Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-12 / 137. szám
tfflcth Világ proletárjai, egyesüljetek2 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 137. SZÄM Ára SO fillér 1958. JÚNIUS 12. CSÜTÖRTÖK Igaz barátként ajánlotta figyelmünkbe népünknek ittjártakor Hruscsov elvtárs, hogy a szocializmus építése idején jól élni, gazdagodni csak úgy lehetséges, ha a termelékenység állandóan emelkedik. Egyesek, főleg azok emlékezetében, akik nem foglalkoznak a technikával, ez a tanács elhomályosult, a többség azonban, így a munkások és üzemi vezetők gondolatában nemcsak élénk nyomot hagyott, hanem cselekvésre is ösztönözte őket. Ennek fényes példáját igazolja az a törekvés, amely a technika tökéletesítésére irányul üzemeinkben. És ezt az igyekezetei csak üdvözölni lehet. Üdvözöljük azért, mert előnyös a népgazdaságnak, előnyös minden embernek. Pár nappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy a tanácsi téglagyárak idei célkitűzésében fő helyet a gépesített gyártási folyamatok kialakítása, automata vágóasztalok beállítása képezi. A Kecskeméti Gépgyárban pár napja működik a levegőszolgáltató gépegység. A Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalatnál türelmetlenül várják a törpedaru beállítását, a Kalocsai Fűszerpaprikaipari Vállalatnál rövidesen két új keletnémet gép csomagolja a környék piros aranyát. Nincs olyan hét, hónap, hogy üzemeink ne gazdagodnának kisebb vagy nagyobb géppel. S hogy ez mennyire előnyös, tükröződik az elért eredményekben, abban, hogy a nyereségrészesedés megszerzése a gépi technika bővítése, korszerűsítése nélkül ma már elképzelhetetlen. Emellett van még egy igen fontos jelentősége, mégpedig az, hogy a gép felmenti a munkást a nehéz fizikai munka alól, meghosszabbítja, könnyebbé teszi életét. Ezért fogadják örömmel munkásaink a gépeket és ha vásárlásról van szó egyöntetűen azt mondják: minél előbb, annál jobb. És népi államunk figyelembe- yeszi a munkásoknak ezt a véleményét. Anyagi erőnkhöz képest igen sokat áldoz gépek vásárlására, s amint hírlik, a közeljövőben az eddiginél sokrétűbben akarja tökéletesíteni megyénk üzemeinek gépi parkját is. Ebből olyan következtetést levonni üzemi vezetőinknek, párt- tervezeteinknek, hogy most már nekünk nincs mit tenni, elintéz mindent az állam — dőreség. A központi támogatáson kívül üzemeink vezetői az önköltségcsökkentő hitel igénybevételével sokat segíthetnek üzemük technikájának emelésében. A gépesítésről szólva szükséges megemlíteni, hogy ez egyúttal azt is jelenti, hogy a munkások technikai tudása bővül, érdeklődési köre kiterjed, mert a gép kezelése, javítása magasabb műszaki műveltséget kíván, mint a kézimunka. Az előbb elmondottakból láthatjuk, hogy a gépi technika tökéletesítése és a termelékenység édestestvérek. Éppen ezért nem holnap, hanem már ma kell arra gondolnunk, hogy üzemeinkben miképp vigyük győzelemre a technika tökéletesítését, azt a módszert, amellyel gyorsítani tudjuk szocialista építésünket, jövőnk, jólétünk zálogát, TERMELŐSZÖVETKEZETI VEZETŐK hasznos tapasztalatcseréje a Csengődi Állami Gazdaságban Ások a termelőszövetkezeti elnökök, agronómusok és brigádvezetők, akik kedden és szerdán látogatást tettek a Csengődi Állami Gazdaságban ugyancsak elcsodálkoztak azon, hogy egy év alatt mennyit fejlődött ez a mezőgazdasági nagyüzem. A járásból összejött mintegy 30 látogató jól megtömte tapasztalatainak tarisznyáját tartalmas benyomásokkal s nem egy közülük hangoztatta, hogy hazamenve azonnal hasznosítja a látottakat. Ismeretes, hogy alig egy évvel ezelőtt a gazdaságot a legrosszabbak között emlegették a megyében, most pedig eljöttek ide a kiskőrösi járás termelőszövetkezeteinek vezetői tanulni. A gazdálkodás javulását jól bizonyítja, hogy míg 1956-ban 4 millió 800 000 forint veszteséggel zárt a gazdaság, 1957-ben már csak 1 016 000 forint volt a veszteség, amit elsősorban az új vezetők jó munkája, a megszilárdult munkafegyelem, egyszóval a jobb gazdálkodás segített elő. Az idén előreláthatólag nyereséggel fejezi be az évet a Csengődi Állami Gazdaság, Az új vezetőknek még nem sikerült eltüntetni a régiek bűneinek minden nyomát, de máris több olyan kezdeményezésről számolhatnak be, amely országos viszonylatban is figyelemreméltó. Már ebből levonták a látogatók azt a tanulságot, hogy a vezetésen milyen sok múlik. Ezenkívül gazdag tapasztalatokat szerezhettek a nagyüzemi állattenyésztésre és takarmány termesztésére vonatkozóan. Mohácsi Károly igazgató rövid ismertetése után Krébesz Károly agronómus az itatásos borjúnevelésről tájékoztatta a látogatókat. Tanulmányozták a vendégek a tehenészetet, valamint a sertéstenyésztést. A tehenészetben jelenleg 10,2 liter az istállóátlag, amely a jó takarmányozásnak, szakszerű gondozásnak köszönhető. A jelenlegi százas tehén-létszámot az év végéig még ötvennel emelik. Egy liter tej önköltsége 2,32 forint, ezt csökkentik az igazgató elvtárs tájékoztatása szerint legalább 1,90 forintra. Megcsodálták a látogatók az ország harmadik legjelentősebb fehérhús sertésállományát, az ácsi üzemegységben a süldőnevelést és a hizlalást tekintették meg. Említésre méltó, hogy a gazdaság az idén 800 hízót ad át a kereskedelemnek. Nagyon figyelemreméltó a 400 hold öntözéses legelő, amelyet árasztásos rendszer útján látnak el vízzel. Ezenkívül 360 hold takarmányt öntöznek szórófejes esőztető rendszerrel. Ezzel a terméseredményeket jelentősen növelik. Ugyanígy öntöznek 40 hold gyümölcsöst. A Dunavölgyi Főcsatorna tehát többszázezer forinttal megnöveli a gazdaság jövedelmét. A járás több termelőszövetkezetének aránylag nem jelentős beruházás mellett hasonló lehetősége van. A császártöltési Felszabadulás és Kossuth, valamint a fülöpszállási termelő- szövetkezetek közül a Kossuth és a Vörös Csillag szintén léte-j síthetnének öntözőtelepet. j A tapasztalatcsere valóságos j szemléltető oktatás formájában] zajlott le, mert a látogatók) mindent megtekintettek a gyakorlatban és kint a helyszínen kaptak szakszerű magyarázatot a gazdaság igazgatójától, Babies Antal főagronómustól, valamint a többi szakvezetőtől. A régstvevők közül többen hangoztatták, hogy sokat tanultak a látogatásból és szeretnék, hogy ha a járási tanács több hasonló hasznos tapasztalatcserét szervezne, K. S. A KECSKEMÉTI GÉPGYÁR GONDJAI »KÉSZÜL« A HOMOKI BÜZA 13 TSZ VERSENYKEZDEMÉNYEZÉSE (3. oldal) SZÍNHÁZI SZÁMVETÉS a keceli könyvtárban j A PEDAGÓGUST IS NEVELNI KELL (4. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (5. oldal) SAKK (6. oldal) Meghosszabbították a leértékelt árucikkek eladásának idejét — a nyár folyamán újabb cikkeket értékelnek le! A szezonvégi kiárusítás oka — és nagy sikere AZ ORSZÁGNAK 1956. október elsején 14 milliárd forint ér- ékű árukészlete volt, amely az ellenforradalom következtében 957. január 1-re körülbelül 8,5 milliárdra csökkent. A csökkenés ermészetesen nem volt egyen- etes, egyes cikkeknél teljes hiány állott be, más cikkeknél vi- zont alig volt érezhető. A készetek feltöltése — a baráti államok segélyeiből, a rendes importból, s az iparnál elfekvő cészletekből — 1957 első negyedévében kezdődött meg — s az akkori helyzet miatt érthe- ;ően — nem teljesen tervszerű ormában. A kereskedelmet ugyanis kettős cél vezérelte, egyrészt a vásárlók igényeinek kielégítése, másrészt a készletek normális szintre való emelése. Mivel a készleteket gyorsan kellett feltölteni — a kereskedelem beszerző munkája során ,öbb hiba keletkezett. EGYIK AZ, hogy olyan cikkeket is hoztunk be, amelyek rtékesítési lehetőségeiről nem oltunk megbizonyosodva. Ki- áló minőségű szövetek is érkeztek ugyan a boltokba, de nem >iztos, hogy tetszettek a magyar közönségnek, még akkor sem, a ott, ahonnan hoztuk — a leg- obbnak számították. A MÁSIK HIBA szintén a külföldi áruknál volt tapasztal- íató. Mivel sokkal többet im- )ortáltunk a szokásosnál, az ármegállapítás nem mindig volt olyan meggondolt, mint a magyar áruknál. A HARMADIK igen fontos tényező — amely mindig hat ugyan, de most kettős erővel jelentkezett — az, hogy egyes cikkek — vagy az egész országban, vagy csupán egyes tájakon — kimentek a divatból és lerakodtak a kereskedelmi raktárakban. Ez a — különben törvényszerű — folyamat állandósult s még jóidéig nem tudunk rajta segíteni. Az ilyen cikkekből minden évben kiárusítást szoktunk rendezni, de 1957-ben a kiárusítás elmaradt, s így két évi tétel gyűlt a nyakunkra 1958 január elsején. Az országos árukészlet ekkorra körülbelül 16 milliárd forintra emelkedett, tehát majdnem duplájára az egy évvel ezelőttinek és két milliárddal többre az 1956. októberi elsejei készletnél. Éppen ezért — a kormány tavasszal megjelent takarékossági határozata előírta a kereskedelmi készlet csökkentését is. E határozat nyomán mintegy másfél milliárd forinttal kellett csökkenteni a készleteket. AHHOZ AZONBAN, hogy ez a csökkenés egészséges legyen, elsősorban azoktól a cikkektől kellett tehermentesíteni a kereskedelmet, amelyek vagy helytelen áron, vagy a szokásostól eltérő színben, fazonban kerülA termelők olvassák el! Meddig veszik át a szerződött zöldségfélét A termelési szerződéssel lekötött zöldségfélék áruátadási határidejét a megyei tanács mezőgazdasági osztálya állapítja meg esetenként. Eddig a következő cikkek határidejét állapították meg s a MÉK központ ezúton hozza a termelők tudomására. Átadási áru Korai áru Tömegáru Lefutó áruk Zöldborsó 10 q 2 q VI. 1—15 6 q VI. 16—30-ig 2 q VII. 1—31-ig Zöldhagyma 10 000 cs. — — 2000 cs. VII. 25-ig F. káp. korai 35 q 5 q VI. 15—30 20 q VII. 1—31—ig 10 q VIII. 1 IX. 15-ig Kel korai 20 q 5 q VI. 15—30 10 q VII. 1—31-ig 5 q VIII. 1—IX. 15-ig Karfiol kor; 20 q 5 q VI, 15—30 10 q VII. 1—31-ig 5 a VIII. 1—IX, 15-ig tek az üzletekbe. Erre idáig két intézkedés szolgált. Az egyik: az elfekvő árukészleteket visszaszállították a nagykereskedelmi vállalatokhoz, mert a sokezer kiskereskedelmi üzletben lehetetlen volt a valóságnak megfelelően felmérni, hogy mi az, ami valóban felesleges, s mi az, amire más megyében esetleg szükség van. Azokat a cikkeket, amelyek sehol sem voltak kelendők* a szomszédos országoknak árucsere formájában felajánlottuk olyan cikkekért, amely nekünk hiányzik. Az elfekvő árukészletnek azt a részét pedig, amelyre nekünk is szükségünk van és amit itt az országban is lehet értékesíteni — leértékeltük. Ebből született meg a második intézkedés, amely országosan 870 millió forint értékű árut érintett, s amelynek értéke mintegy 270 millió forinttal csökkent. EREDETILEG az volt a terv, hogy a csökkentett árucikkeket kéthetes akció keretében árusítják ki. A vásárló közönség kívánságára azonban a szezonvégi kiárusítást bizonytalan időre meghosszabbítottak és a leértékelt árak továbbra is érvényesek. Hírt adhatunk arról, hogy a kereskedelemben most folyik egy másik készletfelmérés is, melynek alapján már a nyár folyamán újabb, többszáz cikk kerül leértékelt áron kiárusításra. A LEÉRTÉKELÉS hatását vizsgálva megállapítható, hogy iránta a közönség érdeklődése igen nagy. Különösen megmutatkozik ez a városokban és nagyobb községekben. A kiárusítás első napjaiban a bajai és kecskeméti Állami Áruházban aa összforgalom 7—10 százalékát tette ki a leértékelt áruk eladása. A városi állami vállalatoknál és a kiskereskedelmi üzletekben pedig az összforgalom 5—6 százaléka volt a leértékelt cikkek eladási aránya, s ez — a lakosságnak a leértékelt árucikkekkel való megismerkedés« után = még emelkedni fog!
