Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-20 / 170. szám
1958. július 20, vasárnap 5. oldal Jlliuikások, pata sztok, éiíelniiségi&k, szakemketek és diákok segítik áldozatai inaiikáimt áj létesítméngeink felépítését A társadalmi munka jelentősége A KÖZSÉGFEJLESZTÉSBEN Nem lehetne előbb felépíteni? Kiskörön lakossága 1955- ben örömmel fogadta a kormánynak azt a rendeletét, amely szerint a tanács önállóan, a lakosság kívánságának szükségleteinek és érdekeinek megfelelően fejlesztheti a községet. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a községfejlesztési tervek készítésére lehetőség nyílt, kisgyűléseken, falugyűléseken a választók, a tanácsülésen pedig a tanácstagok egyöntetűen szavazták meg az általános jövedelemadó 10 százalékát a községfejlesztési alapra. Az elmúlt három év alatt olyan eredmények születtek a községfejlesztési tervek megvalósítása nyomán, amelyre minden kiskőrösi büszke. Egyik legnagyobb s a lakosság által is a legértékesebbnek tartott létesítményük a »Petőfi gyógyfürdő«. És ez még nem minden. Három évvel ezelőtt csak a Kossuth Lajos utcán volt járda, ma pedig már a Petőfi Sándor utcán másfél kilométer, az Árpád utcán 500 méter hosszan betonjárdán sétálhatunk. Egy kilométer hosszúságban kiköveztük a piactér előtti utat. Ezenkívül iskolákat, bölcsődét hoztunk rendbe, nyolc közkútat építettünk stb. As eredmények fellelkesítették a lakosságot, és a tanácsot is merészebb tervek készítésére ösztönözték. A tanácsülés az idén már 15 százalékot szavazott meg községfejlesztésre. S a jó hangulatban lefolyt kis- gyűlések, falugyűlések helyeselték ezt. A megvalósítandó létesítmények listájára felkerült a Petőfi gyógyfürdő kádfürdővel való bővítése, a strand továbbfejlesztése, a községben autó- buszmegálló, nyilvános wc, hordó hitelesítő állomás, több száz méter új járda építése, villany- hálózat bővítés, öt utca kikövezése stb. Tanácstagjaink a lakossággal alaposan megtárgyalták a községfejlesztés ügyét és úgy határoztak, hogy a fejlesztésre szánt forintokat társadalmi munkával megsokszorozzák. Es as elhaíárosás nagy jelentőségű lépés, hiszen a községfejlesztési tervek kivitelezését jóval olcsóbbá teszi és sok más létesítmény megvalósítása is lehetővé válik. Jól szervezett, közös összefogással olyan meny- nyiségű munkát lehet elvégezni, ami vállalati úton vagy házi kezelésben is tetemes költségekkel járna és időben jóval tovább tartana. Községünk lakosságának és a tanácstagságnak komoly eltökéltségét bizonyítja, hogy a társadalmi munkára tett vállalásaik jórészét már teljesítették. A strandfürdő medencéjének kiásását például ipari munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek és diákok végezték el s ezzel mintegy 55 ezer forintot takaríthattunk nieg. A járda-; építéshez szükséges homokot az| utcák lakói hordták össze. A» Szent István utca lakossága pél- * dául a földmunkán kívül még a járdaépítés anyagi kiadásainak felét is magára vállalta. A Kolozsvári utca kikövezésénél a; tanács a Szeszipari Vállalat, a Konzervgyár és a Borforgalmi Vállalat dolgozóival fogott ösz- sze, ami újabb 10 ezer forintot jelentett. Anyagi erőink növekedését máris érezzük és a fejlesztési terven felül újabb létesítmények megvalósítására nyílt lehetőségünk. A forintokra azonban továbbra is vigyázunk. Lehetőleg: olyan helyen használjuk el,: ahol a lakosság áldozatkészséget; tanúsít. Kérték például, hogy a] Seregélyesi útat egy kilométer: hosszúságban kövezzük ki. A ta-i nácstagok vállalták, hogy ha aj kövező anyagot és a szakirány!- j tást biztosítják, az érdekelt la-; kosság bevonásával elvégzik a munkát. Végül, de nem utolsósorban meg kell emlékeznem még egy lehetőségről. A községben élő szakemberek tanácsaikkal, szak- véleményükkel, sőt irányító munkával is segíthetik és olcsóbbá tudják tenni a munkát. Nálunk például társadalmi munkában készültek a fürdő tervrajzai, a gyógymedence és a kádfürdő vízvezetékszerelési munkái. Naprói-napra épül, pül községünk a saját erőből hozott áldozat, a lakosság és a tanács közös munkája nyomán. Minden újabb létesítmény elkészülte örömet okoz az embereknek. A közös munka pedig jó kapcsolatot szül, a tanács és a* tömegek egyre szorosabbra fű-‘ ződő kapcsolatát. Szabó Gyula, Kiskőrös Községi A fülöpszállási állomáson naponta négy nemzetközi gyorsvonat áll meg, ezenkívül számos személyvonat csatlakozik ide. Sokszor néztem itt már utastársaimmal együtt az a szemet és szívet szorító fabarakkot, amit a legnagyobb jóindulattal sem lehet épületnek nevezni. Télen, órákig várva a vonatra, fagyoskodtam a vedlett zöldszínben »tündöklő« bódéban, nyáron pedig, míg néhány percig a jegyre vártam, szinte megfőttem itt a nagy hőségtől. Képet festve a forgalmi irodában és a váróteremben uralkodó állapotokról elég elmondanom: a félcolos deszkatetőn, | ami kátránypapírral van lebo- í rítva, befolyik az eső, s a tégla- sz6‘; ból rakott padló alól, a barakk -falai« közül esténként előjönnek a szinte mindennapos -vendégek«, a patkányok és az egerek. A vasúti szolgálat szigorú szabályait betartani, a vonatokat pontosan indítani, szállítmányokat átvenni, az utasokra vigyázni stb. amúgyis nehéz feladat, de ezen az állomáson szinte emberfeletti munka. A rossz viszoról az érzékeny műszerekről, amelyek nap-nap után mennek tönkre a nedvességtől. A javítási naplóba 85 bejegyzés történt ebben az évben — aminél kézzelfoghatóbb bizonyíték az -épület« használhatatlanságára nem is kell. Az elmondottak után úgy érzem, hogy az utazóközönségnek s az életük háromnegyedrészét a barakkban töltő dolgozóknak nem is lehet méitánylandóbb kérése: a MÄV ne 1965-ben kezdjen hozzá a fülöpszállási állomás építéséhez — állítólag ez a tervelőírás —, hanem minél hamarabb. A kérés teljesítésével nemcsak széppé és korszerűvé tennék a fülöpszállási állomást, hanem szolgálnák az utasok kényelmét, megváltoztatnák az ott dolgozók munka- és lakáskörülményeit is, nem beszélve a külföldiek véleményéről. Gémes — Villamosítási terv készült Csólyospálos és Kömpöc számára. A munkálatok megkezdését a megyei tanács 300 ezer forint összeggel segíti, a többi pénzt a két község saját erejéből fedezi. SZÉLVIHAR“ IZSÁKON TALÁN AZ ORSZÁGBAN is, de megyénkben mindenesetre a legelsőnek vállalkozott az izsá- ki színjátszók lelkes kis csapata arra, hogy Dobozy Imre Budapesten nemrégiben bemutatott falusi tárgyú színművét, a Szélvihart, egy termelőszövetkezet ellenforradalom alatti életének drámáját megtanulja. Talán meg is elégednénk egy szűkszavú hír közlésével, ha a tények mögött nem jelentkezne egészen világosan néhány olyan figyelmeztető mozzanat, amely azt követeli, hogy az esemény előzményeit is megmutassuk. A községben, melynek lakossága az utóbbi pár évben majdnem megkétszereződött, már korábban igen mély gyökereket eresztett a'kulturális tömegmozMár most készüljünk a jövőévi cukorrépavetésre! Aratás után kell elhatároznunk, hogy a cukorrépát jövőre melyik kalászos helyére, milyen földbe vetjük. A jövendő répaföldet holdankint 50 kg pétisóval meg kell szórni. Ez a művelet kevés pénzt és munkát kíván, a haszna viszont annál nagyobb. A pétisót a tarlómaradványokkal együtt tárcsával vagy egészen sekély szántással a talajba dolgozzuk, fogas után hen- gerezünk. Cséplés után, augusztusban hordjuk ki az istállótrágyát, holdankint 200 mázsát számítva. A trágya legyen jólkezelt, érett és ne legyen szalmás, penészes. Szerződéskötéskor igényeljünk őszi kiszórásra illetve alászán- tásra holdankint 160 kilogramm sima szuperfoszfátot és 100 kg kálisót is, amivel igen emeljük a terméshozamot. Az istállótrágyát egyenletesen terítsük el, ne engedjük kiszáradni, mert sok nitrogént veszít. Az alászántást 15 cm mélyen azonnal végezzük el és könnyű fogas után hengerezzünk. Az augusztusi trágyázás azért fontos, mert a talajbaktériumok munkájához melegre van szükség, így a tél beálltáig a trágya jórészt átalakul a répa által felvehető formára s a szükséges tápanyagokat a növény tavasz- szal már készen hasznosíthatja. A takácsatkáról vagy vöröspókról Az utóbbi években gyümölcsöseinkben egy eddig alig ismert kártevő lépett fel: a takácsatka, vagy ahogyan sokan nevezik: a vöröspók. Ez a kártevő 0,4—0,5 milliméter nagyságú, vörösszínű, nyolclábú szövögető atka. Alma-szilvafákon lép fel nagymértékben. Megyénkben főleg Lakitelek környékén szaporodott el, de elszórtan máshol is. Évente 4—6 nemzedék alakul ki. Kártételüket szívással okozzák a levélen, ezért az ilyen levelek megfakulnak, ólomíé- nyűek lesznek és elbarnulnak. Az atka a levél színén és fonákén fonadékot készít. /■ Az atkák főleg olyan gyümölcsösben szaporodnak el, ahol DDT tartalmú szerrel permeteznek. Ez azzal magyarázható, hogy ez a szer az atkák parazitáit elpusztítja, másrészt a DDT egyedül alkalmazva az atkák tojásrakó képességét növeli. (Külföldi kutatások ugyancsak ezt bizonyítják.) Ahol az atkák nagymértékben elszaporodnak, a gyümölcsösök 25—-30 százalékos súly- csökkenést mutatnak. A nyári védekezést nyári hi- gítású mészkénlével vagy más kénkészítményekkel hajtsuk végre. DDT tartalmú szereket egyedül ne alkalmazzunk, csak kéntartalmú szerekkel keverve, Irtsuk a sáskát és a s2Öcskét A sáskák és szöcskefélék hatalmas gazdasági károkat okoznak legelőink, rétjeink letárolásával. A sáskák közül az olaszsáska, amely 2—3 cm hosszú, időnként tömegesen elszaporodik, a legelőkről takarmánynövényekre, kapásokra is átmegy s azokon pusztít. A marokkói sáska főleg a szikes területek lakója, de onnan egyéb mezőgazdasági területekre is átterjedhet. A csí- kospofájú sáska a marokkóinai kisebb, de azzal keverten fordul elő. A szöcskék (fogasfarkú, zöld szöcske stb) ugyancsak rétek, legelők kártevői. A füveken kívül megrágják és elpusztítják a gazdasági növényeket is, borsót, répát, lucernát. A sáskáknak, szöcskéknek sok ellenségük van, de nagytömegű fellépésük esetén emberi beavatkozásra is szükség van Legcélravezetőbb a sáskalárvák ellen védekezni, mert azok repülni nem tudnak. A Jablo- nowski-féle saskaírtógéppel ösz- szezúzhatók. A sáskatelepek megkeresése, a sáskáknak szalmára való terelése és meggyújtása is igen eredményes. Agri- tox-szal való porozást alkalmazva (holdankint 25—30 kilogrammal) a sáskalárvák és ki- i fejlődött szárnyasalakok ellen I is biztos sikert érhetünk el, 1 galom. Sok és egyre több lelkes és törekvő művelője akadt a színjátszásnak, az éneklésnek, a zenének és a népi táncnak. A közel 14 ezer lakosú Izsák kulturális intézményeik körül népes szereplőgárdák tömörülnek. A földművesszövetkezet, a művelődési ház, a KISZ műkedvelői, táncosai, zenekarai változatos programmal szórakoztatják, nevelik a kultúrára éhes dolgozókat. A népkönyvtárnak hatalmas olvasótábora van és a mozi sem panaszkodik a látogatottság hiánya miatt. MINDEZ azt is mutatja, hogy egyre bonyolultabb feladattá vált a kulturális élet irányítása. Műsorpolitikai problémák, kulturális tervek végrehajtása körüli gondok merülnek fel, szinte nap mint nap, amelyeknek a megoldása, irányítása sokoldalú és magas színvonalú szervezettséget, állandó figyelmet ki- ván. Külön gond, hogy a kis- izsáki település is művelődési házat kapott a lakosság áldozat- készségéből, a tanács támogatásával. Ennek kulturális arculatát is ki kell alakítani. Ha nem érvényesülnek a községben egyre erőteljesebben a kulturális élet pártirányításának elvei, ha nem tartaná a helyi pártszervezet elsőrendű kötelességének a szocialista kultúrfor- radalom szervezését, könnyen felüthetnék a fejüket olyan egészségtelen jelenségek, amelyek nem egy községünkben juttatták kátyúba a fejlődő kulturális mozgalmakat. A helyi pártszervezet ezt világosan ' látja. Ezért gyakorol rendszeresen hatást a falusi együttesek műsorpolitikájára, készít terveket az izsáki intézmények, művészeti csoportok fejlesztésére és ellenőrzésére. A tanács végrehajtó bizottsága negyedévenként összefoglaló jelentés alapján tárgyalja a község kulturális helyzetét. Ennek következménye, hogy most a Szélvihart próbálják a legjobb helyi színjátszók. A jövő hónapban viszik a falu elé a kész produkciót és szeretnék vele bejárni a környező községeket is< Hosszú ideig sok torzsalkodás forrása volt a különböző műsoros rendezvények időpontjának összehangolása, illetve az összeegyeztetés készségének hiánya. Ma a pártszervezet irányítása mellett nagyrészt a múlt emlékei ezek a viszálykodások. Alig kerül elő ilyen probléma mostanában. Szép eredményeket mutat fel az olvasó-mozgalom is. Több tanyai könyvtár, vándorkönyvtár működik, melyek értékes olvasmányokkal látják el a lakosságot. Van azonban még néhány nehézség. Az egyik, hogy az állami gazdaság könyvtárának több mint tízezer forintos könyvállományát alig forgatja valaki. A községi könyvtáros felajánlotta, hogy önzetlenül segít a régi eredmények felelevenítésében, hiszen három éve még több mint 700 olvasót számlált a könyvtár. Most a pártszervezet segítségével a könyvtár ügyének rendezésére is sor kerül, talán már rövidesen. TÖBB JEL arra mutat tehát, hogy az ellenforradalom eszmei maradványaitól megtisztulva, nagy lendülettel halad előre a fejlődés útján az izsáki kulturális élet s ebben nagy szerepe van annak, hogy a párt irányítása egyre alkalmasabbá teszi a kulturális mozgalmakat, nevelő feladatok betöltésére, a község lakosságának nemes szórakozással való ellátásra. Csákj Csépelnek a bácsborsóűi Űj Élet Tsz-ben
