Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

Nemrég Budapestre utaztam. Amikor a kecskeméti vasútállo­más pénztáránál megváltottam a jegyet, 20 fillérrel többet szá­moltak a pénztárban, mint amennyi járt volna. Ez azért történt, mert rendkívül rokon­szenvesnek tűntem a pénztáros­nő előtt (valószínűleg csuka­szürke ballonom miatt). Ebbéli érzelmeiből kifolyólag ragasz­tott a menetjegy egyik felére egy biztosítási bélyeget. Megha­tódtam, amikor arra gondoltam, hogy mennyire törődnek az em­berrel. Átvillant ugyan az agya­mon, hogy a biztosítás önkéntes dolog, de aztán győzött bennem a jobbik érzés, mérlegeltem azt, hogy én ezt a kartársnőt nem is ismerem, mégcsak nem is roko­nom, és mégis mennyire törő­dik velem. Már el is felejtettem a dol­got, mikor a Nyugati-pályaud­varon megváltottam a visszafe­le szóló jegyet és észrevettem, hogy egy forinttal kevesebbet kaptam vissza az ötvenesből. Mindjárt eszembe jutott a biz­tosítás, valóban ott virított az egyforintos bélyeg a vasúti jegy oldalán. Ügy látszik, itt még jobban tö­rődnek velem — gondoltam ma­gamban —, vagy pedig ötszörö­sen szimpatikusabb vagyok, mint Kecskeméten. Azt természetesen nem is kell külön hangsúlyoznom, hogy itt sem kérdezték meg tőlem: ag­gódom-e testi épségemért. K. S. IDanácaotzdxík fa aeaeí&k táríadaLmi munkája, az iziáki áj iikűiáérl Az Izsáki Földművesszövetke­zetnek 1958. április 15-ig ki kellett volna ürítenie az addig használt fa- és tüzelőtelepét, mert ezen a helyen fog felépül­ni az izsákiak régi vágya: az új, emeletes általános iskola. A földművesszövetkezet nem so­kat tett azért, hogy a telek át­adható állapotba kerüljön, s hogy az iskolaépítők megkezd­hessék a munkát. Az építővállalat kútfúrással kezdené a munkát és a tervezés szerint a kút arra a helyre ke­rül, ahol még április 20-án is egy rozzant épület állt. Az a veszély fenyegetett, hogy elve­szítjük az építésre betervezett 3 800 000 forintot, ha a vállalat megfelelő időben nem tudja megkezdeni a kútfúrást. A községi tanács elnöke és az iskola igazgatója az izsáki né­velőkhöz fordult segítségért, hogy a munka megkezdését aka­dályozó épület lebontását társa­dalmi munkában oldják meg. Igenám, de az épületben 6 va­gon meszet tároltak. Először annak kellett helyet biztosítani, azt kellett kirakni. A társadal­mi munkára szóló felhívás meg­értésre talált. A nevelők, a ta­nácselnök és tanácselnök helyet­tes vezetésével hozzáláttak a mész kirakásához. A fuvarozási munkát a helyi honvéd alaku­lat, az állami gazdaság és a Vörös Csillag Termelőszövet­kezét végezte, szintén társadal­mi munkában. Négynapos megfeszített mun­ka eredménye az lett, hogy a kívánt időre a meszet kirakták és az amúgyis összeomlással fe­nyegető épületet szétbontották. A tanács vezetői, valamint a pedagógüsok megmutatták, hogy nemcsak szóban tudnak harcol­ni, hanem áldozatot is tudnak hozni az új iskola építéséért. Szabó Lajos levelező Közóhaj Ke AMELYET TOBBAN KELLENE A HIRTELEN beköszöntött meleg idő következtében úgy nő a zöld a határban, mintha húz­nák — mondja egy parasztem­ber, akivel csak véletlenül ta­lálkozunk a községben, mert ilyenkor, különösen falun, min­denki a határban szorgoskodik. Nem is lehet ez másképpen Ke- celen sem, hiszen az itt lakók ugyancsak szorgalmas paraszt- emberek, és ha a szorgalmat megkívánja a szántóföld, a sző­lő még jobban. Tudni kell, hogy Kecel határában kereken 3300 hold szőlő van. Sok olyan szőlősgazdát talál­ni a községben, mint Laki And­rás, aki — mint mondja — a tókék közt született, köztük nőtt fel. Valósággal szerelmese a szőlőnek, ez a vékonyarcú, mo- kány parasztember. 56 éves, de alig látszik negyvennél többnek. Most tizennyolcad magával tag­ja a szőlő- és gyümölcstermesz­tő szakcsoportnak. Újságolja, hogy nagy a szőlőtelepítési kedv az egész községben, de különö­sen a szakcsoport tagjai között. — Ahogy hirtelen összeszá­molom, 12 hold új szőlőt tele­pített a tagság. Igaz — teszi hozzá —, még egyénileg, de a védekezőanyag beszerzését és magát a védekezést is közösen végeztük eddig és az idén is így akarjuk. — 24 ezer forint közös vagyo­nunk van már — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Csaba, a földművesszövetkezet agronó- musa —, ezt az idén növelik, mert a jövedelem öt százalékát a közös alapba helyezik. EKKOR FORDUL a szó a hegyközségre. Kecelen már volt a múltban ilyen szervezet. — Igaz — mondja Laki And­rás —, elsősorban a nagygazdák érdekeit szolgálta, de most más a helyzet. Valóban más a helyzet — mondja Laki Ferenc, egy má­sik szőlősgazda, akivel szintén véletlenül találkoztunk a köz­ség másik részén. Nagyon egész­séges gondolat szerintem még egy szakcsoport létrehozása a községben, de még jobb lenne a hegyközség megalakítása. NAGY CSABÁVAL felkeres­tük a község egyik legtekinté­lyesebb gazdáját, dr. Szőke Já­TSZCS-Kj BAZÁROSOK, PIACI ÁRUSOK, FIGYELEM! Piaci árusításra vik- kendháznak. kamrának alkalmas 2X2 méteres FABÓDÉ ELADÓ. Cím a Petőfi Népe ki- adóhivatalában. x nőst. (A kedves olvasó bizonyá­ra csodálkozik a jelző láttán, hogy ez az ember 28 éve szerez­te meg nehéz körülmények kö­zött az ügyvédi diplomát, de hűtlen lett hozzá és hű maradt a földhöz.) Ö egyébként egy szakcsoport megalakításán fára­dozik, csak mint mondja, nem sok segítséget kap hozzá a köz­ségi vezetőktől. A hegyközség­ről is csak beszélnek a tanács­nál, de konkrét szervező munka nem folyik. A rendeletet alig is­merik (még Nagy Csaba, a föld­művesszövetkezet agronómusa sem hallott eddig róla, pedig már február 18-án megjelent a hivatalos lapban). Szőke János szerint szükséges a hegyközség. Jelentősen előse­gítené a községben a szőlő- és gyümölcstermesztést, gazdasági érdekképviselete lenne a ter­melőknek, előmozdtíaná a sző­lő és gyümölcsösök célszerű te­lepítését, művelését, a növény- védelmet, a szüretelést, a bor és a gyümölcs helyes kezelését. E tekintetben még bőven van tennivaló Kecelen. Jelentősen emelni lehetne a termésátlago­kat, ha jobban szerveznék meg a védekezést a gazdák. EZZEL EGYETÉRT vala­mennyi szőlősgazda, akivel be­szélünk. Igazat ad nekik Szőke Mihály, a végrehajtó bizottság titkára is, aki elismeri, hogy a községi tanácsnál már többször szó volt a hegyközségről, de konkrét .tevékenység a szerve­zésre vonatkozóan még nem történt. Azt is megtudjuk tőle, hogy a községben az idén vaió- ban sokkal több szőlőt telepí­tettek, mint az előző években. A tavalyi és az ez évi telepítés együtt mintegy 200 hold lehet, de csak 28 és fél holdra kértek engedélyt és 18 katasztrális hold teljesítését jelentették be.. ; Ezek a számok bizonyítják, hogy sokkal többet telepítettek, mint amennyit bejelentettek. Ennek oka részben az. hogy so­kan nem tudnak az adókedvez­ményről, mely szerint négy évig adómentes az újonnan telepített szőlő. Mások azért nem jelen­tik be a telepítést, mert sár fe­hérrel növelték a szőlőterületü­ket, erre pedig nem ad enge­délyt a községi tanács. Egyszóval .nagy zűrzavar van a szőlőtelepítéseknél. Az amúgy- is sokféle szőlőfajták közé' az új telepítők még újabbakat ültet­nek. Ez nem helyes, annál is in­kább, mert mint ismeretes, a kereskedelem csak egyöntetű, egyfajta bort tud átvenni nagy mennyiségben és azok a gaz­dák, akik sokfajta szőlőt telepi- j tenek, rosszul járnak majd az értékesítésnél. A KÖZSÉGI TANÁCS erre illetékes vezetői nem ellenőrzik megfelelően a szőlőtelepítése-! két, hiszen maga Pavlanos Fe­renc, a tanács egyik alkalma-; zottja szintén telepített két hold sárfehért. Tehát nemcsak köz­óhaj, hanem szinte szükséges a hegyközség megalakítása, amely többek között elősegítené a célén, TÁMOGATNI szőlők célszerű telepítését, azok nál akik tagjai e szervezetnek. Értesüléseink szerint a hegy­községi törvény végrehajtására vonatkozó rendelkezés néhány napon belül megjelenik. Ennek alapján, de ezt megelőzve is, a községi földművesszövetkezet vezetőinek összefogva a község többi vezetőivel, több segítséget kellene adni, hogy megvalósul­jon a keceli szőlősgazdák óhaja. K. S. VVVVVVVVVVVVVWVVVVVVV>^VWWWVVVVVVVV rfVW Jól dolgozik a Dusnoki Földművesszövetkezet nőbizottsága Ez év márciusában alakult meg a Dusnoki Földművesszö­vetkezeti nőbizottság. A fiatal tömegszervezetet a megalakulás bizonytalanságában és a kezdeti lépések nehézségeiben Bakula Pál elvtárs, az MSZMP titkára segítette. A nőbizottság meg­alakulása óta már többízben ült össze, hogy a kitűzött feladato­kat megvitassa. Legutóbb fel­adatul tűzte a nőbizott6ág maga elé, hogy: hadat üzennek a pletykázásnak, mert eredményes munka csak így lehetséges. Meg­szervezték a helyi földműves­szövetkezeti boltok és vendég­ők tisztasági, udvariassági és árellenőrzését. A tisztasági hó­nap keretében a helyi védőnő bevonásával előadást szerveztek a higiénia fontosságáról. Fásí­tási propagandát is folytattak az asszonyok, hogy a község kopár utcáit mielőbb üde, zöld fasorok szegélyezzék. A földművesszövetkezeti nő­bizottság asszonyai anyák nap­ján megajándékoztak két sok- gyermekes édesanyát. Néhány nappal ezelőtt tervbe vették, hogy egy mosógépet vásárol­nak, amit a földművesszövetke­zeti asszonyok munkájuk meg­könnyítésére kölcsönbe vehet­nek. Gyetvai Albert levelező Képek a járá^ életéből o^m>o<k><k><><>ck>o<><>oo<><><>o<>o<>o<k>o<>oooch Megnyíltak a helyi tanügyi kiállítások A bácsalmási fiúiskolában május 4-én nyílt meg a helyi tanügyi kiállítás, mely az el­múlt tíz esztendő eredményeit, az államosított iskolák helyze­tét és fejlődését mutatja be. A nevelők és a növendékek közös munkával igen ötletes, szép ki­állítási tárgyakat készítettek. A magyar történelem legnevezete­sebb eseményeit szemlélteti az egyik falitábla, amelyen a hely­ségek mellett apró villany- körték jelzik az ott lezajlott történelmi esemény időpontját. Igen ötletes az évszakokat szem­léltető kép is. Változatos és a szülők számára különösen ta­nulságos, milyen sokoldalú, ér­tékes munkát végeztek az is­kola növendékei. Az általuk ké­szített szemléltető eszközök, tár­gyak a legtöbb tantárgy körét felölelik. A járás minden isko­lájában megtartják ebben a hó­napban a helyi tanügyi kiállí­tásokat. A legjobb munkák kö­zül válogatják ki azt az anya­got, melyet a járási tanügyi ki­állításon, május 31-én mutat­nak be Bácsalmáson, Megalakult a járási testnevelési és sporttanács A Bácsalmási Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága április hó 17-i ülésén kinevezte a járási testnevelési és sporttanács el­nökségét. A tanács elnöke Hor­váth Máté lett. Elnökségi tagok: Hegedűs János, Pártái István, Patkó József és Kápolnás Já­nos. A tanácstagok: Kollár Jó­zsef, Molnár József, Szabó Rácz Mátyásné, Gellai Sándor, Jung József, Markovics Béla, dr. Tóth Antal, dr. Görhöny József, Su- hajda József, Páncsics István, László József, Vízin Gábor, Borsodi László és Dongó József. A járási testnevelési és sport­tanács május 2-án tartotta meg alakuló ülését, melyen Bogda- nóvics Endre képviselte a me­gyei testnevelési és sporttaná­csot. Sor került ezen a gyűlésen az elnök beszámolója után a sajtó- és propagandabizottság, valamint a gazdasági bizottság megalakítására is. A tanács első ülésén határozatot hozott arról, hogy a járás székhelyén az öt legfontosabb sportág já­rási szövetségét is létrehozzák. A labdarúgó szövetség elnöke Jung József, az atlétikai szövet­ségé Patkó József és Szabó Rácz Mátyásné lett. Az asztali- tenisz Kápolnás János, a röp­labda Kollár József és a sakk- szövetség elnöke Markovics Béla és dr. Tóth Antal. A ta­nács legfontosabb teendője a közeljövőben a falusi szparta- kiádok rendezése és az öt leg­fontosabb sportágban a járási bajnokságok előkészítése. Horváth Máté Egy iskola — három zenekar A bácsalmási fiúiskola élénk és sokszínű zenei életét bizo­nyítja, hogy az iskola tanulóiból ' három zenekar alakult. A szü­lők, a kívülállók is elismeréssel adóznak a fúvós-, a vonós- és a harmonikazenekar eddigi telje­sítményének. A növendékek rendszeresen járnak a próbák­ra és valószínűleg önálló hang­versenyt is rendeznek. Iskolai atlétikai versenyek Május 9-én került sor Bácsal­máson a járás iskolai atlétikai bajnokságának megrendezésére; Igen nagy küzdelmek alakultak ki a különböző sportágakban; Itt dőlt el, hogy a járásból kik képviselik az iskolákat a me­gyei versenyen. Az eredmények­ről a későbbiekben részletesen beszámolunk. Kulturális híradó A Hazafias Népfront Bácsal­más községi bizottsága és a ta­nács szerződést kötött Miskolczi Ferenc és Tóth Gyula bajai mű­vészekkel, akik vállalták, hogy ez év július 13-ig elkészítik Vö­rösmarty Mihály életnagyságú mellszobrát. A szobor elkészítését az tette sürgőssé, hogy a bács­almásiak ez év júliusában nagy­szabású Vörösmarty emlékün­nepséget rendeznek. A bácsalmási Hunyadi János Gimnázium május 12-én déli 12 órakor rendezte meg ballagó ünnepségét. A szépszámú kö­zönség előtt a negyedikeseket Horváth Gergely III. osztályos tanuló búcsúztatta. Az érett­ségizők nevében Lányi Alfréd negyedik osztályos tanuló meleg szavakkal búcsúzott a tanári kartól, a volt diáktársaktól és az iskolától. Az ünnepség után a negyedikesek végigvonultak az osztályokon, átadták a féltve őr­zött nemzeti színű zászlót a har­madikosoknak. A lányok piros tulipáncsokrokkal búcsúztak az érettségizőktől. * A kecskeméti Katona József Színház május 13-án a Balaton szépe című új magyar operet­tel szerepelt Bácsalmáson. * Nagyszabású járási iparos bé­ketalálkozót rendeznek május 18-án Bácsalmáson. A béketalál­kozó napján iparos kiállítást terveznek, amelyen megtekint­hetők a járás ktsz-einek és leg­jobb Iparosainak legszebb szak­munkái. A gazdag program haj­nalig tartó májusfa-tánccal zá­rul. ♦ A jugoszláv Lado ének- és táncegyüttes május 25-én Bács­almáson vendégszerepei. * A bácsalmási fiúiskola május 17-én közkívánatra megismétli Hegedűs Géza: Mátyás király Debrecenben című darabját ÍGY az öthöz

Next

/
Oldalképek
Tartalom