Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-20 / 170. szám

1958. július 20, vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEJ LAPJA TERV ESS ^AXOSÁ© Több kecskeméti vállalat vonakodik új telephelyének elfoglalásától Másik kirívó példaként a likőrgyárat Napokon keresztül nagy ér­deklődés központja volt a Kecs­keméti Városi Tanács első eme­letének 2-es számú terme, ahol városrendezési kiállítás kereté­ben mutatták be a megyeszék­hely fejlesztésére vonatkozó távlati terveket. E tervek vilá­gánál nézzünk szét most egy ki­csit a mai Kecskeméten. Mint tudják olvasóink, a terv egyik érdekessége és érdeme, hogy az ipartelepek helyét a jö­vőben a város peremén jelöli ki s a gyárak füstjétől, zajától zöldövezet védi majd a lakóte­lepeket. Ez az elgondolás jó, hi­szen ma több üzem, vállalat, gyár működik a város belterü­letén, amelyek egészségügyi, vá­rosrendezési, népgazdasági szempontból kedvezőtlen hely­zetet teremtenek — nem be­szélve arról, hogy fejlesztésük lehetetlenné vált a zárt lakóte­lepek között. Az ilyen esetekben az volna ésszerű, hogy az illető vállalat vagy üzem az új beruházásokat, korszerűsítésre szánt összege­ket ne a most meglevő, rossz­fekvésű telephelyre fordítsa, ha­nem erejéhez mérten fokozato­san lásson hozzá az új telep ki­alakításához. Ebben a törekvés­ben úttörőként lehet említeni az Építőipari Vállalatot, amely leendő központjában, a Kuruc körúton már felépítette több emeletes munkásszállóját; a Tejipari Vállalatot, továbbá a 44-es Autóközlekedési Vállala­tot, Velük szemben több olyan vállalat és üzem van, amelyek vezetőinek tudomására hozták ugyan, hogy nem megfelelő he­lyen alakították ki központju­kat vagy egy-egy üzemrészüket, mégsem tettek eddig semmifé­le határozott intézkedést más, ipari célokra alkalmas terület igénylésére. A Terményforgalmi Vállalatnak például évről évre megújuló problémája a raktár­hiány, Pénzük ugyan volna ennek enyhítésére, hiszen a ta­vasz folyamán is két góré épí­tésére kértek engedélyt a ta­nácstól, — csak éppen a város két különböző pontján, olyan helyeken, ahol a városrendezé­si tervek szerint csak lakóházak épülhetnek. A tanács már több esetben felajánlott részükre megfelelő telket a város pere­mén, amelyen azután idővel to­vább bővíthetnék raktáraikat, — de a mai napig nem vála­szoltak az ajánlatra. Megjegyez­ni kívánjuk még, hogy a válla­lat jelenlegi központja is egy oktatási intézmény helyét fog­lalja el, — tehát minden in­dok amellett szól, hogy az uj telephelyre kellene költözniük. Szállítmányozási vállalatok figyelem! Különböző kovácsolt teher- láncok, csavarok, vontató- és horgonykötelek kapha­tók a Bányászati Berende­zések Gyárában, Kiskun­félegyházán. 1941 Amor hivatalában Izsákon Sorsfordulók dátumait soha ® nem felejti el az ember: az esküvő is olyan esemény, amelyről galambősz fejjel is meghatottan beszélnek majd a mostani ifjú házasok. Illő tehát, hogy az ünnepi érzéseket a kör­nyezet is tükrözze. Erre gondolt az izsáki tanács vezetősége, közelebbről Illés ta­nácselnök, amikor a fiatal, lelkes anyakönyvvezetővel: Katona Jó- zsefnével olyan hózasságkötési termet varázsoltak a tanácsháza volt begyűjtési irodájából, hogy már a megyében jár a szépségé­nek híre. A mennyezeten Pestről hozatott csillárok ragyognak, az ablakokon habos csipkefüggöny, a sarokban cseréppel borított vi­rágállvány, az esketői asztalon közel ezer forint értékű selyem­terítő, előtte félkörben a tanúk­nak állított szép fotelok s a fa­lon, szemközt, hímzett, szekfű- csokros zászlócska ezzel a fel­irattal: »Sok boldogságot kíván a köz­ségi tanács végrehajtó bizottsá­ga.K — Nagyon tetszik az egész fa­lunak — mondja szerényen Ka- tonáné. — Hiszen az öregebbek emlékeznek rá, hogy — bár Izsák régen is gazdag község volt — az ilyesmire nem sokat adott a falu vezetősége. A háború előtt a se­gédjegyzői irodában tartották az esketést, tintásüvegek, bélyegzők és poros akták társaságában. IM ióta esket? — faggatom Katonánét, aki egy perccel korábban jelentette ki. hogy ezt a »munkát« legszebb­nek tartja az egész közigazga­tásban. — 1945 óta vagyok itt, 52-ben már mint helyettes anyakönyv­vezető dolgoztam, de én csak 55- től, a szakvizsga letételétől szá­mítom ténykedésemet. — Nem számolta össze, hogy ez idő alatt hány párral mon­datta ki a boldogító igent? — Nem — nevet —, mert má­jusban és úgy szüret tájékán ne­héz lenne megszámolni a háza­sulandókat. Igen sok (talán ag­gasztóan is sok!) az egészen fia­talon egybekelők száma. A kedves anyakönyvvezetőt, aki maga is fiatalasszony, szere tik a faluban. Szerepe legtöbb­ször nem intéződik el azzal, hogy elegáns fekete ruhában, vállán a hagyományos nemzetiszín sza­laggal összeadja az új párt, ha­nem sorra hívják meg a lako­dalmi mulatságba is. A gyönyörű házasságkötési ** teremért és a különben is kifogástalanul végzett anya- könyvvezetői munkáért Katoná­nét a megyei felügyelő legutóbb írásbeli dicséretben részesítette. S helyes lenne, ha az Ámor hi­vatalának, a házasságkötési te­remnek képét illetően más taná­csok is példát vennének Izsák­tól. Olyan figyelmesség ez, amely az egész falunak jólesik s a most még piruló jegyespár akkor is szívesen emlékezik vissza, ami­kor már unokákat ringat a tér­dén... I g. a i kell megemlíteni és a Cipőnagy kereskedelmi Vállalat Czollne téri raktárát. A Cipőgyárat eme letráépítéssel akarják bőviten — s ez igen élénk vitát váltót ki illetékes körökben, hiszen László Károly utcai Cipőgyár ban a jelenlegi munkáslétszám mellett sincsenek biztosítva' fokozott követelményekne megfelelő szociális feltételek Mi lesz akkor, ha a mostani he lyen bővül az üzem és még na gyobb munkáslétszámmal dől gozik? A Cipőnagykereskedelmi Vál lalat a Czollner téren iskolána alkalmas épületet használ rak tárnak. S most, mikor a poli technikai oktatás bevezetésérő van szó az általános iskolákban igen nagy szükség volna az em­lített helyiségekre. A vállalat­nak azonban szándékában sincs új telephely után nézni. Sok hasonló példát lehetne még felsorolni — többek között a Klapka utcai kenyérgyárat, a Textilnagykereskedelmi Válla­lat Rákóczi úti raktárát stb., — melyek mind azt bizonyítják, hogy nagyobb gondot, több törő­dést érdemelne a vállalatok Uj telephelyének kialakítása. A vá­rosrendezési tervek azért ké­szültek, hogy segítségünkre le­gyenek és a város, a megye- székhely lakóinak javát szolgál­ják, de ha tartózkodnak meg­szabott irányelveiktől a vállala­tok, üzemek, — akkor a terv nemcsak tizenöt, de még har­minc év múlva sem valósulhat meg. A városrendezés terve az uj ipartelepről szép és hasznos. Megvalósításához azonban — még ha távlati tervről van is szó — már most hozzá kell lát­ni, — természetesen a pénzügyi lehetőségek alapos szem előtt tartásával. Reggel fél 7-fő! este 6 óráig őrködnek 26 nagyobb és 10 ki­sebb gyermekre a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat böl­csődéjében. Ez a bölcsőde két- műszakos, a nevelő és kisegítő személyzet egymást váltva őr­ködik a Barnevál, a Finommec­hanikai Vállalat és a város töb­bi üzemének a bölcsőde környé­kén lakó dolgozóinak remény­ségeire. Amint ez képünkről is leol­vasható: a kicsinyek jól érzik magukat és étvágyukra sincs panasz. A nagyobbak, köztük az egyik képünkön látható Tóth Erzsiké is, már önállóan, ma­guk étkeznek. Anyukája, aki a Barneválnál mint kopasztó dol­gozik, biztosan elégedett kislá­nyával, hiszen jól viselkedik^ sokat eszik, szépen fejlődik. A bölcsőde legkisebb lakóira is édesanyai szeretettel vigyáz­nak az óvónénik, gondozónők. Képünkön Ungvári Józsefné a kis Tóth Tibikét segíti az ebé­delésben. Szülei nyugodt lelki­ismerettel dolgozhatnak: jó ke­zekben van kis csemetéjük. Elkészült a vádirat a temetőháborgatá, sírkörongálé garázdák ügyében Emlékszik még a kecskeméti közvélemény a pár héttel eze­lőtt történt eseményre, amelyről lapunkban is megemlékeztünk: Tamási József és Kollár János I ittasan a kecskeméti budai ka- { pu.i túl, a római katolikus te- f mető előtt leütöttek egy békésen ' haladó kerékpárost, majd a te­metőbe menekülve vandál pusz­títást végeztek. Számos sírkövet ledöntöttek, össze-vissza dobál­tak, az értékes márványból ké­szült kövek közül sokat pozdor- jává törtek Ügyükben a kecskeméti vá­rosi és járási ügyészség most készítette el a vádiratot — ga­rázdasággal, dologrongálással és súlyos testi sértés bűntettével vádolva őket. A vádirat külön érdekessége, hogy összegezi a temetőgyalá- zók egy éjszakai rombolásának eredményét: Tamási József és Kollár János rövid órák alatt összesen 33 630 forint értékű kárt okoztak a temető drága márványokból készült sírkövei­ben. Májas libára szerződés köthető és 20 forintot fizetnek az alábbi földszövök: Kecskemét, Baja, Kalocsa, Kis­kunfélegyháza, Kiskunhalas. La- josmizse, Soltvadkert, Tompa, Szabadszállás, Mélykút, Csávoly, Jánoshalma, Tiszakécske, Kun- szentmiklós. Harta. Dunapataj, Kiskőrös, Kiskunmajsa I. osz­tályú májra + 70 fillért fize­tünk kilogrammonként. 1783 SZIMATH KÁZMÉR: Nyári örömök ah óinak az & niódizerei kánikula idején Kecskeméten a nyár nemcsak azért szép, mert a nyár minde­nütt szép és nálunk különösen nagyon szép, hanem azért is, mert Kecskeméten az időjárás mindig megtermi a maga orszá­gos csúcsteljesítményét. Ha azt jelentik, hogy a Mátrában mí­nusz 30 fok van, akkor Kecske­méten harminc egész öt tizedet mutat null fok alatt a higany. Ha jelentik, hogy a déli vége­ken árnyékban 35 fokos hőséget mértek, akkor a negyedik tized külső végén 35.5, a Máriaváros ban 36, a Muszájban 36.5 és a központi cukrászdában 37 fok a csúcsérték. Miután érzékenyebb elemek plusz 30-on fölül nem jól viszo­nyulnak az esti elalváshoz, idő­szerű tanulmányozni a célrave­zető módszereket. Városunkban kétféle ember­típus él: 1. Ideges ember. 2 Nem ideges ember. Hogyan alszik el az ideges ember? Ideges ember kánikulában ak­ként alszik el, hogy a feje alá hús kispárnát tesz. Amikor már-már éppen elal­szik, a párna áttüzesedett. Megfordítja s amikor már- már elalszik, a másik fele is át­tüzesedett. Erre ledobja. Öh, mi jó ez a hűs nagypárna! Már-már elalszik, amikor áttü- zesedik. Megfordítja és ledobja. A takarót? Meg se fordítja, csak dobja. Aztán a lepedőt dobja le és akkor a matrac a hűs. Valami mindig van, ami hűs. A matra­cot ledobja és akkor a sodrony a hűs. Aztán a padlóra fekszik, mert az is hűs. És érzi, hogy közeleg immáron, közéig, ah, közéig az üdítő álom. De miután még sem közéig, szépen újból megágyaz, vissza­mászik és testhelyzet-megoldá­sokkal tesz nagyon üdítő kísér­leteket: 1. Fejet magasra, lábat mély­2. Lábat föl, fejet le. 3. Fejet a lábhoz. 4. Lábat a fejhez. 5. Fejet a padlóra. 6. Lábat a padlóra. 7. Lábfejet a padlóra, fejlábat a plafonra, törzs alá jeges bo­rogatást és mindkét kézbe gu­midominót. Jó módszerek még: 1. Ülve alvás. 2. Mély belégzés. 3. Idegesítő dolgokat kikap­csolni. (Rádiót már kora dél­után.) 4. Számolás tízezerig. 5. Tovább. 6. Guggolva, heves kilégzés, tótágas, fogaknak csikorgatása. 7. És miután úgyis hasad a hajnal és hármat rikkant a rigó, felkelés frissen, fiatalosan, ru­galmasan. Hogyan alszik cl a nemideges ember? Megtanulni sokkal egysze­rűbb. Nem ideges ember kánikulá­ban akként alszik el, hogy le­úszik és elalszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom