Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

CMjoőmm A MAGYAR SZOCIACISTA III. ÉVFOLYAM, 140. SZÁM Világ proletárjai9 egyesüljetek 1 Ára 60 fillér 1958. JÜNIUS 15. VASÁRNAP Kilencedszer Ünnepeljük június 15-én az épí­tők napját, E napon szeretettel köszöntünk minden építőt, fa- és építőipari dolgozót, akik az ország, a megye, a városok új gyárait, lakóházait, szociális és kulturális létesítményeit alkot­ják. Az építőmunkások az elsők között ragadták kézbe a szerszá­mot s a munka új győzelmeivel gyógyították az ellenforradalom ütötte sebeket. Példátlanul gyor­san megszépítették Budapestet s erejükből jutott új létesítmé­nyek építésére is. Megyénk építőmunkásai nem­csak szűkebb hazánkban, Bács megyében, hanem Komlón is jó munkát végeztek. A bányászla­kásokat határidő előtt, kifogás­talan állapotban átadták a bol­dog tulajdonosaiknak. Lelkes munkájuk nyomán megváltozott a környék arculata, a városban az új lakóházak mellett iskola, kultúrház, korszerű út hirdeti, hogy a Bács megyei építőipari dolgozók is aktívan részt vesz­nek a szocializmus építésében. Legtöbbjük távol élt családjától s mégis becsülettel helytállt, mert tudták, hogy az országot nem a tőkésnek, grófnak, báró­nak, hanem dolgozótársaiknak, saját maguknak építik. i Az ellenforradalom óta meg­tett út göröngyökkel, buktatók­kal teli, de sikeres út volt. Ezt bizonyltja az is, hogy megyénk építőipari dolgozóinak egy része nyereség címén az idén komoly pénzösszeget kapott. A sikerek ellenére megálla­píthatjuk, hogy még komoly fel­adataink vannak, amit az idén kell megoldani. Ezek közé tar­tozik a gazdaságos termelés, a munkafegyelem megszilárdítása, a társadalmi tulajdon védelme, stb. Éppen ezért szükséges, hogy az építőmunkások az eddiginél hathatósabban beleszóljanak a vezetés munkájába, javaslatok­kal, ötletekkel segítsék megvaló­sítani az olcsó építkezés gondo­latát, a kormány takarékossági határozatának végrehajtását. E napon az ország egész mun­kássága együtt ünnepel az épí­tőipari dolgozókkal. Az ünnepi hangulatot növeli a régi harcok felidézése, amikoris idős nyug­díjas kőművesek, szerelők, laka­tosok, gyufagyári és téglagyári munkások, útmunkások, kubiko­sok, műszaki és adminisztratív dolgozók emlékeznek vissza a tőkés kizsákmányolás elleni har­caikra, a múlt rendszerre, szen­vedéseikre. A csendes beszélge­tések nyomán bizonyára új fo­gadalmak születnek: a párt ve­zetésével még szebbé, boldo­gabbá formáljuk hazánkat, mely végleg a dolgozók hatalmán alapszik. E fogadalmak valóraváltásá- hoz a kormány mir régebben megtette az első lépést, amikor méltányolva az építőmunkások nehéz munkáját, bérüket más szakmához mérten jobban nö­velte, s ezzel is dokumentálta, hogy számít az építőmunkások lelkesedésére, tudására, haza­szeretetére. Erre a gondoskodásra nekünk, Bács megyében is tettekkel kell válaszolnunk. Némedi Sándor, az Építők Szakszervezetének területi titkára ÖNÁLLÓ HELYI POLITIKÁT! Ülést tartott a bajai, a kecskeméti és a kiskunhalasi járási pártbizottság 7-RŐL HÉTRE (2, oldal) A FALUSI PÁRTVEZETÉS NÉHÁNY KÉRDÉSÉRŐL (3. oldal) ŰJ TERMÉS (4. oldal) PÉNTEKEN DÉLELŐTT a bajai, a kecskeméti és a kiskun- halasi járási pártbizottságok kibővített ülésén tárgyalták meg a Központi Bizottság »A falusi helyzetről és a falusi politikai munka megjavításáról« szóló ha­tározatát, A BAJAI JÄRÄSI párt-végre­hajtóbizottság beszámolóját Sza­bó István, a járási pártbizottság első titkára terjesztette elő. Sza­bó elvtárs részletesen foglalko­zott a falu politikai és gazda­sági helyzetével, majd elmon­dotta, hogy a további feladatok megvalósítására jobban fel kell készíteni pártszervezeteinket. Ehhez az szükséges, hogy párt­tagjaink megismerjék a központi bizottság határozatát és annak megfelelően alakítsák ki helyi politikájukat. Konkrétan hatá­rozzák meg, hogy az elkövetke­zendő időben milyen feladatokat fognak végrehajtani, kikkel va­lósítják meg azokat és milyen módon mozgósítják a község la­kosságát a célul tűzött feladatok megvalósítására. Ha pártszerve­zeteink sikeresen akarják meg­oldani feladataikat, ahhoz fel­tétlenül szükséges, hogy a tö­megszervezetekre és a népfront­ra jobban támaszkodjanak. Szabó elvtárs referátumát szá­mos hozzászólás követte. Fel­szólaltak: Tari Mihály, a csátal- jai Budai Nagy Antal Tsz párt- szervezetének titkára, Falusi Gábor járási úttörőtitkár, Kará­szi elvtárs, a Mohácsszigeti Ál­lami Gazdaság pártszervezeté­nek titkára, Bundity Eugénia, a felsőszentiváni párt-alapszerve- zet titkára, Vetró Vendel, az ér- sekcsanádi Búzakalász Tsz párt- szervezetének titkára, Bácskai János, Vaskút község tanácsá­nak elnöke, Nebojsza György és Illés János, a járási párt-végre­hajtó bizottság instruktorai, Iva- nics Miklós, Hercegszántó Köz­ségi Tanácsának elnökhelyette­se, Csibri István, a felsőszent­iváni Vörös Október. Tsz párt- szervezetének titkára, Ülyár elv­társ, a csátaljai párt-alapszerve- zet titkára, Pétiké János, a já­rási tanács elnöke és Agócs Im­re, az FJK főagronómusa. A pártbizottság! ülésen reszt­vettek és felszólaltak Molnár Frigyes elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára és Weither Dániel elvtárs, a megyei pártbi­zottság tagja. A KECSKEMÉTI JÁRÁSI párt-végrehajtóbizottság beszá­molóját Vörös Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság titkára is­mertette. A falu helyzetének és a termelőszövetkezetek munká­jának részletes elemzése után több javaslatot terjesztett elő a politikai tevékenység megjavítá­sára és a pártmunka módszeré­nek gazdagítására vonatkozóan. Többek között indítványozta,, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó kommunista fiatalokból szervezzenek agitációs csoporto­kat és bízzák meg őket az egyé­nileg dolgozó parasztfiatalok kö­zötti politikai munkával. Java­solta, hogy sürgősebb mezőgaz­dasági munkák idején hívják meg a termelőszövetkezetbe munkaegységre dolgozni az egyénileg gazdálkodó paraszt­fiatalokat. Vörös Vilmos elvtárs előadá­sát sokoldalú, eleven vita kö­vette, melynek során felszólal­tak: Narozsnyik János, a Kerek­egyházi Községi Tanács elnök- helyettese, Petőfi Sándor, a Hel­véciái Állami Gazdaság igazga­tója, Horváth Ignác, a KISZ já­rási bizottságának titkára, Hor­váth Rezső és Molnár Gyula elv­társ, a járási pártbizottság mun­katársai és Setét Mátyás elvtárs, a hetényegyházi községi párt- szervezet titkára. Az értekezleten résztvett és felszólalt Dallos Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, megyei tanácselnök. A KISKUNHALASI JÁRÁSI ÉS VÁROSI pártbizottság együt­tes ülésének beszámolóját Óvári Péter elvtárs, a járási párt­végrehajtó bizottság tagja ter­jesztette elő. A beszámolót kö­vető vitában résztvett: Kovács Gergely elvtárs, a tompái párt- szervezet titkára, Ágoston Imre, a járási tanács művelődési osz­tályának munkatársa, Tóth Fe­renc, a járási népfront-bizottság elnöke, Petrovics István, a ba- lotaszállási Petőfi Termelőszö­Kískőrösön és SoUvadherlen már a 7 iszakecskei Permetezőgepgyár újtípusú tóvoniaíású motoros permetezőivel tartanak bemutatót A megyei pártbizottság ipari oszály vezető je, Leimetter József elvtárs, és a mezőgazdasági osz­tály vezetője, Erdőst József elv­társ, meglátogatták a Tiszakécs- kei Permetezőgépgyárat, ahol beszélgettek a gyár dolgozóival és vezetőivel. Szóba került, hogy az üzem miképp tudná segíteni a nagy­üzemi szőlőtermelést gépekkel. Ennek nyomán terelődött a be­szélgetés az új típusú, lóvonta- tású _ motoros permetezőkre. amelynek gyártását korábban a vállalat elvállalta. Vízhányó elvtárs. az üzem igazgatója ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy június 20-án Kiskőrösön, Soltvadkerten meg­tartandó bemutatón már a gyár által készített új típusú, lóvon- tatású motoros permetező is szerepel. A továbbiakban megemlítette Vízhányó elvtárs, hogy még négy darabot gyártanak ebből a rendelésektől számított két hé­ten tielül. vetkezet pártszervezetének tit­kára, Pálmai Máté, a Kisszal- lási Gépállomás igazgatója, Föl­di János, a járási tanács elnöke Körmendi Géza, a Kunfehértói Állami Gazdaság igazgatója, Gerlai Antalné, a járási tanács személyügyi előadója, Elek Ist­ván, a jánoshalmi párt-alapszer- vezet titkára. A pártbizottsági ülésen részt­vett és felszólalt Borsodi György, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A tanácskozás Horváth István elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkárának zársza­vával ért véget. JÓ, HA TUDJAK A GAZDAK VASARI »KISKIRÁLYOK« (5. oldal) SPORT REJTVÉNY KECSKEMÉTI SÉTÁK (7. oldal) SZIMATH KÁZMÉR ÍRÁSA NYÍLT LEVÉL KOSSÁ ELVTÄRSHOZ (8. oldal) 55 BACSMEGYI1 DIÁK cl lúaiLLácp nwemcai ellát! Győr megye kiszistáinak kez­deményezésére a KISZ Központi Bizottsága országszerte mozgó­sította a fiatalokat a hansági mocsarak lecsapolására és a Szi­getköz dunai gátjainak megerő­sítésére. A Hanság vizeinek lecsapolása gazdasági szempontból óriási je­lentőségű. A víz elvezetésével 23 000 kát. hold új termőföldet nyerünk, amelyen 230 000 mázsa búzát, vagy 400 000 mázsa ku­koricát termelhetünk. Talaja azonban kiválóan alkalmas lesz kertinövények, zöldségfélék ter­melésére is és ha a terv meg­valósul, a Hanság híres zöldség­exportáló területévé válik ha­zánknak. 900 000 köbméter föld meg­mozgatása szükséges a nagy munka elvégzéséhez, melyből a fiatalok ebben az évben 100 000 köbméter kiemelését vállalták. Sok csatornát ásnak, hogy a vi­zet a Dunába, illetve a Répce folyóba vezessék. Nyáron 4000 fiatal dolgozik majd a Hanságban és a Duna- gátakon. A 16—17 éves közép- iskolás diákok könyveiket ásó* val, lapáttal, csákánnyal, talics­kával cserélik fel. Sátorban lak­nak majd és megismerkednek a kemény fizikai munkával. Jól számított a KISZ Köz­ponti Bizottsága, dolgozó né­pünk nem csalódik ifjúságunk­ban. Mindenütt több fiatal je­lentkezett, mint amennyit mun­kába tudnak állítani. Megyénk­ből csak 55 ifjút tudnak elvinni, bár sokai több jelentkező volt. A diákokat munkacsoportok­ba osztják. Egy-egy csoport két hetet tölt a Hanságban. Me­gyénk fiataljai június 29-én in­dulnak Horvátki miére, ahol tá­bort ütnek és július 12-éig dol­goznak a lápok vizének elveze­tésén. tlúsiassxonyok öröme: 'iljüpusó mák-, paradicsom-és fözelskdarálágép kapható Mosógépet kiutalás nélkül lehet beszerezni! Ahogy a lakosság igényei nö­vekednek, növekszik kereske­delmünk árubősége is. Az el­múlt években oly sokat emlege­tett »hiánycikk-lista« iparunk és kereskedelmünk áldozatos munkája nyomán jelentősen »megrövidült«. íme néhány pél­da —• bizonyságul: A kecskeméti Állami Áruház­ban ez év májusában 15 száza­lékkal több mosógép, 10 száza­lékkel több motorkerékpár és 35 százalékkal több kerékpár talált gazdára, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az ak­kori helyzet jellemzésére az áruház igazgatója elmondta, hogy a felsorolt cikkekből ta­valy egyáltalán nem volt rak­tárkészletük, ma pedig a rak­táron több száz kerékpár, har­mincnál is több mosógép és ele­gendő mennyiségű motorkerék­pár biztosítja a folyamatos el­látást. A mosógépellátás például any- nyira megjavult, hogy már sem­miféle kiutalást vagy javasla­tot nem kell hozzá beszerezni — teljesen szabadon vásárol­hatja mindenki. Bár a vártnál és az igények­hez mérten lassabban — de ér­keznek már olyan háztartási kisgépek is, melyek a háziasz- szonyok munkáját könnyítik meg. Itt van például a német gyártmányú »Regina« hús- és főzelékdaráló gép, megjött a paradicsompaszírozó utódja is, a 70 forintos áron kapható pa­radicsomdaráló és az újszerű, műanyagból készült bors- és kávédaráló. Az utóbbi nemcsak kis mérete miatt célszerű, ha­nem az ára miatt is — mind' össze 35 forintba kerül. A háziasszonyok igen sokal. panaszkodtak az eddigi forga­lomban levő mákdarálókra, mert rendkívül törékenyek voltak. Egy makói kisipari szö­vetkezet »Ideál« néven és 86 fo­rintos áron újszerű és megbíz­ható mákdarálót hozott forga­lomba — amely szintén kapha­tó már az üzletekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom