Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-11 / 136. szám

Ez MSEM? Bíes-Kiskisn meglel Végrehajtó Bizottságénak felhívása a megye pért alap szervezeteihez KEDVES ELVTARSAK! Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt a* elmúlt másfél év alatt komoly eredményeket ért el az ellenforradalom által okozott eszmei és anyagi károk rendezésében. Viszonylag rövid idő alatt újjászerveződtek a párt alap- szervezetei, amelyek minden­napos — a dolgozó tömegek megnyeréséért végzett — mun­kájukkal élenjártak ebben a harcban. A párt-alapszervezetek egy része helyesen a mindennapos politikai tömegmunkán túl, igye­kezett más eszközökkel is fej­leszteni a párt belső életét, a part és a tömegek közötti kap­csolatot. Az elmúlt év második felétől kezdve egyre több alapszervezet igyekezett olyanná tenni a párt- szervezet helyiségét, hogy oda mind a párttagok, mind a pár- tonkívülick szívesen járnak. Igyekeztek azt a párttagok má­sodik otthonává tenni. Gondos­kodtak róla, hogy a lehető leg­szebb épület álljon a pártszer­vezet rendelkezésére, az állan­dóan tisztán legyen tartva, igye­keztek a párthelyiséget szépen, ízlésesen berendezni, dekorálni, környékét parkosítani. Ez évben több helyen mozgal­mat indítottak azzal a jelszó­val, hogy minden párttag egy cserép virágot visz a pártházba. A pártházakban több helyen, különösképpen a tél folyamán igyekeztek klubokat berendezni, ahova a párttagság nemcsak taggyűlés, vagy egyéb pártren­dezvények alkalmával jár el. hanem máskor is, mert ott kü­lönféle társasjátékok, folyóiratok állnak a párttagok rendelkezé­sére azzal a céllal, hogy szóra­kozzanak. Kujiszentmiklós és más köz­ségekben a pártvezetőség tag­jai, helyesen, minden nap ügye­letet tartottak a pártklubban. Jól előkészítették a klub havi programját, amelyben a televí­ziós adások megtekintésén túl különböző klubestek, politikai tájékoztató előadások szerepel­tek. A pártklubok létrehozását, a pártszervezetek helyiségeinek széppé, otthonossá tételét, he­lyesen igyekeztek alpszerveze- teink saját erőforrásaikból meg­oldani. Több helyen társadalmi gyűjtést indítottak a párttagok, pártonkívüli dolgozók között, s az így befolyt összegből televí­ziós készülékeket, más berende­zési tárgyakat vásároltak. Ta­pasztaltuk, hogy a párt-alap­szervezetek különböző kulturá­lis és egyéb rendezvények be­vételeiből is igyekeznek csino­sítani, berendezni pártházukat. A legjobb módszer azonban az, amikor a párttagok sajátma- guk összefogva, társadalmi mun­kával hozzák rendbe, teszik széppé pártházukat. E párt- alapszervezetek tagjai méltán büszkék a saját két kezük mun­kájával rendbehozott párthá­zukra. Több helyen ebbe a mun­kába bevonták a tömegszerve­zeteket. A KISZ-íiatalok külö­nösképpen az udvarok, az utak parkosításából vették ki részü­ket. A nőtanácsok tagjai az épületek belső rendezését, deko­rálását vállalták szívesen. A pártházak szebbé, otthono­sabbá tétele, a pártklubok lét­rehozása már ezidcig is komoly mértékben hozzájárult a párt belső életének, a párttagság ak­tivitásának fejlődéséhez, a párt és a tömegek kapcsolatának ja­vulásához. Ezért a megyei párt-végrehaj­tóbizottság kéri a megye vala­mennyi párt-alapszervezetének vezetőségét és tagjait, hogy az e munkában elöljárók példa- mutatása alapján mindenhol igyekezzenek pártházukat szeb­bé, otthonosabbá tenni. Ennek érdekében a megyei párt-végre­hajtóbizottság széleskörű ver­senymozgalmat ' indít. A ver­senymozgalom célja: minél több párt-alapszervezet rendelkezzen szép, kulturált pártházzal és klubhelyiséggel. A munkában továbbra is elsősorban a helyi erőforrásokra, a párttagság munkájára, társadalmi gyűjtés­re kell támaszkodni. Emellett a megyei párt-végrehajtóbizottság anyagilag is az eddigieknél na­gyobb segítséget kíván nyúj­tani. A VERSENY FŐBB SZEM­PONTJAI a következők: 1. A párt-alapszervezet helyi­ségének rendbehozása (tataro­zás, festés). Társadalmi munka értéke. 2. A pártház berendezésének fejlesztése. Különösképpen a helyi erőkből: különböző ren­dezvényekből, társadalmi gyűj­tésből. 3. A pártklub létrehozása és fejlesztése, programszerű mű­ködése. 4. A pártház állandó rendsze­res tisztántartása. 5. A pártház környékének, udvarának parkosítása. A verseny értékelésénél a megyei párt-végrehajtóbizottság elsősorban azt veszi figyelembe, hogy ezeknek a feladatoknak a megvalósítsa érdekében saját erejükből mit tettek a párt- alapszervezetek. A megyei párt-végrehajtóbi­zottság a versenymozgalomban legjobb eredményt elért alap- szervezeteket jutalomban része­síti. 1. A megyei első helyezést el­ért alapszervezet jutalomképpen egy televíziós készüléket, vagy ez értékének megfelelő beren­dezési tárgyat kap. 2. Minden járásban a legjobb eredményt elért községi alap­szervezet 3000 Ft-os zenegépet, vagy ez értékének megfelelő berendezési tárgyat kap. 3. A legjobb eredményt elért járási-, városi párt-v. b. meg­kapja a megyei párt-végrehajtó­bizottság versenyzászlaját. 4. A legtisztább pártház gond­nokát 200 Ft jutalomban része sítjük. A gépállomások munkabér gazdálkodásáról A Magyar Nemzeti Bank Tá­jékoztató Irodájától nyert érte­süléseink alapján közöljük, hogy a megye gépállomásai az első negyedévben mintegy 252 000 fo­rintot takarítottak meg a bér­költségeknél. Talán nem fizették ki a mun­kásoknak a bért? De igen! • Mégis miből adódik a megta­karítás? Először is abból, hogy a sáros tavaszi idő miatt a gép­állomások nagy része nem vé­gezte el az előírt munkákat és ezért csak annyi összeget fizet­tek ki a dolgozóknak, amiért megdolgoztak. Ugyanakkor több gépállomáson helyes munka- szervezéssel csökkentették a traktorok javításának bérköltsé­gét, mégpedig olyan formán. hogy a műhelyekben csak azo­kat a dolgozókat foglalkoztat­ták, akiknek a traktorjait javí­tották. A többi dolgozót más munkaterületre irányították, vagy szabadságolták. Nem így tettek a Bácsalmási és a Kecskeméti Gépállomáson. Az előbbi helyen 45100, az utóbbi helyen 46 300 forinttal lépték túl az engedélyezett bért. Ennek oka: több munkást fog­lalkoztattak az engedélyezettnél, több fizetett szabadságot adtak ki a tervezettnél, túlzottan nö­velek az időbér arányát. — Megkezdték a réti széna betakarítását. Több mint 80 000 holdon kaszálják a téli takar­mánynak valuU A verseny első szakasza au­gusztus 20-ig, a második szaka­sza november 7-ig tart. A ver­seny értékelését mindkét alka­lommal a megyei párt-végrehaj­tóbizottság a járási, városi bi­zottságok bevonásával végzi. Kérjük az alapszervezetek ve­zetőségeit, párttagjait, hogy e nemes vetélkedésből erejükhöz mérten vegyék ki részüket, harcoljanak, hogy alapszerve­zetük székhaza a lehető leg­szebb, legkulturáltabb legyen. MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA A ruházati boltok nyitvatartási idejéről Igen sok dolgozónak érzékeny problémája a ruházati áruházak szombati nyitvatartási rendje. Azok a dolgozó nők és anyák, akik a hét többi napjain délután 5 óráig dolgoznak, a rendelkezé­sükre álló egy óra alatt nem tudják a szükséges vásárlásaikat elvégezni. Ha' figyelembe vesz- szük azt az időt, amíg a munka­helyükről az üzletekbe érnek, legalább 15—20 perc időt vesz­tenek. így mindössze 40 perc idejük marad a vásárlásra. Ha az egyik boltban nem kapja rneg a keresett árucikket — sajnos, ez elég gyakori jelenség — mire a másik bolthoz ér, már csak a lehúzott redőnyt nézheti. Sokkal jobb volna a helyzet, ha úgy, mint azelőtt, szombaton délután 4-től 6-ig nyitva tarta­nának a ruházati boltok. Ez az Intézkedés — mert reméljük lesz ilyen — igen sok felesleges jár- kálástól és mérgelődéstől szaba­dítaná meg a dolgozó asszonyo­kat. Domonkos Lászlóné levelező — Kikeltek a kispulykák a megye keltetőállomásain, ame­lyeket a termelőszövetkezet ké­résére keltettek. Helyes volna* ha a termelőszövetkezetek ve­zetői az igényelt aprójószágokat át is vennék. Sok esetben több­szöri felszólítás után jelennek meg a keltetőállomásokon a kis­pulykák átvételére. Így történt meg, hogy a kecskeméti keltető­állomáson a kikelt 300 kispus­kából mintegy 50 darab pusz­tult el. Képek a járás életéből 00000-000000-0-00000000000000000>-00000000-00000000000000-0-0-0000000000000ö0-0< Járási pártaktíva értekezlet keretében tárgyalták meg Kiskőrösön a termelőszö­vetkezetek gazdasági megszilár­dítása érdekében tett eddigi in­tézkedéseket. A tanácskozáson községi vezetők, termelőszövet­kezeti elnökök, párttitkárok és a községi mezőgazdasági fel­ügyelők is részt vettek. A járási párt-végrehajtó­bizottság beszámolóját Kőrös Gáspár elvtárs ismertette. A részletes előadás egész sor ten­nivalóra hívta fel a megjelen­tek figyelmét. Kőrös elvtárs kü­lönös tekintettel az összetorló­dott nyári mezőgazdasági mun­kák időben való jól megszerve­zett elvégzését hangsúlyozta. A növényvédelem és az állatte­nyésztés további fejlesztése mel­lett sokoldalúan tárgyalták a szövetkezetek vagyonának, a közös tulajdonnak védelmét, valamint a munkafegyelem to­vábbi megszilárdítását célzó te­endőket. Az aktívaülés jelentős időt szentelt azoknak a kérdéseknek megvitatására is, melyek a tsz- vezetők szakmai, politikai to­vábbképzésével, a szövetkezeti mozgalom megszilárdításával kapcsolatosak. A párt-végrehaj­tóbizottság végezetül külön is felhívta a figyelmet az egyéniek és a tsz-ek jó kapcsolatára, a dolgozó parasztság között vég­zett nevelő, felvilágosító, a kö­zös gazdálkodás eredményeit tudatosító munkára, a termelő- szövetkezetek számszerű növe­lésére. Nyolctantermes iskola Kiskőrös mellett Soltvadkert a leggyorsabban fejlődő község a járásban. Több féle vonatko­zásban, így az iskolaszűke te­kintetében is érzi ezt a lakos­ság. A gyermekek tanításának fokozódó gondja nem mai ke­letű. Mondhatnánk minden tan­terem más-más helyen van. Régi kívánság ennek megszüntetése. Sok utánajárás nyomán két éve, 1956 nyarán került szóba egy központi iskola építésének sür­gető szükségessége. Akkor nem lett belőle semmi. A terv és pénz elfolyt az ellenforradalom nem­zetvesztő csatornáin. Az élet azonban nem állt meg. A növekvő gyermeksereg na­ponta jelzi ma is az igényt: szükség van egy új iskolára. így született meg a határozat: nyolc- tantermes központi iskola épül Soltvadkerten. A régi iskolát már bontják, helyét a tanács közlése szerint e hó 20-án át­adják a kivitelező vállalatnak. Az iskola falainak felhúzása még ebben az évben megkezdő­dik. Nagy segítség a tsz-eknek Okosan gazdálkodni nem könnyű, de kifizetődő, különö­sen ott, ahol a tág terület és a le­hetőségek egész sora biztosítva van ehhez. A termelőszövetke­zetekről ezt elmondhatjuk. Adottságuk egész sor eredmény eléréséhez megvan. A lehetősé­gek kihasználását tekintve azon­ban bőven van még tennivaló. Mindenekelőtt a tsz-ek vezetői­nek látókörét, szakmai tapaszta­latát kell bővíteni, mint alapját annak, hogy felismerjék és hasz­nosítsák a közös gazdaságokban levő még kiaknázatlan adottsá­gokat. Ennek elérését segíti elő a tsz- elnökök és agronómusok kétna­pos tapasztalatcseréje, melyet a járási tanács végrehajtó bizott­sága a Csengődi Állami Gazda­ságban szervez. A gazdaság mun­kájút és terveit Mohácsi Károly igazgató ismerteti. A részvevők megtekintik az itatásos borjú- nevelést, ismertetik velük annak megszervezését és előnyeit. El­látogatnak a süldőnevelőbe és hizlalóba, tanulmányozzák a gazdaság tehenészetét, a helyes takarmányozást, tejkezelést és legeltetést. Megtekintik a gaz­daság öntözéses területeit, s az egyik nagy gyümölcsöst is, Utá­na a látogatás során tapasztal­tak megbeszélésével búcsúznak a vendéglátóktól. Gyümölcsöző együttműködés Kevés művelődési otthon ad­hat számot olyan szép eredmé­nyekről, mint Kiskőrösön a Pe­tőfi Művelődési Otthon. Sikereik egyik magyarázata, hogy az em­bereket igényességre nevelik; Látogatóiknak minden rendez­vényen színvonalas szórakozási lehetőségeket igyekeznek bizto­sítani. Ezt célozza többek között az a gyümölcsöző együttműkö­dés is, amelyet nem régen Bu­dapesten a Gutenberg Művelő­dési otthonnal építettek ki; írtuk, ez a kapcsolat alig pár hetes, de máris felejthetetlen es­téket szerzett száz és száz dol­gozónak. Május 1-én a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szak- szervezetéhez tartozó üzemi kul- túrcsoportok mutatkoztak be Kiskőrösön. Alig két hét múlva szimfonikus zenekaruk szerepelt Kiskőrösön és Soltvadkerten. A kellemes esteket nyújtó, jól sikerült műsorok viszonzásául nemrég kiskőrösi vendég láto­gatott Budapestre a Gutenberg Művelődési Otthonba. Istenes József tanár, a Petőfi Múzeum igazgatója tartott nagy tetszés­sel fogadott előadást halhatat­lan költőnk életéről és irodalmi munkásságáról. — Értesülésünk szerint az elmúlt hétfőn ismét nyomdász színjátszók jártak Kiskőrösön. Telt ház előtt mu­tatták be két francia vígjáték­író: Renée és Gabriel Arout -Szólítson csak mesternek« című darabját. Űf postahivatal épül Éppen ideje volt, hogy Akasz­tó községben a régi postaépüle­tet újjal váltsák fel. Hiszen a felfutott levél-, értékcikk- és csomagforgalmat az öreg posta szűk helyén, bizony egyre nehe­zebb lebonyolítani. Szerencsére ez az állapot már nem sokáig tart. Már fedél alatt van az épülő új, modern postaépület; A világos, egészséges munkahe­lyek mellett tágas előcsarnok, irattár, csomagraktár, kézbesítő­szoba, nem utolsósorban kényel­mes postamesteri lakás egészíti ki a hivatalt. A 400 000 forintba kerülő akasztói új postát au­gusztus elején avatják fel. Vágóhídból szeszfőzde Tanácsülés volt az elmúlt hé­ten Kecelen. Az összehívás oka az egész községet foglalkoztatta. Képviselőik arról tárgyaltak, hogy mi legyen a jelenleg ki­használatlan községi vágóhíd sorsa. Maradjon-e továbbra is üresen álló épület, vagy adják oda hasznosításra a szervezés­ben levő megyei Szeszipari Vál­lalatnak. A szavazás előtti vita során a tanácstagok elmondották, hogy eddig a cefrének ért gyümölcsöt sokszor kidobták a trágyadomb- ra, mert nem volt hol feldol­gozni. hasznosítani. Remélik, eb­ben az évben már nem kell ezt tenniök a szesznek valóval. A keceli tanács ezután egyhan­gúan megszavazta a községi vágóhídépület átadását a megyei Szeszipari Vállalatnak. A me­gyei tanács ipari osztályának képviselője pedig ígéretet tett a tanácsülésnek, hogy még ebben a hónapban megkezdik a volt vágóhídépület korszerű szesz­főzdévé történő átalakítását. Így mire a nagy gyümölcsszezon ránkköszönt, Kecelen is lesz hol feldolgozni a piacon el nem kelt vagy túlérett gyümölcsöt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom