Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-14 / 112. szám

Korábban jutunk majd primőrárukhoz (' f-dxku támlát diákon a palánták urnáimé. A vasútvonal melletti kis erdőben új ipartelep nőtt ki a fák között Izsákon. Egy év­vel ezélőtt még csupán a Talaj erőgazdálkodási Vállalat tőzeg üzeme volt itt, azóta azonban igén nagyot fejlődött a kisüzem: á hiégyei tanáfcs anyagi támoga­tásával jelentősen kibővítették a tfelepet és most már ládagyártó részlege is van; Ä telep vezetői jól gazdálkod­tak a tanács nyújtotta segítség­gel és egyre több kis műhelyt, segédüzemet állítottak fel, hogy saját rezsiben minél több mun­kát végezhessenek el. Ezúttal egy jelenleg még csak kísérletezés alatt álló üzem­águkról kívánunk hírt adni, amely, lehetséges, hogy jövő ősz­re már országos hírűvé tés2l az izsáki telepet. Igen nagy gond a mostani sze­szélyes időjárásban például a tavaszi zöldségféle primőráruk termesztése és kéllő időben — azaz minél korábban — a piac­ra hozása. Ézt a határidőt kí­vánja az izsáki telep új készít­ménye a kísérletezők számítása szerint egy-két héttel is előbb­rehozni. Arról van szó, hogy az ősszel melegágyba hélyézett mag csíráztatásához kedvezőbb körülményeket biztosítsunk az eddiginél és tavasszal, a palán­ták kiültetésekor már erősebb, könriyébbén kezelhető egyede- ket kapjunk. tfTzt a célt szolgálja azegye- lőre TÁPKOCKÁ-nak el­nevezett készítmény. Előállítói abból indultak ki, Hogy Izsákon az alapanyagnak szükséges tő­zeg rendelkezésre áll úgy, hogy a különleges mű- és mestersé­ges trágyát pótló anyag gyártá­sának lehetőségei itt adva van­nak. Sikerült beszerezni — egye­lőre kölcsönképpen — a Kutató Laboratóriumtól egy, a Szovjet­unióból importált préselőgépet és most már, ha a kísérletek eredménnyel járnak, rátérhet­nek a tömeges előállításra. jjAe mi is tulajdonképpen a " TÁPKOCKA? Hat- és négyszögletű kivitelben készülő, nyolc centiméter magasságú, hasábalakú, a kilós súlyhoz ha­sonló készítmény ez, amelynek felső részén a mag elhelyezésére szolgáló lyuk van. Ősszel, a ma- .gok melegházi elültetésekor a tápkbckát belerakjuk a meleg­ágy talajába és ebbe helyezzük bele. a magot, amely tehát a íöldbeágyazott tápkockában fog kicsúszni. Tavasszal azután a .............» pa lántát szintén ezzel a még tel­jesen nem szétmállott tápkocká­val együtt ültetjük ki. A tápkockát különleges, szu­perfoszfátból, tőzegből, kom- poszttrágyából, dohányportoól és bendőtrágyából álló keverékből préselik és annak összetétele a magok milyensége szerint kü­lönböző: egyelőre négyfájta mi­nőség készül belőle. Éz az anyag — mint említettük — a szetves- és a műtrágyát pótolja, azonkívül igen jelentős tulaj­donsága az, hogy a nedvességet magába szívja, illetve tárolja a fejlődő csíra, majd a palánta részére. A kis növény körül megfelelő hőfokot tud tartani s a nedvek szempontjából mintegy szivacsként szolgál. A kísérletezők igen nagy gon­dot fordítanak az új trágya- és védőburok összetételére, amire jellemzőképpen csak azt hozzuk fei, hogy például a tőzeg hozzá­adásánál nemcsak az izsáki, ha­nem a Hanságban kitermelt és attól különböző összetételűt is felhasználják. Jóllehet áz anyag összetételéi; már kellően kikísérletezték, de; a préselőgépet csupán a múlt év telén állították be, így a telje­sen kész tápkockák — főleg nagyüzemi — kipróbálása eddig nem történhetett meg. A télen legyártott darabokat egyelőre az állami és kísérleti gazdaságok rtak adták át, amelyek már az idén kellő adatokat fognak szol­gáltatni az új készítményről. \ telep dolgozóit is erősen foglalkoztatja az új pro­duktum és a télen már ők is ki­próbálták a tápkocka használa­tát, Bognár Gábor elvtárs arról számolt be, hogy április végén, a tápkockába helyezett növé­nyek gyökerei gyufaszál vastag­ságúak, míg a közvetlenül a me­legágyba ültetetteké csupán egy vékony drót átmérőjének felel­nek még. Merkler Ferenc üzemvezető véleménye szerint az új készít­mény azért lesz jelentős, mert alkalmazása révén a primőr áruk két héttel előbb kerülhet­nek majd a piacra. A tápkocká­ba elhelyezett mag és" majd a palánta kezelése könnyebbé vá­lik és például lehetőség nyílik arra, hogy az elvetést is géppel végezzék, ami a nagyüzemi gaz­dálkodás szempontjából igen: jelentős. Érdekességképpen megjegyez-: te, hogy a Szovjetunióban hasz­nálnak már hasonló készít-; ........................................i mé nyt, ott azonban a majd esi ráztatásra kerülő magot már a préseléskor belenyomják a táp­kockába, míg minálunk egye­lőre a teljesen ki nem kísérlete­zett talajviszonyok miatt, azt külön kell belehelyezni; 'Ufégül érdeklődtünk a táp- ” kocka ára felől. Egy egyelőre még csak kísérleti ál­lapotban levő dolögról lévén szó, ezt még nem tudhatjuk, de az eddigiek előállítási költségét alapul vévé a tápkocka keres-; kedelmi ára 8—12 fillér között; fog mozogni; Kováts Andor i Védekezzünk a bundásbogár ellén A bundásbogár fekete alap­színű, fehér foltokkal tarkázott, szürke szőrökkel fedett bogár. Nagysága 9—11 milliméter és két és fél centiméterre megnövő csimaszlárvája vám Tavasszal jelenik meg az alma és a körte virágzásakor. A bo­gárak tápláléka a virágpor. Ezért a gyümölcsfák virágait és a virágzó rozsvetést károsítják azzal, hogy a virágporkeresés közben megsértik a bibét. A déli órákban röpködnek a verő­fényes napon. Tojásaikat hu­muszban gazdag talajokra rak­ják. Lárva alakban telelnek, kora tavasszal bábozódnak és a bábokból tavasszal jönnek elő a bogarak. A gabonatáblán á buridás- bogár-fésűvel gyéríthetjük a kártevők számát. A gyümölcsö­sökben az ellehe való védekezés nehéz, mert a méhekre való te­kintettel mérgeket alkalmazni nem lehet. A szedésen kívül a következő két módszerrel pusz­títhatjuk őket: a fákat hidég- vfzzel lepermetezzük, a bogara­kat lerázzuk, összegyűjtjük, megsemmisítjük, vagy a fák igá és közé fűcsomókat, szalmak%- tegeket helyezünk, ahová a dél­után folyamán lészálló és éjjeli szállást kereső bogarak szíve­sen húzódnak és könnyűszerrel összefoghatok a kora reggeli órákban. Szűcs J. Mi az igazság Nagy Mihályné ügyében Lapunk 1958. április 16-1 szá­mában »Sokezer forint népgaz­dásági kárt okozott a társadal­mi tulajdon hanyag kezelése« címmel cikket közöltünk, mell­ben a Kecskeméti Városi Ta- .náfcs V, B. Pénzügyi Osztálya ellenőrzésének eredményeit is­mertettük. A v. b. a tanácsülé­sen elhangzott jelentésében töb­bek között megállapította, hogy a községgazdálkodási vállalat volt bérelszámolója, Nagy Mi­hályné 3000 forint összegű mun­kabérrel marúpulált. A kecskeméti városi és járási ügyészség az ügyben vizsgálatot folytatott és megállapította, hogy a fentiek nem felelnek meg a valóságnak. A valóság az, hogy április 3-án eljárás indult Bárány Albert, a községgazdál­kodási vállalat művezetője el­len, 1^73 forint elsikkasztása miatt. Bárány Albert azzal vé­dekezett, hogy a pénzt Nagy Mihálynériak fizette vissza. Nagy Mihályné bérelszámoló azonban pénzt nem kezelt. Bá­rány AÍbértnek az összeget a pénztárba kellett volna visszafi­zetnie. Á városi tanács végrehajtó bizottsága, annak pénzügyi, va­lamint ipari és műszaki osztá­lya felületesen járt eL amikor a jelentést az április 11-1 tanács­ülés elé készítette. A rendőrség ugyanis az 1957. december 28-án tett feljelentés alapján nyomo­zást folytatott s azt március hő 28-án fejezte be. Az ügyészség á éádiratot április 3-án elkészí­tette. Ilyen formán a tanácsülé­sig nyolc, a cikk megjelenéséig 13 nap állt rendelkezésére, hogy a bűnügy állásáról tájékozta­tást kérjen és a valóságot meg­állapítsa. Szerkesztőségünk számára eb­ből az a tanulság, hogy a jövő­ben llyén természetű»adatokat még akkor is ellenőriznünk kell, ha az a nyilvánosság előtt, hivatalos jelentés formájában hangzik el. ★ Tűz »bácsbokodí vasútállomáson Hétfőn délután a bácsbokodi vasútállomáson kigyúlladt egy szalmabálákkal megrakott vas­úti kocsi. A helyi tűzoltóság, a segítségére siető bajaiakkal együtt, meg tudta akadályozni, hogy a tűz a közeli raktárakra, malomra is átterjedjen. A szalmabálákat valószínűleg a mozdony kéményéből kipat­tanó szikrák gyújtották meg. Elnöki értekezlet volt Soltvadkerten Pénteken a járás községeinek tanácselnökei értekezletet tar­tottak Soltvadkert községben. Áz egésznapos értekezleten részle­tesen tárgyalták a járás máso­dik negyedévi adóbevételi tervé­nek teljesítésével kapcsolatos feladatokat. Értékelték az el­múlt négy hónap alatt tartott végrehajtó bizottsági üléseket és a választókerületi munka ta­pasztalatait. A soronlevő mező- gazdasági munkák Megbeszélése és a határszemlék ió megszerve­zése mellett részletesén tanul­mányozták a termelőszövetkeze­ti tagok nemrégen megjelent nyugdíjtörvényének szövegét. Az értekezlet részvevői tájéko­zódtak a soltvadkerti tanács munkájáról is, majd megtekin­tették a községfejlesztési pén­zekből eddig épült fontosabb helyi létesítményeket. A megbe­szélés végén Kőrös Gáspár elv­társ, a járási tanács vb-elnöke bejelentette, hogy a következő elnöki értekezletet Császártöltés községben tartják, több órás tsz-látogátássál egybekötve. Egy kis statisztika Okos dolog néha mérlegre ten­ni az élet különböző területei­ről összegyűjtött számadatokat, hogy lemérjük, hol tártűnk és meghatározzuk, a jövőt illetően mi a teendő? A kiskőrösi járás állattenyésztési helyzetének ala­kulását vizsgálva, javuló ered­ményekről tanúskodnak a szá­mok. A megnövekedett termelé­si kedv, s a nyugodt gazdálko­dás egyik eredményeként az elmúlt évekhez viszonyítva 3,3 százalékkal nőtt a szövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztoK állatállománya. Igaz, a szarvasmarha-állo­mány alakulása 3:1 százalékos csökkenést mutat, de ez a szám jelentős minőségi javulást ta­kar, mivel a szarvasmarha-állo­mány 1955 óta tartó számszerű ésökkenésével egyidőben állan­dóan nőtt és ma-is növekszik a tehén-állomány. Százalékban ki­fejezve ez annyit tesz. hogy az ★ Kérdezzük Mi van a Thököly utca és a Klapka utca sarkán levő nor- thon kúttal Kiskőrösön? Tízez­rekbe került, csak éppen iható víz nem jön belőle. 1957. évi 49 százalékos tehén-ál­lomány ma már elérte az 54,8 százalékot, vagyis a szarvasmar­ha-állomány 3ll darabos csök­kenésével szeMben 413 tehénnel tartanak ma többet a járásban, Mint az elmúlt évben. A felsorolták mellett a gaz­dálkodási kedv növekedésére vall az is, hogy a járás szántó- területének talajerő visszapótlá­sa évről évre emelkedik. 1955- ben a szántók 21.2 százalékát, 1956-ban 23 százalékát. 1957-ben pedig 25,6 százalékát trágyázták le. Egyszerűbben szólva 1955- ben még ötévenként, ma viszont már négyévenként kerül sor a szántóterületek trágyázására. jHegyközséget szerveznek Kecel község szőlő- és gyü­mölcstermelőit régóta foglalkoz­tatja egy hegyközség létrehozá­sának gondolata. A kérdés az idén úgy látszik tetté érik. A keceli szőlősgazdák, mint érte­sültünk, őszre nyélbe akarják ütni ezt a régóta húzódó ügyét. A szervezőmunka a számos me­zőgazdasági tennivaló ellenére is rendszeresen folyik. Mivel pedig a hegyközség iránt általános az érdeklődés, több köztiszteletben álló szőlő» és gyümölcstermelő úgy tervezi, hogy tapasztalatcse­re látogatást szerveznek egy, a járási tanács által javasolt jól­működő hegyközségben; ★ Kibővített pártvezetőségi ülésen beszélték meg a császártöltési kommunis­ták a termelőszövetkezeti moz­galom helyzetét és a fejlesztés­sel kapcsolatos feladatokat. Itt került szóba, hogy a község ter­melőszövetkezetei hány új tag­gal erősödtek. Az Üi Barázda Tsz-be 7, a Kossuth Tsz-be 5, a Felszabadulás Tsz-be 6 és a Vö­rös Zászló Tsz-be 8 egyénileg dolgozó parasztot vettek fel az első negyedévben. Rovarveszéiy várható A tavaszi rovarprognózis sze­rint nemsokára nagyméretű bar­kó és levéltétű invázióra lehet számítani a kiskőrösi járásban is. A kedvezőtlen időjárás, kul­túrnövényeinknek 3—4 hetes fejlődési visszamaradása, még növeli ezt a veszélyt, mivel a barkók, levéltétvek és bolhák fölerősödve rohamozzák meg a répa, röstlehültetvények és több zöldségféle fiatal zsenge hajtá­sait. Éz sürgette a SZJK veze­7 akarékszövetkezet alakul A pártszervézet és a földmü­vesszövetkézet közös rendezésé­ben takarékossági ankét volt Császártöltésen. Az érdeklődés­sel kísért bevezető előadás utari a vitában felvetődött egy tai;a- rékszövetkezét alakításának gondolata is. A dolog már túl­jutott a javaslaton. Szervező bi­zottságot hoztak létre, s remél­jük, rövidesén á takarékszövet­kezet megnyitásáról adhatunk hírt. s a k röviden 13 vagon rézgálicot, 64 hektó mészkénlevet és 45 mázsa kén­port adtak el az első negyedév­ben Kiskőrösön. * Műkedvelő táhezenekart ala­kított az akasztói KlSZ-szerve- zet. * Hatvan kisdobos avatására készül a kiskőrösi Petőfi Sán­dor Általános Istkola. P* Béke-estet tartottak Kecelen a tőzegbánya, a nótanács, a ktsz és az fmsz szervezésében. * Sportpálya épült Császártölté­sen, a községi ej lésZtési pénzek egy részéből. • Jól sikerült zenés éstjüket 4600 forint tiszta bevétellel zárták a fülöpszallási úttörők. tőit, hogy szervezett intézkedé­sekkel siessenek a gazdák segít­ségére. Mivel a védekezés leghatáso­sabb módszere a porozásos, per- metezéses rovarirtás, a földmű­vesszövetkezetek járási szövet­sége a porozó permetezőgépek vásárlására hívta fel a gazdál­kodók figyelmét. Nagyobb tel-, jesítmén/ű gépeknél pedig gép- használati társulásokat hoznak létre. A körzeti földművesszö­vetkezetek emellett egész sor új gép beszerzésével széleskörű kisgépkölcsönzési akciót indítot­tak a kártevők leküzdésére. Kifogásoljuk hogy a MÜNÖSZER Vállalat és a földművesszövetkezetek ném tartották be a növénytermelésre szerződött gazdákal az egyezsé­get. A kiskőrösi járásban ugyan­is 7 vagon pétisót még mindig nem kaptak Meg a szerződéses termelők. Áz ilyen eljárás ellen­tétes a párt és a kormány poli­tikájával. Á bizalom neM játék­szer. Az egyezséget mindkét részről be kell tártani. Éppen ezért legközelebb arról szeret­nénk írni, hogy az illetékesek már kiküszöbölték ezt a szavuk hitélén esett csorbát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom