Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-04 / 104. szám

likßuwi tytyíj Világ proletárjai9 egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS-KISKUN MEGYEI LAPJA |; III. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM Ára 60 fillér 1958. MÁJUS 4. VASÁRNAP DC&lZÖ-tltfíik az &Uian.y,(íkat » Szimbolikusabb, szebb napot •— mint május első vasúnapja — talán nem is lehetett volna választani az ő ünnepüknek. Ezer reménység kikeletén, mikor a tavasz első virágai bontják szirmukat, őket, az édesanyákat köszön tjük, akik a legtöbbet: az életüket adták nekünk. Munkás, dolgos napjaikat, melyeken ér­tünk zakatolt a szövőgép, értünk gyűlt kosárba a mosott ruha, értünk volt minden erőfeszítés. A mi életünket akarta szebbé, boldogabbá varázsolni sok-sok ólmuk, megfogyhatatlan kitar­tásuk. S óh, hányszor virrasztottak betegágyunk felett, hányszor őrizték féltőn sorsunk fordulá­sát. Bánatunkkal — mily termé­szetes is volt — hozzájuk for­dultunk először —, s ők maguk­ra vették a bánat felét. örömben, bajban mindig egy­aránt fogták a kezünk. S ha mérlegre tennénk, amit mi ad­tunk, amit mi tettünk értük, mennyire az ő javukra billenne • mérleg! S ők mégsem vetik szemünkre soha. Hónapokig tartó fáradozásukért elég kár­pótlásul s örömül nekik a gü­gyögő gyermek első értelmes szava: Édesanya. S rajongó sze­retettel figyelik értelmük kibon­takozását — s közben értünk, egyre csak értünk dolgoznak, fá­radnak. S ha felnövünk és kilé­pünk a megszokott családi kör­nyezetből, hogy újat alapítsunk, vajon utánnuk nem az édes­anyánk hajol-e először piciny gyermekünk ágyacskája fölé a legnagyobb, legnemesebb szere­tettel — mely csak az édes­anyák, s a nagymamák szívében lobog? Sokszor elgondoljuk, hogyan képesek mindarra a nagy áldo­zatra, amit gyermekükért hoz­nak. Én azt hiszem, hogy min­den anyát a reménység tüzel és űzi, hajtja őket, hogy békés, szép, boldog élettel ajándékoz­zanak meg bennünket. Ha nem így volna, nem siratnák még ma is a pusztító háborúkban elesett fiukat, lányukat, s nem emel­nék fel nap, mint nap szavukat a béke védelmében, ők fogják kezükben sorsunk fonalát, s nemcsak életet adnak nekünk, hanem képesek nap nap után meg is küzdeni azért, hogy él­jünk, — békében éljünk. Ezért zeng ma nekik a dal, ezért pompáznak ma tavaszunk virágai — mert a szavak, azok eltörpülnek az ő mindennapi hőstetteik mellett, mint nagy költőnk, Petőfi Sándor is írta: »Mi ő nekünk? Azt el nem mondhatom, Mert nincsen rá szó, nincsen fogalom...« Szívünk minden melegével köszöntjük mi is az édesanyá­kat s hadd nyújtsunk át egy jó kívánságot a sok-sok virágcso­kor között: azt, hogy valósulja­nak meg legszebb álmaik, koro­názza siker legszebb törekvésü­ket, mellyel belőlünk békében, boldogságban élő nemzedéket akarnak nevelni. 898 közérdekű javaslat, 1497 társadalmi munkavállalás A kecskeméti járásban jó kapcsolat a tanácstagság és a választók között. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az a né­hány számadat, ami például a tanácstagi beszámolókra is vo­natkozik. Az első tanácstagi be­számolókon a statisztika szerint 8477, a másodikon 10 495 vá­lasztópolgár vett részt. A hoz­zászólók száma az utóbbi be­számolókon 3613 volt. tehát a megjelentek több mint egyhar- mada. Közérdekű javaslat 898 esetben hangzott el és 1497 esetben történt társadalmi mun­kavállalás. Figyelemreméltó, hogy ezek nagyrésze már meg is valósult, s a vállalt társadal­mi munka értéke 800 ezer fo­rintban realizálódik. A választópolgárok között igen nagy érdeklődést keltett a községfejlesztési probléma. A valamivel több, mint hat millió forintos községfejlesztési alap felhaszhálására vonatkozó ter­veket napjainkban vizsgálja fe­a lül a járási tanács, hogy ezzel is igazolja, nem élnek vissza a választók bizalmával. Megkezdődött a RISZÖ¥ küldöttgyűlése Szombaton délelőtt a megyei tanács dísztermében megkezdő­dött a Bács megyei KISZÖV küldöttgyűlése. Az elnökségben a kisipari szövetkezetek kiváló dolgozói mellett helyet foglal­tak Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának első titkára, Dallos Ferenc elvtárs, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke, Leimetter József elvtárs, a megyei párt v, b. ipari osztály vezetője, Bruncsák András, a megyei tanács ipari osztály veze­tője, Váradi László, az OKISZ főosztály vezetője és Fekete László, a KISZÖV elnöke, A küldöttgyűlés levezetésével Alszegi József elvtársat, a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz elnökét bízták meg. Megnyitó szavai után Fekete László elvtárs ismertette a KISZÖV vezetőségének beszá mólóját. Lapzártakor a kül döttgyűlés tart, LOTTO JUTALOM­SORSOLÁS A ridaö ŰJ TERMÉS JŐ, HA TUDJAK A GABDÄK (4. oldal) (S. «IdaD AMI NINCS A BORÍTÉKBAN <5. ow»n TAT ASM VÁSÁRLÓ KÖRÚTON «8* Oldal) A »VALtASf« ERKÖLCS­RŐL (6. oldal) SPORT KECSKEMÉTI SÉTÁK REJTVÉNYEK (7, oldal) N agy, sikerrel szerepelt a kecskeméti Állami Zeneiskola az első országos ifjúsági kamarazene-fesztiválon Április 27-én Cegléden ren­dezték meg a megyék közötti el­ső országos ifjúsági kamarazene­fesztivált. 16 megyéből 22 ifjú­sági csoport 162 lelkes' tagja vett részt ezen a nem minden­napi zenei mérkőzésen. Megyénkből — Kecskemétről három, Bajáról két csoport sze­repelt a versenyeken. A kecs­keméti Állami Zeneiskola mind­három korcsoportban kimagasló eredménnyel végzett. Amikor a legkisebb kecskeméti zeneművé­szek kerültek a hangverseny­dobogóra Haydn menüettjével, áramszünet állt be. Ök azonban a legkisebb zavar nélkül, teljes sötétségben, mintha misem tör­tént volna, játszották végig a nehéz zenemüvet. A hallgatók viharos tapssal adóztak a kis előadóknak. A másik két csoport, mely már idősebbekből, állt, ugyan­csak eredményesen szerepelt. Járdányi: Változatok két hege­dűre és gordonkára című müvét és Haydn G-dur trióját játszot­ták. A résztvevő kecskeméti cso­portok a jó munka eredménye­ként érmet és díszoklevelet kaptak. Velük együtt azonban úgy érezzük, része van az elis­merésben, a sikerben a fiatal zeneművészeket előkészítő taná­roknak, elsősorban Bánszeginé- nek, Puky Margitnak, Szabadi Sándornak és Ádám József igaz­gatónak is. Várkonyi Erzsébet TÜKÖR “5 hald 1100 fLÍg.g.sxag,al hamakhal Tükör bizony, ha nem is üvegből és foncsor- ból készült, hanem a csengődi határ egyik tábláját nevezem így, ahol nyílegyenes, 120X 80 cm-es távolságú so­rokban fajtiszta ezerjó vessző gyökerezik. Tük­re, beszédes bizonyíté­ka az alig két éve ala­kult szőlőtermelő szak­csoport életrevalóságá­nak, eredményes mű­ködésének. A virágzó fákkal tűz­delt kis szőlősgazdasá­gok tarkaságában terül szélesen ez az asztal- sima tábla. 80 cm mély, Sztálinyec-forgatásba ágyazták a vesszőket a gondos ültetők, a szak­csoport tagjai. Gondo­latnyi görbeség nincs a tőkék sorában, itt majd vígan dolgozik a moto­ros permetező és az egyéb, emberi munkát felváltó szőlőművelő £é£U Meggyes Nagy Tiva­dar, a szakcsoport el­nöke és a vesszőket be­kapáló két nő — anya és lánya — a tulajdo­nos büszkeségével áll a földdarab végén. 171 gazdája van velük együtt ennek a gyö­nyörű ültetésnek: vala­mennyi tag. Az ő szor­galmukból, akarásuk­ból született, — ponto­sabban abból a 126 000 Ft nyereségből, ami­vel a szakcsoport zárta a múlt évet. De nem megvetendő az idei első negyedév 40 000 forintos eredménye se. Ennek 8,5 százaléka is hűségesen a közös alapba kerül, — mert ez az 5 hold 1100 öles tábla csak a kezdet! A szakcsoport újabb 10 hold tartalék-homokra kötött szerződést, amelyben fele-fele gjánvhan barackost és almást telepít, — s to­vábbi tervük még 5 hold szőlő. Azt már sokszor megírtuk a csengődi szakcsoportról, hogy rövid év alatt megsok­szorozódott a tagsága, hogy az összefogás si­kerének hírneves pél­dájaként ismerik me- gyeszerte, hogy kitűnő­en kezelt borait az or­szág számos pontján isszák és dicsérik, hogy a jó munka árán befo­lyó gazdag jövedelem­ből egyre vagyonoso- dik a tagság. De ők gondoskodnak róla. hogy közösségükről mindig újabb és újabb eredmények során sze­rezzen tudomást a vi­lág, — mint például ez a közös ültetés is. Így rakják le fokon­ként kőlépcsőit a bol­doguláshoz egyedül és leggyorsabban .vezető útnak: a szövetkezés­nek. Mert a szakcso­port tagsága már latol­gatja, kóstolgatja az I-es mintájú termelő­szövetkezeti csoporttá való átalakulás gondo­latát. Nem lehetetlen, hogy ennek az ültet­vénynek első termését már ilyen néven érté­kesítik. ; 5 A jó gondolatok, az okos tervek is úgy ér­nek, mint a szőlő. Jó előkészítő munka, szor­galom, akarás és ked­vező időjárás, a jövő­ben bíznitudás meleg derűje kell hozzá.;; A csengődiekből nem hi­ányzik az első kettő, — a kormány politikája biztosítja a legutób­bit, — a most még alig gyökerező szándék te­hát bizton meghozhat­ja a még szebb élet szüretj eit.; a A szovjet sajté napját minden évben május 5-én ün­nepli a Szovjetunió népeivel együtt a haladó világ. Ezen a napon jelent meg — 46 eszten­dővel ezelőtt, Lenin kezdemé­nyezésére — a bolsevikok lapja,, a »Pravda«. Ma már az égés* világhoz szól ez a lap, amely, megjelenése idején a cárizmusi megdöntéséért harcolt. Az egy­kori munkás újságból a Szov­jetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának harcos szó­csöve lett. Milyen szép és milyen hatal­mas az a sajtó, mely szülőany­jának a Pravdát tekinti, öt és fél millió pcldnyban jelenik meg ma ez a lap a Szovjetunió min­den részén, és hét és fél ezer különféle újság (több mint 53 millió példányban) vallja magái a Pravda nemes hagyományai örökösének és tovább folytatn­Mik a jellemzői ennek az új típusú sajtónak, a Szovjetunió népei formálójának, e közvéle­ményalakító nagyhatalomnak? Elsősorban a magasfokú eszmei­ség, az elvhűség és az igazmon­dás. Ez a sajtó a szovjet hata­lom viszonyai között a párt ha­talmas segítőjévé vált, kollektív propagandistává, agitátorrá és szervezővé, s mindig az első so­rokban harcolt a szocialista vív­mányokért. Büszkén hirdette a kommunista párt politikáját, mely a szovjet emberek jólété­ért szállt síkra. Büszkén és kö­vetkezetesen harcolt, s hatása jóval túlterjed a szovjet haza határain. A szovjet sajtó jellemzői közé tartozik a demokratizmus is. Nincs olyan szovjet lap, amely ne támaszkodna a munkás leve­lezők széleskörű hálózatára. Ma már a lapok sok ezer munkás, paraszt és értelmiségi levelezőt tekinthetnek állandó munkatár­suknak, akik tevékenyen részt- vesznek a lap megírásában. Nem véletlen tehát, hogy a mi hazánkban is szeretettel, testvéri érzésekkel emlékeznek meg a sajtó munkásai, a dolgo­zók százezrei a szovjet sajti napjáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom