Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

Ä lOSS kommunista jellegéről i Tíz perc az utasellátóban A Kommunista ifjúsági Szövetség egyik fontos feladata szervezetei kommunista jellegé­nek kialakítása. E célkitűzés va- lóraváltásában nagy szerepe van pártszervezeteinknek és az ifjú­ság soraiban dolgozó kommu­nistáknak. Tekintsük át röviden a kommunista közösség kialakí­tásával kapcsolatos feladatokat es tennivalókat. A kommunista közösség ki­alakulásának feltételei: a párt­vezetés érvényesítése és követ­kezetes megvalósítása, a közös­ség érdekeinek tudatos szolgá­lata, az alapszervezetek céltuda­tos politikai nevelőmunkája, a párt politikája megoldásán való munkálkodás. A kommunista közösségek ki­alakításának vannak kezdeti eredményei. A KISZ alapszer­vezetek egy részében rendszeres szervezeti élet kezd kialakulni. Több helyen kérdezz-felelek es­téket, ismeretterjesztő előadá­sokat tartanak és a fiatalokat céltudatos politikai munkával nevelik. A KISZ-szervezetek életében vezető szerepet töltenek be a kommunista fiatalok. A párt- szervezetek nemcsak fiatalokat, hanem sok helyen idősebb elv­társakat is megbíztak a fiatalok segítésével. Kecskeméten Szili István, Kovács Pál és még több régi harcos rendszeresen eljár a fiatalok közé és ismertetik ve­lük az illegális kommunista párt harcait. Kecelen, Bugacon, Ti- 6zakécskén a pártszervezet ve- eetősége rendszeresen megtár­gyalja az ifjúsági szervezet munkáját és a kommunista fia­taloknak pártmunkaként a KISZ segítését adták. Pártszer­vezeteink számos helyen a mun­Szovjet gyártmányú 125-ös MOTORKERÉKPÁR minden szaküzletben kap­ható. Üzembiztos és terepre kiválóan alkalmas, 1062 ka szeretetére és megbecsülésé­re kezdik nevelni a KlSZ-tago- kat és konkrét pártmegbizatá- sokkal is ellátják őket. Több he­lyen megalakították az ifjúsági segítő brigádokat. A borbási KISZ-szervezet segítő brigádja három kilométer bekötőutat épí­tett társadalmi munkában. A tompái KISZ-szervezet fiataljai több mint 100 katasztrális hold legelő trágyázását és karbantar­tását vállalták, azonkívül több mint öt kilométeres vízlevezető csatorna tisztítását végezték el. Üzemi KISZ-szervezeteink ifjú­sági export-brigádokat hoztak létre és bekapcsolódtak a taka­rékossági mozgalomba. A fenti tevékenységgel együtt fejlődik ki a megbízatások szé­les rendszere és több KISZ- alapszervezet már elérte, hogy tagjai nagyobb részét meghatá­rozott munkával látta el. Ered­ményeket értek még el KISZ- szervezeteink a politikai neve­lőmunkában és számos területen eredményesen segítik a párt politikájának végrehajtását. Az elért eredményekkel azonban még nem lehetünk megelégedve, és látjuk, hogy KISZ-szervezeteink életében még számos olyan negatív jelen­ség van, amely hátráltatja kom­munista jellegének erőteljesebb , kialakulását. Ezek a hibák fő­leg az alábbiakban mutatkoz­nak meg. Néhány helyen a párt vezető szerepét és annak megvalósulási módját helytelenül értelmezik. A párt vezető szerepét már meg- valósítottnak tartják azzal, hogy a KISZ-be kommunistá­kat küldenek dolgozni. Megfe­ledkeznek arról, hogy pártveze­tést csak hoszas. türelmes poli- M tikai nevelőmunkával, fiatalok j meggyőzésével lehet érvényesí- | teni. Vannak pártszervezetek, í amelyek elhanyagolják a KISZ eszmei és politikai irányítását. Kevés kivételtől eltekintve, a pártszervezetek még nem adják meg a szükséges támogatást a KISZ-szervezetek munkájához. Arra hivatkoznak, hogy nem akarnak beavatkozni a KISZ munkájába, hiszen az szerveze­tileg önálló. Ebből a helytelen elgondolásból kiindulva a KISZ- szervezetek eszmei és politikai irányítása számos helyen csor­bát szenved. A vezető beosztá­sú kommunisták gyakran távol maradnak a KISZ rendezvényei-! ről és elmulasztják az ilyen értekezletek nyújtotta lehetősé­geket az ifjúság nevelésére hasz-, nosítani. Másik hiba, hogy egyes párt- szervezetek elmulasztják a KISZ-ben dolgozó kommunisták ’ beszámoltatását. Olyan KISZ- szervezetek is vannak, ahol a tagok között nincsenek partta­gok és a pártszervezet nem gondoskodik a párttagságra al-í kalmas fiatalok tagjelölt felvé-í teléről. A KISZ-szervezetek ke-1 vés helyen élnek azzal a joguk-; kai, hogy tagjelölt felvételnél egyik ajánló a KISZ-szervezet legyen. A KISZ vezetői a legtöbb he­lyen művelt fiatalok, azonban többségüknek még nincs meg a kellő politikai felkészültsége és vezetési tapasztalata. Súlyosbít­ja a helyzetet, hogy a KISZ-tit- károk és vezetőségi tagok gyak­ran változnak. Mindez kedve­zőtlenül érezteti hatását a KISZ- j szervezetek életében is. Párt- szervezeteinknek arra kell tőre-1 kedniök, hogy a KISZ-titkárok i és vezetőségi tagok hosszabb ideig beosztásukban dolgozza­nak és elsajátítsák a vezetés tudományát. Sajnos, kevés olyan KISZ-szervezet van. mint az akasztói, ahol 10 pedagógus is tagja a szervezetnek. Kecelen és még több helyen sajnos egyet­len pedagógus sem tagja az if-! júsági szervezetnek. Ebben ter-j mészetesen nemcsak a pedagó-; gusok a hibásak. ; Bár a társadalmi munka vég­zése terén jelentős előrehaladás van, mégis említést kell ten­nünk az olyan szervezetekről, amelyek társadalmi tevékeny­sége a bálokon és sportrendez­vényeken kívül másra nem ter­jed ki. A felsorolt fogyatékossá­gok jelenleg még nagymérték­ben gátolják a KISZ-szerveze­tek kommunista jellegének ki­alakítását. Egészében véve azonban mégsem ezek a hibák a jellemzők. A KISZ munkája egyre javul és felfelé ível. A KISZ-szervezetek munkájában tapasztalható hibákat azért so­roltuk fel ilyen alapossággal és részletességgel, hogy ebből okul­janak, és minél előbb a szó szo­ros értelmében kommunista kö­zösséggé váljanak. Ssabó Sándor Ami szem, szájnak ingere, azt főzi az Utasellátó fiatal szakácsnője, a két éve itt dolgozó Juhász Mária. Kérünk két pohár sört. — Tessék. — De a nagyállomás restijében nemcsak ezt, hanem több más ételt, italt, sőt, eredeti málnaszörpöt is lehet kapni. Tévedés volna azt hinni, hogy csak a Kecskemétre jövők, vagy az innen távo­zók látogatják az Utasellátót. — Sok helybeli fogyasztója is van a megyeszék* hely e szép vendég­lőjének. Ha a szép jelző helytálló a vendéglő berende­zésére, Hójsza Er­zsébet vezető sza­kácsnő és Juhász Marika főztje még dicsérőbb szavakat érdemel. A vendégmarasz­taló légkörnek, ízle­tes, csupa zamat ételeiknek és a min­dig egyformán ud­varias kiszolgálás­nak köszönhetik, hogy az átutazók mellett egyre több a törzsvendégük s ha­vi tervük maholnap eléri a 400 000 forin­tot, melyből a ven­déglő konyhája kö­zel 100 000 forintot forgalmaz. A vendéglő ízléses presszópultja. Mögötte feketét főz az egyik felszolgáló: Szegvári Aranka. Bugyik községünk tanácselnökének az irodájában ismerkedtem meg Pista bácsival. Néhány társával tartóz­kodott ott, s egy közbeszólása hívta fel rá a figyelmem. , Valami dűlőút-differencián vitat­koztak, s a tanács vezetője ezt a kije­lentést tette: -Az ügyet megbeszéljük a pártvezetőségen is. Ne féljenek, gazdák­ból áll a vezetőség többsége.« — Nemcsak szögény embörökből? ! — hördült fel indignálódva Pista bácsi, és csak akkor csendesedett le. amikor az elnök megnyugtatta, hogy a földhüz- juttatott gazdákról van szó. Érdekelt az ötvenen felüli, hatalmas szál ember, elkísértem hát a hazafelé útján. Ami meghökkentett: nem párttag az öreg, de magáénak vallja a kommunis­ták pártját, ezért is gyúlt nemes ha­ragra, amikor a tanácselnök a gazdá­kat emlegette. Mert benne -a gazda­fogalma — úgy látszik, kitörölhetetle­nül — a múltból rajzolódott meg, ami­kor részesarató, summás. a szántóföl­dek másoknak verejtékező művelője volt. Ezekről az időkről elapadhatatlan a mesélő kedve. A nem egy csatában de­rekasan küzdött obsitos emlékezik vissza ily tisztán a küzdelmekre, anél­kül, hogy háryádákba tévedne, vagyis, hogy valótlant állítana, s a maga egy­kori szereplését csöppet is kicifrázná, felnagyítaná. Pedig hát volna miről dicsekedve beszélnie, hiszen nem egy aratósztrájk­ban részt vett, nem egyet ő maga szer­vezett. Úgy ecseteli mégis a kenyérért, az igazságért fel-fellobbanó harcok epizódjait, mint amelyekben nem hő­sök, hanem egyszerű, nagyon egyszerű szegényjánosok, szegénypisták vettek részt. ...A feremfésíf neki! Fél óra múlva már tudom, hogy Pista bácsi jellemét két dolog nem szep­lős! ti: a kertelés és a félelem. Mint aki az igazság tején nevelkedett, meg­mondja a véleményét bármikor, bárki­nek. ||&davágta az egyik uradalom inté- zőjének is a harmincas években, mert csírás gabonát akart neki és tár­sainak az aratórész fejében kiadni, mint a földosztó-bizottság tagja, megmondo­gatta a magáét a felszabadulás útán is, amikor az intéző úr egycsapásra átved- lett demokratává, s földet óhajtott igényelni. De nem kertelt az igazsággal Pista bácsi más előtt sem. Akkor sem, ami­kor néhány éve szót váltott egykori ke­nyeres cimborájával, akivel fiatalabb korában együtt hányódott hol ide, hol oda, uradalmakból uradalmakba, egyik gazdától a másikhoz. Megmondta a vé­leményét bizony, mert a cimborának a szabadságtól fejébe szállt a dicsőség, s azt gondolta: csupán személycsere tör­tént a hatalom uralásában. Akik az­előtt alul, most fölül, de különben ugyanolyan úrhatnámkodásai, mint az azelőtti hatalmasok. Hát nem, kedves cimbora. Ügy töi'tént, hogy a nincstelen Pista bácsi és társai földet kaptak. Azzal a ki nem fejezhető érzéssel láttak neki a gazdálkodásnak, hogy most már senki­nek sem a lábakapcái, nem kell megsü- vegelni azt, aki az ő zsírjukon hízik, mint a pióca, az ő vérüket szívja. A fel­szabadult ember salakmentes tisztasá­gával léptek az új élet útjára. Haj, de hányán sárba léptek ezen az útonl A népi demokrácia néhány eszten­deje után a falu jónéhány földhöz jut- tatottja termelőszövetkezetet alakított, a közösbe tömörült. A szóban forgó egykori cimbora lett az elnöK. Pista bácsi még várt, nem azért, mintha nem fogna az újra, hiszen ki más, ha ő nem, de a földje is távol esett az újdonsült szövetkezettől, s egyéb családi bajok is halasztásra kény­szerítették. De a félszeme rajta volt a tsz-en. Hamarosan megdöbbenve vette azonban észre, hogy miféle vircsaftot művel ott a vezetőség, élén az elnökkel. __Bu* Ívtárs, még kulákok is bekerültek a téeszbe — dohog most, évek múltán is az öreg —, a feleségeik meg könyvelők, Írnokok lettek. Több volt ott az aktatáskás ember, ■ mint aki dol­gozik. És árad belőle a vádló sző: — Az elnök meg elfeledte, hogy hon­nan jött, nem nézte meg, hogy kikkel veszi magát körül. Azok meg értették, hogy hogyan kell őt körülvenni. Aztán már nem látta, hogy merre az út. — Hangoztatta az, hogy a miénk, de úgy, hogy egyszer, amikor a bankból több ezer forintot vitt haza. bement a kocsmába, s ott döngette a mellét: ide­nézzetek, emberek, ennyi pénzünk van, ez mind a miénk. A szerencsétlen, — Aztán csak csúszott lefelé. A tag­ságra nem hallgatott, a község, de a já­rás vezetősége pedig nem intette meg. Nem is tudták tán, hogy mi folyik a tsz-ben, mert az egyszerű tagot nem kérdezték meg, az elnököt meg kérdez­hették. Rózsaszínűbbre festette az álla- Dotokat mint a húsvéti tojás. — Aztán már meg se kottyant neki, hogy egyszer 150 pohár sört fizetett, csak úgy, kivagyiságból, idegeneknek, ... a »miénkből«. — Aztán kijelentette a tagságnak, hogy az ő feleségét, aki pongyolában járt, ami nem baj, de az baj, hogy nagy­ságos asszonynak kell szólítani. Egy­szóval, a hajdani cimbora intézőnek képzelte magát, pedig a keservét, mit szidta akkoriban az efféléket. Közbeszólok: »És Pista bácsi nem figyelmeztette az egykori jóbarátját?« — Dehogynem. De csak nevetve le­gyintett. Aztán agitált, hogy lépjek én is közéjük... Én barátom, néktek nem dolgozom, válaszoltam. Ha belépek, én, vagy te, de egyikünk elpusztul, az biz­tos... Erre azt mondja: jó helyre tesz­lek, dolgoznod se kell. — Akkor meg azért nem lépek be! — Most is elnök még? — vetem közbe. —]?SS nern' Az ellenforradalom alatt, amikor a jól vezetett, igazi tée­szek úgy összetartottak, mint egy csa­lád, ebből úgy ugráltak ki az emberek, mint zsákból az egerek. Az elnök ma­gára maradt... Most egyedül gazdál­kodik a juttatott földjén a nagyságos asszony feleségével. Hosszan hallgattunk. Végre megtö­röm a cigarettányi csöndet: — Ezek után idegenkednek ebben a faluban a termelőszövetkezet gondola­tától is, ugye? — Ne higgye! -4- élénkül fel Pista bácsi. — Tíz-tizenöten már szervezke­dünk is. De ez mind jó dolgos ember. Ha mi, talán már az ősszel összeállunk, hát megnézhetik, hogy milyen erő van a közösségben ... De ha a mi elnökünk úrhatnámkodnék, hát kitekernénk a nyakát, a teremtésit neki! TARJÁN ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom