Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-01 / 128. szám
EGY JÓ MÓDSZER A Kecskeméti Járási Tanács V. B. még az év elején elhatározta, hogy üléseinek egy részét kint a községekben, a helyi tanácsok végrehajtó bizottságaival közösen tartja meg. Ez a módszer azért bizonyult jónak, mert bár tanácsaink nyolc, eredményekben gazdag esztendőre tekinthetnek visza, az utóbbi időben jelentősen megnövekedett hatáskörük és az újabb feladatok megoldása közben hibákat is követnek el. A Kecskeméti Járási Tanács V. B. most úgy igyekszik segíteni községi tanácsait, hogy a helyszínen alapos elemzés és vita tárgyává teszi tevékenységüket. EDDIG Nyárlőrincen, László- falván és Kerekegyházán rendeztek ilyen vb-ülést. Előkészítésük úgy történt, hogy az illető községi tanács végrehajtó bizottsága jelentést terjesztett elő végzett munkájáról. Az ülést megelőzőleg azonban a járási tanács szakelőadókból álló brigádja is vizsgálatot folytatott az érintett kérdésekben, amelyről kontroll jelentést készített. A v. b. a két beszámoló felett indította meg a. vitát, amelyben kibontakoztak a. helyi politika helyes megoldásának módszerei. Lászlófalván például a tanácstagok egy része régebben nem járt el rendszeresen a tanácsülésekre, á járási tanács tagjai azonban javasolták, hogy a községi tanács vb-tagjai személyesen hívják meg a tanácstagokat a tanácsülésre, egyúttal beszéljék meg velüy a napirendre kerülő kérdéseket is. Az ötlet eredményesnek bizonyult, mert a májusi tanácsülésen már 82 százalékos volt a megjelenés, az áprilisi 71 százalékkal szemben. A HÁROM községben tartótt járási vb-ülés hasznos volt, nemcsak a községi, de a járási tanács számára is. Nemcsak a hibák kijavítására tett javaslataik voltak a község számára — alaposabb ismereteik révén — értékesebbek, hanem a jó tapasztalatokat, amelyeket a saját szemükkel láttak, hasznosíthatják a járás más helységeiben is. A VB-ÜLÉSEKRE a szomszédos községek tanácsvezetőit szintén meghívták. Ez azért bizonyult hasznosnak, mert addig is, míg az ő munkájuk értékelésére kerül sor, sok tanulságot vonhattak le a hallottakból. Ügy hisszük azonban, hogy a tanácsi munka megjavításának fenti módszerét a többi járásokban is jól lehetne alkalmazni. Szavának most nincs hitele... As egyik városunk üzemében dolgozik M. P. elvtárs, aki az utóbbi időben szem elől tévesztette a pártnak azt a tanítását, hogy a szónak és a tettnek mindig egyeznie kell. Ha csak egy esetben történt volna az eltérés, nem is vesztegetnénk rá a szót, mert ő is ember és az életadta buktatókat még a legnagyobb elővigyázatosság mellett is nehéz elkerülni. Ebben az esetben azonban jóval többről van szó. Egy pártvezetőségi tagról szól ez az írás, aki a kommunista eszmékért az utóbbi időkben csak szavakban küzdött, tettei azonban mást mutattak. Elöljáróbaji még annyit mondanánk, hogy megbotránkoztató viselkedésének oka: a mértéktelen alkoholfogyasztás. Ebből adódott aztán, hogy M. P. elvtárs, amikor felöntött a garatra, összetévesztette a gyár kapuját az italbolt ajtajával. Cselekedetéért tavaly ősszel szóbeli figyelmeztetésben részesítették, taggyűlésen is megbírálták és felelősségrevon- lák. M. P. a megbánás helyett megjátszotta a sértődöttet. Elvtársainak igen komoly erőfeszítésébe tellett, míg nehezen cví/í/ tarujai kisl(int/ álja A félegyházi tanyavilágban felcseperedett kislány, Vízhányó Franciska a Móra Ferenc szülővárosában székelő tanítóképzőben szedegette magába a tudományt, amely alkalmassá tette arra, hogy nyiladozó értelmű gyermekek kíváncsiságát kielégítve, elhintse gondolatukba a tudás magvát, s megtanítsa őket a szülő, a haza, a nép, a párt szeretetére. Kislányként hagyta el az iskolát. Táskájában oklevéllel, mint tanító elutazott Szolnok megyébe, kijelölt helyére. Ö is úgy volt, mint a többi fiatal lány. Vágyott vissza Bács megyébe. Ez a vágy azután beteljesedett. Rövid idő múltán Al- pár községbe, pontosabban a feketecsárdai iskolába került, amely öt kilométerre van a községtől. örömmel bajlódott a tanyai gyerekekkel. Ennek oka pedig az volt, hogy ő maga is tanyán nőtt fel, ismerte a tanyai gyerekek életét, a családok gondjait, s minden vasárnap, amikor hazatért szüleihez, akkor is a tanyán töltötte a pihenés óráit. Nem csoda, ha gyorsan, igen meghitt barátságot kötött a tanyavilágban élő szülőkkel. A pattogós természetű, szókimondó kislány egyre jobban érezte a megbecsülés többféle megnyilvánulását is. A tehetséges, szorgalmas tanító nénire felettesei is felfigyeltek. Ennek az lett a következménye, hogy meghívták egy beszélgetésre, s ott így szóltak hozzá: — Rád gondoltunk, amikor az újfalusi iskola igazgatói beosztásáról beszélgettünk. Hirtelen szólni sem tudott. Nagynehezen kibökte: — Szeretem a tanyát, a gyerekeket, s inkább maradok ... Nem agitálták, s ő maradt a feketecsárdai iskolában. Tanította nemcsak a gyerekeket, hanem a szülőket, s lelkes tagja volt a tanyavilágban szárnyait bontogató ifjúsági mozgalomnak. Az élettapasztalatokat hangyaszorgalommal gyűjtögető tanító néni álmában sem gondolt arra, hogy az előbb említett beszélgetés megismétlődhet némi változással: — a központi iskolába szeretnénk igazgatóhelyettesnek ... Latolgatta, hogy mitévő legyen. Némi tétovázás után, megértve ennek szükségességét, igent mondott. Nem sokkal később otthagyta a tanyai iskolát és átlépte a központi iskola kapuit. Kicsit félt a fogadtatástól. Ez azonban, ahogy ő mondja, jól sikerült, mert kollégái kedvesen és barátságosan üdvözölték. Az igazgató bácsi is igen sokat segített neki. Átadta élettapasztalatának, tudásának javát. ■'■jTízhányó Franciska nagy ® feladatot vállalt magágára, amikor elfoglalta az igazgatóhelyettesi munkakört. De szorgalma, akarása és kollégái-j nak segítsége átjuttatta őt a! legnehezebb akadályokon. Az ő vállára nehezedik az iskolai; élettel kapcsolatos adminisztrá-; ció. Ezenkívül ellenőrzi az órá-; kát, s ő maga is tanít. Estén-! ként az iskolában, villanyfény! mellett pótolja azt, amit nem tudott megoldani nappal. Ha pedig sötét a szobája, akkor a KlSZ-szervezetben lehet megtalálni. Ö a szervező titkár. E megbízatás jó ellátása is igen komoly munkát kíván. Ö pedig itt is helytáll. Nem azt mondja, hogy csináljátok, hanem ő maga kezd hozzá egy-egy akcióhoz, társával, Honti Sándorfal és még több haladó gondolkodású fiatalemberrel. Az a célja, hogy a község fiataljai a KISZ- ben találják meg szórakozásukat. Az itteni fiatalok tömörítése nehezebb, mint a gyermekek tanítása. Él még bennük — a szülői elképzelés nyomán — az, hogy csak az a szervezet jó amelyik vallási alapon működik. Pedig tehetséges fiatalokból nem szűkölködik Alpár község. Ennek ellenére nem hátrált egy tapodtat sem. Érzi. ha nehezen is, de előrejut a probléma megoldásában és biztos, hogy szavai, főleg tettei kikezdik a maradiság tömör páncélkapuját és egyre több otthonban áraszt majd éltető meleget a szocializmus eszméje. Az ide vezető út göröngyös, buktatókkal teli, de a győzelem, mint már lenni szokott, mindig az igazság oldalára szegődik. És az igazgatóhelyettes ezt az ügyet képviseli. Wtt van már a pedagógu- sok ünnepe, a pedagógusnap, s nem tudjuk, hogy eljutunk-e az alpári központi iskolába. Éppen ezért, megelőzve mindenkit, 447 gyermekkel együtt mondjuk: éljen sokáig a mi szeretett tanító nénink..; — Venesz — megérttették a vétkessel, hogy hibázott és viselkedése méltatlan egy párttaghoz. A kis kommunista család úgy gondolta, M. P. megemberli magát. De nem így történt! Sőt, mi több, az iszákosságot tetézte a hazugsággal. Ez év április elsején munkakezdés előtt beüzent egyik dolgozótársával, hogy fél órával később jön az üzembe, mert kisfia beteg és elviszi az orvoshoz. Tudomásul vették, sőt a családos apák együttérzésüket fejezték ki M. P. iránt. Azonban eltelt nemcsak az első, hanem a negyedik félóra is, de M. P.- nek hült helye volt. Az igazgató elvtárs megkérdezte a munkaügyest: honnan üzent neked az elvtárs? — L. elvtárssal találkozott a 10-es számú italboltnál, s őt kérte meg, hogy közölje az előbbit. — Nem tiszta dolog — morfondírozott magában az igazgató. Körbe járta az üzemet, elbeszélgetett a dolgozókkal, aztán visszafelé menet nem tért be az irodába, hanem elhagyta a gyárat. Ütját egyenest az italbolt felé irányította. Nem csalódott. Ott találta a »beteg gyerekével« takarózó édesapát. — Mi van veled? Mit csinálsz? — kérdezte. — Elvittem a fiamat az orvoshoz és betértem egy pohár italra, As igasgató is ember. Elfogadta az apa szavait. Pár szót váltott vele, aztán, mivel sietős volt a dolga, mégnyujtotta a lépést a város szívének irányába. Ügy délfelé járhatott az idő, amikor telefonon megkérdezte az üzem munkaügyesét, bejött-e M. P.? — Nem! Ellenben telefonált, hogy nem tud bejönni, mert a felesége rosszul lett és bevitte a kórházba. Ez már szeget ütött az igazgató fejébe, de még ekkor sem gondolt arra, hogy M. P. disznóságainak leplezésére feleségét is »beteggé teszi«, amikor az egészséges. Később azonban kitudódott a dolog. A délutáni órákban telefonon megkérdezte M. P. nejét az igazgató: asszonyom, igaz az, hogy ön beteg és délelőtt kórházban volt a férjével? — Nem velem van a baj, hanem a férjemmel! — hangzott a válasz. És hogy ez mennyire így volt, bizonyította az, hogy az igazgató elvtárs a pártbizottságra menve útközben a 10-es számú italboltba betérve ott találta M. P.-t, erősen illuminált állapotban. Nem SSÓlt semmit, hanem megbeszélve az illetékes párt- és szakszervezeti szervekkel és M. P.-nek kiadta a munkakönyvét. Igaza volt! De egy ilyen párttag, aki képes gyermekéről és feleségéről azt mondani, hogy betegek, amikor azok egészségesek, csak azért, hogy leplezze mulasztásait, aki hazudik, annak kijár egy komoly pártbüntetés is. S ha ez sem használ, akkor kizárás, mert az ilyen párttag szavának nincs hitele a dolgozók előtt. Figyelemre se méltatják, többet árt az ügynek, mint használ. Jogosan mondják az ilyen emberre a becsületes dolgozók: — akkor beszélj nekünk a szocializmusról, akkor valid magad párttagnak, ha úgy is cselekszel, ahogy beszélsz. <—iy) ődej cAmta JÚNIUS cul iJimcLqi kulturális swtcjszmiLt ká Hajtja Múlt vasárnap zajlott le Vas- kúton a KISZ által meghirdetett ifjúsági kulturális _ seregszemle első járási döntője. Ezen az úttörő együttesek _ mérték össze erejüket. Az ifjúsági és felnőtt versenyzők bemutatói is megindultak. Május 25-én került sor az első körzeti bemutatóra Hercegszántón. Legközelebb június 1-én, Nagybaracskán rendezik meg Bátmonostor, Szeretnie és a vendéglátó község művészeti együtteseinek körzeti bemutatóját. A továbbiakban június 8-án Vaskúton, 15-én Némesnádudvaron és 22-én Bács- bokodon tartják meg a környező községek körzeti seregszemléjét. • Törőcsik Marika fiatal színmű- : vésznőnk, most az Édes Anna c. készülő filmben szerepel. A KUNSZENTMIK- LÓSI legelő köröskörül olyan reménytelen kopáran szürkül, hogy az Arany János által megénekelt tikkadt szöcskenyáj sem találna rajta mákszemnyi legelőt. Az inkább sziklának, mint földnek látszó talajon két- ujjnyi repedések s az elszáradt fű morzsányi por alakjában kap lábra, ha egy kis fuvallat támad. Ez az ősgyep, a sziki mézpázsit. Még normális tavaszú években is kiég nyár elejére, s azután a szegény birka csak a porát tapossa, sóját nyalja. Most már május végén olyan, mintha valami óriás mosónő forró hamulúgos vízzel öntözte volna meg a határt. DE HA MÁR a mesevilágnál tartunk, járt itt másfajta varázsló is, aki ebben a reménytelen pusztulásban kikerekített magának egy szigetecskét és a víz hatalmával zöldelő, buja fűoázist mesterkedett a sivatag közepére. A DÉL-ALFÖLDI Mezőgazdasági Kísérleti Intézet öntözéses méznázsit termesztési Ahol kéfvállra fektették az aszályt parcellájának szélén állunk. A vascsöves kút 16 méter mélységből percenként vagy 600 liter hűs vizet cso- bogtat ki s a vízkígyó mindig keskenyebbé válva folyik szerte a 11 holdas legelődarabot átölelő árkokban. Parányi tócsák keletkeznek a mézpázsit kis bokrai között, ezek lassan szétterülnek s az éltető nedvesség táplálja a füvet. — Ezzel a kúttal 4— 5 nap alatt tudjuk elárasztani egyszer-egy- szer az egész területet — magyarázza Harmati István, az intézet munkatársa. — Igen olcsó öntözési megoldás, maga a kút nem kerül túl sokba. Megfúrása persze szakértelmet igényel, mert a talajnak arra a pontjára kell helyezni, amely a rétegvonalak szerint a legmagasabban fekszik, hogy a víz magától szivárogja be az egész területet, A ZÖLD OÁZIS képe sem egyforma azonban. Egyik táblán vagy 25 centi magas a sűrű fű, a másikon halványabb és soványabb. — Háromfajta műtrágyával: föszförsav- val, sima szuperfoszfáttal és pétisóval folytatunk kísérleteket az öntözés mellett, míg az ellenőrző parcella csak öntözést kap. S az eredmény világosan látható: legjobb a pétisó és szuperfoszfát keverékével kezelt tábla. — Mivel hálálja meg ezt a kezelést a mézpázsit? — A Pest megyei Szúnyogpusztán, hasonló körülmények között az öntözött-műtrá- gyázott legelő legmagasabb fűtermése 60 mázsa volt — hangzik a válasz. S a mézpázsit’' fehérjeértéke igen magas, a legértékesebb szénafélék közé tartozik. NOS, EHHEZ még ceruza sem kell kiszá* mítani, hogy mit jelent 60 mázsa kiváló széna olyan területről, ahol egyébként aratáskor már ép fűszál sincsen! Azt is megtudom, hogy a Vörös Csillag Termelőszövetkezet ugyancsak ilyen ásott kúttal öntözi legelőjének egy részét. De a többi sok-sok ősgyepen még nyoma sincs a változásnak. Persze, mert az hiányzik, ami a legfontosabb: az összefogás! Akár úgy, hogy a legeltetési bizottságok fogják kézbe a dolgot, akár úgy, hogy a mezővel rendelkező gazdák valamiféle társulásba tömörülve, együttes erővel megásatják a kutat..- j CSAK ENNYI kellene ahhoz, hogy á nagv kiskunsági sivatagbán ne egy-két aprócska zöld oázis legyén csupán, hanem az egész vidék képe és főleg haszna megváltozzék. Hogy tavasztól Őszig jóllakjék ezeken a mezőkön a birka s a ma cserepes, szürke síkságokon boglyák százaiban álljon a jó széna! Gáspár
