Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-13 / 138. szám

1500000gyümölcsrekesz áll rendelkezésre A nyári göngyölegellátásról nyilatkozott Muesi Jenő, a MÉK előadója A zöldség- és a gyümölcssze- zon megindulásával egyre több csomagolóanyagra van szüksé­günk. A múlt évben még szór­ványosan előfordult, hogy a megye egyes területein, — kü­lönösen az export-göngyölegek­ből — rövid ideig hiány mutat­kozott. Felkerestük Mucsi Je­nőt, a MÉK göngyöleg-előadó­ját, aki kérdéseinkre a termelő­ket és a felvásárlókat megnyug­tató választ adott. KÉRDÉS: Miképpen vannak ellátva jelenleg a felvásárló te­lepek csomagolóanyaggal? VÁLASZ: A megye export­göngyölegét teljesen, a belföldi ellátást pedig részben a MÉK Vállalat segítségével biztosít­juk — kezdte el tájékoztatóját Mucsi Jenő. — Felvásárlási ex­port-tervünk 150 000 mázsa, amelyhez 1 500 000 darab gyü­mölcsrekeszt készítettünk elő. A rekeszeket a kecskeméti, izsáki és jánoshalmi GPV (Göngyöleg Ellátó Vállalat) telepein tárol­juk. A földművesszövetkezetek­nél és a két baromfifeldolgozó vállalatnál, valamint saját tele­peinken a múlt évről megma­radt 290 000 darab rekesz várj kinn, amely beleszámít a fent- említett készletbe. Emellett már az elmúlt napokban 150 000 da­rab rekeszt küldtünk a megye különböző községeibe. Számí­tunk gyors szállításokra is, ezért 350 000 tjarab rekeszt tartalé­koltunk. KÉRDÉS: Más csomagoló­anyagokról is szeretnénk hal­lani. VÁLASZ: Az exporthagymá­hoz és burgonyához piros necc- zsákból 32 000 darab az igény. Ebből már előre 15 000 darabot szállítottunk ki. Jelen pillanat­ban talán a legnagyobb igény a? epreskosárnál érződik, mely­ből 175 000 darab áll rendelke­zésre. Hasonló a helyzet a zöld­séges és almás exportládáknáK is. Mindkét göngyöleganyagból) kellő mennyiséget biztosítot-r tünk- ) KÉRDÉS: A belföldi göngyö-) légellátásról gondoskodtak-e< már? S VÁLASZ: A megye 42 közsé-5 gében és városaiban összesem 680 000 darab rekeszt tároltunk) a szállítás folyamatossága érde­kében. Már most előre gondo­lunk azokra a helyekre, ahol gyümölcsből nagyobb termést várnak. Ide több csomagoló­anyagot küldtünk. Hasonló a helyzet más anyagokkal (hűtő­láda, zsák, epreskosár, zöldsé­gesláda, almásláda) is, amelye­ket a szükséges időben kiszállí­tunk. Itt ragadom meg az alkal­mat, hogy felhívjam a földmű­vesszövetkezetek figyelmét: jó előre jelezzék göngyölegigényü­ket, mert csak így tudjuk biz­tosítani a folyamatos ellátást. Véleményem szerint az idén még annyi fennakadás sem lesz, mint a múlt évben — fejezte be nyilatkozatát Mucsi Jenő. Gémes Megjegyzés Munkaátvétel — árleronással Emlékezhetünk azokra az időkre, amikor — ha valamely iparos által elkészített munka átvételére került a sor — az át­vevők bizony-bizony nem törőd­tek a munka minőségével: örül­tek, hogy a hosszas huza-vona után végre elkészült a megren­delés — nem mertek »reklamál­ni«. Annak a következménye volt ez, hogy iparosaink szinte menekültek a vidékről és a na­gyobb ipari gócpontokban akar­tak letelepedni. Természetes, hogy ilyen helyzetben a meg­rendelő örült, ha vállalkozót ta­lált a munka elvégzésére, nem hogy bátorságot vett volna ma­gának a mesterember megbírá- lására. Éppen ezért jellemző mostani egészségesebb helyzetünkre a következő eset: Bácsalmáson a Kossuth La­jos utcában elkészült egy 879 méter hosszú járda. Az ott dol­gozó mesteremberek, s a válla­lat nevét, címét nem írjuk ki, — az esetből úgyis okulhatnak. Az út átvételekor ugyanis a községi tanács ellenőrei megál­lapították, hogy a járda nem felel meg teljesen a szerződés­ben előírt követelményeknek. Ezért csak 5 százalékos árlevo­nás ellenében vették át a járdát. Reméljük, hogy a bácsalmási járdát készítőkön túl minden iparosunk okul ebből a történet­ből, s a jövőben meg is tartják a szerződésben előírt követelmé­nyeket. V. G, „Éppen most nem volt biztosításunk !Í Érsekcsanádon gyermek- játék következtében a tűz martaléka lett a Rózsa­domb 15. szám, 17. szám, valamint 19. szám alatti ház. A tűzesettel kapcsolat­ban az egyik károsult, Ke­nyeres Lajosné a követke­zőket mondja mindenki okulására. A múlt hét kedd délutánján lefeküdtem pihenni. Ekkor szólt be Sági Istvánná: menjek ki, mert füst van a Zsikó Béniék házánál. Az istálló mögött a trágyadomb füstölgött. Még oda se értünk, már lángbaborult az egész trágyadomb és a közel­ben levő szalmakazal és száraz rőzse is. Másodpercek múlva már a mi lakóépületünk tető­zete is égett. Innen ment át Hurton Ján-i udvarára. Csak mi — három asszony — tartóz­kodtunk otthon. Szerencse, hogy a segítség gyorsan meg­érkezett, a közeiben levő nád­tetős lakóépületek különben mind leégtek volna. Másnak a hibájából mi szen­vedtük a legnagyobb kárt. Ter­melőszövetkezeti tagok va-. gyünk, s így volt mindenünk. A; lakóépületen kívül, amely tel-! jesen elpusztult, elégett még 15' mázsa morzsoltkukorica, 6 má-! csa csöveskukorica, 6 mázsa1 liszt, 3 mázsa búza, árpa, bab,! a hízónk kolbásza, sonkája,1 zsírja, teljes konyhaberendezé sünk, s összes mezőgazdasági felszerelésünk, amelyeket hosz- szú évek során takarítottunk meg. Eddig mindig volt biztosítá­sunk, de amióta megszűnt a kö­telező biztosítás, azóta nincs Egy alkalommal kint járt az, Állami Biztosító dolgozója a! tsz-ben, de akkor férjem éppen' nem volt bent. Házunkat most! saját erőből felépíteni nem tud­juk, ha csak a tsz, meg a köz­ség nem segít. De ha újból }esz| lakóépületünk, azt nem hagy-, juk biztosítás nélkül... j Lapzártakor érkezett tu-! dósítás szerint a tűzkárosul- tak megsegítésére a községi tanács és a helybeli nép­front gyűjtést indított. J F. L < Nemrégiben közvéleményku­tatást indítottunk s megkérdez­tük olvasóinkat: mi a vélemé­nyük lapunkról, annak tartal­máról, mit olvasnak szívesen s szerintük mivel kell többet fog­lalkoznunk. Azóta naponta tucatjával hoz­za szerkesztőségünkbe a posta a sokszorosított, kitöltve vissza­érkező kérdőíveket. A halasi já­rásból is sok olvasó közli véle­ményét, — ezekből válogattunk ki néhányat. András Tibor jánoshalmi ta­nító arról ír, hogy a lap általá­ban megnyerte tetszését. Leg­jobban a kulturális témájú és a neveléssel foglalkozó cikkek <érdeklik — legutóbb nagy öröm­eméi olvasta például Mészáros iFülöp bajai tanártársának írá- Ssát. Olvasónk őszintén megjegy­ezi azt is, hogy a mezőgazdasági (hírek kevésbé nyerték meg tet­szését. r özv. Kriska Illésné kelebiai 'olvasónk nagyon kedvesen fog­fialja össze véleményét. — Sze- > retem a mezőgazdasági rova­tot, mert magam is mezei mun­kés vagyok — írja. — Szere­tem a női rovatot, mert magá­nos asszony vagyok. De tetsze­nek a szövetkezetről szóló írá­sok is, mert mostmár én is szö­vetkezeti tag akarok lenni. Kristóf Kálmánná halasi há­ziasszony női rovatunktól több ételreceptet és háztartási taná­csot kér és kifogásolja, hogy az anyakönyvi hírek rendszer­telenül jelennek meg. (Vele és több halasi olvasónkkal is kö­zöljük, hogy az anyakönyvi hí­rek kéthetenkint reendszeresen megjelennek, a heti közlés ugyanis egy-két születés, halál, illetve házasságkötés miatt fe­lesleges.) Rámán János kultúrotthon­igazgató is közli véleményét la­punkról. Hiányolja a vitarova­tot, amelyet a Nők Lapjá-hoz ha­sonlóan kis kérdésekkel kapcso­latban kellene indítani. Kérjük a járás többi olvasó­ját is, hogy véleményét, javas­latát minél előbb és minél na­gyobb számban juttassa el hoz­zánk. A gondolat lassan terebélye­sedni kezd, ami jó jel, s azzal biztat, hogy túljutottunk az elfő nehézségeken; írásba foglalták a takarékossággal kapcsolatos elképzeléseiket. A napokban kaptuk meg a Kecskeméti Konzervgyár 11-es telepéről azt az írást, amelyben közük, hol, mivel akarnak ta­karékoskodni. A szállítási csoportnál olyan elképzelések születtek, hogy a fel- és lerakási időt egy 3 és fél tonnás tehergépkocsinál 70 percről 60 percre csökkentik, ami naponta 32 forintot jelent a június 1-től számítva az év év végéig 4800 forintot tesz ki. A vagon ki- és berakását úgy szervezik meg, hogy az állás­pénz a legminimálisabb legyen. Konkrétan az 1958 első negyed­évi 2235 forintos kocsiálláspénz összegét a harmadik negyed­évben lecsökkentik havi 200 fo­rintra. A TMK dolgozói meg­ígérték, hogy a borsófeldolgo­ÉRTESlTJÜK a megye lakosságát, hogy június 1-től minden hétfőn, szerdán, szombaton 8 órá­tól 13 óráig lesz útlevcl- felvétel a BAJAI IBUSZ- kirendeltscgnél. 1«00 IBUSZ Kecskemét. ■arrtsrsrnnri—r-—— Halason is sok rosszhírű tal­ponálló, italbolt volt korábban, amelyet a részeges lumpok ural­tak. Rendes ember inkább nyel­te a nyálát, ha egy szolid fröccs- pe vagy pohár sörre szomjazott, mert szinte megszólták, aki az ilyen társasággal vegyes kocs­mába bement. A vendéglátóipari vállalat — nagyon okosan — kisvendéglő­vé alakított már több italbol­tot. Ma már három ilyen mű­ködik a városban, s egy újab­bat terveznek a Bükkönyösben. Fehér abrosszal leterített asz­talok, tisztaság, rend, duhaj em­berek hangoskodásától mentes légkör fogadja itt az embere­ket. Hideg harapnivalót, sőt délben és este meleg ételt is rendelhetnek. Üjabb kisvendéglőt, presszó­géppel, modern berendezéssel felszerelt cukrászdát nyit a vál­lalat a Natkai-szigeten, a fürdő vendégeinek szolgálatára. De gondoskodik a központi étterem környékének megszépítéséről is. Hogy a teraszi rész kerthelyi­ség jellege jobban kidomborod­jék, futórózsával kerítik be há­rom oldalról: a mozi, a cuk­rászda és az úttest felől. „János vitéz“ Kiskunhalason A kiskunhalasi helyőrségi tiszti klub kultúrcsoportja — amely a múlt években ének­karával országos hírnévre tetf szert — újra nagy tettre ha­tározta el magát, Kacsóh. János vitézének előadására. Fáradsá­got nem kímélve, éjszakába nyúló próbákkal sikerült is a törekvés, amit semmi sem iga­zol jobban, mint hogy 5 alka­lommal kellett eljátszani és kö­zel 2000 ember nézte végig, megállapítva, hogy a játék, a zenekar munkája, a rendezés túlnőtt a műkedvelő kultúrcso- portok színvonalán. Pedig a sze­replőknek nehéz dolguk volt, mert a nézők közül igen sokan és többször látták hivatásos színészektől a János vitézt. Külön meg kell dicsérni a rendezői sokoldalú, nehéz mun­kát magára vállaló Vincze Fe­rencet, aki egyben a zenekar vezetője is. Ternyák József Já­nos vitéze igen jó volt, de a legnagyobb dicséret hangján emlékezhetünk meg a többiek- ről is: Farkas Józsefről, aki Bagó szerepében játszott, a francia királylányt alakító Gál Ernőnéről, Rádin Józsefről a francia király és Dobi Imréné- ről Iluska szerepében, Pelikán Magda a gonosz mostohát ala­kította rátermettséggel. A tán­cok megtanításáért Jávorka Klára óvónőt illeti a dicséret. Szeretnénk, ha ez a darab, amellyel a tűzérezred fiai hal­lomásunk szerint a kulturális seregszemlére is készülnek, máshol is bemutatásra kerülne, például szolgálva a többi kul- túrcsoportnak. (Tóth Balázs) Jó ízlésük van a franciáknak akik 70 centet fizetnek a ma­gyar hizlalt és vágott ürü kiló­jáért —■ Czira Sándornak, a kis­Termelőszövetkezeti látogatás Jánoshalmán csak a járásban, de az ország minden vidékéről keresik és vásárolják. A látogatók azt is tapasztal­hatták, hogy ezekben a tsz-ek- ben élnek a legmegelégedettebb tagok is, hiszen tavaly a Petőfi Tsz-ben 71, a Kossuthban pedig 52 forint volt egy munkaegység értéke, jóval felül a járási át­lagon. A vendégek azt is látták és elismerték, hogy e két szö­vetkezet őszi kalászosai most is szebbek, mint a környéken bár­melyik legjobban dolgozó egyé­ni gazdáé. kunhalasi technikum mezőgaz­dasági mérnökének elmondása szerint. A tangazdaság vezetői és dolgozói pedig abban jele­sek, hogy ezt a jó üzleti lehető­séget kihasználva, az idén már 300 ürüt hizlalnak meg. Tavaly még csak 80 darabbal dolgoz­tak, de kiváló sikerrel. 60 dkg abrakkal, egy kiló lucernaszé­nával etetett és legeltetett álla­tokat extrém minőségben adták át az idén márciusban. De ta­valy szeptemberben már le­nyírtak róluk 1—1.20 kg gyap­jút s a bőr is panofix áruként került értékesítésre. Czira Sándor jótanácsot is tol­mácsol a juhtartóknak: jobb az éves ürüt hízott formában elad­ni s helyette anyát tartani. Ennek gyapjú hozama ugya'-iany- nyi, mint az előbbinek, de rá­adásként bárányt nevel, s leg­kevesebb 20 liter tejet is ad. zásra való felkészülésnél 30 szá­zalékban használt anyagot dol­goznak fel. Tíz százalékkal csök­kentik egy-egy gép javítására adott időt s június 14-ig befeje­zik a befőttet gyártó üzem gé­peinek javítását és szerelését. Hasonló felajánlást tettek az ácsok is. Említésre méltó a ládaszege-' zők vállalása, amely szerint minden hónapban 500 új ládát készítenek hulladékanyagból. A konzervüzemi dolgozók meg-; ígérték, hogy az üveg- és do-! bozzárásnál a selejtet 0,5 szá-; zalék alá szorítják, az üvegste­rilizálásnál a törést, illetve or- rosodást egy százalék alá csők-! kentik. Szó esett még arról.1 hogy ebben a szezonban 95 szá-! zalékban elsőosztályú árut gyár« tanak. ; A dobozüzem vállalása sze-< rint az elkövetkezendő hét hó-; nap alatt megtakarított anyag-, ból 300 000 darab üvegzárkari-; kát, 50 000 darab lapkát, 500 OOO! K. I. 120-as karikát, 1 500 000; koronafedőt gyártanak. 1 Az elképzelések közül csak* néhányat soroltunk fel. Ezek isj azt mutatják, hogy a gyár dol-< gozói igyekeznek takarékosan! gazdálkodni. Mi azonban azt) szeretnénk, ha mielőbb arról! tudósíthatnánk olvasóinkat, mit< valósítottak meg a vállaló-! sokból. ' ckcufajL lőg-Lahák Italboltok helyett kisvendéglők Bogárdi János levelezőnk írja, hogy a kiskunhalasi járás ter­melőszövetkezeteibe 32 új tag lépett be május folyamán. Ugyancsak ő számol be arról a látogatásról, amit a jánoshalmi Kossuth és Petőfi Tsz-ben tet­tek a járás többi szövetkezetei­nek fejögulyásai és sertésgon­dozói. Ebben a két tsz-ben van a legfejlettebb állattenyésztés já- rásszerte. Mindkettő részt vett az országos tejtermelési ver­senyben, 20 Literen felüli átla­got adó teheneivel — törzsköny­vezett sertéseiket pedig nem­Mi a járási olvasók véleménye lapunkról?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom