Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-04 / 104. szám
Megkezdődtek az előkészületek j AMI NINCS A BORÍTÉKBAN a június 3-i megyei borversenyre 3 A Nemzetközi Borbizottság úgy döntött, hogy azoknak a bortermelőknek, akik részt akarnak venni a nemzetközi borversenyen előbb a megyei, majd az országos borversenyre kell jelentkezniük, és ha ott megfelelnek, illetve jó eredményt, helyezést érnek el, akkor számításba jöhetnek a nemzetközi borversenyen is. Ismeretes, hogy ez utóbbi az országos mezőgazdasági kiállítás keretén belül lesz megrendezve Budapesten. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályáról nyert tájékoztatás szerint a megyei borverseny június 3-án lesz Kecskeméten. A jelentkezőknek május 28-ig kell bckiildeniök abból a borból egy liter mintát, amely- lyel részt akarnak venni a borversenyen. A bormintákat az Alföldi Állami Pincegazdaságnál minősítik. Az érdeklődés rendkívül nagy, a megye szőlőkísérleti telepein, állami gazdaságain, termelőszövetkezetein kívül mintegy 200 egyéni termelő részvételére számítanak. Beküldték a tabdi, a csengődi, a kelebiai, a kiskőrösi ,a páhi szakcsoportok is nevezésüket. A megyei borversenyen jó eredményt elért termelők részére a „Hírős Napok” alkalmával fogják kiosztani a jutalmakat. < Napjainkban kivált mióta sor került az 1957. évi nyereség- részesedés kifizetésére, gyakori beszédtéma a dolgozók között a bérek, fizetések kérdése. Az ilyen szóváltásokban, vitákban szinte általános a szemlélet, hogy az emberek csak azt tekintik fizetésnek, amit munkájuk után bérként megkapnak. Ami benne van a borítékban. Na, meg most a nyereségrészesedésre kijáró pénzt. Pedig mindez, még ha nagyobb fele, akkor is csak része a fizetésnek. A másik része az, amit különböző formában, de mindennap élvezünk, amit természetesnek veszünk, mint a munkásállam gondoskodását a dolgozókról, s éppen ezért nem is beszélünk Növényvédelem májusban Szántóföldön Ha a tavaszi árpa- vagy zabvetéseinket a deresnyakú (vetés fehérítő) bogár lárvája bántja, a foltokat porozzuk be Agritox- szal. A lucerna kártevők ellen szénahordás után a tarlót két százalékos Hungária Matadorral permetezzük, vagy Agritox-szal, DDT-vel porozzuk. A levéltetvek ellen káliszappanos nikotinnal. nagyüzemi gazdaságokban 0,3 százalékos Wofatox-szal permetezzünk. A mocskospajor és a földibolhák ellen DDT-vel porozzunk. A kukorica barkó ellen 0,4-től 0,6 százalékos Pernittel permetezzünk, vagy Hungária Matodor és Agritox 1:1 arányú keverékével porozzunk. A bundásboga- rakat és a gabonaszipolyokat fésüléssel gyűjtsük össze a gabonában. A repcefény bogarat, a repce bimbós állapotában Agritox-szal vagy DDT-vel porozzuk, KOOPERÁCIÓSOK, FIGYELEM! Krőmnikkel és egyéb extraminőségű fogaskerékgyártást 180 mm-től 40 mm-ig 1,75-től 8 colig egyenes és ferde fogazású fogaskerékgyártást vállalunk Bányászati Berendezések Gyára. Kiskunfélegyháza. 1053 a répabarkót Darsinnal permetezzük. A kukoricamoly fertőzés megelőzése céljából május 15-ig a kukorica- és cirokszárat használjuk feL A burgonyabogár rendszeres keresését folytassuk. A legelőkön a Dikonirtos permetezést (katasztrális holdanként 1,6 kg) május 10 és június 20 között hajsuk végre. Gyümölcsösben és szőlőben Ha a cseresznye színe a zöldből sárgába megy át, a cseresznye-lény ellen két százalékos Hungária Matadorral permetezzünk. A tavaszi hernyókat Holló 10 0,6—0,8 százalékos oldatával permetezzük. Az almamoly első nemzedékét 12—15 naponként — a rajzás kezdetétől — 0,5—0,7 százalékos Darsinos vagy 0,4 százalékos Pernites permetezőszerrel (keverjünk hozzá réz- vagy kéntartalmú szert) irtsuk. E keverékkel a lisztharmat és a varasodás ellen is védekezhetünk. A szilvalevél vörös foltossága, a cseresznye- és szilvafák levél- likasztó betegsége ellen nyári higitású mészkénlével vagy bor- dóilével permetezzünk. A szilvamoly szappanos nikotinoldattal vagy 1 százalékos Hungária Matador permetezőszerrel elpusztítható. Az amerikai fehér szövőlepke ellen a hernyófészkek megsemmisítésével, majd 0,8 százalékos Holló 10-es permetezéssel védekezzünk. A moróla. Holott, ha belegondolunk, tények és adatok egész sora bizonyítja: sok-sok millió forintnyi összeg az a juttatás, ami igaz, nincsen benne a hóvégi borítékokban, azonban ha fizetni kellene érte, bizony komolyan érintené a dolgozók zsebét. Fiatal családosoknál megszokott útvonal, munkábamenetel előtt az óvoda, a napköziotthon, tanácsi, vagy üzemi bölcsőde, ahol forintokért vigyáznak legféltettebb kincsünkre, míg ők dolgoznak. Pedig ezeknek az intézményeknek a fenntartása sokkal drágább, mint amennyit a szülők évek hosszú során át fizetnek ott gyermekükért. De nekik csak kevésbe kerül, mert a többit fizeti a munkásállam. Bent a gyárban a munkaruha, köpeny, gumicsizma, vagy más védőruha és mellette a védőétel, védőital, ha értékét összeszámolnánk bizony jó pár milliót tenne ki egy évben. Igaz ez sincs benn a borítékban, de biztosítása jelentős tétel az ország költségvetésében. Ezer és tízezer dolgozó ebédéhez a mindennapi gyoró ormányost 0,4 százalékos Pernittel semmisítsük meg. A szőlőben a peronoszpóra fertőzés elleni védekezést akkor Kell megkezdeni, amikor körülbelül 10 millimeter eső esett és a napi középhőmérséklet a 13 százalékot elérte és a szőlő hajtásai 4—5 levelesek. Ekkor 0,5 százalékos bordóilével vagy egyszázalékos Spritz-Cuprallal permetezzünk. A második preventív védekezést körülbelül egy hét múlva, a további permetezéseket 6—14 naponként egyszázalékos bordóilével, vagy másfél százalékos Spritz -Cup- rallal hajtsuk végre. A védekezést a permetlé megszáradása előtt rézmészporos porozással egésztíjük ki. Lisztharmat ellen rézkénport alkalmazunk. A szőlőmoly első nemzedékének rajzásakor egy hektoliter bordói- lébe kevert 50 dekagramm Dar- sinnal vagy 40 dekagramm Pernittel permetezzünk. Konyhakertben A káposztapoloskát, földibolhát DDT-vel porozzuk. A zöldségfélék gombabetegségei ellen egyszázalékos bordóilét, vagy Spritz-Cupralt használjunk. A spárgalégy irtására a spárgasorok közé szórjunk her- nyóenyvvel bekent ujjnyi vastag fehér pálcikákat, hogy a rajzó legyek rászállva beleragadjanak. Spárgabogár ellen DDT-vel porozzunk. A meztelen csiga irtását mészporral végezzük. Szűcs József hozzájárulás évente milliókat tesz ki, amit az ország kasszájából fizet ki az állam. A jutalmazásokra és jóléti célokra létesített igazgatói alap csak a megye tanácsi iparában több mint 400 ezer forint. Ezt is a dolgozók ilvezik és még nem tekintik a fizetés részének, bár hosszan lehetne sorolni azok nevét, akik a múlt esztendőben olyan összegű jutalmat kaptak, mint havi, vagy félhavi fizetésük. Nem beszélünk arról, hogy a kapitalista Magyarországon a dolgozók fizették a társadalmi biztosítási járulék összegének felét, amit ma teljes egészében a munkáltatók térítenek meg. Arról is ritkán esik szó, hogy betegség esetén, a bérből és fizetésből élők táppénze a Horthy- rendszérben keresetüknek csak 55 százaléka volt, ma pedig a dolgozók többségét (két éves folyamatos munkaviszony után) fizetésük 75 százaléka illeti meg. És folytathatnunk azzal, hogy ma a tbc-vel fertőzött dolgozók két évig jogosultak táppénzre, vagy ha szükséges kórházi, szanatóriumi ápolásra, A műit rendszerben ez is csak egy év volt. Az ápolás idejének ez a felemelése annál is inkább jelentős, mivel minden egyes szanatóriumi nap betegenként 70 forintjába kerül az államnak. De térjünk vissza a termelésre. Milyen jól jön egy sor iparág munkásainak évenként a természetbeni juttatás. Sütőipari üzemeink és a megyei vágóhíd vállalat dolgozói tavaly például 1 125 000 forint árú kenyeret, jfe letve húsárut kaptak rendsa^ rés havi fizetésük és a nyereség- részesedés mellett. A Gyufagyár munkásai tűzifát, a konzervgyáriak pedig különböző élelmiszereket vittek haza. A ruhaiparban dolgozók textiliákat, a cipőgyáriak pedig különböző bőrárukat kaptak természetbeni juttatásként. Ha baj van a családban, jól esik a rendkívüli pénzsegély. Ugyanez örömteli érzés a házasulandóknak, vagy a nemreg világra jött kis emberpalánta szüleinek. Jelentős kiadástól menti meg az újszülöttek apját, anyját a 400 forintos babakelengye juttatás is. A fentebb írtakra ki-ki tudja, mikor számíthat. De azzal már keveset gondolnak, hogy mindez a juttatás nem kölcsön, hanem olyan segítség, amit örökbe kapnak. Igen, örökbe. Részként annak a sok jónak, ami nincs benne a borítékban, és mégis beszédes bizonyítéka a munkásállam rólunk történő mindennapi gondoskodásának. Sándor Géza Szovjet gyártmányú 125-ös MOTORKERÉKPÁR j minden szaküzletben kap- j ható. Üzembiztos és terepre: kiválóan alkalmas. 1062: TMK-SOK, FIGYELEM! M. V. 19-es típusú légkalapácshoz, M. F. típusú légfúróhoz, M; C. 220-as típusú légcsiszolóhoz, M. F. V. 325-ös légfúrógéphez, M. C. 65-ös légcsiszoló géphez, M. F. P. 10-es légfúró pisztolyhoz, V, 22-es típusú targoncához, M. V, E. 280-as típusú esztergapadhoz, E. U. 175-ös esztergagépekhez különböző alkatrészek, golyóscsapágyak kaphatók a Bányászati Berendezések Gyárában. Kiskunfélegyházán. 1053 léVVVVWVWVVVVVVVVVVVV AUot Mfncsak Uton&ttoik,-s&ámoinaU is —Aparasxt, az számol. Egy se jó gazda, aki- a számtant elhanyagolja — mondja társalgásunk közben, mintegy önvallomásképpen Kerekes Antal elvtárs, a kecskeméti Szabad Nép Tsz párttitkára, a szövetkezet irodájában, miközben három noteszlapot is telejegyzek a gazdálkodásuk számadataival. Hát hogyan is számolnak ők, akikről híre jött a szerkesztőségbe is, hogy fokozatosan rátérnek a belterjes árutermelésre és a tagságnak a juttatás nagyobb részét nem terményben, hanem készpénzzel fizetik majd ki? — Először talán arról beszéljünk — kezdi Kerekes elvtárs —, hogy a tag, ha terményt kap, úgyis beviszi a piacra eladni, mert pénz kell neki. termény meg csak annyi, amennyi a kenyérszükségletét fedezi és a háztáji állatállományának az eltartására elegendő. Ez a piacozás azonban nem jár haszonnal. Munkaerő-, fogatkiesést jelent a szövetkezetnek, s az sem biztos, hogy a terményeit kínálgató tsz- tag annyit kap a portékájáért, amennyire számított. Ez hát az egyik főoka, hogy a tsz miért tért rá az árutermelésre; s a pénzszerzésnek sokrétű módozatával ismertet meg a párttitkár, ami arra vet fényt, hogy a vezetőség itt alaposan meghányja-veti a lehetőségeket, tennivalókat. Kezdjük talán azzal, hogy a tsz számos növényféleség termesztésére szerződést kötött. Ex axért jó, ismerték fel, mert a termény eladása nem okoz gondot, másrészt, még felárat is kapnak, ha az előírt mennyiségnél és minőségnél többet, jobbat adnak át az illetékes vállalatoknak. Szerződtek lucernamag, borsó, cukorrépa, hagyma .paprika, dinnye termesztésére. Egyébként a tsz-nek van a kecskeméti piacon árusító bódéja, amelyben azelőtt a zöldségféléiket szokták eladni. Ez azonban nem volt rentábilis, mett bár előfordult, hogy a primőröket jobban értékesíthették, mint ha szerződést kötöttek volna rájuk, volt azonban úgy is, hogy rosszabbul; végeredményben tehát így semmi különösebb haszonhoz nem jutottak, ráadásul a helypénz, a hozzáértő piaci árus félfogadása még csökkentette is a bevételt. Ezt a gondterhes, kockázattal bővelkedő állapotot szűntették meg a szerződésekkel — a bódéban viszont sertéshúst mérnek. mivel van hozzá engedélyük, s természetesen hízódisznójuk is, jelenleg 47 darab. S mert a hűs- eladás is szakembert kíván (Kerekes elvtárs mosolyogva jegyzi meg: ő is leöli a disznót, fel is dolgozza, de a piacon már nem tudná, hogy mit adjon, ha a vevő karmonádlit. karajt, s egyéb húsféleséget kérne), hát egy hentes-szakmáiú tsz-tagot foglalkoztatnak erre a célra. Ha már itt tartunk, beszéljünk az állatállományról is. Az említett hízókon kívül van a gazdaságnak 33 darab anyakocája, 152 süldője, s több mint 70 malaca. Ezenkívül szerződésre hizlal 40 szarvasmarhát, de ha beválik a hizlalás, ősszel 70-re emelik a számot. A hizlalás különben nemcsak pénzhez, de a belterjes gazdálkodás miatt kisebb területen termelt kenyér-, takarmánygabona alá szükséges és jelentős trágyamennyiséghez is juttatja a tsz-t. Van juhállománya is a szövetkezetnek: 116 birka, ezek közül 104 fejős. Újabb jövedelemszerzési lehetőség. S a vezetőség itt is elővette a számoló ceruzát. Azelőtt a szövetkezet maga dolgozta fel a juhtejet sajtnak, amelynek kilójáért az értékesítő vállalat 14 forintot fizetett. Tekintve azonban, hogy 5 liter tej szükséges egy kiló sajthoz, a tej literjéért viszont — ha a zsírtartalma 6 százalékos — 3 forint és 20 fillért kapnak, nyílván ráfizetnek a sajtgyártásra, melynek a költségeit még növelte is a naponta 20 forint értékű rőzse eltüzelése, valamint az, hogy más munkakörben is alkalmazható tsz-tagot kellett a tejfeldolgozásra beállítaniok. Mit lehet itt tenni? A Tejipari Vállalatnak eladják a tejet, amelynek literiéért, ha az említettnél magasabb zsírtartalmú százalékonként még 35 fillér felárat is fizetnek nekik (már a 6,8 zsázaléknál tartanak, de elérik a 8 százalékot is), s 20 fillérért visszakapják a malacoknak jó savó literjét is. Itt axonban mi i§ számolni kezdtünk, már itt benn, a szerkesztőségben, s az a véleményünk, hogy ha a Szabad Nép maga árusítaná az ugyancsak saját maga készítette sajtot, valószínű, még jobban járna, hiszen — mint említettük — van árusító bódéja is. S nincs kizárva, »-utánaszámolnak« ennek a lehetőségnek is Kerekes elvtár- sék. Summa summárum: érthető, hogy a hétszázholdas, hatvan taggal működő tsz miből tud majd építeni a meglevő mellé még az idén egy ötvenférőhelyes szarvasmarha-istállót, hogy miből készül el nemsokára a közel százezer forintos kultúrház, érthető az is, hogy miért tudtak venni a Szabad Népesek két traktort, s miért ér náluk egy- egy munkaegység a tavalyi 42 helyett az idén már 50 forintot. Illetve — később tudom meg —, a fentiekből mindez még nem érthető. Mert ahogy kikísér Kerekes elvtárs, s körbemutatva elmondja, hogy meddig a tsz területe, s melyik tanyaház az övék, megjegyzi: — Az meg ott a kovács- és bognárműhelyünk. Két kovácsot alkalmazunk. — A tizennégy lóhoz? — Az erre lakó egyéniek is nálunk patkoltatnak — feleleli, — De van még darálónk is. Ezt a városba visszajövet közelebbről is szemügyre vehetem, az 5-ös busz végállomása előtti megállónál működik. Éppen darát zsákolnak a kisebbfajta malom tsz-tag dolgozói egy egyéni paraszt kocsijára. A tsx-estek mosolyognak, látszik, gondtalanok — hja, öröm így a munka, ha eredményességéért a vezetőség számtani műveleteket is végez. Tarján István
