Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-24 / 173. szám
4. oldal 1958. július 24, csütörtök A bajai járás országos jelentőségű kezdeményezése OOOOOOOOOOOOOOO'O-O-O-OOO’OOOO-O-OOOOOOOOOOOOOOOO'OOOOOOOO00000-0-0-00 KISZ bizottságaink, nevelőink, politikai és társadalmi szer- •veink többször felvetették már éspedig teljes joggal —, hogy megoldhatatlan megyénkben azoknak a fiataloknak a nevelése, akik a VIII. általános iskola elvégzése után visszatértek a szülői házba, de még nincsenek olyan korban, hogy állandó foglalkozást találhassanak maguknak. A 14—18 év közötti parasztfiatalok nevelésének megoldásával, már az elmúlt esztendőben eredményesen foglalkoztak a bajai járásban. Felismerték, hogy ezt a fiatalságot, amely nem tanul tovább középiskoláinkban, felelősségteljesen és komolyan nevelni kell. Felnőtt munkát még nem végezhetnek koruknál fogva, szükségük van tehát a gyermekkor érdeklődési köréhez, érzésvilágához mért foglalkoztatásukra, ki kell elégíteni érdeklődésüket, meg kell teremteni a lehetőséget, hogy szocialista típusú emberré váljanak. A bajai járás vezetői a legképzettebb és legtapasztaltabb nevelőkkel, szakemberekkel karöltve, a KISZ, a Hazafias Népfront támogatásával néhány községben már március eleién megteremtették a 14—18 éves korú falusi fiatalokkal való rendszeres foglalkozás alapjait. Csátalján indult meg a kezdeményezés a íjárástól származó javaslatok alapjan. Rövidesen Vaskúton és Garán is, jelentőségének megfelelően, kezdtek foglalkozni e fontos nevelési próbáméval. Garán csak ifjúsági és egészségügyi előadások voltak. Vaskúton a fiúk foglalkoztatását igyekeztek megoldani. Rádiószerelő és galambtenyésztő szakkört alakítottak. Bácsbokodon, a művelődési ott-( hon szakköreibe szervezték be a fiatalokat és szakköri foglalko-1 zásokon vettek részt a csátaljai parasztfiúk és leányok is. — Aggódva figyeltük a hatást és az eredményt — mondja1 Koltai Antal, a járási tanácsi népművelési felügyelője, akivel, a megvalósulás előtt álló tér-' vezetről beszélgetünk. — Féltünk tőle, hogy csökkenni fog az érdeklődés. De tévedtünk.. Minden foglalkozáson többen és tpbben jelentek meg. Egymás-1 utón tűntek fel az előadásokon olyan fiatalok, akik régebben, minden szervezett együttlétből kivonták magukat. A szülők is' örömmel fogadták, hogy gyér mekeik ilyen hasznosan töltik el szabadidejüket. Miközben a munka közsé-' geinkben haladt, megindult a további tervezgetés s kibontakoztak egy újabb, de most már egészen részletes —, úgy gondoljuk — mindenre kiterjedő javaslat és munkaterv keretei. — Elhatároztuk, hogy ezentúl minden esztendőben november 1-től a következő év\ áprilisának közepéig heti, szervezett foglalkozásokra gyűjtjük össze a járás falvainak fiataljait. Délután minden héten egy- ízben, 3-tól 5-ig, a község gazdasági adottságainak megfelelő’ szakkörökben foglalkozunk ai fiatalokkal. Vacsora után ismét! összegyűlnek a művelődési ott-| honban, ahol ifjúsági és egészségügyi problémákról hallanak1 előadást és előadássorozatokon bővítik mezőgazdasági, föld-j rajzi, természettudományi is-, méreteiket. Megismerik állam- polgári jogaikat és kötelezettsé-l geiket, irodalmi, művészeti tájékoztatást kapnak és utána megvitatják az elhangzottakat.1 A komoly ismeretterjesztő programot este kilencig játék, szórakozás, tánc követi a művelődési otthonban, nevelők és községi vezetők jelenlétében. Ügy tervezzük, hogy a tanfolyam két éves lenne. Mindenik év végén bizonyítványt adunk a fiataloknak, hogy a tanfolyamon részt vettek és azt eredményesen elvégezték. — Ez a keret, ez a lényege tervünknek — mondja Koltái elvtárs. Ami a részleteket illeti, mindenütt a község helyi adottságaiból indulunk ki. Ennek megfelelően lehetőséget teremtünk a fiataloknak arra, hogy szakköri foglalkozásokon megismerkedjenek a gazdasági gépkezelés fortélyaival, megtanulhassák a szarvasmarhatenyésztés és a tej kezelés módszereit, megismerkedjenek a sertéstenyésztéssel és hizlalással, a méhészkedés alapismereteivel, a szőlő- és borkezeléssel, a gyümölcstermeléssel, vagy ha a község adottságai úgy kívánják, az öntözéses kertgazdálkodással. — A szakkörök vezetésével a helyileg legjobban képzett szakembereket: a gépállomások mérnökeit, főgépészeit, az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vagy vállalatok szakkádereit vagy a községi agronómuso- kat bízzuk meg. Terveink szerint egy-egy szakkörben 20—30 fiatallal foglalkozunk majd és községenként eigy-két szakkörnél többet nem tervezünk. A leányok foglalkoztatása sem okoz majd gondot. Ennek a helye az úgynevezett gazda- asszony szakkör lenne. A tanfolyam első évében a sütés-főzés elemeire tanítanánk meg a leányokat és a kézimunka-szakkörökben foglalkoztatjuk őket. A második esztendőben a szabásvarrást, a baromfinevelést és a háztáji kertészetet sajátítanák el. A napközi otthonok konyhájában foglalatoskodnának a gyakorlati foglalkozásokon, a községünkben élő 15—18 éves leányok. Mindkét évben rendszeresen beiktatunk a programba a leányok érdekődésének megfelelő beszélgetéseket. Ezek a helyes táplálkozásról, az étkezés előtti tisztálkodásról, a konyha berendezéséről és felszereléséről, a lakás és bútorzat körüli tudnivalókról, a helyes ruházkodásról, a testápolásról, a testedzésről, a kulturált szórakozásról, a csecsemő- és gyermeknevelésről szólnának. A beszélgetéseket tapasztalt, jól képzett helybeli pedagógusok vezetnÓK. A szabás-varrásra pedig a legképzettebb helybeli varrónő oktatná majd a leányokat. Igen nagy gonddal választjuk majd ki az előadókat, gondoskodunk arról, hogy az előadások témájának megfelelő szakemberek által összeállított és felülvizsgált témavázlatok kerüljenek az előadók kezébe. — Reméljük — mondotta Koltai elvtárs —, hogy az első gyakorlati év tapasztalatai alapján országosan is megindulhat az átalános iskolát végzett, de tovább nem tanuló parasztfiatalok rendszeres foglalkoztatása s hozzájárulhatunk terveink megvalósításával ennek az égetően fontos nevelési problémának a megoldásához. Csáky Lajos eJL n)ő-ti” — (ilmejt Elkészült a Szovjetunióban a „Csendes Don”, Solohov világhírű regényének háromrészes filmváltozata. Képünkön a beteg Natasa: Z. Kirijenko és Iljinicsna: A Filippova. A nyári munkák mellett 50 nap az iskoláért Már hírül adtuk, hogy Kece- len és Soltvadkerten egy-egy nyolctantermes iskola építését kezdik meg még ebben az évben. I960 szeptemberében pedig Kiskőrösön is az új tizenkéttan- termes iskolában is folyik majd a tanítás. A Kiskőrösi Járási Tanács vezetői az új létesítmények sürgetése mellett azon vannak, hogy anyagi lehetőségükhöz mérten a tanyai iskolákban is javítsák az oktatási feltételeket. Ezt célozta a járás tanácsi vezetőinek látogatása Páhi községben, az úgynevezett göböli iskolánál. Az iskola épületét itt nemrég használják csak közoktatási célokra. Az épület elhanyagolt, azonban már nemsokáig lesz ilyen, mert a pedagógusok Ígéretet kaptak arra, hogy a járási AMI MAR MEGVAN és községi tanács segítségével még a tanév megkezdése előtt rendbehozzák. Mikor híre ment a járás és a község segítségének, a környéken lakó szülők a nagy nyári munkák ellenére is több mint ötven nap társadalmi munkát ajánlottak fel a göböli iskola rendbehozására. Tsz-látogatást szervez a szabadszállási népfront bizottság A szabadszállási népfront-bizottság elhatározta, hogy a tsz- mozgalom népszerűsítése érdekében látogatást szervez az egyik környékbeli termelőszövetkezetbe. Az egyénileg dolgozó parasztokkal valószínűleg a solti Szikrába látogatnak el, annál is inkább, mert erre a szövetkezetre az egész dunavecsei járás büszkeséggel tekint. 1956 augusztusában nagy fába' vágta fejszéjét Mátételke népe. Hozzákezdtek a művelődési otthon építéséhez. Örültek, hogy valóra válik régi vágyuk, szórakozhatnak, művelődhetnek az elkövetkezendő években. Haladtak is szépen a munkával, mindaddig, míg az ellenforradalom meg nem akasztotta őket. A rend helyreálltával azonban újra hozzáfogtak az építkezéshez. Most már az utolsó simításoknál tartanak, mert az új művelődési otthonban szeretnék megünnepelni idén az alkotmány ünnepét és az új kenyér napját. Vida Miklós, a községi tanács elnöke készségesen vállalkozott arra, hogy elkísér bennünket az éfiiilöntímeLödéit házhoz i ás a község másik büszkeségéhez, az ugyancsak most épülő új iskolához. Első útunk a kul- i túrházhoz vezetett. — Ez az épület lesz a mi második otthonunk — mutat az I épülő házra. — Lesz benne mo- izihelyiség, színpad, öltöző, táncterem és könyvtár is. Eddig arra hivatkoztak egyesek a faluban, hogy azért nincs kulturális élet a mi falunkban, mert (nem teremtettük meg hozzá a .szükséges anyagi feltételeket. Néhány hét múlva már nem hivatkozhat erre senki... Csodálkozással nézem a szép, már csak vakolásra váró épületet. Elképzelem: néhány hét (múlva már itt színjátszó gárda, .iskolai énekkar, népi tánccsoport és kipirult arcú közönség tölti meg a termet, s szinte hallom már a lelkes tapsot is az egymásután pergő szép műsorszámok jutalmaként. Gondolataimból a tanácselnök elvlárs szavai zökkentenek visz- sza a valóságba, aki a most épülő új művelődési ház születésének anyagi körülményei mutat rá. — Az új művelődési otthon 239 ezer forintba kerül összesen — mondja. — Az állam 55 ezer forintot adott községünknek erre a célra, mi pedig 50 ezer forintot biztosítottunk hozzá a községfejlesztési alapból. Az építkezésben jelentős társadalmi munkát is vállalt a község lakossága. Az a tapasztalatunk, hogy az emberek jobban megbecsülik az olyan létesítményeket, amelyek létrehozásáért ők is verejtékeztek. Tovább folytattuk körsétánkat. Megálltunk az új, négytantermes iskola előft, amelyet szolgálati lakással is bővítettek. Az iskolát vízvezetékkel is ellátták, megfelel a modern követelményeknek. Ez az új kulturális intézmény 1 100 000 forintjába került az államnak. — Két év óta ennyi mindent kaptunk államunktól. Az anyagi lehetőségek biztosítva vannak, csak az a kérdés, hogy Lesz-e majd UatfuráLis í^et is ? Ez sok gondot okoz nekünk. És itt ki kell térnünk a mátételki pedagógusok érthetetlen félre- húzódására. Mi nem kívánunk tőlük sokat, csak legalább abban segítenének nekünk, hogy; Kutyavásár volt Pesten Négy százhat vankilenc kutya, (közöttük 110 magyar fajta, versenyzett a Magyar Kutyate- 'nyésztök Országos Egyesülete (vasárnap rendezett kiállításán ,az állatkertben. Nagy sikerük volt a házőrző kuvaszoknak, a Iterelőpuliknak és a magyar vizsgáknak. Sok kölyök ; zdát cserélt. Képünkön: a Serri nevű ír ’szetter, amely első díjat nyert.
