Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

Vagy megmarad § kiegészül, vagy elvesz a három napi nyereségrészesedés a Kiskunfélegyházi Gépgyárban Ne gondoljon senki tragédiá­ra, amikor azzal kezdem: a ka­tasztrófa áprilisban következett be, amikoris semmivé lett a há­rom havi munka gyümölcse. ,€kkor érezték igazán a gyár munkásai azoknak a szavaknak a rajtuk csattanó valóságát: ne­héz a pénzt megszerezni, de még nehezeb megtartani. Még mielőtt rátérnénk az okok taglalására, annyit szükséges el­mondani, hogy a zökkenők az exportra való áttérésből adód­tak. Felké$siiletlenaég Egy új gyártmány előállítása csak akkor jár sikerrel, ha min­den úgy kapcsolódik egymásba, mint az óra fogaskerekei. Itt azonban hiányoztak egyes al­katrészek is és mégis hozzá­kezdtek az új gyártmányok elő­állításához. Aztán elültek. Miből adódott ez? Helytelen volt a program. Az első alkatrészeket nem gyártot­ták lé időben, emiatt késett a sorozatgyártás. A késlekedés to­vább gyűrűzött, melynek ered­ményeként áprilisban a befeje­zett termelési terv csak 46 szá­zalék lett s az önköltséget 9,4 százalékkal túllépték. Tetézte még a bajt a koope­rációból adódó mulasztás, s az, hogy a csoportok a kapott mun­kát felületesen vagy késve vé­gezték el. A TMK dolgozói adó­sak maradtak a szerszámokkal, az öntődéből lyukacsos öntvény került ki, a forgácsolóban elvé­tették az alkatrészek méreteit, az összeszerelő lakatosok pedig minden gondolkozás nélkül ösz- szeállították a hibás darabokból a gépet, s csak a próbánál de­rült ki, hol a hiba. Ekkor szét­szedték, s kezdődött elölről az egész. Ezért felelős a minőséget el­lenőrző osztály, mert elmulasz­totta gyártás közben az ellen­őrzést. Nem illeti dicsérő szó az — Hitetlen emberrel nem ál­lok szóba — válaszolta egy idős kiskőrösi asszony, midőn az utcán megszólítva az evangé­likus papiak iránt érdeklődtem. Mondanom sem kell, mennyire megütköztem a furcsa vála­szon. Később azonban kiderült, hogy nem szokatlan esetnek voltam tanúja. Ponicsán Imre evangélikus lelkész bevallotta, hogy sokszor még az ő köszöné­sét sem fogadják el a pünkös­disták, vagy egyik-másik val­lási szektába tartozó kiskőrösi polgárok. Tőle tudtam meg azt is, hogy a községben több mint 10 kü­lönböző szekta lelt talajra. A baptistáknak négy-ötszáz, a pünkösdistáknak és prófétisták- nak két-háromszáz, az őske­resztények gyülekezetének fél­száz, a jehovistáknak száz, a szombatistáknak pedig körül­belül ötven hívük van. A szekták számszerű fejlődé­se a 30-as években következett be, főként a gazdasági válság hatására. A válságból kiutat ke­reső parasztok tömegei vándo­roltak ki Amerikába, az itthon^ maradt hiszékeny emberek kö­zül pedig egyre többen a val­lási szektákban kerestek mene­déket. A szekták még a mai na­pig sem vesztek ki, mert — gyéren bár, de táplálják őket a ma is meglevő apróbb társadal­mi ellentmondások, még ha egy­általán nem is illenek bele mos­tani életünkbe. „Nyelveken szólás" — Józan ítélőképességú em­ber számára kétségbeejtő dolog az, amit például a baptisták művelnek — mondta az evan­gélikus pap — s elmesélte: mi­kor gyülekezetüket megláto­gatta, szem- és fültanúja volt annak, hogy egy asszony értel­metlen és érthetetlen szavakat kiabálva vergődött a földön. Mi­után 10 perc' múlva »magähoz­anyagáruforgalmi osztályt sem késlekedése és aluszékonysága miatt. Ha már a belső dolgokról szólunk, elmondjuk^ még azt is, hogy baj van a munkafegyelem­mel. Ugrásra késsen Gyakorivá vált — különösen fizetés után — az igazolatlan mulasztás, a késés, sőt az utób­bi időben egyesek különböző jogcímen négy-hat órát vannak távol az üzemtől. Ezenkívül uj jelenségként felütötte a fejét a kapun belüli »munkanélküli­ség«, amelynek nem az az oka, hogy nincs munka, hanem az, hogy a dolgozók nagy része hét órakor lép be a kapun, majd ezután beszélik meg a napi munkát, s délután pedig ugrás­ra készen várják a portán a csengetést. A felsőbb szervek sem makulűUanok Az igazsághoz tartozik az is, hogy nemcsak belső problémák, hanem vállalaton kívüli okok is közrejátszottak a lemaradás­ban. A központilag előírt szín­mintákat a gépexport iroda nem küldte le időben. Bizonyos rozs­damentes anyagok is idő után érkeztek, ugyancsak hiányzott többféle műszer, motor, hajtó­mű, amelyek az elosztó szervek akadékoskodása miatt nem ke­rültek kellő időben a gyárba. Ezeknek ismertetése után így vetődött fel a kérdés: vagy megmarad és kiegészül, vagy pedig elvész a háromnapi nye­reség. Nagy a fogadkozás, igyekezet hogy az a forint, amit eddig megszereztek, megmarad. Nem lesz könnyű dolog, mert bár májusban túlteljesítették a ter­vet, júniusban a havi terv mel­lett még egymillió forint érté­kű gyártmányokat is elő kell állítani. Bízunk a gyár munkáskollek­tívájában, márcsak azért is, mert ennél nagyobb feladatot is megoldottak már. s ha na­gyon akarják, akkor most is maguk felé billentik, a mérleg serpenyőjét. Venesz ' MÉM JÓL VAN EZ ÍGY... Baja szívében — mintha nem is a városban lennénk —, az egyik szép park mellett a Bajai Mezőgazdasági Ktsz ko­vácsműhelye díszeleg, gyülekező szekerekkel, kocsikkal, szerszá­mokkal és a velejáró piszokkal. Ezt a műhelyt át kellene he­lyezni, vagy a javításokat leg­alábbis az udvaron végezni. He­lyes lenne az ilyen műhelyeket ott nyitni, ahol zömmel igény­lik ezeket a javításokat, például a mezőgazdasági dolgozók által lakott városrészben. Megjegyzés: VÁSÁRI „KISKIRÁLYOK" Vasárnap a kunszent mikló si vásáron egyetlen vevőként az Állatforgalmi Vállalat jelentke­zett. Ez alkalommal borjút, vá­gómarhát, süldőt és selejt lo­vakat vásároltak fel. A borjú­kat már reggel 9 órakor meg­vették, majd az eladókat — kis- parasztokat, tsz-tagokat ■— ki­rendelték déli 12 órára az ál­lomásra. Az átvevők csak ké­sőbb, délután 2 óra után értek nagykényelmesen a megjelölt helyre. Az állatforgalmi mázsá­ján — ők maguk — mérték le az átvett állatokat. Mire ennek vége lett, bizony elmúlt már 4 óra is, de az állattenyésztők még mindig nem reménykedhet­tek abban, hogy megkapják a pénzüket. Előbb az Állatfor­galmi Vállalat átvevői a pa­rasztokkal öt vagy hat vagont el­tolattak, majd kijelentették, hogy a kifizetés a négy kilomé­terre fekvő tanácsházán lesz. A fenti eljáráson érdemes el­gondolkodni: Miért nem füg* gesztették ki a hivatalos ár­jegyzéket^ Ennek hiányában senki sem tudta, hogy mennyi a felvásárlási ár és a kifizetők annyi pénzt adtak egy-egy jó­szágért, amennyit akartak. A pénz kifizetésére jellemző még, hogy egy szép pár ökör megvásárlásakor hosszú alkudo­zásba kezdtek az átvevők. Vé­leményem szerint, ha megálla­pított árak vannak, nem lehet alkudozni. Furcsa volt még az is, hogy nem a község mázsáján és nem hivatalos személy mérte le az állatokat. Nem ismerém az Állatforgalmi Vállalat munka­stílusát, de véleményem szerint a dolgozó parasztokat becsülték le azzal is, hogy állataik eladása után még vagonokat tologattak velük és utána 4 kilométerre rendelték be őket az állataik után jogosan járó pénz kifize­tésére. Nicsovics György levelező Van elegendő rézgálic — folytassuk a permetezést! Illetékesektől kapott tájékoz­tatás szerint megyénkben a réz- gálic-ellátásban semmi fenn­akadás nincs. Külföldi rendelé­seink jórésze már az ősszel meg­érkezett, így a szőlősgazdák bármely időben és korlátlan mennyiségben megvásárolhatták a szükségletet. Eddig mintegy 260 vagon gálicot adott el a ke­reskedelem, s jelenleg még kö­rülbelül 240 vagon van raktá­ron. A szállítás megkönnyítésé­re II főhelyen tárolnak a me­gyében gálicot, egyrészt a MÜ- NÖSZER Vállalat saját, más­részt a pincegazdaság raktárai­ban, arányosan elosztva a me­gye szőlővidékein. A darabos és poralakú rézgálicot 70, illet­ve 30 százalékos arányban vá­sárolhatják a termelők. A szőlőkben jelenleg a har­madik permetezés folyik. A ko­rábbi hetek száraz melege nem kedvezett a peronoszpórának, fertőzés alig tapasztalható. A beköszöntött esős időszak azon­ban serkentse fokozott figye­lemre a szőlősgazdákat, mert a felmelegedéssel azonnal várha­tó az erősebb peronoszpóra kár­tétel. Milyen gépekkel védekezzünk a burgonyabogér ellen? A MEZÖSZÖV Vállalat az alábbi ‘gépekkel való védekezést ajánlja a burgonyabogár ellen. Sok termelő ugyanis nem isme­ri az igen jó hatású légporlasz­tásos gépek felhasználását —, holott ezek révén feleannyi per­medével ugyanolyan hatást ér­nek el, mint a cirkulációs szó­rófejek mellett. Lelkiegyensúiyukat vesztett emberek tért«, — megkérdezte tőle, mit kiabált? Az sértődötten és fölényesen válaszolt: — A lélek beszélt belőlem, — De mit? — Nem értheti meg, mert azt csak a hívők értik.. ä Talán szükségtelen elmonda­nom, hogy a hívők közül egyet­len egy sem tudta elmondani, mit értett meg a nagy »kinyi­latkoztatásból«, A »nyelveken szólás« azon­ban még csak első lépése a szektások emberi mivoltukból való kivetkőzésének s bármeny­nyire is tragikusnak hat, nem ez a legfőbb emberi őrültség, melyet hiszékenyen művelnek. Ennél — különösen mai szem­mel — rettenetesebb a pünkös­disták hitvallása, mely az orvos- tudományt az ördög tudomá­nyának tartja. Ebből követke­zik, hogy az igaz pünkösdista- hívő egyetlen esetben sem for­dulhat orvoshoz, mert a bete­gen »egyedül csak isten segít­het«. Gyermekgyilkolás — isten nevében Ezzel kapcsolatban ugyancsak az evangélikus lelkész mesélt el egy történetet. Egy pünkös­dista családnak megbetegedett a gyermeke. Összeült a családi tanács, s elhatározták, hogy or­vos helyett Kiskunhalasról ho­zatnak prédikátort. Az rövide­sen meg is érkezett, s három nap, három éjjel bőjtÖlt, imád­kozott a ház népével együtt, a haldokló gyermek ágya mellett. A harmadik napon a gyermek rettenetes szenvedések között meghalt. A pünkösdista család­ban nagy pánik keletkezett, s mindenáron igyekeztek a dol­got eltitkolni, nehogy a halál­eset a többiek hitét »megzavar­ja«! Misem természetesebb, hogy a »csodatevő« prédikátor azon­nal elutazott a községből. Utó­lag pedig kiderült az is, hogy orvosi segítséggel a gyermeket meg lehetett volna menteni az életnek. Évekkel ezelőtt történt ez, s nem túlzott a kifejezés, ha azt mondjuk rá: gyermekgyilkos­ság volt. A legszomorúbb azon­ban mégis az, hogy ma éppúgy megtörténhet, hisz a szektások hite, tanaik azóta sem változ­tak. Lázadó fiatalok A szektások legtöbbjéről köz­tudomású, hogy tiltja a szóra­kozóhelyeken való részvételt, mozi-, színházlátogatást. Még a rádiót is az ördög szekrényének tartják. Ezeknek a képtelensé­geknek leginkább a fiatalok lát­ják kárát, akiknek túlnyomó többsége — ma már elmond­hatjuk —• nem ért egyet az öre­gekkel. A kultúrotthon igazga­tója, Maros Zoltán nem egy olyan esetről tud, melyet mél­tán nevezhetünk a fiatalok ba­bona- és szekta elleni lázadásá­nak. Ezek közül legkirívóbb Tölgyesi Tamás baptista prédi­kátor fiának esete, aki község- szerte ismert jó zongorista volt, de szülei eltiltották a kulturott- honban való szerepléstől. A fiú érettségi, után a tiltó és zsarno­koskodó szülői korlátok elől menekülve, Budapesten keresett munkát, Egy másik fiatal. Túráin ’ 1. SPP saroglyás porozó- és ! permetezőgép. Fontosabb mű­szaki jellemzői: súlya permete­zéskor 42 kilogramm, motortel­jesítménye 2 LE, henger űrtar­talma 125 köbcentiméter, poro- >zás teljestíménye 0,8—1,2 kg [percenként, teljesítménye szán- »tóföldi munkában 15—20 hold [naponta, s kezeléséhez 2 fő »szükséges. > 2. Nagy kiterjedésű burgo- Jny a táblák védelmére a Rapid- itox I. kardán hajtású, légpor- [lasztású gépet használjuk. Súlya ■szántóföldi felszereléssel f el­költve 1030 kg. Permettartály »térfogata 270 1, töltési idő 3 'perc. Teljesítménye szárazföldi [munkában 30—40 hold napon- 'ta. Portartály térfogata 100 1, s [nyomtávolsága állítható 1240— >1570 mm-re. ‘ Olyan társulások és termelő­iszövetkezetek részére, melyek 'nem rendelkeznek a fenti gép [vontatásához szükséges Zetor- itraktorral, a motor robot kerti [permetező felszerelést ajánljuk. iEz a gép azonban fentiekkel [szemben cirkulációs szórófejek- ikel van felszerelve. Permetlé- [ tartályának térfogata 200 liter, »munkaszélessége 6 méter, terü- [letteljesítménye mintegy 20 »hold naponta. Ez a gép azonban [porozáshoz nem alkalmas. ( Kisparcellákon igen jól be­lváltak a héti porozó és perme­tező gépek. Ilyen például a Kis­kunsági háti porozó, a Kuli po- [rozó, Számum és Fürkész kézi 'porozó. , [ A felsorolt gépekhez szakmai 'utasítást és részletes tájékó2ta- [tást személyesen és levélben a 'MEZÖSZÖV Vállalat nyújt: [Kecskemét, Matkói út 3. » — 37 ezer kispulykát nevelnek [szerződésre a megye baromfite- »nyésztői. Ebből elégítik ki majd [a külföldi vásárlókat. A puly- ikák nagy részét előreláthatólag !az angolok vásárolják meg, István pedig a mészégető tele-? pen szerzett állást, hogy anya-? gilag függetlenítve magát, —? szülei erkölcsi és vallási befo-> lyásától szabadulhasson, ö már? belépett a KISZ-be is, de el le-> hét képzelni, milyen törést oko-? zott a fiatal fiú lelkében az el-> lentétek harca, mire nyilváno-? san állást mert foglalni. Mesél-? ték róla: munkába állása előtt) napokig a kultúrotthonban hú-v zódott meg egy-egy könyvvel a? kezében, hogy ne kelljen a ka-? Iákában szőlőt művelő, vagy vá-? lyogot vető baptista hívőkkel sí szüleivel együtt lennie. ? Társadalmi összefogásra V van szükség > Mint már említettük, mai éle-? tünkben a szektáknak nincs tár-S sadalmi, gazdasági alapja. Kü-c ionosén a fiataloktól áll ez tá-> vol, akik már megízlelték új? életünk szépségeit. Ezt igazolja,? hogy az ifjúság egy része sza-? badulni akar a babonás, naív el-? képzelésű, szüleik által rájuk? kényszerített szektás vallásig korlátoktól, őket kell elsősor-? ban segíteni, de nem mondha-? tunk le talán magukról a szü-? lökről sem. Ezért érdeklődtünk? a TIT felvilágosító munkájáról? is a járási pártbizottságon. ? Büki Tibor, a járási pártbi-y zottság munkatársa, aki egyéb-? ként a TIT-nek is tagja; nemi sok biztatót tudott erről mon-? dani. Az ismeretterjesztő mun-? ka teljesen szünetel, bár még ez? is kevés volna ahhoz, hogy az? elzárkózott életű szektások kö-? zött eredményt tudjanak elérni.? Társadalmi összefogásra van? szükség — a tanács, a párt és? az összes tömegszervezetek ha-> tékony munkájára —, hogy a? szektákba tömörült, s lelki-? egyensúlyukat vesztett emberek? magukra találhassanak. V Eszik Sándorné ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom