Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-29 / 152. szám

tílxúm á/itm sí Öröm és tudás forrása Felszabadulásunk óta úgyszél- rán minden évben megrendez­tük a könyv ünnepét, mert az egykor politikai és szellemi rab­ságban tartott milliók könyvéh­sége elemi erővel jelentkezik. Hatszázezer könyv indult el ebben az évben is az ünnepi héten diaüalútjára. Nemes ha­gyományunk immár ez az ün­nep, mely beleilleszkedik annak a széleskörű tevékenységnek a keretébe, mely az emberek tisz­tánlátásáért folyik. Ugyanakkor számvetés is ez az ünnep. Jel­ei, hogy könyvkiadásunk ebben az esztendőben helyesen látta el feladatát. Valóban olyan köny­vekkel találkozunk, melyek ta­nítói lehetnek a mai nemzedék­nek. Az idei könyvhéten megje­lenő könyvek művészi és esz­mei színvonala azt mutatja, hogy íróink azt írták, amit vár­tunk tőlük. Magyar írónak kö­telessége minden érzésével, minden tettével népét szolgálni. A könyvek egyrésze az ellenfor­radalom előtti és utáni időkről szól. Megyénk kedves vendége, Szabó Pál Kossutb-díjas író önéletrajzi regényének negye­dik kötetével találkozunk, amely a parasztság két világháború utáni küzdelméről szól. Illés Béla, Mesterházi Lajos, Erdős László, Szendrei József, Pálfal- vi Nándor prózai írásait láthat­juk, mely müvek intő például szolgálnak. Az ifjúsági iroda­lomban is nagy előrelépést je­lentenek a kiadásra kerülő könyvek: Gergely Márta, Thury Zsuzsa, Füst Milán, Murányi- Kovács Endre, Fetrolai Margit, Szabó Magda és masok írásaival találkozunk. Külföldi irodalmi kiadványokból is bőséges vá­lasztékot látunk: Tolsztoj, Mao Tun, Balzac, Zola, Stendhal, Hemingway és Steinbeck mü­veit olvashatjuk. Gazdag vá­laszték van politikai, ismeret­terjesztő és egyéb kiadványok­ból is. A magyar írónak ma már nem kell keresnie az olvasót, mert a történelem során először kap­ta meg a magyar író az összes lehetőségeket arra, hogy kielé­gítse- a legmagasabb igényeket, a dolgozó nép igényét. Me­gyénkben az elmúlt évben 1182 162 könyvet olvastak dol­gozóink. Baján ez évben ápri­lis elsején egyetlen kölcsönzési napon 901 könyvet kölcsönöz­tek. A keceli könyvtárban ez év első negyedében 9300 könyvet olvastak. Az óbögi tanyai könyvtárban az első negyedben 1812 könyvet kölcsönöztek. A kerekegybázl Dózsa Termelőszö­vetkezet könyvtárában az el­múlt hetekben 110 könyvet cse­réltek. A kiskunfélegyházi Le­nin Termelőszövetkezet az el­múlt héten több száz forint ér­tékben vásárolt könyveket. Az Idei ünnepi könyvhét az írók százait, az olvasók millióit mozgatja meg hazánkban. Ezek a színes, kedves napok új bizo­nyítékai lesznek annak, hogy a magyar dolgozó nép olvasó néppé válik. Köszöntjük az írót, az olvasót, az öröm és a tudás fegyverét, a jó cs igaz könyvet, A megye belvízrendezéséről tárgyalt a talajvédelmi bizottság A Bács-Kiskun megyei Talaj- védelmi Bizottság tagjai pénte­ken összejöttek Érsekcsanádon, a dunai szivattyútelepen. A megbeszélésen Kiss György főmérnök, a Bajai Vízügyi Bi­zottság igazgatóhelyettese elő­adást tartott Bács megye bel­víz rendezésének problémáiról. Hangoztatta, hogy ez annál is inkább sürgősen megoldandó feladat, mert évről-évre nagy károkat okoznak a belvizek. — 1957-ben például majdnem 30 millió forint volt a kár csak a Bajai Vízügyi Igazgatósághoz tartozó területen. A csatornák rendbehozására és a belvizek levezetésével kapcsolatos beren­dezések építésére történt beru­házások tehát egy év alatt több­szörösen megtérülnek. 1959-ben és 1960-ban 5 700 000 forint be­ruházással egy fontos — az úgy­nevezett csorna-foktői — csa­torna építését kezdik meg. Ez nemcsak a belvizek levezetése szempontjából lesz fontos, ha­nem öntözési lehetőséget is nyújt majd. A megbeszélésen felszólalt Kajári Sándor, a Budapesti Víz­ügyi Igazgatóság főmérnöke, aki az igazgatóság Bács megyére vonatkozó beruházásait ismer­tette. Nővé Lajos, a Szegedi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke pedig a megye keleti részére vonatkozó belvízrendezési ter­vekről beszélt. Úgy döntöttek az összejövete­len, hogy az egész megye belvíz­rendezési tervét a megye veze- : tői elé terjesztik. Nagyon érdekes volt a másik : napirendi pont, amelyen Gyulai; István, az Országos Mezőgazda-1 sági Minőségvizsgáló Intézet fő- ! mérnöke, ismertette Kecskemét* komplex mezőgazdasági hasz-| nosítási tervét. A tervben rend-: kívül alaposan, konkréten vá-l zolta, milyen lehetőségek van-| nak a megyeszékhely mezőgaz-l dasági fejlesztésére. Ügy hatá-| roztak, hogy e tervet a későb-f biekben nagyobb plénum előtti még megvitatják és amennyiben! szükséges, módosítanak rajta.! Ugyanakkor döntés született I arra vonatkozólag, hogy hasonló! tervet kidolgoznak Kiskunhalas! városra is. f HÉTRŐL-HÉTRE (2. oldal) A TANÁCSOK KÖZSÉGFOLtXIKA! MUNKÁJÁRÓL (3. oldal) ÜJ TERMÉS (4« oldal) VIZSGÁZTATÓK HELYSZÍNI SZEMLÉN A SÍRGYALÄZÖKKAL (5. oldal) A MÉK VOLT VEZETŐINEK BŰNÜGYÉRŐL (6. oldal) SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK KERESZTREJTVÉNY (7. oldal) SZIMATH KÁZMÉR írása (8. oldal) :; '•✓WV'WWVWWWVW'^WW'A/'^VV^VWWVV Eíinlslt a Bács megyei búza a Gizella Malomba] A Bajai Állami Gazdaságból két vagon, a Vaskúti Állami { Gazdaságból pedig egy vagon búzát indítottak útnak az új tér- | mésből Budapestre, a Gizella Malomba. A gabona ünnepélyes át- j vétele kedden délelőtt 11 órakor lesz, Anya- és csecsemővédelmi ankét Kecskeméten bizonyították, hogy megyénk i egészségügyi dolgozói szén vedé-5 lyesen és áldozatkészen küzde-| nek a gyermekbetegségek ellen j s a tapasztalatok kicserélése bi-J zonyára még jobb eredmények-? re vezet majd. A hozzászólások! után dr. Voltai Béla egyetemi! docens tartott szakmai össze-1 foglalok- 7'^v -3««, r*-rn* A Városföldi Állami Gazdaságban 412 holdról betakarították az őszi árpát. Az átlagtermés 15 mázsa körül van holdanként A gazdaságban hozzákezdtek a 230 hold rozs aratásához is A i<u%ácstaaaU bticUhU&ti vMömá*..,. Nagy sikerű anya- és csecse­mővédelmi ankélot rendezett pénteken a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának egészség- ügyi csoportja a városi es já­rási főorvosok, szülőotthoni ve­zetőorvosok, kórházi szülé;z és gyermekgyógyász főorvosok, vé­dőnők és szülésznők részvételé­vel. Dr. Kántor László megyei fő­orvos megnyitó szavai után dr. Bacsó Károly megyei szülész főorvos tartott elemző, értékelő előadást az 1957. év szülészeti eseményeiről, melyet értékes vita és számos javaslat egészí­tett ki. A javaslatok között sze­repelt többek között a mozgó szakorvosi szolgálat megjavítá­sa, egy-egy koraszülött osztály felállítása a kecskeméti és ba­jai kórházban, az abortusz ren­delet megváltoztatása. Ez utób­bival kapcsolatban ugyanis az a tapasztalat, hogy sok asszony már az első terhességet is meg- szakíttatja — a rendeletben biz­tosított jogára hivatkozva — ho­lott gyakran sem szociális, sem más körülmények nem teszik ezt indokolttá. Szó esett a megyei kórház szülészeti osztályának túlzsúfoltságáról is. Az ankét.on megjelent és fel­szólalt Batizfalvi János egyetemi tanár, aki többek között felhívta a figyelmet a méhenkívüli ter­hesség számának növekedésére, melynek félremagyarázhatatla- nul legfőbb oka a sok abortusz. Éppen ezért — mondotta — szé- leskörben és hatásos agitációval kell megismertetni az aszonyo- kat a megelőzés és védekezés módjaival, hogy egészségüket megóvhassák. Az ankét második napirendje az 1957. évi gyógyító megelőző csecsemő- és gyermekvédelmi munka értékelése volt. Az elő­adást dr. Volni Gyula megyei Í gyermekgyógyász főorvos tar­totta. Mind Volni főorvos elő­adása, mind a hozzászólások azt A tanácstagi fogadóórák nyo­mán szinte naponta érkeznek a bejelentések, észrevételek a Kecskeméti Városi Tanácshoz. Mi lesz a sorsuk, hogyan nyer­nek elintézést a beküldött pa­naszok, kérések? — ezt szeret­tük volna megtudni Kulik Ilonától, a tanács szervezési csoportjának vezetőjétől. — A bejelentésekre, javasla­tokra és a panaszos jellegű le­velekre a megérkezéstől számí­tott két héten belül mindig megküldjük a választ — mond­ja Kulik elvtársnő —, s ezért nem tudok nagy halom levelet mutatni, hiszen a válasz elkül­dése után mi irattárba rakjuk a leveleket. Az éppen irattározásra váró levelek közül kiválasztottunk néhányat. Az egyikben a 43-as választókörzet tanácstagja vá­lasztói kérését tolmácsolja, ami­kor a Kaszap utca rendszeres tisztántartását kéri. A levélhez mellékelve már megtaláljuk a Községgazdálkodási Vállalat válaszát is, mely közli a beje­lentővel, hogy dupla létszámú takarító személyzetről gondos­kodtak, valamint javaslatot tet­tek a piaci kocsimegálló áthe­lyezésére is — az utca köztisz­tasága érdekében. Egy másik levélben Ungyi Vilmos máriavárosi tanácstag kéri, hogy a Cigány János utca végéig kiépített közvilágítási hálózatot a tanács az úgyneve­zett téglagyári lakásokig bővít­se ki. Egyben közli, hogy a kör­nyékbeli lakók a költség felével hozzájárulnának a bővítéshez. A válaszlevélből kitűnik, hogy a tanács a javaslatot elfogadta, és konkrét megbeszélésre hívta meg a tanácstagot. Az Irinyi út kövezetének ja­vítását ugyancsak az egyik ta­nácstag — Domány Mária — kérésére végzik el az idei út­fenntartás tei'hére. Erdősi Jó­zsef megyei tanácstag bejelenté­se nyomán a Muszáj és a Baj- csy-Zsilinszky út közötti átme­A megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya felhívja a termelők figyelmét, hogy az amerikai burgonyabogár második nemze­déke elleni védekezésre készül­jenek fel. A mezőgazdasági osz­tály rendelete szerint az egész megye területén a kártevők el­leni védekezést július hó 1-én, 2-án, 3-án kell egységesen vég­rehajtani. Ezeken a napokon a megye összes burgonyaterüle­nó útszakaszt már ki is javitat­ta a tanács és hasonlóan útfenn­tartási munkát végeznek majd — Gáspár Ferenc tanácstag ja­vaslatára — a Mária utca kör­úti részén is. A levelekre küldött válaszok azt bizonyítják, hogy a Kecs­keméti Városi Tanács dolgozói es szakosztályainak vezetői gon­dosan és lelkiismeretesen ki­vizsgálják és orvosolják a hoz­zájuk eljuttatott jogos pana­szokat, s igyekeznek valóravál- tani a tanácstagok hasznos, a köz javát szolgáló javaslatait, tanácsait. teit vegyszeres kezelésben köte­lesek részesíteni a termelők, mi­vel a burgonyabogár második nemzedékének tömeges megje­lenése ekkorra várható. A pa­radicsom, paprika és tojásgyü­mölcs ültetvényeken a kárte­vők ellen nem szabad vegysze­res védekezést végrehajtani.) Ezeken a növényeken a boga­rakat, valamint a lárváit és to­jásait össze kell szedni; „ Július első három napján megyeszerte általános védekezés lesz a burgonyabogár ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom