott tom­porát, dudorodó tőgyét, s szá­jába néz, de sehogyan sem akad bibijét e ... A lóvásárban a férfiaké a szó. Itt tudom meg végre: a rúdra kötött szalmacsóva nem egyéb, mint jelzés arra, hogy minden eladó. — Még az asszony is, ha raj­ta ül! — mondja tlevetve a har­cias nevű Zrínyi Jóska bácsi, egy szabadszállási lótenyésztő. 0 is lovat árul, szép, almásde­res kancát. Jó ló, ötéves lehet, s szedi a lábát, szinte táncol. Az iparosok termékeit csodá­lom már. A bognárok mellett egy ember éppen kaszanyelet vásárol. Próbálgatja, hajlik-e? Méregeti a kezében, mert a jó majd részt. De a szigorúságtól nem kell megijedni, mert a nap legnagyobb részét szórakozással tölthetik a pajtások. Mindennap lemennek majd a Balaton part­jára, ahol fürödhetnek, csóna­kázhatnak. A dombokon, az er­dőben kiváló a terep a számhá­borúra, turisztikára. Így megis­merhetik majd az alföldi gye­rekek a Dunántúl dombos vi­dékeit is, s annak földrajzi, nép­rajzi, természetrajzi jellegzetes­ségeit. Kétszáz pajtás üdül majd itt a dunavecsei járásból, három részlegbe osztva. Reméljük, hogy nem lesz eredménytelen ez a táborozás abból a szempontból sem, hogy jövő évi tanulmányi munkáikat a gyerekek frissen, vidáman kezdhessék majd meg. Mindazok, akik az összetett versenyen akár egyénileg, akár csapatban helyezést érnek el, díjazásban részesülnek, s a he­lyezést elérők — az eredmé­nyektől függően — eljuthatnak az országos döntőig is. A honvédelmi sportok dolgozó népünk felkészítését szolgálják a haza védelmére, s ez arra fi­gyelmezteti ifjúságunkat, vala­mint idősebb dolgozóinkat is, hogy e nemes versengésben mi- n nagyobb számban vegyenek részt. kaszanyélnek könnyűnek is kell leni. Aztán a szeméhez fogja, hosszan előrenyújtja, egyenes-e. Egy öreg, lógó bajuszú pa­rasztember meg a fából készült sótartókat nézegeti. Csavargat­ja a kupakját, de az nem en­ged. — Ezt jól megcsinálták! — mondja a mesternek. Ebből ugyan senki sem veszi ki a sót! — Válasszon egy másikat, papa ... Na, az jó lesz! Az öreg barnára sült ujjal közül a fényes forintok a bognár kérges kezébe hulla­nak. A sátrak között az asszonyok a helyzet urai. Magukhoz mé­rik a kötőnek valót, s a csen­desen álldogáló emberre illeszt- getik az 1500 forintos öltöny ka­bátját. Amott egy fiatalasszony a »ceig«-nadrágra alkudozik. Tőle balra pedig pongyolának valót szabat le egy fiatal, szem- revaló parasztlány. Járom a vásárt, hallgatom a kiáltozást, évelődést, s Móricz Zsigmond nemrég olvasott ri­portja jut eszembe. Azt írja: »Nincs ár! Nincs vevő!« Hát bi­zony így volt a Horthy Magyar- országon! De azóta nagyot vál­tozott a vásár képe! Van ár, de — vevő is akad! S a parasztember is olyan hol­mit vesz, amilyen neki tetszik; Van pénze, jószága, becsülete! Ha most látná Móricz Zsig­mond, hogy mennyi mindent visz egy-egy parasztasszony ha­za a vásárból, ő is azt monda­na: Igen. ma már boldog a ma­gyar paraszt! Gémes Gábor A tanács és a népfront kapcsolata Megvalósult tervek jelzik az együtt­működés eredményeit Kiskunhalason Miért nem épül a soltvadkerti törpevízmű? J A versenyrendező bizottság, ió ára van a választási malacnak, a jól tejelő tehénnek, sok lovat vásárolnak — Körséta as issáki nyári vásáron — d. s. SPORTVERSENY a hasa védelmi erejének növelésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom