Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-05 / 131. szám
(A/AJUAAMi 1 Világ proletárjai, egyesüljetek / MAGYAI? SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-- KISKUN MEGYEI. LAPJA III. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM Ara SO fillér 1958. JÚNIUS 5. CSÜTÖRTÖK Városfejlesztési politikánk — a 'városok mező- gazdasági feldolgozóipari és adminisztratív jellegének növekedése miatt — olyan nagy feladatokkal terhelődött, amelyek megoldása a városok vezetőinek nemcsak közigazgatási szakképzettségét, hanem gazdasági érzékét is próbára teszi. Elsősorban is megyeszékhelyünk, Kecskemét fejlesztése ró nagy feladatot vezetőire, mert a régi járási székhely falai szűknek bizonyultak a megyei intézmények, üzemek, s azok egyre növekvő számú dolgozói számára. Városaink többnyire jól is oldják meg e súlyos gondot, s az állami támogatást összekapcsolják a lakosság községfejlesztési járulékán tiil társadalmi munkával, önkéntes felajánlásokkal, sőt a város területén működő üzemek szintén önkéntes adományaival. A majdan országos hírűvé váló kiskunhalasi fürdőt pl. öt pénzügyi alapból építik, s nem is a legelmaradottabb, vidékies színvonalon, hanem a modern építészet minden vívmányával. A fürdő költségeihez legkevesebbel az állam járul hozzá, ennél valamivel több a megyei beruházási összeg, a költség legnagyobb részét a város fedezi és kevés hitelt is vettek fel. Ezenkívül a városban levő üzemek járultak hozzá különböző pénzösszegekkel, s a lakosság —különösen a ktsz-ek dolgozói — a községfejlesztési hozzájáruláson túl, havi fizetésük 1 százalékát fizetik be, csupán a fürdő építésére! Gyönyörű példája ez a lakosság összefogásának, — a saját érdekében. Bizonyosan nem következett volna be, ha a tanács szervező munkájával nem tudatosítja a lakosságban a fürdőépítés jelentőségét, s azt, hogy városuk országos hírre tesz majd szert a megépítendő fürdővel. Egészséges lokálpatriotizmus alakult ki, s ennek szellemében érthetjük meg, hogy ilyen nagy áldozatot is vállaltak a halasiak fürdőjük építésében. Ha elemeznénk azonban a többi városunk fejlesztésére fordított összegeket, már nem kapnánk mindenhol ilyen biztató képet. Némely városban a községfejlesztésre adott összegek csupán a »hivatalos« és »kötelező« összegekből állanak, s kimutatásaik egyáltalán nem tükrözik a városi tanács mozgékonyságát, ötletességét. Kecskeméten például rövid éveken belül vízhiányra számít a város vízmű vállalata, de a városi tanács még nem törte át a Kecskemét területén működő üzemeknek azt az érthető, de el nem fogadható önzését, amellyel nem hajlandók kommunális célokra bocsátani a területükön levő kutak vizét, sőt maguk is a városi vízhálózatra számítanak. Pedig — beleszámítva az említett üzemi kutakat — megye- székhelyünk az ország vízzel legjobban ellátott városai közé lenne sorolható. A kiaknázatlan városfejlesztési lehetőségeket a jövőben észre kell majd vennünk. Szerkesztőségünk részéről ígérhetjük, hogy az elkövetkező időben figyelmeztetni is fogjuk ezekre a •városi tanácsok veaMiaitl Olaján ULWtpalt Q-aneLá- cádraimt Kedden este Baján, a Tanítónőképző Intézet dísztermében, az Ady Endre Könyvtár és a Tóth Kálmán Társaság vendégeként szavalóestet tartott Jancsó Adrienne előadóművésznő. A műsor első részében népballadákat, Arany János balladákat szavalt, második részében pedig modern irodalmunk gyöngyszemeiből adott elő. A szavalóest iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg, s az országos hírű művésznő osztatlan sikert aratott. (Június 6-7-8: üatacsai napak A Hazafias Népfront, a párt és a tanács rendezésében pénteken nyitják meg a kalocsai napokat. A háromnapos ünnepség keretében a mezőgazdasági Kiállításon kívül több szakelőadás lesz, és a helybeli kísérleti gazdaságban szakbemutatón ismertetik meg a vendégekkel a paprikatermelés módszereit. Külön tudományos ülést rendeznek a járás jogászszakemberei az aktuális jogügyi problémákról. Az egészségügyi dolgozók számára is ankétot Két hét máivá kezdődik az aratás Bács megye szántóföldjein 265 ezer holdon szürkül már a gabona. A rozs és az ősziárpa rövidesen kasza alá érik. A gyors gabonaérés miatt a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megtette a szükséges intézkedéseket: két hét múlva megkezdődik az aratás. A gépi aratás lehetőségein kívül felmérték a kézi munkaerőszükségletet. A gépeken kívül elegendő meny- nyiségű kézi munkaerő is rendelkezésre áll az aratás gyors és veszteségmentes végzéséhez- Az őszi kalászosok az idén valamivel gyengébben fizetnek, mint tavaly, de a legtöbb gabonafajtából betakarítják azt a meny- nyiséget, amelyre számítottak. A megye állami gazdaságaiban teljes egészében gépek végzik az aratást. 83 kombájn áll munkára készen. 73 aratógép segíti a táblákat előkészíteni a kombájnaratáshoz, és a rendkívül magasranőtt rozsok learatá- sát. A felszabadult gépekkel segítséget nyújtanak a környező termelőszövetkezeteknek az aratáshoz. tartanak helyi egészségügyi problémákról. Számos sportrendezvény sorában a járási szpar- takiád, Békés—Bács megyék közötti válogatott labdarúgó-mérkőzés, a kulturális műsorban pedig a járási és városi kultúr- csoportok versenyének döntője lesz kiemelkedő esemény. Külön kiállításon mutatják be a vidék népművészetének gazdag hagyományait: Szombaton délután a lidicei mártírok emlékére emelt kalocsai emlékműnél ünnepség keretében zárják le a népek barátsága hónapját. Vasárnap délelőtt nagygyűléssel fejezik be a kalocsai napokat. A nagygyűlés szónoka Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja lesz. A JÓ BORNAK IS LEGYEN CÉGÉRE (3. oldal) A BETEGLÁTOGATÓ (3. oldal) GYORSFÉNYKÉP... (3. oldal) TISZAKÉCSKÉN (3. oldal) SZÖVETKEZETI HÍRADÓ (1. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (5. oldali EGY GYERMEKET MEGMENTETTEK (5. oldal) SAKK <8. oldal) Gépesített gyártási folyamat — Automata vágóasztalok — Új szárító színek — 26 millió tégla = ezer kislakás a tanácsi tégtayy-ácak 1958. évi tépve A Kecskeméti és a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalat dolgozóit méltán illeti meg az elismerés 1957. évi teljesítményeikért. Számos nehézség ellenére 22 és fél millió téglát adtak a népgazdaságnak, megyénk lakosságának. A két vállalat elért eredménye alapján adta be 1958. évi termelési javaslatát a megyei tanács végrehajtó bizottságához. A 24 miliós tervet azonban, a nagy építőanyaghiányra való tekintettel, 26 miliő 500 ezer téglára emelték. Ez a mennyiség több mint ezer kislakás építéséhez elegendő. fokozottabb segítésével bízták meg a megyei tanács építési osztályát Az építési és közlekedési osztály munkájáról és feladatairól tárgyalt kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen részt vett még: Lux László építésügyi miniszterhelyettes, Sinka András, az Építésügyi Minisztérium főmérnöke, Kraj- csovics András, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium osztályvezetője, Benedek László, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium főmérnöke, Illés György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság 'ivóvíz és csatorna osztályának vezetője és Lei- metter József, a megyei párt- bizottság ipari osztályának vezetője. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a megyei tanács építési és közlekedési osztálya kielégítő eredménnyel végezte el igen sokrétű munkáját. A jövőben azonban még fokozottabb ellenőrzést kell, hogy gyakoroljon az építkezésnél, valamint az engedélyek kiadása és a tervek elbírálása felett. Szép számmal előfordul még, hogy magánszemélyek engedély nélkül, különösen külterületeken. építkeznek. A v. b. ezzel kapcsolatban felhívta a városi és járási tanácsok végrehajtó bizottságainak figyelmét is, hogy az ellenőrzésben nyújtsanak az építési hatóságoknak az eddiginél nagyobb támogatást- Az építési osztály pedig fokozottabban alkalmazza a szankciókat és a jövőben a külterületeken engedély nélkül épített épületeket bontássá le. A v. b. úgy értékelte, hogy az osztály különösen dicséretre- méltó munkát végzett a megye ivóvíz ellátásának megjavítása érdekében. Ennek következtében évről évre növekszik a mélyfúratú kutak és törpevízművek száma. 1957-ben például hétszer annyi kutat fúrtak, mint 1953-ban. A végrehajtó bizottság az építési osztály legfontosabb feladataként a községfejlesztési munkák irányítását és ellenőrzését jelölte meg. Útmutatást adott az osztály széleskörű munkájának minden részletére vonatkozóan. Végül a v- b. elismerését fejezte ki az osztály dolgozóinak eddig végzett munkájáért és Bolhoy László megbízott osztályvezetőt külön is megdicsérte. Négy millióval több égetett tégla, mint az 1957- évi teljesítmény. Kétségtelenül feszített terv, de megfelelő segítséggel, szakszerű irányítással és jó szervező munkával elérhető. Hogyan biztosítja ezt a megyei tanács végrehajtó bizottsága és irányító szakosztálya? Ami a dolgozók, téglaégetők szorgalmát illeti, arra eddig sem volt panasz, sőt annak ellenére, hogy a tél utója, az első évnegyed, mondhatnánk holtszezon a téglagyárakban — tervüket 750 000 égetett téglával túlteljesítették. A kemencékből kihordott 4 millió tégla minősége pedig igazolja, sokat javult a vállalat üzemegységében a műszaki vezetés színvonala is. Az 1958. évi feszített téglaégetési terv sikeres teljesítéséhez azonban nem hiányzik a megyei tanács anyagi segítsége sem. Amit tudtak, megadtak a gyártási feltételek biztosításához. Az elmúlt években, mint a folyamatos, téglaégetés fő akadályát említették minden téglaégető kemencénél a szárító színek hiányát. Ezt a szűk keresztmetszetet most megszűntetik. önköltségcsökkentő hitelek, igénybevételével a Kecskeméti Téglagyár Vállalatnál 4, a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalatnál pedig 7 téglaszárító színt építenek,' közel 5000 négyzetméter alapterülettel. Sokan nyilatkoztak elismeréssel az utóbbi hetekben a kecskeméti égető kemencékből kikerült téglák minőségéről- A derekas munka egyik magyarázatáról azonban még kevesen tudnak. Ez pedig az égetőkemencék rendbehozása, felújítása mellett a nyerstéglagyártás gépesítésével kapcsolatos. A Kecskeméti Téglagyár Vállalat üzemegységei mondhatnánk teljesen gépesítettek. Az agyagelőkészítés a köradagolók és keverőteknők beállításával történik, melyek komolyan javítják a gyártandó tégla minőségét, az automata vágóasztalok felszerelése pedig a gyors, egyenletes, mennyiségi termelést segíti elő. Ha nem is ilyen mértékben, de a Dél-Bács megyei Téglagyár Vállalatot is gépesítik. A hajósi telepen — ahol már tetőcserép gyártással is kísérleteznek — a nyerstéglakészítést szintén gépesítették. A Keceli, valamint a Bácsalmási Téglagyárakban pedig nagyobbrészt géppel váltották fel a nehéz fizikai munkát igénylő kézi téglaverést. Az írtak csak része a tanácsi téglagyárak távlati gépesítési tervének. Túl ugyanis az idei beruházásokon, a megyei tanács anyagi lehetőségeihez mérten, további erőfeszítéseket kíván majd tenni a téglatermelés gépesítésével. Indokolja ezt, hogy az építeni akaró lakosság igényeinek kielégítésére, valamint a lakáshiány enyhítésére 1959-ben 29 millió. 1960-ban pedig 31 millió tégla gyártása van előirányozva a két megyei téglagyár vállalatnál. JHaWcw hajé MOSZKVÁBAN Hétfőn a moszkvai folyami kikötőbe érkezett a N. A. Dobrol- jubov személyszállító folyami hajó, amelyet szovjet rendelésre Budapesten az Óbudai Hajógyárban készítettek. A hajó a Dunán, a Fekete-tengeren, az Azovi-tengeren és a Donon keresztül érkezett Meszkvába. — Rosztovtól már utasokat is szállított fedélzetén. Az új hajót a moszkvai hajózási igazgatóság állítja forgalomba.
