Petőfi Népe, 1958. június (3. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-03 / 129. szám

Hősökről emlékeztek Raj, vigyázz! Jobbra nézz! — Őrsvezetőktől jelentést ké­rek! — harsogott a rajvezető hangja. És az őrsöy egymás után jelentettek: .. .jelentem, a Fenyő őrs teljes létszámmal a rajgyűlésre együttáll... jelen­tem, a Lepke őrs teljes létszám­mal a rajgyűlésre együttáll... stb. Az őrsvezetők jelentése után a rajvezető engedélyt kér a raj­gyűlés megtartására a csapatve­zetőtől. A kecskeméti 1. számú leány­iskola rajgyűlésének bevezető­jét Lőrinc Éva mondja: Az 1956-os októberi ellenforrada­lom alatt hazánkban, sok ma­gyar és sok szovjet gyerek ma­radt árván. Ezeknek a szülei azért estek el, azért adták vé­rüket, hogy ne győzzön az el­lenforradalom, hogy mi békében élhessük boldog úttörő életün­ket. Szívünkben és emlékeze­tünkben mindig élnek ezek a hősök, és mi mindig szeretettel emlékezünk róluk. Ezután kezdődik az emléke­zés. Azok a pajtások lépnek most ki, sorban egymás után. sóztak egy mártírha­lott hős életét, és halálának tra­gikus körülményeit. Iván Magdolna Illanovics Miklós felderítő tiszt történetét ismerteti: Illanovics Miklós az ellenforradalom zűrzavarában Kiskunhalasról Budapestre sie­tett, hogy felderítse az ellenfor­radalmárokat. Útközben esett el a bitangok golyóitól. Az ezredé nem felejti Illanovics Miklós nevét, halála után őrnaggyá lép­tették elő, az ezrede vedig fel­vette a Forradalmi Katonai Ez­red nevet. Egy másik kislány Kiss Gyula mártír nevét említi, aki majsai szegényparaszt családból szár­mazott, Budapesten teljesített szolgálatot, a? Rádió védőinek szállított élelmet, eközben lőt­ték le az ellenforradalmárok. Húsz lövés érte. Halála után magas katonai kitüntetést ka­pott: ezredessé léptették elő. Így ismertetik egymásután a kislányok mindazoknak a már­tíroknak a nevét, akik az ellen- forradalom vérzivataraiban in­kább az életüket adták oda, mintsem újra megengedjék a kapitalista, imperialista uszítok és azok ragadványosainak nép­nyúzó politikáját, mert az el­lenforradalmárok nemcsak a kapitalista rendszert akarták visszaállítani, hanem a kommu­nisták legvadabb üldözését is tervbe vették. Kiskunmajsán, amikor a leg- ádázabbul tombolt az ellenfor­radalom, amikor a csőcselék a pártházat ostromolta. akkor verték agyon Neményi József elvtársat, aki éppen fát vágott az udvaron, amikor megroha­mozta a tömeg. Idős ember volt már, hatvan éves, aki mindig azért harcolt, hogy nekünk, fia­taloknak, boldog, derűs legyen az életünk, ha már az övé nem is volt az. A pajtások minden mártírról megemlékeztek: Istefies Elemér századosról, Zseleszkó Benjámin alhadnagyról, aki rendőri szol­gálatának teljesítése közben halt hősi halált. Kegyelettel őrzik a szivükben Rima István szakaszvezetőt, akit halála után alhadnaggyá láptettek elő. Máj- tényi Mariann megemlékezik arról a két szovjet tisztről, akik szintén a magyarországi ellen- forradalom áldozataiként hagy­tak örök gyászt a szívünkben. A pajtások megható szavai után Molnár Frigyesné Igazgató néni emelkedett szólásra, utalt arra a dalra, amellyel kezdték a pajtások a rajgyűlést, beszélt az úttörők boldog életéről, el­mondotta, hogy az ellenforra­dalmárok ezt akarták elvenni tőlünk, a derűt, az életet, a vi­dámságot, azt akarták, hogy tízéves korunkban álljunk a gépek mellé, dolgozzunk 12—14 órát, hogy a kapitalisták dőzsöl­hessenek a mi verejtékes mun­kánk révén. Felhívta a pajtá­sok figyelmét arra, hogy őrizzék meg szívükben a mártírok em­lékét, legyenek olyanok a paj­tások, mint ők, tudjanak úgy tanulni, mint amilyen szilárdan a hősök helytálltak és később tudjanak úgy dolgozni, mint ahogyan tették ezt életük pél­dájával is az elesett mártírok. A Himnusz elhangzása után még megnézegettük az Emlékek Albumát, melyet a pajtások ké­szítettek a mártírok emlékére. Dianovszky Katalin rajvezető­nek elfelejtettük megköszönni ezt a felemelően szép és tartal­mában megható rajgyűlést, de most szeretnénk pótolni és ez­úton is, illetve e helyen mon­dani köszönetét ezért a hosszú és fáradságos irányitó munkáért. pere tudo-mätuj. Rádióaktivitás — atomrobbantás Bácsssőíősi úttörők Egerben és Budapesten Miután megalakult az úttörő- csapatunk, nagy szorgalommal dolgoztunk. Műsoros estéket rendeztünk. Ezek bevételének bizonyos százalékát félretettük kirándulás céljára, mivel isko­lánk még nagyobbszabású ki­ránduláson nem volt. Ügy ter­veztük, hogy elmegyünk Egerbe. A tervünk megvalósult. Csa­patunk Devits József csapatve­zetővel, Romácz József igazga­tóval elindult. Az út folyamán megismertük hazánk gyönyörű tájait. Egerbe érkezésünk után a turistaszállóban kaptunk elhe­lyezést. De még aznap fűtött bennünket a kíváncsiság, ki­mentünk a városba és csodál­tuk nevezetességeit, megnéztük a Vjirat, a székesegyházat, vá­rosházát, a minaretet. Este pe­dig elmentünk közösen moziba. Másnap' Síkfőkútra rándul- tunk, ‘ahol láttuk a gyönyörű tengerszemet; majd Várkútra érve megebédeltünk. Ebéd után autóbuszon mentünk vissza Egerbe. Ekkor már egy kicsit fáradtak voltunk és jól esett a pihenés. Esténk színházlátoga­tással telt el. A következő napon indultunk Budapestre. — Megérkezésünk után a Szabadság Szállóban pi­hentünk. Reggel kimentünk a Csapathíradó A JÁNOSHALMI 1916-os szá­mú Zrínyi Ilona úttörőcsapat május 26-án majálist rendezett az Erzsébet-erdőben. * ÜNNEPÉLYES úttörőavatás volt május 25-én Solton, melyre szeretettel meghívták a pajtások hozzátartozóikat és ismerőseiket. * IFI-VEZETÖI tanfolyamot rendezett a Kecskeméti Járási Üttörő Elnökség május 27-én és 28-án, azoknak a KlSZ-fiatalok- nak a részére, akik az úttörőcsa­patokban tevékenykednek. A tanfolyamon 29 ifi-vezető vett részt. AZ "ŰTTÖRÖ VEZETŐ" má­jusi száma közli a Petőfi Népe gyermekrovatának egyik cikkét, amely a tázlári úttörők lelemé­nyességéről szól. Margitszigetre, ott sétáltunk, gyönyörködtettük a szemünket, utána megnéztük az Országhá­zat, majd a pártházat, ahol el­esett Mező elvtárs. A pártház előtt tartottunk egy kis meg­emlékezést Mező elvtárs tiszte­letére. Délután nagyon vidám prog­ramot csináltunk magunknak. „Meglátogattuk az Állatkertet, ezután a Vidám Parkba men­tünk. Amikor mindennek vége lett, még pihentünk egy kicsit és utána siettünk az állomásra, hogy sok boldog és tanulságos élménnyel hazafelé induljunk. A kirándulásunk örökre felejt­hetetlen marad a számunkra, melyet ezúton köszönünk meg az igazgató bácsinak és a csa­patvezetőnknek. Előre! Kiss Mihály rajvezető, Hinterszer* * Ilona őrsvezető, Krémer András őrsvezető III. A botnló atomok sugárzása káros az emberi szervezetre, ezért kimutatásukra a tudo­mány több értékes műszert al­kotott, a sugárzás mennyiségé­re pedig mértékegységet álla­pított meg. Mindezen felfedezé­sek, tapasztalatok ellenére az atom iránti érdeklődés akkor kezdődött meg igazán, amikor Rutherford (1919) a nitrogén atommagját alfarészecskékkel bombázta . és eredményül oxi­gént és hidrogént kapott. Ez már mesterséges elemátalakí­tás volt. Még eredményesebb átalakítást végzett Cockroft és Walton, akik elektromos térben felgyorsított hidrogén és hélium atomokkal végezték a bontási műveletet. A mesterséges rádióaktívitás megalkotói Frederic Joliot Cu­rie és felesége, Irén Curie. Fel­fedezték, hogy egyes mestersé­ges magátalakulásoknál labilis magok keletkeznek, amelyek önmaguktól tovább bomlanak más elemekké és közben rádió­aktív sugárzást bocsátanak ki. Ma már körülbelül ezer mes­terséges rádióaktív elem isme­retes. Tapasztalatból tudjuk, hogy vegyületek keletkezésénél vagy egymásra hatásuknál energia szabadul fel, ami hőfejlődésben jelentkezik. Ugyanígy hőenergia szabadul fel az atommag-reak­cióknál is, csak milliószorta na­gyobb energiamennyiség. Egy kilogramm urán elbomlásakor például 400 millió kilogramm kalória szabadul fel. de 4 és fél millió év alatt. így az egy nap­ra jutó hőmennyiség olyan ki­csi, hogy gyakorlatban nem használható. A magreakció energiájának gyakorlati fel- használásával kapcsolatban az volt a feladat, hogy olyan mag­folyamatot találjanak, amely­hez elég nyersanyag áll rendel­kezésre és a magreakciót a szükséges mértékűre fel lehet gyorsítani. 1939-ben fedezték fel, hogy neutronlövedékekkel az urán atommagját két részre lehet hasítani. Ilyen hasadásra különösen a 235-ös atomsúlyú urán alkalmas, mert hasadása­kor 2 vagy 3 neutron repül ki, miközben nagy mennyiségű energia szabadul fel. A felsza­baduló neutronok újabb atom­magokat hasítanak szét és így egy önmagát fenntartó, energia termelő láncreakció indul meg. Ez a maghasadási láncreakció a másodperc egymilliomod része alatt rjobbanászerűen. hatalmas energia felszabadulása közben zajlik le. Az így felszabadult óriási energia robbantási célra dlkalmps, de a mindennapi élet­ben csak úgy használható fel* ha a láncreakciót és általa az energia felszabadulását lelassít­hatjuk.] Ezt oldotta meg 1942-ben az első atommáglya megalkotásá­val a Fermi vezette kutatócso­port. A máglyában az uránru- dakból felszabaduló gyors neut­ronok Jlelassítását grafitgömbök végeztek, a láncreakció szabá­lyozását pedig kadmium, vagy bór lemezeknek a máglyába való különböző mértékű be- süllyesztésével érték el. Ugyan­ilyen óéira az úgynevezett ne­héz víz is alkalmasnak bizo­nyult. Az atommáglyában igen ér­dekes Ipomlásfolyamat játszódik le. Az uránrúdban a 235-ös uránon kívül jelen van a 238-as urán izotóp is. Ennek magja a neutroiioK egy részét' befogja és 239-es uránná alakul át. Ez bé- tasugárzás közben rádióaktív neptuniummá, majd egy nega­tív töltés távozásával plutó­niummá alakul. A plutonium aa atomenergia felhasználása szempontjából igen fontos elem, mert neutronok hatására ugyanúgy hasad, mint a 235-ös urán, s így láncreakció végzé­sére az atommáglyában ugyan­így fel lehet használni. Az atommáglyákat a bennük kelet­kező h$ hasznosításával erőmű­telepek üzembentartására lehet alkalmazni. Hogy ez milyen nagy jelentőségű, kitetszik ab­ból, hogy a Föld összes álla­mának ; évi 300 000 millió kilo­wattóra^ áramszükségletét egy 140 cm! élhosszúságú uránkocka (55 tonna) hasadásakor keletke­ző hőenergia tudná fedezni. — Az ukrán tudósok Neocit nevű gyógyszert készítettek, amely megakadályozza egyes rosszindulatú daganatok to­vábbterjedését és kifejlődését. Az orvosok több mint három évi kísérletezés után megállapítot­ták, hogy a Neo.cit ugyan nem gyógyítja a rákot, de megaka- dályozza a betegség kifejlődé­sét. Az áj gyógyszert jelenleg 12 szovjet kórházban próbálják ki* A HÁROM KATASZTERI HOLD TELEKKÖNYVEZVE VAN — KERESSE FEL SZEMÉLYESEN A VENDÉGLÁTÓ VÁLLALA­TOT — MI AZ IGAZSÁG AZ ORGOVÁNYI GYÓGYSZÉRTÁR ÜGYÉBEN? — VÁLASZ BENDE MAGDOLNÁNAK Úttörő vendégek a tsv-ben A sükösdi általános iskola tanulmányi kiránduláson ismer­kedett meg a sükösdi Vörös Zászló Termelőszövetkezet munká­jával, a tagok életével. A pajtások tanulmányozták a szövetkezet kertészetét, állatállományát, és tanulmányozták általában a kor­szerű nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Igen ám, de eközben elér­kezett az ebéd ideje. Mit tehettek mást, mint előszedték a háti­zsákokból a főznivalót, és az úttörő próba egyik sarkalatos pontja szellemében hozzáfogtak a főzéshez. Ebéd után egy kisebb küldöttség felkereste az ósükösdi kislétszámú iskola úttörőcsapa­tát. Jóbarátságot kötöttek egymással a két iskola pajtásai és meg­állapodtak abban, hogy értesítik egymást mindenféle megmozdu­lásról. rendezvényről- vagyis szorosabbra fűzik kapcsolataikat. már meg is érkezett a válasz. Kurt» Endre főgyógyszerész a következőket írja: „A levél írójának tökéletesen igaza van, abban hogy a 12/7«-os sz. gyógy­szertárunk épülete nem felel meg a követelményeknek, sajnos, azonban ez nem egyedülálló jelenség a me­gyében. Miután az orgoványi tanács az új gyógyszertár épülete céljára alkalmas telket hajlandó rendelke­zésünkre bocsátani, a hálózatfejlesz­tési tervben az első helyre Orgo- ványt vesszük, amelynek az épület­tervei is készen vannak már.’t • Benda Magdolna Kecskemét­ről a következőket írja: »Tizen­hétéves korom ellenére sehogy sem tudok álláshoz jutni. Édes­anyám, sajnos, nagyon gyenge a munkáhpz. Nagyon szeretnék rajta segíteni, de sehol nem ta­lálok erre lehetőséget, kérem az elvtársak támogatását.-« A leve­let a megyei tanács munkaügyi osztályába küldtük, ahonnan a következőket válaszolták: »Bendp Magdolna kecskeméti lakos elhelyezkedése érdekében a városi! tanács munkaügyi cso­portját keresse fel, mert osztá­lyunknak a vállalatok nem je­lentik be munkaerőigényüket* kori ebben a csárdában az, hogy a vendégek által poharakba ha­gyott söröket a csapos nyugodt lelkiismerettel beviszi a pult mögé, s ott a friss sör közé ke­veri.,« így eső pillanatra kétség­telenül az ismeretlen levélírónak kell igazat adni. Azonban a Ven­déglátó Vállalat kivizsgálása után megváltozik a kép. Mi a tapasz­talat? Adja meg a választ talán Szita József, a Vendéglátóipari Vállalat áruforgalmi osztályveze­tője: »A névtelen levélben feltünte­tett panaszokat az üzemegység­ben többször ellenőriztük, de a levélben feltüntetett hiányossá­gokat egyetlen egy esetben sem tapasztaltuk. Tekintettel arra, hogy a panasztevő névtelen, kér­jük arra, hogy keresse fel válla­latunkat, hogy az ügyet még jobban kivizsgálhassuk.« • Horváth Emilné levelezőnk a kö­zelmúltban a következőket irta Or- goványról. „A gyógyszertár épülete poros, piszkos, évtizedekkel ezelőtt festették ki. A 2000 forint, amit ta­karításra kaptak, nem elég, vélemé­nyem szerint új gyógyszertárat kel­lene építeni.” A levelet a Gyógyszer- tár Vállalatnak küldtük^ omelvre Kovács Sándor katymárj olva­sónk a következőket írja panasz­levelében: »1946-ban kaptam a bácsborsódi határban három ka- tasztrális hold juttatott földet. 1957-ig használtam és fizettem az adóját, valamint a törlesztő ét. A földet most el akarom adni, de amikor bent jártam a tanács­nál, akkor azt válaszolták, hogy nincs a nevemen.« Kovács Sán­dor levelét kivizsgálás végett a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának küldtük el, ahon­nan Kiss Ferenc vb-elnökhelyet- tes a következőket válaszolta: »Kovács Sándor katymári la­kos panasza ügyében közlöm, hogy a panasz tárgyát képező 3 hold bácsborsódi ingatlan a te­lekkönyvi tulajdonukat képezi, amelyről telekkönyvi hatóságnál személyesen meggyőződtek. A végzést annak idején részükre nem küdték meg, s anélkül, hogy a járásbíróságot felkeresték vol­na, megtették a panaszt.« Tehát Kovács Sándor forduljon a bajai járásbírósághoz. « Ismeretlenül kereste fel a szer­kesztőséget az a névtelen levél­író, aki a kecskeméti bugaci csár­dára jvm a szkarUJc-' »Naauon ava-­\

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom