Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-27 / 150. szám

4. oldal 1958. június 27, péntek Egy nagyjelentőségű határozat végrehajtásáról Az állam segítsége párosuljon a szövetkezeti tagság igyekezetével A forradalmi munkás-paraszt kormány ez év elején hozta a szövetkezeti mozgalom megerő­sítését célzó nagy jelentőségű határozatát, a 3004-est. Ez fel­öleli a Magyar Szocialista Mun­káspárt tavaly nyilvánosságra hozott agrárpolitikai tézisei­nek a termelőszövetkezetekre vonatkozó részét. Fő cél: a me­zőgazdasági termelés fejleszté­se és ezzel a szövetkezeti gaz­daságok megerősítése. Az említett kormányhatározat nagy lehetőséget ad erre. Közös gazdaságaink e hala rozst gyakorlati megvalósí­tásának kezdete óta máris sokat haladtak előre. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen tapasztalatok vannak e téren. Mindenekelőtt arra kívánok rámutatni, hogy a közös gazda­ságok tagsága nagy lelkesedés­sel és örömmel fogadta a 3004- est. Nyomban hozzá is láttak végrehajtásához, éves terveiket igyekeztek úgy módosítani, hogy a határozat nyújtotta le­hetőségeket minél inkább ki­használják. Erős törekvés mu­tatkozik meg az állatállomány fejlesztésére, az árutermelés növelésére. Sajnos, a kezdeti lendület, a megvalósítás folyamán több he­lyen, s főleg a gyengébb szövet­kezetekben lelohadt. Ez a visz- s'zaesés egyes községi vezetők­nél is megmutatkozik. Néhá­ny an olyan következtetésekre ju­tottak, hogy az idén nem sok eredménye lesz a kormányhatá­rozatnak, mert későn jelent meg. Járási vezetőknél is ta­pasztalhatók ilyen vélemények. Többek közt ezt hallottuk Mar- kovics Ferenc elvtárstól, a kis­kőrösi járási tanács mezőgaz­dasági osztályán, pedig mind az ő munkájának, mind a járás szövetkezeti tagságának is je­lentős eredménye az, hogy ed­dig 70 kilogramm műtrágyát munkáltak a földbe katasztrá- lis hodanként, jelentősen növe­kedett az állatállomány — és így tovább. A termelőszövetkezetek között is található olyan, mint például a bajai Micsurin, amely, az idén majdnem egymillió fo-j rintos állami támogatással be-, kötőutat kap, mégsem akarja] vállalni a 6500 forintnyi kisa-< játítási költségeket. Érthetetlen1 ez, hiszen a közös gazdaságnak] nagy szüksége van erre az útra.* Megjegyzendő, hogy ugyaneb-j ben a szövetkezetben két hó-< nappal ezelőtt havi 300 forint] fizetéskiegészítést sem akartak* adni az agronómusnak — az ál-j lami támogatás mellé. < Ma már minden közös gazda-* Ságban ] ismerik a kormányhatároza- ] tói, de nem mindenütt < mérték fel eléggé azokat a j lehetőségeket, amelyeket ez < nyújt. ] Á kiskunfélegyházi járásban] nemrég 17 termelőszövetkezet* elnökét és könyvelőjét megkér-] deztem, milyen lehetőségeket* ad a közös gazdaságnak a 3004-] es kormányhatározat. Erre csak* kilenc termelőszövetkezet veze-] tője tudott valamit felelni. ? Sajnos, más járásban is ta-' pasztalunk hasonlókat. Ezért a< megyei, járási és a községi ve-] zetőknek az eddiginél még több] segítséget kell adni a határozat] tennivalóinak egy-egy közös] gazdaságra való feldolgozásé-] ban. ] Eredmények azonban így is? mutatkoznak. A pillangósok ve-] tésterületét 7,2 százalékról 11,5? százalékra emelték a tavaszi] vetések során közös eazdasá-? tCainkt l A talajerőutánpótlással még bajok vannak. 4000 holddal ke­vesebbet istállótrágyáztak, mint a kívánt 25 százaléknyi terület. Műtrágyából eddig 47,7 kilót munkáltak a talajba holdan­ként, ősszel könnyen egy má­zsa fölé emelhetik a felhaszná­lást. Kedvezően növekedett vi­szont a szerződéses terme­lés, mert a tavalyi 11 szá­zalékról 20,7 százalékra emelkedett területe a szántóföld összterü­letéhez viszonyítva. Ez az áru­termelés gyors fokozását is je­lenti. Igaz, néhány gyengébben működő szövetkezet szántójának csak 5—6 százalékán termel szerződéses növényt. Ilyen szö­vetkezet a gátéri Béke. Itt egyébként is gyengébben gaz­dálkodnak és most nem tudják fedezni az aratás és a hordás 25 000 forintot kitevő költségeit. A gépállomással 177 katasztrá- lis hold aratásra szerződtek. Jellemző, hogy ebben a szövet­kezetben a 34 forint munkaegy­ségrészesedésből 29 forint érté­ket természetben akarnak ki­osztani. Termelőszövetkezeteink kö­zül sok kíván tenyészállatokat vásárolni. Ez a hirtelen keres­let a szabadpiaci árak emelke­désével járt. Mintegy 2—3000 forinttal magasabbak a tehén­árak a vásárokon, mint a hatá­rozat előtt és amellett a felho­zatal főképp gyengébb minősé­gű tehenekből áll, mert a jó egyedeket senki sem akarja vá­sárra vinni. Mivel a rendelkezésre álló keret nem elégíti ki az igénye­ket, közös gazdaságainknak ügyesebben, körültekintőb­ben kell az állatállomány forrásait megkeresni. Lényegesen kedvezőbb áron vásárolhatnak egy-kétéves nö­vendéküszőket. A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövet­kezet tavaly 17 darab kétéves üszőt vett, ebből most tíz ha­sas. Kevesebb költséggel egy év alatt jó minőségű tenyészálla­tokhoz jutott a gazdaság. Másik forrás a termelőszövet­kezeti tagok háztáji növendék állatainak a felvásárlása. A kis- kunmajsai Április 4 Termelő- szövetkezet már régen bejelen­tette igényét tíz darab hízó­marhára, amelyet a rendelke­zésre álló kevés állatállomány miatt nem tudott megkapni. Mikor a termelőszövetkezet el­nökével számolgattuk, hány felvásárolható állat van a ta­goknál, kiderült, hogy nyolc darab.. Ez már majdnem fedez­né a közös gazdaság igényét. A petőfiszállási Kossuth Termelő- szövetkezetben a tagoknak 80 darab állata van, amelyből 25 szintén felvásárolható. Ezeket a növendékállatokat előbb, utóbb úgy is el kell adni a tagoknak, mert a szaporulat megtartása az alapszabályba ütközne. Mindezeken kívül javasoljuk, hogy a közös gazdaságok igyekez­zenek saját tenyésztésüket megjavítani, bővíteni. Jó gondozással, szakszerű ta­karmányozással a meglevő szarvasmarhaállományt is fel lehet javítani, s akkor nem is kell annyit kiselejtezni. A növénytermesztés fokozá­sánál, valamint az állattenyész­tés megjavításánál a szövetke­zeteknek azt kell szem előtt tartani, hogy helyben, saját erő­ből tudják erősíteni gazdaságai­kat. Az állam nem zárkózik el — mint a tények mutatják — a szövetkezeti mozgalom anya­gi támogatásától, de a régi, ese­tenkénti elvetlen segítést meg­szüntette. A közös gazdaságoknak a ha­tározat megvalósításáért vég­zett munkáját azzal is mérjük, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a saját erőből, a ren­delkezésükre álló anyagi for­rásokból történő fejlesztésre. Molnár András Bizottság — ötven főnyi jobbkézzel A Kiskunhalasi Városi Tanács egészségügyi állandó bizott­sága nemrégen ülésre jött össze, s meghívta az egyre jobb mun­kát végző aktívahálózat tagjait. Az értekezleten dr. Kopeczky Károly városi tisztifőorvos büszke örömmel számolt be arról, hogy bár a gyermekbénulás elleni védőoltás nem kötelező, mégis sikerült, az osztály igen eredményes felvilágosító munkája foly­tán, mintegy 7000 gyermeket beoltani e veszedelmes betegség megelőzésére. E védekezésnek is eredménye, hogy Kiskunhalason egyetlen megbetegedés sem történt. Beszámolójában megemlítette, hogy a védőoltások a jövőben is folytatódnak. Megtárgyalta az állandó bizottság a nyári mezőgazdasági munkák idején a rendszeres és helyszíni orvosi ellenőrzés mód­ját, az arató- és cséplőbrigádok egészségügyi ellenőrzését. Az értekezlet során kitűnt: mennyire helyes kezdeményezése volt az egészségügyi osztálynak, hogy az állandó bizottság aktíva­hálózatát felújította és mintegy 50 főre bővítette ki. Az egészség- ügyi ellenőrzésre megbízóleveleik útján feljogosított aktívák máris több egészségügyi rendellenesség megszüntetéséről számol­hattak be és újabbak megszüntetésére tettek javaslatot az egész­ségügyi osztálynak. Czakó Ferenc KÖNYVESPOLC Solohov: CSENDES DON I—II. Solohov hatalmas, korképet festő regényét méltán mondják a kozákság hőskölteményének és állítják Tolsztoj nagy regé­nye, a »Háború és béke« mellé. Az író nagy erővel ábrázolja fő­hősének, Grigorij Meljehovnak töprengéseit, vívódásait, buká­sait és győzelmeit, hányódását a forradalom és ellenforradalom között. És világok vajúdása köz­ben bontakozik ki mesterien megrajzolt szerelme a kozák asszony, a szép Akszinya iránt. Ára: 72 Ft. Ehrenburg: A TEREMTÉS MÁSODIK NAPJA A kötet e világhírű szovjet író három nagysikerű kisregé­nyét foglalja magában. »A te­remtés második napja« és a »Lélekszakadva« a Szovjetunió­ban játszódik a harmincas években, a »Mi kell az ember­nek« pedig a spanyol polgárhá­ború kavargó eseményei közé viszi el az olvasót. E regényeket olvasva sokszor úgy érezzük, hogy drámai pil­lanatfelvételek sorozata pereg előttünk. Kötve: 32 Ft. Siskov: SÓHAJOK TAVA Ez a gyűjtemény Siskov há­rom kisregényét és elbeszélé­seinek színe-javát tartalmazza. A címadó kis regény hőse Nyi- kolaj Rebrov orosz diák, akit a polgárháború a fehér hadse­reggel Észtországba sodor. A fiatal diák nem bírja sokáig idegenben, honvágya visszatérí­ti a sóhajok tava, a Pejpusztó túlsó párjára, hazájába. Visz- szatérve beáll a bolsevikok kö­zé és oldalukon harcol további Ára 30,— Ft, Tömörkény: A TENGERI VÁROS A kötet az író pályakezdésé­től művészetének teljes kiforrá­sáig tartalmazza munkásságá­nak legszebb darabjait. Témá­juk a századforduló iróniával megfestett, gazdagodó paraszt­jai, megható és ízes katonatör­ténetek, a szegény nép nagy sze­retettel rajzóit fiai. — Az itt összegyűjtött és időrendben el­rendezett elbeszélések nagy ré­sze hírlapi hagyatékból szár­mazó, eddig ismeretlen anyag, Ára: 32,50 Fts Combos bácsi paró lettem. 10 évi szolgálat után nyugdíjaztak. Most 480 fo­rint nyugdíjat kapok Jelenleg 7J éves vagyok, de a tétlenséget nem bírom. Egész életemben dolgoztam, s amikor nyugdíjba kerültem, azután is munkát ke­restem magamnakj Ez nyolc évvel ezelőtt volt. Feleségem­mel együtt beléptem a terme­lőszövetkezeibe. Azóta itt dol­gozom. Sürgős munkák ide­jén, annak ellenére hogy me­zőőr vagyok, a kapa nyelét is megfogom. — Feleségem 59 éves, de büsz­ke vagyok arra, hogy most is első kapás a termelőszövetke­zetben. Sem a mák kapálásá­ban, sem a cukorrépa egyelésé- ben nem volt, aki lehagyja. U gye arra is kíváncsi, hogy mi hogyan élünk? őszin­tén megvallva, az elmúlt év gyengébben sikerült, mint ahogy szerettük volna. A jég elverte a kukoricánkat és a kapásokat, — de azért megvagyunk. Ezt a házat 1951-ben építettük. Igaz, kölcsönt vettem fel rá, de az elmúlt évben is 4800 forintot törlesztettem az adóságból, pe­dig csak 1200-at kellett volna. 15 évre szólt a hitel, de én egy­két év alatt rendezni szeretném a hátralevő részt. — A párttitkár elvtárstól ha! lottam, hogy maguk mind ; ketten párttagok. — Azok bizony, kommunistái vagyunk, mégpedig 1945-ben léptünk a pártba — válaszolta férjét megelőzve az asszony. A mi szívünk már akkor is a kom­munistákhoz húzott, amikor az urak birtokain dolgoztunk. — És mondják csak, hogyan működik ebben a szétszórt tele­pülésben a pártszervezet? — A községi pártszervezet tit­kára, Lakatos elvtárs, pedagó­gus. Igen népszerű ember, szí­vesen beszélget a dolgozókkal és sokan szeretik. Mi a terme­lőszövetkezeti pártszervezethez tartozunk. Feleségem pártveze­tőségi tag — gazdaságfelelős. O a pártbélyegek kiosztását vég­zi, én pedig népnevelő vagyok. Igaz, most nincsen népnevelő csoport, de a népnevelő munka nem is azon múlik. Ahhoz kom­munista szív, áldozatkészség, a párt politikájának ismerete és bátor kiállás kell. Taggyűlése­ken kapjuk meg a feladatot. A párt célkitűzésének megvalósí­tásához természetesen a dolgo­zókra is szükség van. Ha a dol­gozók nem értik határozataink célszerűségét, akkor előfordul, hogy nem is támogatják azo­kat. K is szünetet tart, megtörni pipáját, azután folytatja: — Elmondok egy esetet. Én nár régebben is tudtam, hogy i gépi munka kifizetőbb. Ter­melőszövetkezeti tagjaink több- ,ége azonban erről nem volt meggyőződve. Sokallták a gép­állomásnak űzetett munkadíjat». vissza akartak térni a fogalos szántáshoz. 1956. végén, amikor a pártszervezet befolyása gyen­ge volt, a szövetkezet lovakat vásárolt és traktor helyett az­zal végezték a szántást. E s mi történt? Amit előre megjósoltunk. Kevesebb lett a termés] Mi ezt megma­gyaráztuk a termelőszövetkezet tagjainak. Az eredmény az lett, hogy egy pár1 lovat a szövetke­zet már eladott és az őszi szán­tást, valamint a fogasolást is a gépállomással végeztettük el. — Az ilyen dolgokról ter­mészetesen nemcsak pártonkí- vüliekkel, hanem sok esetben párttagjainkkal is vitatkoztunk. Őket is meg kellett győznünk álláspontunk helyességéről. — Van azonban most egy másik problémánk is. Néhány párttagunk, — olyanok, akik szinte semmi nélkül jöttek a szövetkezetbe, itt megerősödtek, tehenet, bútort vásároltak és most kifelé kacsingatnak. Most ezekkel vitatkozunk. Meggyőző­désem, hogy rosszul választa­nak, ha a tsz-től eltávolodnak — mondta határozott hangon Combos elvtárs. B eszélgetésünk végén azzal búcsúztam Combos bá­csitól, ettől az idős, de szívé­ben fiatalos, lelkes kommunis­tától, hogy még sokat foglalkoz­nak ezekkel a más mezőjét zöldebbnek lgtó emberekkel, hogy le ne térjenek egy percre se felemelkedésük megtalált útjáról, Nagy József >> A Ä mikor benyitottam hozzá­V juk, a konyhában ült, az ('asztal mellett és a Népszabadsá- >]got böngészte Combos Lajos, a jjbalotaszállási Petőfi Termelő- >]szövetkezet tagja. Magas, szi- «kár ember, napcserzett arca ]]mélyen barázdált, nyakán jól «látszó forradás van. Egy pus- ]]kagolyó nyoma, amely az első «világháborúban a torkán átfú- \]ródva, majdnem az életét ol- Vtolla ki. ]< Szemben vele, az asztal másik «oldalán felesége — egy zömök, «vígkedélyű asszony — régi SSbükkfateknőben mosott, s már «az utolsó darabokat öblítette. A ]]fal mellett levő heverőn asszony- «lányuk foglalt helyet és 10 hé­tnapos kisfiával játszadozott. « — Termelőszövetkezetük mű­ködésével és az idős tsz-tagok «életével szeretnék megismer- «kedni — mondtam el látogatá­som célját. « — Éppen jókor jött. Ma koráb­ban befejeztük a kapálást — «mondja az asszony. >] — Én meg most készülődök a «határba, de van még egy órá- >]nyi időm — kapcsolódik a be­szélgetésbe Combos bácsi. « — Tudja, mezőőr vagyok. «Ilyenkor estefelé kell ügyelni a «legjobban. « 17 érges tenyerével végigsí­>> A»- mítja rövidrenyírt, tö­«mött bajuszát, középső ujjával >]megigazítja rövidszárú pipája «fuldokló parazsát és lassú han- ,]gon beszélni kezd. V . — 40 évig cselédkedtem, ke- evés öröm volt az életemben. «Azután egy útépítéshez kerül­etem napszámosnak, maid útka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom