Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)
1958-06-22 / 146. szám
1953. június 22, vasárnap 5 oldal Hogyan segítsék a földművesszövetkezetek a mezőgazdasági termelést és a mezőgazdaság szocialista átszervezését A Magyar Szocialista Munkáspárt agrártézisei, majd ezt követően a Központi Bizottság és Politikai Bizottság által hozott egyes határozatok megszabják a földművesszövetkezetek feladatát a mezőgazdasági termelés növelésében, a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Az elmúlt év decemberében földművesszövetkezeteink legmagasabb szerve, a SZÖVOSZ IV. kongresszusa is igen behatóan foglalkozott pártunk agrártéziseivel, illetve ránk vonatkozó részének megvalósításával és határozatot hozott a végrehajtására. Pártunk Központi Bizottsága a közelmúltban hozott határozatával értékelést adott a falusi helyzetről, a falusi politikai munka megjavításáról. Mindezek alapján megyénk földművesszövetkezetei előtt most az a feladat, áll, hogy a párt irányvonala, illetve határozatai és a SZÖVOSZ IV. kongresszusának határozata alapján vegyék sokoldalú elemzés alá munkájukat és a helyi adottságok figyelembe vételével saját falujukra, szövetkezetükre konkrétizálva, dolgozzák ki a tennivalókat. A földművesszövetkezetek 1950-től kezdve elszakadtak a felszabadulást követően kialakulj helyes irányú célkitűzéseiktől és tevékenységük csak egyoldalúan, főleg a kiskereskedelem terén fejlődött. Különösen hiba volt, hogy elszakadtak a falusi élet egyik legfőbb kérdésétől: a mezőgazdasági termes- léstől és ezzel sokoldalú, mindennapos kapcsolatuk saját tagságukkal nagymértékben leszűkült. Pártunk Politikai Bizottsága látva, hogy ez mennyire helytelen, az elmúlt évben határozatot hozott arra, hogy a földművésszövetkezetek folyamatosan vegyék át a termelési szerződéskötési feladatokat az állami vállalatoktól. Ezek átvétele egyes növényféleségekre 1957. őszén meg is történt. Elmondhatjuk azt, hogy _ földművesszövetkezeteink általában véve beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a szerződéskötési terveiket jórészt teljesítették, illetve túlteljesítették. (Cukorrépa 107.6, kender 100.9 százalék stb.). Igen jó eredményt értek el ezen a téren a hercegszántói, tiszakécskei, kecskeméti, mélykúti földművesszövetkezetek stb., melyek vezetőit és dolgozóit követendő példaként állíthatjuk a többi földművesszövetkezet elé. Most az a nagyon fontos feladata földművesszövetkezeteink- nek, hogy a szerződéskötéssel járó egyéb termelési feladataiknak is maradéktalanul eleget legyenek. Nagy feladat hárul ebben a munkában elsősorban a földművesszövetkezetek termelési üzemágaira, illetve azok vezetőire, az agronómusokra és a termelési bizottságokra. Jó munkát végeznek ezen a téren Likár István hercegszántói, Faragó Tibor tiszakécskei, Horváth Imre kecskeméti, Somogy- vári József mélykúti földművesszövetkezeti agronómusok és a garai, lajosmizsei, hercegszántói, valamint a szabadszállási termelési bizottságok. Ez év elején átvették földművesszövetkezeteink a gépállomásoktól a gépimunka szerződéskötését is. E vonalon még vannak kezdeti nehézségek, azonban helyenként már komoly eredményeket is értek el egyes földművesszövetkezetek. A bugaci földművesszövetkezet 135, a lakiteleki földművesszövetkezet pedig 100 százalékban teljesítette a tavaszi gépiszerződtetési tervét. Fontos feladat, hogy föld- flttűvesszövetkezeteink jól felkészüljenek a nyári, de különösen az őszi idényre. A termelés növelése céljából és a mezőgazdaság szocialista átszervezése érdekében igen fontos feladata a földművesszövetkezeteknek az alacsonyabb típusú szövetkezési formák, a különböző termelési célokra alakült szövetkezeti társulások, szakcsoportok segítése, illetve ilyen szövetkezési formák szervezése, alakítása. Megyénkben ezidáig 184 szakcsoport alakult méhészekkel együtt. Ebből legjelentősebb a szőlő-gyümölcstermelő szakcsoportok száma (66), melyek 1815 taggal, 3268 kh területtel és 572 592 Ft közös alappal rendelkeznek. Ezek közül különösen kiemelkedik a csengődi szakcsoport 186 taggal, 5 kh közös szőlő telepítéssel és 334 kh olyan területtel, melyen egyes munka- folyamatokat már közösen végeznek. A közös értékesítés az idei üzemtervek szerint meghaladja a 2.5 millió forintot, a közös beruházás pedig a 182 000 forintot. A paraszti összefogás szép példájaként lehet megemlíteni a kaskantyúi szakcsoportot, ahol közösen 12 kh-on szőíogyökerez- tető iskolát telepítettek, 5 kh-on pedig rügydugványozással állítanak elő vesszőket, a tokaji rekonstrukcióhoz. A vesszők értékesítése után 17 kh közös szőlőtelepítése marad a szakcsoportnak. Megyei központunk mindent elkövet annak érdekében, hogy segítse szakcsoportjaink gazdálkodását, kölcsönökkel és különböző gépek juttatásával is. A közeljövőben 9 db lóvontatású, francia típusú motoros permetező gépet és egy db francia típusú univerzál hidas- traktort fogunk adni a szakcsoportoknak. Meg kell külön említeni még a cukorrépa- és kender-szakcsoportokat és a 65 kh területtel, 76 taggal Kelebián és Bugacon működő spúrgater- melő szakcsoportjainkat. Van a megyénkben 7 géphasználati társulás is. Mindezeken a társulási formákon kívül még számos más adottság van a szakcsoportok szervezésére. Megyénkben komoly lehetősége van az öntözéses gazdálkodás kialakításának, miatt elég komoly terméskiesésekre kell számítanunk. Exportterveink teljesítését és ipartelepeink, nagyvárosaink ellátását pedig mindenképpen biztosítanunk kell. Nagyon fontos feladatuk felvásárló szerveinknek, illetve földművésszövetkezeteinknek a termelés elősegítése érdekében a 3004-es számú kormányhatározatban ránkháruló tennivalók maradéktalan végrehajtása. Ez is egyik komoly módja a tsz-ek megsegítésének, a tsz mozgalom fejlesztésének. A földművesszövetkezetek építsenek ki a tsz-ekkel, a tszcskel, szakcsoportokkal az eddiginél sokkal szélesebbkörű áruforgalmi kapcsolatokat. Kössenek termelvényeikre termelési és értékesítési szerződéseket és ennek alapján biztosítsák a minőségileg megfelelő áruk tervszerű és kedvező értékesítését. A földművesszövetkezeteknek a termelési tevékenység előtérbe kerülése után is fontos feladata a falusi lakosság egyre növekvő személyes fogyasztási szükségletének cs a termelést elősegítő cikkek iránti fokozódó keresletének minél jobb kielégítése. A földművesszövetkezetek a minél jobb áruellátással is ösztönözzék a mezőgazdasági termelést és a termények értékesítését. A jó áruellátás elősegíti, a rossz pedig csökkenti a termelést. Földművesszövetkezeteink igyekezzenek ellátni parasztságunkat minél több kisgéppel, a termelést elősegítő cikkekkel, műtrágyával, növényvédőszerrel stb. A MÉSZÖV igazgatósága bízik abban, hogy földművesszövetkezeteink tagsága és dolgozói magukévá teszik pártunk, kormányunk, illetve a SZÖVOSZ kongresszusa által meghatározott feladatokat. Véleményünk szerint minden adottság megvan ahhoz, hogy ezen feladatokat Bács megyében is megvalósítsuk. Ezért kérjük és felhívjuk földművesszövetkezeteink tagságát, vezetőit és dolgozóit, hogy erejükhöz, tudásukhoz mérten teljes odaadással segítsék elő megyénkben a mezőgazdasági termelés növelését, a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Brachna Jenő, a MÉSZÖV elnöke Megmentették Petőfi fáját a pusztulástól Petőfi emléke, s a természet iránti tisztelet. Nem vetettek fejszét a nemes faóriás tövére. Vállalták inkább, hogy több és körülményesebb munkával, a fa megkimélésével erősítik meg a gátat. Eljött a tavasz és Petőfi fája az idén talán még dúsabban és zöldebben bontotta ki lombjait, mint azelőtt. Odahajol a tűző napon dolgozó munkások fölé s alatta tartanak déli pihenőt a fáradt emberek. Megmentette Petőfi fáját a pusztulástól a költő, s a termék szét iránti tisztelet... Deák Sándor Hatalmas koronájú, évszázados nyárfa borul a Dunavecse fölött húzódó védgát fölé. Oldalán kis márványtábla hirdeti, hogy lombjai alá ült megpihenni Petőfi. Itt ült és talán itt írta gyönyörű költeményeit az Alföld szépségéről. Most védgátat építenek a fa mellett. S a védgátat építő bizottságnak döntenie kellett, hogy a gát útjában levő fát kivág ják-e vagy sem. Nem cselekedtek megfontolatlanul. A du- navecsei Petőfi Emlékbizottsággal is megbeszélték a fa jövendő sorsát, s a bizottság természetesen ragaszkodott a fa életéhez. Így Végül is győzött a O-OOOOOOOOOüOOO-OO-OOOOOOOOO As aratás, behordds és csépién megelőző tűzvédelme PÁR NAP MÚLVA megkezdődik a kenyérgabona aratása megyénk egész területén. A mező- gazdasági termények megelőző tűzvédelmére vonatkozó rendelkezések, áz aratás, behordás és cséplés idején igen nagy jelentőségűek, — amelyeket nemcsak egyéni, de országos érdekből is mindenkinek be kell tartani. A mezőgazdasági termények betakarítására vonatkozó tűzrendészen óvórendszabályokat az alábbiakban közöljük megyénk lakosaival. Minden dolgozónak kötelessége, ha arra idézőt kap, tűzké- szültségi vagy fogatszolgálatra pontosan megjelenni. MÉG AZ ARATÁS napján fel kell gereblyézni a tarlót. A learatott gabonát a vasúttól 60 méteren túl, az osztagokat pedig 100 méteren túl szabad rakni. A keresztcsoportok vasút felé eső Végétől, a vasúttal párhuzamosan, 5—10 méter távolságra, legalább négy barázda széles védőszántást kell szántani, úgyhogy az a szomszédos védőszántáshoz csatlakozzon. Azokat a gabonakereszteket, osztagokat, boglyákat, amelyek a vasúttól 300 méter távolságon belül lesznek, három barázda széles védőszántással szántsuk körül, —- ha a tarlóhántást az aratás Után három napon belül nem végezzük el. A TARLÖN tüzet rakni, égő gyufát vagy cigarettát eldobni nem szabad. Asztagot, kazlat csak ott szabad összerakni, ahol a legközelebbi lakóépület, gazdasági épület, szomszédos osztag, vagy kazal, közút, vagy utca legalább 20 méter távolságra esik. Aki a 20 méteres tűztávolságot a község belterületén nem tudja betartani és mezőgazdasági terménye a 300 keresztet meghaladja, terményét csak behordási engedéllyel hordhatja be. Négyszáz keresztnél több gabonát a község belterületére behordani egy gazdának sem lehet, — erre behordási engedély sem adható ki. AZT A TERÜLETET, ahova a behordás történik, a gyúlékony anyagoktól, gaztól, fűtől meg kell tisztítani. A behordás megkezdése előtt a behordás helyén osztagonként egy-egy — legalább 200 literes —, vízzel megtöltött hordót kell elhelyezni és készeni létben kell tartani egy lapátot, tűzhorgot és vasvillát. AZ ASZTAGOK hosszúsága a IS métert, szélessége 6 métert, a magassága 8 métert nem hal adhatja meg. Az osztagok között minden irányban 4—4 méter távolságot, két asztagsor között pedig 8 méter térközt kéll hagyni. Dohányozni a szérű szélétől 30 méter távolságon túl, tüzet rakni pedig 100 méter távolságon túl szabad, úgy azonban, hogy a parazsat vagy szikrát a szél ne az osztagok felé vigye. Ha a tűzre már nincs szükség, azt azonnal el kell oltani. A cséplés idején a már említett vízmennyiségen felül még 500 liter vizet, három vedret, három szikracsapót kötelesek a terménytulajdonosok a cséplőgép közelében tartani. AZOK, AKIK a fenti tűzvédelmi szabályokat nem tartják be, szabálysértést követnek el s tűzrendészen hatóságok eljárást indítanak ellenük. Megyei Tűzrendészen Osztályparancsnokság a vizgazdalkodasi társulások létrehozásának. Jelenleg négy vízgazdálkodási társulat működik nálunk. Az Alpár és Vidéke Nyárigát Társulat 2000 taggal 8000 kh területtel, Kiskunmajsa -kígyósi társulat 500 taggal, 5000 kh területtel, Kiskőrös-csukástó B'elvízrendező Társulat 57 taggal, 1000 kh területtel és a Baja Pandúrszigeti társulat, melynek a taglétszáma és területe még növekedőben van, mivel a közelmúltban alakult. Földművesszövetkezeteink azzal tudják legjobban elősegíteni pártunk agrártéziseinek a megvalósulását, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, ha a termelőszövetkezeti mozgalom népszerűsítése, aktív támogatása mellett a szakcsoportok, társulások szervezését, illetve a meglévők támogatását tekintik főfeladatnak. Fontos területe a földművesszövetkezeti munkának a felvásárlás is. Jó felvásár sál nagymértékben elő lehet segíteni a többtermelést. A biztos értékesítési lehetőség mind az egyéni parasztságnak, mind a tsz-eknek nagyfokú termelési kedvet, biztonságot ad. Feladtuk tehát a földművesszövetkezeteknek és a MÉK-nek, hogy a felvásárlást jól végezzék és a parasztság által megtermelt árut az előírt minőségi szabványoknak megfelelően, lehetőleg mind átvegyék. Különösen fontos a jó munka most. amikor az időjárás Az élelmezési és a könnyűipari miniszter együttes rendeletet hozott a vágójuh felvásárlási árának megállapításáról A rendelet szerint a vágójukért a következő árakat kell kifizetni: az extrém minőségűért kilogramonként 5,50 forintot, az I. osztályúért ugyanannyit, a IX. osztályúért 5 forintot, a III. osztályúért 4 forintot, a IV. osztályúért 2.80 Ft-ot. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vá- gójuhok felvásárlási árára vonatkozó korábbi árhatósági rendelkezések (leíratok) hatályukat vesztik. I jfajla permetező- és porozógépek érkeztek A MEZÖSZÖV-től nyert információ szerint a napokban a Tiszakécskei Permetezőgépgyár által gyártott új rendszerű, úgynevezett saroglyás permetező- és porozógépek érkeztek. E gépnek 125 köbcentis benzinmotorja van. Két ember szükséges ! üzemeltetéséhez, egyszerre két fél sort permetez, : vagy poroz. A szakemberek szerint jól és gyorsan dolgozik. Ugyanakkor jelzés érkezett arról is, hogy jön egy Parola SOLOPOR-KOMBI nevű, újfajta háti motoros permetezőgép. Ez 98 köbcentis, kétütemű- három és fél lóerős motorral működik, porozásra és permetezésre kitünően alkalmas, plasztik anyagból készült 15 literes tartálya van, Ezenkívül a Kuli nevű fogatos permetezőgépből és egyéb más kézi és háti porozó permetező- gépekből van elegendő raktáron. Megyénk déli községeiből többek között Bácsalmásról, Csikériáról, Mély!.íjról panasz érkezett a Tassi Növényvédő Állón ,ás- hoz, hogy egy kevésbé ismert kártevő nagy károkat okoz a répán. Ez, mint a vizsgálatok kiderítették, a pajzsos labodabogár. Elsősorban gyomokon él (libatop, disznóparaj) s azokról vándorol át a répára. Kunbaján például több helyen szinte letarolta a növényt. Az alábbiakban ismertetjük a kártevő leírását és a védekezést. A bogár zöld vagy barna színű, 6—7 milliméter hosszú. Lárvája sárgászöld, melynek teste szőrös. Áprilisban főleg gyomokra rakja le tojásait. A kifejlődő lárvák a levelek zöld részét eszik meg, a bogarak a répalevélerek között szabálytalan alakú lyukakat rágnak. Csak a rosszul kezelt répán jelentkeznek. Ha a répa gyomos, akkor másznak át a kultúrnövényre. A védekezésnél fontos, hogy a répatáblán, de a közelben se legyen gyom, mely táplálékul és tenyészhelyül szolgál a kártevőnek. A vegyi védekezés bordóiléhez kevert Darsinnal oldható meg. Ha időben védekezünk, megmenthetjük a termést. Szűcs József
