Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-02 / 154. szám

1958. július 2, szerda f&tvßkcM A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAC.S- KISKUN MEGYEI LAPJA Látogatás az apostagí gyfimölcsfelvásárlóhelyen (Tudósítónktól) Hajnali 6 óra. Gondoltam, a gazdák bejövetele előtt még lesz kevés időm a felvásárlóhely ve­zetőjével is beszélni a forgalom­ról, árakról. De a telephelyet már csak a pirosló meggybari­kádon keresztül tudtam megkö­zelíteni. Kocsik és taicskák hosz- szú sora várt a kapunyitásra. Mindegyiken 4—5 kosár. Egész vásári gyülekezet, amely, hogy jobban teljen az idő, felesel, be­szélget, vagy éppen veszekszik is egy kicsit... Holnap már Becsben lesz... Leidál János telepvezető sze­rint a meggynek nagyon hasz­nált a bőséges eső. Duzzadtak, nagyok a szemek, egészségesek, fénylő-pirosak, úgy csillognak, mint a rubin. A telt kosarakban a napfény szikrázva törik meg rajtuk. Ma még itt csodálhatjuk szépségét és ízlelhetjük különle­ges zamatát, melyet csak az apostagi fekete homok adhat a meggynek, de holnap, holnap­után már bécsi, prágai háziasz- szonyok tehetik ebédhez a gyü­mölcsöstálra vagy téli csemegé­nek befőttesüvegbe. Mert amint felvásárolják a meggyet, rög­tön ládákba rakják, a láda olda­lára cédulát ragasztanak, melyen nemzeti színű keretben a Hun- garofruct exportvállalat neve áll s a vagonokban már indulhat is külföldre. Aranyat érő valuta ez, amely nemcsak pénzt hoz hazánknak, de a magyar föld hírét is öreg­bíti külföldön. Mindamellett, ahogy a vezető mondja, hiba is akad. Elsősorban az, hogy je­lenleg csupán napi egy vagonnal tudnak vásárolni a szállítási ne­hézségek miatt, holott napi két, két és fél vagon a felhozatal. — Háromnapos észak-magyarországi kirándulást szervez az IBUSZ és a 11T Rossz idők járnak a fagylaltra A Mátra és a Bükk hegység, valamint az aggteleki csepkő- barlang megtekintésére három­napos kirándulást szervez a kecskeméti Ibusz és a TIT. Az utat autóbusszal teszik meg Kecskemét — Jászberény — Gyöngyös — Mátraháza — Ké- kestetó — Parádfürdő — Eger — Szilvásvárad — Putnok — Aggtelek — Jósvafő — Miskolc — Lillafüred — Bükszentke- reszt— Eger — Kecskemét út­vonalon. A kirándulók július 12-én indulnak és 14-én éjjel érnek vissza. Űtközben az egri Park Szállóban és az aggteleki túrista szállóban töltik az éj­szakát. Július 6-án Esztergomba in­dít kiránduló vonatot Kecske­métről az Ibusz. A kirándulók a város megtekintése után ha­jóval átmennek Visegrádra is. A kirándulóvonat este 7-kor in­dul vissza Esztergomból Kecs­kemétre. Az észak-magyarországi ki­rándulás részvételi díja 242 fo­rintba, az esztergomi kirándu­lásé pedig 39 forintba kerül, Három és félmillió liter tej öt hónap alatt Bács megye állami gazdasá­gaiban az idén tehenenként át­lagosan háromezer liter tejet fejnek. Az év első öt hónapjá­ban hétszáz liter tejet fejtek egy-egy tehéntől. A nyári hóna­pokban a tejhozam még jelen­tősen fokozódik. Több gazda­ságban — például Solton, Hosz- szúhegyen, Tajón — a négyezer litert is meghaladja az évi vár­ható istállóátlag. Egy-egy te­héntől eddig több mint ezer liter tejet fejtek. Így több mint három és fél millió liter tejet adtak az év első öt hónapjában a megye állami gazdaságai, majdnem egymillió literrel töb­bet, mint, az elmúlt év azonos időszakában. Egész gazdasagot loptak ossza maguknak Őrizetbe vette a rendőrség a 13 év óta gtizü módjára lopkodó öttagú bandát A rendőrség befejezte a nyo- m izást Ot'goványi László, Kön- csíg 27. szám alatti lakos és társai ügyében. Orgoványiék 1945 óta sorozatos lopásokat kö­vettek el, s most 62 bűncselek­mény elkövetéséért felelnek majd a bíróság előtt. A banda tagjai közül .Csányi Mihály már tizennégyszer állt a bíróság előtt, bátyja, Csányi József »csupán*« négy esetben, Borsos Dániel pedig három esetben — lopás miatt. Általában a környékbeli ta­nyákat látogatták meg éjnek Idején, s a hízott disznótól kezd­ve a baromfin, kecskén át a birkákig nem vetették meg a disznósonkákat, s a kolbászt sem. Az utóbbi időben pedig gazdaságuk felszerelésére hatá­rozták el magukat, de nem úgy, mint a többi becsületes gazda: vásárlással, alapos munkával, hanem — ezt is lopással. A ka­szától a kapáig, s a szőlőgazdál­kodási felszerelésig mindent ♦légy az enyém« módon sze­reztek meg, «• Jellemző, _ hogy, . Orgoványi László csupán a múlt évben te­lepített szőlőt, de már ->a jó gaz­da gondosságával*« kellő időben gondoskodott a négy év múlva szüretelendő must tárolásáról: ifj. Bencsik Sándor köncsögi la­kossal boroshordókat, szőlőmű­veléshez használatos eszközöket kádat, prést, zúzót »szereztek be« — ingyen és bérmentve. Az utóbbi időben Orgoványi Lász­ló, aki a nyomozás adatai sze­rint a tolvaj-társaság irányító­ja volt, a Csányi-testvérekhez — mint sógorokhoz — hűtlen lett, Bencsik Sándorral szövet­kezett, — egyszerű és praktikus okból: Bencsiknek szekere is volt a lopások végrehajtásához. Valóságos kis gyümölcsöst telepített Orgoványi és Bencsik a lopott gyümölcsfacsemetékből, s mivel a lopások egyre na­gyobb méretűek lettek — fele­ségeiket is mozgósították, be­vonva őket lopásaikba. A rendőrség az öt tolvajt le­tartóztatta, ügyük átkerül az ügyészségre, ahol hamarosan el­készül ellenük a vádirat is, Ezen sürgősen kellene segí­teni, mert túlérik a meggy és alkalmatlanná válik exportra. Ez pedig jelentős kárt jelentene az országnak és a termelőknek is. A felvásárlás akadálya:; kevés a vagon A pénztárossal arról beszélget tünk: milyen jelentős bevételi; forrása ez Apostag lakosságának. Kiszámítottuk, hogy az évi leg­kevesebb 1200 mázsás termés 7 forintos árral számolva, 840 000 forint bevételt jelent. Bizony Je* lentős bevétel ez! Nézegettük a vételijegyeket. Legalább 100—150 kilót hozott mindegyik termelő, vagyis 7—800 forintnál keveseb­bet senki sem vitt haza. Az idei jó termés, reméljük, arra ösztönzi a gazdákat, hogy a következő években még sokkal több fát ültessenek, s reméljük, azt is, hogy a MÉK akkor még jobban fel fog majd készülni a termés elszállítására. Deák Sándor Ügy látszik az időjárás csú­nyán megcsúfol bennünket ezen a nyáron. S minthogy a „ká­nikula” ritka vendég — a fagy­lalt sem olyan nénszerű, mint máskor. Ez nemcsak a „fagyi” kedvelőinek — készítőinek is alapos bosszúságot okoz, hiszen a jobb idő reményében minden hajnalban — 5 órakor — meg­indítják a fagylaltkeverő gépe­ket, minden hajnalban megér­keznek az utcai fagylaltárusok is a kecskeméti cukrász üzem elé, hogy üdítő, frissítő terhük­kel megrakják kocsijaikat. A fagyasztó kádban már jégdara­Indul a fagylaltgép. Kispál Lajos az üzem egyik legszorgal­masabb dolgozója feltölti a gé­pet. Subába volna jó ilyenkor fagy­laltot árulni — mondja Kiss Mihályné, az üzem legidősebb fagylaltárusa, a hűvös időben nem éppen legkellemesebb mun­ka — a jegelés közben. bök közé ágyazva várnak rá­juk a fagylaltos kannák, a nagy 20—25 literes keverőgép mellett pedil már ott áll a favylaltmes- ter. Jó idő esetén hajnali öt órá­tól este kilenc óráig „üzemel­nek” a keverőgépek s közben mintegy 4—5 mázsa fagylalt ké­szül el. Ha bizonytalan és hű­vös az idő, csak 130—140 kilót készítenek s ilyenkor az utcai fagylaltárusok kétkerekű kocsi­jai is többnyire bent pihennek az üzem udv^ráh. Hat m i l l i 000000000000000000000c'0000000>00000000-0000-0000000'0,0000000000000-00000003 Működik az egyeztető bizottság Tázláron a községi tanács tör­vénytelenül elbocsátotta egyik dolgozóját, Ivanics Jánost. Ne­vezettet szabályosan kikérték s körzeti földművesszövetkezettől, de háromnapi alkalmazás után az ügyet meggondolták és a dől- gozót elküldték. Ivanics János egy hónapig járt munka után. míg állást kapott. A közalkalmazottak szakszer­vezetének egyeztető bizottsága az ügyet kivizsgálva, úgy dön­tött, hogy Ivanics Jánost meg­illeti az egyhavi munkabér, melynek kifizetésére kötelezték a tázlári tanácsot. Mi pedig re­méljük, a járási tanács végre­hajtó bizottsága olyan irányú in. tézkedést tesz, hogy a tázlári ta­nács vezetői ne az állam pénzé­ből fizessék meg ezt az összeget Jutaíom, egy hónapi kültötdi utazás Sántha Tünde, a fülöpszállási Háiuán Kató úttörőisapat egyik tagja, a Magyar Rádió úttörő­híradójában meghirdetett verse, nyén kis novellájával elnyerte az első díjat. A díj jutalmát — úgy hisszük — sokan megirigyelnék, hiszen a kis Tünde még a nyár folyamán egyhónapos külföldi utazásra indul. forintnál is többet fordítanak ebben az évben községfejlesztési beruházásokra a kiskőrösi járásban. Villamosítást, hálózat bő­vítést, járdák építését, utak javítását, orvosi, nevelői lakásokat, ivóvízellátás javítást, piacterek, sportpályák építését, illetve javítását és még hosszan sorolhatnánk mi mindent terveznek megvalósítani ebből a pénzből az egyes községek. Egy sor létesítmény az írtakból már el is készült. A járás 15 községe nemes vetélkedésben van egymással: melyikük tud a közjó érdekében többet megvalósítani saját erőből. A tervek valóraváltása azonban lényeges eltérést mutat községenként. Csengőd például a fejlesztési tervben előírtak felét már meg­valósította. Páhi és Fülöpszállás községek, melyek a csengődihez hasonló összegű községfejlesztést irányoztak elő, tervüknek csak 17 százalékát váltották valóra a félév végéig. A községfejlesztési tervek százalékos végrehajtása az egyes községekben jelenleg a következő: Csengőd 50 százalék Solts zentimre 18 százalék Akasztó 39 11 Fülöpszállás 17 11 Soltvadkert 37 11 Páhi 17 11 Kaskanlyú 34 11 Császártöltés 11 „ Kecel 30 19 Bóc'a 9 11 Kiskőrös 25 11 Tázlár 7 „ Imrehegy 20 19 Pirtó 4 11 Tabdi 3 százalék Reméljük, a kiskőrösi járás első félévben lemaradt községi tanácsainál, mind a községfejlesztési hátralékok beszedésében, mind pedig a tervben foglaltak valóra váltásánál sokkal több kö­vetkezetességet tapasztalunk a második félévben. A bizalom maradandó A múltban, amikor a bankok és a pénzintézetek tőkés kézen voltak, a takarékbetétek bizton­sága, a bankárok vállalkozásai­nak sikerétől vagy csődjétől füg­gött. Manapság merőben más a helyzet. Amióta a bankokat, pénzintézeteket államosítottuk, a dolgozók összegyűjtött pénze biztonságban van. KormányunK törvényben mondotta ki: A ta­karékbetétek viszafizetését az állam szavatolja. Fényes bizonysága volt ennek az 1956-os őszi ellenforradalom leverését követő időszak. Nem­csak a takarékbetét tulajdono­sok, de az egész ország lakossá­ga megnyugvással fogadta, hogy kormányunk » legnehezebb idő­ben is helytállt, korábban tör­vényileg vállait kötelezettségei­ért. Aki kérte, viszakapta pénzét a kiskőrösi járásban is. Jórészt ennek tudható be, hogy a taka­rékbetétek száma és összege je­lenleg is állandóan nő. Az OTP járási fiókja 1958 első félévi be­tétgyűjtési tervét 161 százalékra teljesítette. Ezzel egyidőben az 1957. december 31-í záróállo­mány összege most a félév vé­gére 50 százalékkal emelkedett. Bizonysága ez annak, hogy pár­tunk és kormányunk iránti bi­zalom nemcsak megnőtt, hanem maradandó is a dolgozó parasz­tokban. Röviden A megyei tanács végrehajtó bizottsága megbízta Pilcz Károly elvtársat, a soltvadkerti általá­nos iskola igazgatóját a járási tanács elnökhelyettesi teendők ellátásával. • Sok tapsot kaptak vizsgabe­mutatójukon a kiskőrösi balett­tanfolyam növendékei. * Császártöltésen 800 méter be­tonjárda építése folyik. A Keceli utcától a parti lejáróig tartó munka már a harmadik 800 mé­ter betonjárdaépítés a községben-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom