Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

MUNKÁSOSZTÁLY KULTÚRA cA. 'DiLzakícike.i Permete­íögépgyár kulturális életében az Üzemi KISZ-szervezet megala­kulása hozott ugrásszerű fejlő­dést. A fiatalok tettrekészsége, lelkesedése párosult a művelő­dés szeretetével, a tömegkultúra nevelő erejének felismerésével. Éppen ezért hozzá is láttak a munkához. Ebben az évben öt műsoros estet rendeztek, s meg­látogatták a környező tanyavi­lágot is. Nagy sikert arattak Ö- és Üjbögön, Alpáron, Ökécskén és Nagyréven. Nagyszerű szava­lok, szólóénekesek szerepelnek csoportjukban. Forró tapssal ju­talmazza a közönség a három­tagú szájharmonika együttesü­ket; A nyáron megkezdik egy há- comfelvonásos színdarab tanu­lását, melynek műsorra tűzését szeptemberre tervezik; A KISZ egyéves munkatervé­ben három szaktanfolyam sze­repel: esztergályos, lakatos és rézműves. A kiszisták tudják, hogy a technika fejlődése foko­zottabb követelményeket állít a munkásosztály műveltségi szín­vonalának állandó emelése elé. Éppen ezért elengedhetetlennek tartják a rendszeres műszaki to­vábbképzést; Ebben a tekintet­ben nagy a lemaradás; Vélemé­nyünk szerint a KISZ az üzemi bizottsággal közösen tudja csak végrehajtani ezt a tervét. Mind­ez csak akkor valósítható meg, ha az üzemben rendszeressé te­szik a munkaversenyt. A ver­seny náluk néha nekirugaszko­dik, majd elcsitul, Az egyik fiatal mérnök véle­ményével 'egyetértünk, mely szerint nemcsak a műszaki dol­gozók, hanem a fizikaiak is sze­retnék a műszaki rajz megis­merését. Ennek hiánya megmu­tatkozik a termelésben. A mű­szaki rajz ismerete nélkül nem lehet selejtmentesen gyártani. A műszaki rajz elsajátítása egyik alapfeltétele annak, hogy az üzemben a munkafolyamat szervezettebbé váljon, kialakul­hasson az egészséges műszaki viták lehetősége. S ezzel is egy tépést előbbre haladnak a mun­kásosztály kulturális nevelésé­ben. (fajjlíkLíllgÁtl& körülmé­nyek is közrejátszanak. Nincs üzemi könyvtáruk. Hiányzanak a szépirodalmi és műszaki könyvek. A legszükségesebb szabványok is kimentek a »di­vatból«. Ez pedig megnehezíti a munkát. Itt kellene segíteni az üzemi bizottságnak. De hogyan, anriikor a költségvetésben a köz­pont mindössze 500 forintot en­gedélyezett kulturális célokra. Ez egyenlő a semmivel. Az is hiba, hogy az üzemi bizottság elnöke nem ismeri a szakszer­vezeti költségvetés összeállítá­sának lényegét. A tervezett Ösz- szeg nincs arányban az igények­kel és gyakran jelentéktelen dol­gokra fordítják az amúgy -is ke­vés Összeget. Nem ártana, ha az illetékes szakszervezet egy fél­napos tanfolyamon ismertetné az üzemi bizottságok elnökeivel a költségvetés helyes összeállí­tását. Ezzel megszűnne az a visszás helyzet, amely kihat az üzem kulturális életének elseké- lyesítésére. Egyes üzemeink kulturális; te­vékenysége az ellenforradalom óta megrekedt, egyhelyben to­pog, nem tud kitörni a kispol­gári ízlés és befolyás béklyóiból. Vizsgáljuk meg tüzetesen ezt a kérdést s elemezzük mélyreha­tóan a pangás, vagy kampány- szerű kulturális tevékenység igazi okát. Amikor bírálunk, nem húz­hatjuk rá összes üzemeinkre az általánosítás hibáját, mert ak­kor akarva, akaratlanul is bele­zuhanunk a revizionizmus mo­csarába, s lebecsülnénk azokat a kulturális eredményeket, ame­lyeket a felszabadulás óta sok fáradságos munkával értünk el kulturális forradalmunkban. Már pedig a szocialista kultúra alap­jainak lerakásához és népszerű­sítéséhez nagyban hozzájárultak az üzemek is. Ezt a fontos kér­dést nem hagyhatjuk figyelmen kívül, (Végijük bonckés alá a Tisza­kécskei Permetezőgépgyár kul­turális tevékenységét. A fent említett példából kitűnik, hogy az üzemi bizottság nem tekin­tette politikai kérdésnek a mun­kásosztály kulturális nevelését. Miből eredt ez? Nem egyébből, mint a kultúra fogalmának pő­rére vetkeztetéséből. A kultúra fogalma és meghatározása sok­kal bonyolultabb és sokrétűbb, mintsem megtűrné a korlátok közé szorítás fojtogató levegő­jét. Önmagábanvéve a színját­szás, a népi .tánc, az üzemi ze­nekar, az énekkar — még nem kultúra, ha mindez nem páro­sul a kultúra pártosságának le­nini elvével, az élenjárók sokol­dalú igényeinek kielégítésével. Az üzemi bizottságnak figye­lembe kell vennie, hogy a mun­kások igénye túlnőtt az esztrád- műsorok csupán mulattató, sok­szor színvonalatlan , jellegén, vagy ha még egyes munkások igénye ekörül mozog, akkor oda kell hatnia, hogy céltudatos mű­sorpolitikával növelje és fokoz­za, a kulturáltabb munkások igényeihez igazítsa a mércét. Az igényeket fel kell ébreszteni az emberekben. Ez persze nemcsak az üzemi bizottság feladata, ha­nem a pártszervezet és a válla­latvezetésé egyaránt. »Amikor a munkásosztály kul­turális felemelkedéséért harco­lunk, nem az a feladatunk, hogy a legelmaradottabb rétegek igé­nyeit vegyük figyelembe. Ezen a területen is a munkásosztály Öntudatos élenjáró részére kell támaszkodni és törekedni kell a munkásosztály egésze, a dolgozó tömegek egészének magasfokú kulturális igénye kielégítésére.« A Magyar Szocialista Mun­káspárt kulturális politikájának szellemében kell átfogó ideoló­giai és kulturális offenzivát in­dítani a szocialista forradalom továbbfejlesztéséért; Kikre támaszkodhatunk ebbeli harcunkban a legjobban. Első­sorban is az élenjáró munká­sokra. Miért? Azért, mert a munkásosztály vezető szerepe nemcsak gazdasági és politikai' tekintetben értendő, hanem a kulturális élet irányítására is; cAz Üzemek vezetői támasz­kodjanak a pedagógusokra s kérjenek tanácsot, szakirányí­tást tőlük. Ne elégedjenek meg a csupán ötletszerű, tartalmat­lan műsorszámok előadásával. Bíráljanak, vitatkozzanak, mert csakis így haladhatunk előre a szocialista kultúra további fel­virágoztatásáért. Bieliczky Sándor ; A 70 éves ItodMy-kfous KÉSZÍTI. JlhLITTS HATODIKI DALOSÜNNEPÉITKE Már hónapok óta komoly elő­készületek folynak, hogy a 70 éves múltra tekintő kecskeméti Kodály-kórus méltóképpen kép­viselje Kecskemét város dal- kultúráját. Az országból kb. 12 dalárda jelentkezett már a hangverseny­re. A Kodály-kórus művészeti vezetője, Ádám József zeneisko­lai igazgató irányításával min­den héten kétszer tart próbát a kórussal. A kórus tagjai túlnyo­mórészt szövetkezeti dolgozók, kisiparosok, kik önzetlenül, a dal iránti szeretetből és a kol­lektív, baráti együttlétet szem előtt tartva, lelkiismeretesen próbálnak. Jelenleg a Karádi- nótákat ismétlik. csiszolják. Hetente négy-öt órát gyakorol­nak, sokszor a napi munkától fáradtan, de lelkesen, töretlenül, hogy tudásuk legjavát nyújtsák majd a jubileumi hangverse­nyen. A szervező munkát Galamb Lajps, a Kodály-kórus elnöke és a fáradhatatlan Bartha Miska bácsi, a dalárda titkára irá­nyítják. Minden elismerést meg­érdemelnek ők, mert sokoldalú tevékenységet kell végezniök a szervező munkákat illetően. Sebők Mihály — A televízió is megörökítette a kunszentmiklósi juhásznapo­kat. A többi között számos fel­vételt készítettek a Kiskunság Öreg juhászairól. w/wwww^iWwwwvvwwwyvwwvvwvvwvw«^wyvwwvA/vvvvvw\/vvvwvw/vvwvwvv\wwvvvvvvvvvvvvyv Értelmiségi ankétok a bácsalmási járásban A kommunista pedagógusok megyei értekezlete nyomán a bácsalmási járás községeiben is megkezdték az értelmiséget érintő kérdések megvitatását. Eddig Bácsalmáson. Mélykúton, Bácsszőlősön és Madarason ren­deztek nagy érdeklődés mellett értelmiségi ankétot. A vitát be­vezető előadásokat a megyei és a járási pártbizottság előadói tartották, amely után minde­nütt élénk vita alakult ki. Sok érdekes — a pedagógusok egy része által tévesen felfogott — elvi kérdés merült fel, ezért la­punk későbbi számaiban még visszatérünk az ankétok vitájá­ra. Azonnal felveszünk FESTŐ és BURKOLÓ szakmunkásokat. — É. M. Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat. Kecskemét, Rákócziváros 23. 1475 Vendéglátó vállalatok! Kiskereskedők! Nürnbergi édes torma nagy mehnjdségben kap­ható. Cím: Célgazdaság, Fülöpszállás, telefon: 17. 1483 KOMBÁJNVEZETŐKET keresünk, akik az aratás után traktorral dolgoznak tovább. Jelentkezés: Mo­hácsszigeti Állami Gazda­ság. Posta: Nagybáracska. 1482 Vállalták, teljesítik Képek a járás életéből :><>CKKK>00<KXK>0<><>^^0-00OOO0<><K>>00<KKK>000<K>00<>00<>0000000<KH>0<><X>0<KKK><><>0<M Segítség a szakcsoportoknak A kiskőrösi járás szövétke- zeti mozgalmának jellegzetes­sége, hogy a tsz-ek és szövet­kezeti csoportok mellett 40 sző­lő- és gyümölcstermelő szak­csoport is működik. Gazdálkodá­si, termelési és pénzügyi ter­veik azonban közéi sem össze­hangoltak, szakszerűek. Az ié'yes csoportok vezetői sem ren­delkeznek ilyen tekintetben sok éves tapasztalattal. Mégis pél­dák mutatják, hogy az alacso- nyab típusú közös gazdálkodási formákban — mint amilyenek a szakcsoportok is — elenged­hetetlen a tervszerűen megala­pozott, célratörő munka. A földművelésügyi miniszter előírása szerint a járási tanács mezőgazdasági osztálya ezért most azzal segíti a szőlő- és gyümölcstermelő szakcsoportok jó gazdálkodását, hogy szakmai segítséget nyújt nekik éves termelési és pénzügyi terveik elkészítésében. A tavaszi munkák megkezdé­se előtt szép felajánlásokat tet­tek a Kiskőrösi Gépállomás traktorosai. Vállalták, hogy túl­teljesítik tavaszi tervüket, sőt olyan traktoros is volt, mint például Pálfi János, aki arra tett ígéretet, hogy a tavaszi tervidőszak végéig, azaz június 30-ig normálholdban teljesíti egész évi tervét. A felajánlások megtétele után szépen indult azok gyakorlati teljesítése. Azóta hosszú idő el­telt és maholnap itt a trakto­rosnap. Részint ez sarkalt ben­nünket, hogy megnézzük, mi­ként állják szavukat a kiskőrösi traktorosok. Azt nem mondhat­juk, hogy minden hiba nélkül, de a számszerű értékelés előtt örömmel írjuk le, hogy sok ne­hézség ellenére amit vállaltak, azt teljesítik. Pálfi János traktorosnak, az egyik SZ—80-as vezetőjének éves terve 2500 normálhold. Teljesítménye jelenleg megha­ladja az 1700 normálholdat, így megvan rá a lehetősége, hogy a jövő hónap végéig befejezi éves tervét. Csvila János arra tett ígéretet, hogy tavaszi tervét 200 százalékra teljesíti, azaz 2 ezer normálhold munkát végez. Je­lenleg 1200 holdnál tart. Baltás Mihály, Bárt János és Horváth József G—35-ösöket vezető traktorosok, már túl is teljesí­tették tavaszi tervüket. Bara­nyai János zetoros pedig elő­irányzatát már eddig 40 hold­dal túlteljesítetté. A brigádok tavaszi versenyé­ben tervüknek 75,1 százalékos teljesítésével Horváth László csapata az első. A második he­lyezett Farkas Lajos brigádja. Teljesítményük 70.7 százalék. Az egész gépállomás összered- ménye pedig tervük 70 százalé­ka. A jó kereseti lehetőségeken túl, ösztönző hatással van a tervek teljesítésére az is, hogy a gépállomás vezetősége komoly értékű tárgy- és pénzjutalmat fog kiosztani a tavaszi tervet elsőként teljesítők között. Kar­órát, rádiót, kerékpárt és más jutalomtárgyakat kapnak majd a győztesek. Mi újság a konzervgyárban? Írhatjuk mi, ahányszor csak akarjuk, hogy nem gyár az, csak telep, a kiskőrösiek mégis az előbbinek ismerik és annak is titulálják évek óta. Soraink­nak persze nem az a célja, hogy boncolgatva magyarázzuk a kis­Bezárják vagy felújítják Tudott doldg, hogy a rendsze­res üzletfejlesztés elmulasztásá­ból adódott több éves boltháló­zat rongálódást nem lehet egy- szere megszüntetni. Ez a megál­lapítás viszont ne jelentse azt, hogy hagyjuk veszendőbe men­ni a már meglevőt, hogy ne le­gyen sorrend a javítások, fel­újítások sürgősségét illetőén. Pedig Akasztón valahogy így van. A 4-es számú földműves- szövetkezeti vegyesáru-bolt ugyanis évek óta düledező álla­potban van. annak ellenére, hogy hat-nyolcszáz dolgozó el­látását kell biztosítania. Ezzel kapcsolatban érdeklő­désünkre Morvái elvtárs, a Földművesszövetkezetek Járást Központjának elnöke közölte, hogy erre a célra felújítási be­ruházást már ők is kértek, de felettes szervük, a MÉSZÖV, nem tudott biztosítani rá kere­tet. Ezek szerint úgy áll a dolog, hogy az akasztói 4-es vegyes­boltot be kell zárni, mert ma­holnap életveszélyes benne dol­gozni, árusítani. Helyes-e ez a megoldás, ami­kor a falusi, különösen pedig a kisközségekben élő lakosság el­látásának javítását szorgalmazza a párt és a kormány. Aligha. Éppen ezért reméljük, ha nem is egykönnyen, de a MÉSZÖV is megtalálja a felújítás anyagi lehetőségeit. Figyelmesek a szovjet emberek Amilyen kisközség Páhi, olysrh forgalmas az országútja. Nincs nap, hogy ne hajtana a községen keresztül pár tucat gépkocsi. A vezetők azonban nem egyformák. Számos dolgozóparaszt tett már panaszt, hogy a száguldó autók kormányosai elütik az apróálla­taikat. A szovjet emberek azonban figyelmesek. A minap is — mint a községbeliek mondják — gépkocsik haladták át Páhin s az egyik hirtelen fékezett, majdhogy megállt. Egy csapat kiscsirke röppent át ijedten az utcán. A .szovjet gépkocsivezető moso­lyogva nézett utánuk. De sok gépkocsivezetőnk tanulhatna tőlük! körösi konzervüzem ezért, meg ezért nem gyár, hanem a Du­nakeszi Konzervgyár egyik te­lepe, sőt azt sem vitatjuk most, hogy pár hét óta miért a Du­nakeszihez, és miért nem a Kecskeméti Konzervgyárhoz tartozik. Hiszen ami újságot az üzemben megtudtunk, az így is, úgy is a kiskőrösiek munkájá­val kapcsolatos. A számok pe­dig szép eredményekről és ko­moly tervekről vallanak. A vermut készítéséről már ír­tunk egyet mást. de azt még nem közöltük, hogy eddig 80 ezer üveg meggybort és több mint 50 ezer meggyvermutot palackoztak a telepen, amely­nek nagy része az üzletekből már el is fogyott. Arról sem adtunk még hírt, hogy a Duna­keszi Konzervgyárnak történt átadás következtében a kiskőrö­si konzervtelep gyártási profil­ja jelentősen bővült. Készáru előállítási programjukban ugyanis 40 vagon meggy, cse­resznye, barack, körte, alma es szilva befőtt készítése is szere­pel. Mivel pedig sokan érdeklőd­tek a telep új készítménye, az almavermut után, tájékoztatá­sul közöljük, hogy a közeli na­pokban történő beárazások után 500 ezer 7 deciliteres palack­nak megfelelő almavermut töl­tését kezdik meg, így a közeli hetekberi mát Vásárolhátjuk is az üzletekben ezt az itá>külörtle- gességől»

Next

/
Oldalképek
Tartalom