Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-19 / 143. szám
A foldmíívesszovelkezefí agronómus, aki három gépi társulást szervezett Likár István a Hercegszántói Fmsz agronómusa a földekről jött be néhány adminisztrációs munkát elvégezni. Egyébként alig lehet megtalálni az irodában, hol az egyik hol a másik végét járja a nagykiterjedésű határnak. Ütközben megáll — tanácsot ad —. érdeklődik, tapasztalatokat gyűjt sokrétű, szerteágazó munkájához. Fiatalember, de aki egyszer hallotta beszélni a szakma szépségéről, a mezőgazdasági munkáról, az szakmai ismerete révén becsüli őt, aki a határban szorgoskodók minden kérdésére kielégítő választ tud adni. A szövetkezet tagjainak gondjain, bajain segített, amikor pár héttel ezelőtt arról beszélt a dolgozó parasztságnak: mennyivel könnyebb a munka, meg olcsóbb is, ha társulnak. Mint mindig, javaslatát most is elfogadták a hercegszántói gazdák. Eddig 3 gépi társulás, több mint 1200 kh. földdel kezdte meg működését. Tevékenységükkel pedig gondolkodásra késztették az eddig kívülmaradókat is, mert ahogy mondják: a drága lófogat után igen jól jött az olcsóbb gépi munka, de a gépi társulás tagjainak még a gép is olcsóbban dolgozik. Likár István aggpnómus pedig fáradhatatlanul törekszik tovább, hogy a község minden lakosával megértesse a gépek előnyét. (Fényképét lapunk keddi számában közöltük.) A szocialista munkaerkölcs védelmében — A társadalmi bíróságok ítélkezéseiből — Nincs, még nagy múltjuk. Eddigi ténykedésükkel azonban igazolták a hozzájuk fűzött reményeket és pedig azt, hogy a munkások képesek megvédeni a szocialista munkaerkölcsöt, ítéleteikkel helyes útra térítik megtévedt munkatársaikat. Nem nagy és súlyos dolgokban alkotnak véleményt munkatársaikról, de amint az alábbi példák mutatják, ítélkezésük mindig helyes, Részegségért írásbeli figyelmeztetés Harmincán voltak abban a kis helyiségben, álról a társadalmi bíróság tárgyalta Virág JlejfCíL CL dlUJlökl JÍÍLuikuj’rPcLíriLi<'± 'ümiidÖLzao-dkczctbaí: Jó gazdálkodással csinálunk hírveréstl Az utóbbi időben nem dicsekedhet kiváló gazdasági eredményekkel a dusnoki Munkás- Paraszt Termelőszövetkezet. Az ellenforradalom, a rossz vezetés azt okozta, hogy a valaha száznál is több tagot számláló 600 holdas gazdaságból sínylődő, leromlott, kevés taglétszámú szövetkezet maradt. Ez év tavaszán azonban a tagság kimondta, hogy élni akar. Üj elnököt választott és hozzáfogott a szétzilált gazdaság megerősítéséhez. Nem volt könnyű munka, de a kezdeti lépéseken már túl vagyunk. Az állatállományt sikerült átteleltetni, a vetőmagok jól elmunkált talajba, Hőben elvetésre kerültek, s a növényápolás is jó ütemben halad. A háztáji kukoricát a közössel egyidőben és négyzet- bevető géppel vetettük, s ezt akkor kapálták meg a tagok, amikor a közössel már végeztek. A tagság hite helyreállott, reménye van a jövőt illetően, hiszen munkaegység-előleget is kapott, ha nem is sokat. És a vezetőség közben tervez, többet és jobbat akar. A tsz adottságai az állattenyésztésnek kedveznek, most az előfeltételek kiegészítése a feladatunk, elsősorban a fehérjebázis megteremtése. A meglevő 15 hold mellé 23 hold új lucernást telepítettünk, ezt borsóval és szójababbal egészítjük ki. Az önTanulságos számok a kapitalista mezőgazdaság életéből Ha parasztemberekkel beszélünk, még hallunk olyan kijelentéseket, hogy miért van szükség a termelőszövetkezetekre, mikor a kisparaszt is tudja növelni a terméshozamokat, fejleszteni gazdaságát. Főként kö- zépparasztoktöl hallani ilyeneket. Igaz, hogy a termelőszövetkezetek egy részében a tagság még nem érte el a középparaszti életszínvonalat, de ennek nem a mezőgazdasági nagyüzem az oka, hanem a rossz gazdálkodás, a szétszórt terület, a nem megfelelő vezetés és egyebek. Éppen a jól gazdálkodó termelő- szövetkezetek példája mutatja, hogy mire képes a nagyüzem. Ezt az egész világon tudják már a közgazdászok, mezőgazdasági szakemberek, ezért van az, hogy a kapitalista államokban is minden törekvés az üze- mesítés irányát szabja meg a mezőgazdaságban. A kapitalizmusban ez éppen a rendszerből adódóan részben úgy megy végbe, hogy »a nagy halak elnyelik .* kis halakat-«, vagyis -a mezőHol a hiba? Több kunszállási dolgozó paraszt arról panaszkodott, hogy a Kecskeméti Konzervgyár állítólag szállítási zavarok miatt rendszertelenül veszi át tőlük a zöldborsót. Elmondották, hogy az elmúlt napokban is az átvevő csak 75 mázsát vásárolt fel — mondván — többet nem tudnak elszállítani. Ügy hiszem, helyes lesz, ha a konzervgyár vezetői sürgősen megvizsgálják a felvásárlás és az áruszállítás helyzetét, mert köztudomású, hogy az idén jóval kevesebb borsó ígérkezik a tavalyinál és hiba lenne, ha a szállítás szervezetlensége következtében még ennek a kevésnek is kárba veszne egy része. T- J. gazdasági kisparcellák tulajdonosai tönkremennek. Ugyanakkor az államnak is vannak olyan célkitűzései, hogy ezt a folyamatot elősegítse. A nyugati mezőgazdasági folyóiratokban gyakran olvashatjuk ezt a kifejezést: életképtelen mezőgazdasági kisüzem. Franciaországban nem teljesen pontos adatok szerint 1929- ben még 534 ezer egy hektárnál kisebb mezőgazdasági par cella volt. 1956-ban már csak mintegy 100 ezerre becsülik a számukat. 1929 és 1958 között az összes mezőgazdasági üzemek száma körülbelül 900 ezerrel csökkent. Azoknak a földjeit, akik elhagyták a falut, nagybirtokosok szerezték meg. A nagybirtokokon sokkal több gép van, jobban meg tudják oldani például a talajerő utánpótlást, egyszóval az ésszerűbb termelést. Míg a nagybirtokok hektáronként 127 kilogramm műtrágyát használtak fel, 1955— 56-ban, addig a kisbirtokok csupán 29 kilogrammot. Nyugat-Németországban több mint háromezer nagybirtokos van, akik közül egyesek majdnem ötezer hektárral rendelkeznek. A bonni kormány agrár- politikája bizonyos szerkezeti változást kíván elérni a mező- gazdaságban. E törekvés megvalósításánál a mezőgazdaság magjának a 20 hektárnál nagyobb (egy hektár egyenlő 1,74 katasztrális hold) 128 ezer mezőgazdasági üzemet tekinti. A különböző állami kedvezményeket elsősorban nagybirtokok élvezik. Az adókedvezmény például csak 6 ezer nyugatnémet márkánál nagyobb jövedelmű gazdaságokra vonatkozik. A műtrágya árak 20 százalékos csökkentése sem érintette a kis-, valamint a törpeüzemeket. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy világszerte a mező- gazdasági nagyüzemek megvalósítására törekednek. tózési lehetőségeket is főleg a takarmánytermesztés érdekében hasznosítjuk. Üj silógödrökben tároljuk a takarmányt, a silókukoricatermesztési verseny keretében nagy területen termesztjük ezt a növényt. A zöld futószalag utolsó növénye, a takarmánykáposzta 10 holdon szolgálja a tejelő takarmányt. A minőségjavítás is hozzátartozik ehhez a munkához. A juhászaiban a cigája törzset me- rinói juhokkal váltjuk fel. A sertésállomány kicseréléséről még élénken tárgyal a vezetőség. Cél a legjobban kifizetődő és a körülményeknek legjobban megfelelő fajta kiválasztása. A tehenészetben a növendéknevelés terén van még sok javítanivaló. Ezeken a gazdasági jelentőségű feladatokon kívül már csak a tagtoborzás lehet a jelentőség- teljesebb. Az idén a tagság a jó gazdálkodással akar hírverést csinálni. Mert igazán meggyőző; érv csak az lehet, ha a szövet-', kezet földjei egész éven át hir-', detik: a szövetkezeti gazdálko-' dás fölénye több, szebb termés-j ben, nagyobb jövedelemben je-'; lentkezik. Kollár József, ] tsz-könyvelö József brigádvezető. Csikós Gergely és Radics Jenő gépkocsikísérők fegyelmi ügyét a Kecskeméti Konzervgyár Il-es telepén. A hallgatóság érdeklődéssel figyelte a gyorsan gördülő tárgyalást, és egyesek találgatták, kit milyen büntetéssel sújt a bíróság. Voltak olyanok, akik sajnálták Radics Jenőt, mert kilenc gyereke van. Mások azt mond- j ták: éppen ezért megjöhetne már az esze. Dehát az a kutya bor..; Az történt ugyanis, hogy Kiskőrösről jövet Ágasegyházán egy zugbormérő előtt megállt a gépkocsi s a társaság betért egy kis italozásra, bár mindegyikük tudta, hogy munka közben szeszes italt fogyasztani nem szabad. Telt, múlt az idő s mire újból a gépkocsira ültek, mindegyikük beszeszelt. Radics Jenő annyira elázott, hogy azonnal hazaküldték a gyárból. Fegyelmi vétségüket a társadalmi bírósághoz utalták, amely az egybegyűltek előtt kihirdette az ítéletet: Radics Jenőt, tekintettel kilenc családjára, utolsó figyelmeztetésben részesíti, Vi- rágh József és Csikós Gergely pedig írásbeli figyelmeztetést kapott. Az ítélkezés után többen hozzászóltak, bírálták a bűnösöket s kinyilvánították helyeslésüket az ítélettel kapcsolatosan. Tudomásunk szerint azóta nem vólt baj az előbb említett dolgozókkal. Séfakocsizás — botrányokozás Ferenczi Mihály gépkocsivezető május elsején felhatalmazván önmagát, sétakocsikázásba kezdett Kiskunfélegyházán. No persze nem a saját kocsijával, hanem a Bányászati Berendezések Gyáráéval, ahol ő dolgozik. Hol az egyik, hol a másik kocsma előtt állt meg egy kis »tankolásra«. Mivel egyedül unalmas a sétakocsizás, hát mellé szegődött Gácsi József komája is. A gyakori tankolástól annyira magasra lobbant bennük a jókedv, no meg a bortól eredő bátorság, hogy az állomáson botrányt csináltak. Ügyük a társadalmi bíróság elé került. Ferenczi Mihály és Gácsi József kártérítést fizet a sétakocsikázásért s melléje még átnyújtottak nekik egy írásbeli t'igyelmeztfetést is. Alacsonyabb munkakörbe helyezték Fazekas Ferenc Fülöpszállá- son az Állami Pincegazdaság Céigazdaságában dolgozott. Olyan embernek ismerték, aki mindenki másban talál hibát, csak magában nem. Nem is kedvelték ezért munkatársai, s bizony magatartásával kedvezőtlenül befolyásolta a kialakuló erősödi) munkamorált. Egyébként is azt mondják, hogy viselkedése nem mai keletű. A társadalmi bíróság alapos kivizsgálás után lezárta ezt az ügyet, pontot tett a végére. Fazekas Ferencet alacsonyabb munkakörbe és áthelyezésre javasolták ífajós községbe. Mondanöm sem kell, Fazekas Ferencnek j nem tetszett ez. Fennhéjázva fogadta munkatársainak segítő bírálatát es meggondolatlan kijelentéseket tett a társadalmi bíróságot illetően. Egyébként a dolgozók örömmel fogadták a társadalmi bíróság ítéletét, amelyet az igazgató is helyben hagyott. Általában ezeket a tárgyalásokat nagy érdeklődéssel hallgatják a dolgozók s az ítéletek a nagy többség helyeslésével találkoznak. Éppen ezért nem értjük, hogy egyes igazgatóink miért vonakodnak attól, hogy kisebb fegyelmi ügyeket a társadalmi bíróság tárgyaljon. Talán csökken a tekintélyük? Ha valaki netán így gondolkozna, akkor azt kell mondani: — hamis ez az illúzió. Az igazgató tekintélye akkor nő, ha bátran elismeri, hogy a munkások képesek a szocialista munkaerkölcs védelmében olyan tevékenységet kifejteni, amely találkozik a munkások véleményével, ugyanakkor szigorú és nevelő hatású is. Vencsz VWI^VWW»/VVyW^i/»VWWWWW»*<WWV’ A bácsbokodi és bácsborsódi pártszervezetek helyes kezdeményezése A BAJAI JÁRÁSI pártbizottság a közelmúltban megvizsgálta a községi pártszervezetek munkastílusát és megállapította, hogy az az utóbbi időben sok új vonással gazdagodott. A helyes munkastílus kialakítása érdekében a járás területén több kezdeményezés történt. Ezek közé tartozik a bácsbokodi és bácsborsódi pártszervezetek jó kezdeményezése. A két község kommunistái együttesen vizsgálták meg a bácsbokodi Szalvai Mihály és a bácsborsódi Üj Élet Termelőszövetkezetekben folyó pártpolitikai munkát. A pártmunkát tanulmányozó brigádok tagjai között voltak Bácsbokod és Bácsborsód község tanácselnökei, a pártszervezetek titkárai, a gépállomás igazgatója, három agronómusa, a Szalvai Mihály és az Űj Élet Termelőszövetkezetek párttitkárai, valamint a községi mezőgazdászok. A brigádvizsgálatot Illés János elvtárs, a bajai járási pártbizottság instruktora vezette. A brigádmunka mindenekelőtt gazdag tapasztalatcserét jelentett, azonkívül segítséget nyújtott a pártszervezetek munkájában jelentkező hibák leküzdésében. A BRIGÁD ALAPOS helyszíni tájékozódás sorén megállapította, hogy az Üj Élet Termelőszövetkezet pártszervezete rendszeresen megtartja értekezleteit, beszámoltatja a gazdaság vezetőit és a pártszervezet tagjai következetesen megvalósítják határozataikat. A pártszervezet taggyűléseit rendszerint a termelőszövetkezet közgyűlése előtt tartják meg és a taggyűlés útmutatása alapján a kommunisták egységesen foglalnak állást a napirenden szereplő kérdésekkel kapcsolatban. A pártszervezet és a gazdaság vezetői között jó kapcsolat alakult ki. A termelőszövetkezetnek igen nagy tekintélye van a községben, azonban az igazsághoz tartozik, hogy a kommunisták ezt még nem használják fel megfelelően a szövetkezeti mozgalom népszerűsítésére. Még a termelőszövetkezet pártszervezetének tagjai között is vannak olyanok, akik elzárkóznak az új tagok felvétele elől. A brigád tagjai arra hívták fel a termelőszövetkezet kommunistáinak figyelmét, hogy az egyéni gazdák körében rendszeresen és tervszerűen ismertessék termelőszövetkezetük eredményeit. VALAMIVEL GYENGÉBBEN működik a Szalvai Mihály Termelőszövetkezet pártszervezete. Bár itt is sok helyes határozatot hoz a pártszervezet, azonban azok végrehajtását sok esetben elmulasztják» Nem számoltatják be a gazdasági vezetőséget és rossz viszony alakult ki a pártszervezet titkára és a termelőszövetkezet elnöke között. A pártszervezet vezetősége kevés gondot fordít a termelőszövetkezet tagjai hangulatának és problémáinak tanulmányozására. A brigád arra hívta fel a Szalvai Mihály Termelőszövetkezet kommunistáinak figyelmét, hogy a pártvezetés munkastílusában tapasztalt hibákat, fogyatékosságokat minél előbb szüntessék meg. A brigád tagjai arra is felfigyeltek, hogy a megvizsgált két termelőszövetkezetben túlméretezett a lóállomány és ez akadályozza a gépi munka nagyobb mérvű alkalmazását. Éppen ezért a lóállomány csökkentését és helyette a szarvasmarha-állomány növelését javasolták a termelőszövetkezet tagjainak. A BRIGÁD JELENTÉSE a felsoroltakon kívül még sok észrevételt és javaslatot tartalmazott. Megállapításunk szerint a brigád sokoldalú és alapos munkát végzett, éppen ezért helyesnek tartanánk, ha jelentését a termelőszövetkezetek pártszervezetei mielőbb megvitatnák és tevékenységük során hasznosítanák, Szabó Sándor
