Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-29 / 125. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l momwq magyar szocialista MUNKÁSPÁRT BÄCS-*-kiskun megyei lapja III. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM Ära 50 fillér 1958. MÁJUS 29. CSÜTÖRTÖK Száz tűzesethez vonultak ki eddig az idén me­gyénk tűzoltói. Bár a tűzesetek száma az elmúlt évekéhez ké­pest némileg csökkent, a szám egyáltalán nem megnyugtató, hiszen minden esetben értékek váltak a tűz martalékává, ame­lyek — ha magántulajdont ké­peztek is — a nemzeti vagyon­nak is részecskéi voltak. Orszá­gos viszonylatban pedig még mindig megyénkben röppen íei legtöbbször a »vörös kakas«. A száz tűzesetet elemezve, érdekes statisztikát kapunk, (pari üzemekben ötször, a me­zőgazdaságban ötvenszer, lakó­házakban harmincötször, egyéb helyeken pedig tíz esetben pusz­tított a láng, összesen mintegy 190 ezer forint kárt okozva. Ehhez még az is hozzátartozik, hogy száz tűz közül ötvenötöl gyerekjáték vagy gondatlanság okozott. A Városföldi Állami Gazdaságban például Kiss Imre 6 éves kisfiú játék közben fel­gyújtotta a szalmát s 22 000 fo­rint értéket emésztett meg a tűz. A gondatlanság miatt kelet­kezett tűzkárok arra figyelmez­tetnek, hogy jobban kell ügyel­nünk a tűzrendészeti szabályok betartására. Erre nevelni kell még az embereket. A nevelés egyik módja a fokozottabb és rendszeresebb ellenőrzés. A tapasztalatok azonban bő­ven tanúskodnak arról, hogy az egyszeri figyelmeztetés nem mindig használ. Ilyenkor a ha­nyag embereket szabálysértés miatt pénzbírsággal sújtják a tűzrendészeti ellenőrök. A pénz­bírság természetesen csak akkor nevelő hatású, ha be is hajtják a szabálysértőn. Sajnos, helyi tanácsaink pénzügyi csoportjai­nak egy része még mindig mel­lékes ügyként kezeli a szabály­sértési bírságok beszedését, ezért sok ember nem is veszi komo­lyan, amikor kézbesítik neki a pénzbüntetésről szóló értesítést. Ennek következtében helyes len­ne, ha a pénzügyi szervek min­denütt szigorúan foganatosíta­nák a szabálysértési bírságok behajtását. Miért van szükség a szank­ciók alkalmazására? Nézzük csak mégegyszer a statisztikát! A mezőgazdasági tűzesetek szá­ma éppen tízszerese az ipariaké­nak. Ez az arány — ha nem vi­gyázunk — tovább romolhat a nyár folyamán a mezőgazdaság rovására! A száraz, meleg idő­járás idején a gyúlékony anya­gok könnyebben tüzet fognak. És gondoljunk csak az aratásra, amikor az egész évi kenyérnek valót takarítjuk be! Az érett gabona könnyen a tűz martalé­kává válhat, ha nem tartjuk be a megelőző intézkedéseket! A tűzbiztosítással ugyan megtérül­het az egyén kára, de a nem­zeti vagyont így is károsodás éri. Éppen ezért nemcsak érde­ke, de kötelessége is, mind a magánembernek, mind a ható­sági közegeknek a tűzrendészeti szabályok szigorú betartása és ellenőrzése. Ügyeljünk jobban a gyúlékony anyagok tárolására s arra, hogy hol rakjunk tüzet, hol gyújtunk cigarettára, vagy pipára. A párt értelmiségi politikája az év utolsó tanári konferenciájának napirendjén Az MSZMP Bács megyei bi­zottsága a közelmúltban nagy­szabású ankétot rendőreit, me­lyen a kommunista pedagógu­sokkal megvitatta a párt miségi politikájának kérdései!. A termékeny eszmecsere, mely igen sok gyakorlati problémát is tisztázott a kommunista neve­lők számára, most tovább foly­tatódik. Az ankéton hozott ha­tározat szerint ugyanezt a té­makört a megye valamennyi is- Kolájában napirendre tűzik a tantestületi értekezleteken, még az iskolai év befejezése előtt, legkésőbb az utolsó tanári kon­ferenciákon. Ezideig a megye területén már 45 iskolában megtárgyal­ták az ankét iránymutatásai alapján a párt és az értelmiség, különösképpen^ a nevelők kap- .atát. A vitában mindenütt nag^4rdáitlődé£stel és aktivitás­sal vesznek resztVa pedagógu­sok. \ Ezzel párhuzamosán a párt­szervezetek is napirendre tűzték az ifjúság nevelésének^ kérdé­seit. A napokban a bajai párt- bizottság napirendjén szórepel a pártszervezetek ezzel kapcso­latos tennivalóinak megtárgta- lása és ezt követően minden já­rásban és községi pártszervezeté­ben foglalkoznak a nevelésügy megjavításának lehetőségeivel. élt az, eiö A hetek óta tartó szárazság a Bács megyei termelők nagy ag­godalma volt. A nagy melegben, a víz hiányában már a végve­szély előtt álltak a kapásnövé- nyek. Szinte az utolsó órában megérkezett szombaton a kiadós csapadék: bőséges eső áztatta meg a földeket. A megye déli részén, Bácsal­más környékén 18—20 milliméter csapadék hullott. Felfrissült határ és a gyenge termést mu­tató tavaszi kalászosok is új erőre kaptak és szépen fejlőd­nek. A megye területén már 30 000 hold kukoricát első ka­pálás után ért a májusi eső. A kedvező időt kihasználva, va­sárnap is keményen dolgoztak a földeken a termelők: nemcsak kapálnak, hanem a megázott homokba teljes ütemben meg­indult a palántázás is. Magyar tűzoltóü siettek egy jugoszláviai község segítségére A Bács megyei Hercegszántóhoz négy kilométerre fekvő Béreg jugoszláv községben szerdán hatalmas tűzvész pusztított. A szerencsétlenséget a hercegszántóiak azonnal észrevették. A tűzoltóőrs, miután értesítette a bajai tűzoltókat is, azonnal a határra sietett. Riadóautón siettek a jugoszláv község megmen­tésére a bajai tűzoltók is. A magyar vámhatóság haladéktalanul megadta az engedélyt, hogy átlépjenek jugoszláv területre, közben azonban a községbe megérkeztek az újvidéki tűzoltók is és lokalizálták a tüzet. így nem volt szükség a magyar tűzoltók közbeavatkozására, de mind­végig készenlétben álltak, hogy szükség esetén segíthessenek. A községben több mint 50 ház vált a tűzvész martalékává. A jugoszláv határőrök és tűzoltók, valamint a közelben tartóz­kodó lakosok nagyon hálásan köszönték a magyarok készségét és szívélyes barátsággal búcsúztak tőlük, KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A MOSZKVAI TANÁCS­KOZÁS N DE GAULLE A HATALOM­RÓL TÁRGYALT (2. oldal) KITŰNŐ RENDEZÉS, SZÉP EREDMÉNYEK A VAS- KÜTI SEREGSZEMLÉN A KISMAMA (3. oldal) BÁCS MEGYEI ASSZO­NYOK A GYERMEK- VÁROSBAN »SZÁMKUK AC«-E A TSZ- KÖNYVELÖ? (4. oldal) TIZENHÁROM ÉV A SZEKRÉNY MÖGÖTT BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE (5. oldal) SAKK, SPORT (6. oldal) Baja — a néoek barátságáért >> >> A NÉPEK BARÁTSÁGI hó­napjában több nagy jelentőségű kulturális esemény színhelye Baja. Május 11-én nyílt meg a bolgár népművészeti kiállítás a Türr István Múzeum helyiségé ben, a múzeum és a József At tila művelődési ház rendezésé­ben. Hazánkban először Baján’',} hangversenyezett a csehszlováky} Vlach-kvartett, s hétfőn a Ladó jugoszláv ének- zene- és tárc- . együttes mutatta be művészetét.}} A barátsági hónap eseményeiy ezzel még nem zárult le. Jú-r nius 5-én lengyel estet tartanak}, a művelődési házban. A műso-y> ron Dévay Tibor zongoraművész Chopin-műveket ad elő, a len-y gyei követség kitűnő bábfilmé-}, két és Lengyelország tájait be-} mutató rövid műsorfilmeket bo-\ csátott a rendező szervek ren-y delkezésére. Az est műsorában>' a bajai irodalmi élet több kép-}} viselője is fellép, verseket, no-} vellákat olvas fel. NAGY SZEREPE VAN a ba-} rátsági hónap rendezésében az József Attila művelődési ház-} nak. Több rendezvény itt zaj-} lik le, s jelentős szervező műn-} kát is végez. A művelődési ház}, különösképpen felkarolja az if-} júság zenei nevelését. Június} 8-án tartják meg a művelődésiy ház és a Liszt Ferenc Zeneisko-}, la rendezésében a külön ifjúsá-} gi hangversenybérlet másodikV hangversenyét, melyen a zeneis-ó kola növendékei Haydn és Mo-y zart műveket mutatnak be. El-} só ízben máius 18-án gyűltekv össze az ifjúsági bérlet boldog tulajdonosai, hogy meghallgas­sák a zeneiskola tanarainak hangversenyét Igen, mi már önállóan tudunk enni. igaz, a képen nem látr.i az óvónénit, de azért mindig itt van mellettünk. — A jánoshalmi napközi otthon kicsinyei jó étvággyal ebédelnek. Szép tiszta, egy­forma a ruhájuk, evőeszközeik, az étkesebbek serkentik a lustáb­bakat is, hát hogyne lenne mindnyájuknak jó étvágya? Szülői „járőrök“ Kecskeméten A Hosszú utcai iskola szülői munkaközösségéről Mi sem riasztóbb a gyerek számára, mint amikor állandóan ma­ga körül érzi a tiltó korlátokat, s életét me­rev szabályok közé zártnak tekinti. Sokan — még a fel­világosultabb szülők közül is — ezért tart­ják a gyermeknevelés túlszervezésének, az is­kolák melletti szülői munkaközösségek mun­káját. Igazuk akkor volna, — s néhol talán van is — ezeknek az érvelőknek, ha a gyer- meklélek törvényeitől függetlenül, »felnőttes- kedve« szabályozgat- nák e társadalmi szer­vezetek a gyermekek életét, s ezek mellett csupán az- iskola anya­gi ellátásában segéd­keznének. A kecskeméti Hosz- szú utcai iskola szülői munkaközössége — amely túllépett ezeken az elképzeléseken —, bár van a bankban 5931 forintja is— mun­kája legfontosabb ré­szének az iskolai és otthoni nevelés egybe­hangolását tekinti. Érdekes lenne a munkaközösség kiala­kulásával foglalkozni, de arra most nincs időnk. Helyesebbnek tartjuk, ha megemlé­kezünk a munkaterv alapján tartott beszél­getésekről, melyekben külön foglalkoztak az iskola, külön az ottho­ni neveléssel, majd a kettő összhangjával. Érdemes feljegyezni azokat az összejövete­leket is, amelyeken — jóízű vacsora mellett ismerkedtek meg egy­mással szülők és neve­lők, sok hasznos, szin-, te minden egyes gye­rek számára megszív­lelendő nevelési taná­csokat adva és kapva. Ilyen előzmé­nyek után érthető, ha tavasz derültével a szülők sok szép terv megvalósításához fog­tak. Az asszonyok — leányiskoláról lévén szó — ablakfüggönyö­ket hímeztek, s mivel jó az iskola kapcsolata egyes kecskeméti üze­mekkel is, azoktól bi­ciklitartót, s más hasz­nos cikkeket szereztek be olcsó áron. Különösen nagy hí­re lett a szülői mun­kaközösségnek, amikor megszervezték a »szü­lői járőröket«: iskolai nap befejeztekor a so­ros szülők kiálltak az utcára, s a rendetlen­kedő, vagy késlekedő gyerekeket figyelmez­tették. Eleinte csupán asszonyok vettek részt e járőrökben, de ami­kor egy-egy fegyelme­zetlen. rakoncátlan, vagy éppen tiszteletlen gyerek megsértette őket, legközelebb már férjeiket, az apákat küldték ki — hogy jo­gi nyelven fejezzük ki magunkat — nyomaté­kosabb nevelő eszkö­zök alkalmazása céljá­ból. Most, iskolaév végén már bátran el­mondhatjuk: a Hosszú utcai iskola szüiői munkaközössége — mely a nyárra nagy országjárásokat, tábo­rozásokat is szervezett a gyerekek számára — elérte azt, ami eddig nagyon fontos: meg­teremtette az összhan­got a nevelők, s a leg­több szülő között. Reméljük, példájuk a következő tanévben követésre talál; (—az—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom