Petőfi Népe, 1958. július (3. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-01 / 153. szám

CJJjöGuay 'fflftti Ute MAGYAR SZÖGIALISTA MUNKÄSRäRT BÄCS - IC IS.KUN M EGÍYEI: LARJA Nagy feladatok várnak a kommunista szakemberekre mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében Pártunk megyei végrehajtó­bizottsága szombaton a kecske­méti városi tanács közgyűlési termében tanácskozást tartott a megye mezőgazdaságának kü­lönböző területein működő szak­emberekkel. A nagy fontosságú értekezleten részt vett Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára és Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke is. Molnár Frigyes elvtárs meg­nyitója után Erdősi József elv­társ, a megyei párt v. b. tagja, mezőgazdasági osztályának ve­zetője tartott előadást. Közös nyilatkozat A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt­ós kormány küldöttségének tár­gyalásairól kiadott közös nyi­latkozat jelentős dokumentuma a szocialista tábor országai kö­zötti testvéri együttműködésnek. A két ország képviselői a nem­zetközi politika időszerű kérdé­seiben nagyjelentőségű megál­lapításokat tettek. A két testvér­párt elsőrendű feladatánakftart- ja a revizionizmus, az opportu­nizmus, valamint a marxista- leninista elmélet mindenfajta elferdítése elleni harcot és a marxizmus-lcninizmus eszmei tisztaságának megőrzését. Nagy­szerű bizonysága ez a nyilatko­zat a proletárintcrnaeiolalizmus szellemében való együttműkö­désnek és a gazdasági) társadal­mi és politikai kérdésekben való tökéletes egyetértés érvényesü­lésének. A nyilatkozat, — mint a szo­cialista tábor országainak min­den politikai megnyilvánulása — nagy figyelmet szentel a béke és a háború kérdéseinek. Ez a kérdés — hangzik a nyilatkozat — a nemzetközi politika alap­vető kérdése. Ma a béke erői kétségtelenül fölényben vannak a háború erői felett. A béke erőinek azonban szüntelen éber­séget kell tanúsítaniuk s nem szabad megfeledkezniük az im­perialista erőknek a nemzetközi légkör megrontására, a feszült­ség kiélezésére irányuló kísér­leteiről. Keményen és határozottan foglal állási a nyilatkozat a nemzetközi munkásmozgalom­ban jelentkező különböző revi­zionista irányzatok — különö­sen a JKSZ nemrég elfogadott programjában található kétség­telen revizionista nézetek és el­méletek — ellen. Visszautasítja a nyilatkozat azokat a rágalma­kat, amelyeket a nemzetközi reakció zúdít a Magyar Népköz- társaságra amiatt, mert igazsá­got szolgáltatott, jogos és igaz­ságos döntési hozott Nagy Imre és bűnös csoportja áruló tevé­kenysége felett. A bolgár nép helyesléssel fogadta ezt az íté­letet, mint a magyar munkás- osztály és a dolgozó nép szilárd elhatározottságának kifejezését, hogy' megvédi népi demokra­tikus rendjét és szocialista vív­mányait — mondja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt-, és kor- mányküldöttség''V*ek tárgyalá­sairól kiadott közös nyilatkozat. gazdaságok még nagy szerepet játsszanak az ország élelmiszer­rel és ipari nyersanyaggal való ellátásában, másrészt viszont látni kell, hogy a rendkívül széttagolt parasztgazdaságoknak csak egyrésze juthat el időn­ként — jobb esztendőkben — a bővített újratermeléshez. — Hogy sikerrel végezzük el a falu szocialista átépítését, a falusi pártszervezetek megerő­sítésére, a párt falusi munkájá­nak megjavítására, ehhez pedig mezőgazdaságunk kommunista szakembereinek az odaadó köz­reműködésére van szükség — fejezte be előadását Erdősi elv­társ. Ezután többen hozzászól­tak. A vita ismertetésére még visszatérünk.-— Az ellenforradalom óta el­telt 20 hónap alatt pártunknak és kormányunknak számos olyan — köztük a 3004-es szá­mú — határozata jelent meg, amelyek alapjában véve meg­változtatták politikai, gazdasági helyzetünket, ami komoly előbb- rehaladást jelent az emberek gondolkodásmódjában is <— mondotta. Megyénk mezőgazdasági hely­zetének az ismertetésével rámu­tatott arra is, hogy bár a mezőgazdasági terme­lj fejlesztésének lehetős" -t igen nagyok, s nagyon jók az adottságaink is, ezek ma még minimálisan sincsenek kihasználva, a hozamok — az állandó növekedés mel­lett is — alacsonyak. — A mezőgazdasági termelés fellendítésének kulcskérdése: a belterjesebb gazdálkodás kiala­kítása, a termelési kultúra nö­velése, a beruházások észszerű felhasználása, s a jobb munka- szervezés — emelte ki. A belterjes gazdálkodásra való fokozott törekvést szinte parancsolóan írja elő a világ- gazdaság és a világpiac alaku­lása mellett megyénk magas népsűrűsége is; nálunk például egy mezőgazdasági lakosra át­lagosan alig több, mint másfél katasztrális hold szántóterület jut. A mezőgazdaság belterjes fej­lesztését elsősorban az állatte- nys:ztés nagyobb arányú fejlesz­tése útján, ezen belül is külö­nösképpen a szarvasmarhate­nyésztés fokozottabb fejleszté­sével valósíthatjuk meg, más-; részt, fel kell tárnunk azokat *a tartalékokat, amelyek a mező- ~ —-'asé-i művelésre eddig nem, va~" helytelenül hasznosított homokterüWek termővétételé- ben, jobb kihasználásában rej­lik. Beszélt az egyes hagyományos táj- kultúrák visszaállításáról és továbbfejlesztéséről, főleg a szőlő- és gyümölcstermelés fontosságáról, az öntözéses ga zé álkodás gyorsabb üte­mű fejlesztéséről, a gépesí­tés jelentőséréről, fíiliént a szocialista székiéről' an. A termelőszövetkezetek fejlesz­tésének szükségessége mellett megemlítette azt is, hogy két véglet tapasztalható az egyéni parasztgazdaságok jelentőségé­nek a megítélését illetően. Az egyik szerint az egyéni gazda­ságok már nem fejlődhetnek to­vább, a másik véglet pedig túl­becsüli a kisárutermelő gazda­ságok lehetőségeit. Mind a két nézet helytelen, mert az egyéni MEGJAVUL AZ IDŐ A Hanságba utaztak Szombaton este a kecskeméti 3ZŐVOSZ kollégiumban bú­csúztatták el azt a Hanságba induló ötven fiatalt, akik me­gyénk különböző középiskolái­ból összejőve, kéthetes hansági munkára jelentkeztek. Szabó Lajos elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács- Kiskun megyei bizottságának tagja búcsúzott a párt nevében a fiataloktól, jó munkát kívánt nekik, majd Romsics Ferenc, a KISZ megyei bizottságának tit­kára mondott beszédet. A Hanságba induló ötven kö­zépiskolás fiatalt ezután a KISZ uzsonnával vendégelte meg, majd a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepének, s a Baromfifel­dolgozó Vállalat KlSZ-szerveze- tének nevében az ott dolgozó lányok virágcsokrokat nyújtot­tak át. A fiatalok vasárnapra virradó hajnalon utaztak el. A BÉKEKÖLCSÖN SORSOLÁS í NYEREMÉNY­JEGYZÉKE (2. oldal) JAVULÓ EREDMÉNYEK KECELEN PEZSGŐ ÉLET A NÖTANACSOKBAN CSEND A SZILIDI TÓ PARTJÁN (3. oldal) GYERMEKEKNEK, ÚTTÖRŐKNEK KÖNYVEK KÖSZÖNTÉSE (4. oldal) SPORT (5. oldal) TASSTÓL HARTÁIG (6. oldal) Szabó Pál fiessul|-díjas és Szendrei Hózsef fiabal író cl kici kmúii. ilmitpl k&tujMhél nttgjujjláiáii Vasárnap délelőtt Kecskemét­re érkezett Szabó Pál Kossuth- dijas és Szendrci József fiatal író az ünnepi könyvhét megnyi­tása alkalmából. A két kiváló írót a megyei és városi pártbi­zottság, valamint a megyei és városi tanács, majd a megyei és városi népfront bizottság kép­viselői fogadták. A délelőtti órákban az írók megtekintették a kecskeméti könyvsátrakat és az olvasók kérésére megjelent új könyveiket dedikálták. Ez­után került sor a TIT-ben a fő­városi és kecskeméti írók talál­kozójára. Szabó Pál Kossuth-dí- jas író kifejtette, hogy a ma­gyar íróknak szent kötelességük támogatniok a párt és a kor­mány politikáját s világszemlé­letüknek tükröződniük kell a!­3Lhházi Ödön munkaügyi m/itiizter 3Cceikeniéizii\ Jubileumi és névadó ünnepség a kecskeméti iqaritanuió iskolában! A kecskeméti iparitanuló is­kola fennállásának 75. évfordu­lója alkalmából 1958. június hó 27-én városunkba látogatott Kis­házi Ödön elvtárs munkaügyi miniszter. Az ünnepséget a városi tanács közgyűlési termében tartották. Háló Ferenc elvtárs az ipari­tanuló iskola igazgatója ünnepi beszédében ismertette az isko­la küzdelmes múltját, majd mél­tatta azokat a kimagasló ered­ményeket, amelyeket a felsza­badulás óta ért el. Ezután Kecskés József tanár ismertette Gáspár András élet- történetét s bejelentette, hogy a mai ünnepségen Gáspár And­rásról nevezik el a kecskeméti iparitanuló iskolát. Kisházi Ödön elvtárs munka­ügyi miniszter méltatta az isko­la fennállásának 75. évforduló­ját, egyben tolmácsolta a kor­mány beleegyezését az iskola névadományozását illetően. A idő derültre fordul, a hőmérsék­let emelkedik. Esetleg délutá­nonként lesznek az ország egyes részein rövid záporok. Reméljük megvigasztaltuk kedves olvasóinkat, hogy a Me­teorológiai Intézet távprognózisa megfelel-e a valóságnak, majd a jövő dönti el. (Fő az óvatosság.) továbbiakban az iparitanulók hivatásáról beszélt. A mai ipari­tanulók csak könyvekből, fil­mekből, vagy szüleik elbeszélé­seiből ismerik a Horthy-kor- szakban senyvedő tanoncok nyomorúságos életét. Saját if­júságáról beszélt, s megállapí­totta, hogy a 900-as évek elején a tanoncok 10—12 órát dolgoz­tak. Ma ismeretlen ez a fogalom, s az ifjúság szinte természetes­nek veszi a nyolc órás munka­időt. Hangsúlyozta, aki nem is­meri a múltat, az könnyen el­tévesztheti a jövő útját. Beszéde befejező részében ki­tért arra, hogy az állam több százmilliót fordít az iparitanu­lók neveltetésére. Az állam sze- szerető gondoskodását csak úgy hálálhatják meg a fiatalok, ha rendszeresen tanulnak, és be-', csülettel állják meg helyüket a munkában. Az ünnepség befejező részé­ben került sor az iparitanuló is­kola néhány kiváló tanárának kitüntetésére és megjutalmazá- sára. Kisházi elvtárs meleg sza­vak kíséretében adta át Leviczky Oreszt pedagógusnak a Munka­ügyi Minisztérium »Kiváló dol­gozója- című kitüntetést és a velejáró 800 forint pénzjutal­mat. Imre Gábor és Kovács Gergely pedagógusok 800—800 forint pénzjutalomban részesül­tek. Ezután került sor az ipari kiállítás megtekintésére. kotásaikban. Az író csak egy útat választhat és ez az út a szocializmus építése. Este került sor a TIT-ben a fővárosi írók és a Bács megyei olvasók találkozójára. Szabó Pál Kossulh-díjas író rövid bevezető beszédében hangoztatta, hogy a világbékéért küzdeni mindany- nyionk kötelessége. A tudomány forradalma hat az irodalomra is. Az író akkor tölti be igazán hivatását, ha legteljesebb em­berséget és műveltséget hordoz­za magában. Fontos dolog, hogy az író tudja-e értelemmel kezel­ni azt, amit a tudomány nyújt A műveltség azt jelenti, hogy az ember tudja szeretni a könyvet és tudja értékelni mit jelent a könyv az ember gondolkodás- módjának megváltoztatásában. Szabó Pál megnyitója után Szendrci József tehetséges fia­tal író saját verseiből adott elő. Dómján Éva előad* művésznő ; József Attila Hazám, Radnoczi Miklós Nem írhatom és Fodor József Falevelekre írt című ver­seit szavalta nagy sikerrel. Tarján István kecskeméti író Két anya gyermeke című ké­szülő ifjúsági regénye egyik részletét olvasta fel. Németh József a kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művésze Móra Fe­renc: A Kaleinált szóda című novelláját. Simon István Emlék című versét mondta el nagy si* ikerrel. III. ÉVFOLYAM, 153. SZÁM Ipa SO fillér Világ proletárjai9 egyesüljetek! 1958. JÚLIUS 1. KEDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom