Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-25 / 122. szám

Javult az ügyintézés A revíziós bizottságok ellenőrzik a dolgozók bejelentéseinek elintézését A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGOT és a köz­ségi párt-alapszervezeteket nap mint nap szá­mos dolgozó keresi fel kérelmével, panaszával és javaslataival. A megyei, járási és a városi párt- bizottságok tagjai a dolgozók panaszainak, ja­vaslatainak meghaillgatására, összegyűjtésére rendszeresen külön fogadónapokat is tartanak. Ugyanakkor naponta több tucat levél is érkezik pártszervezeteinkhez. A régi pártvezetés idején is érkeztek párt- szervezeteinkhez levelek, bejelentések, azonban azokat nem hasznosították megfelelően és a bírált hibákat nem javították ki. Most más a helyzet. Pártszervezeteink a dolgozók bejelenté­seit örömmel fogadják és segítségnek tekintik. A közelmúlt hetekben a kiskunhalasi járási pártbizottság ügyintéző munkáját vizsgálta meg a revíziós bizottság és megállapította, hogy a dolgozók bejelentéseinek, leveleinek intézését ál­talában kielégítően végzik. Tapasztalataink sze­rint a dolgozók bejelentéseit párt- és állami szerveink többsége időben kivizsgálja és a lehe­tőségekhez mérten megfelelően intézkedik a jo­gos panaszok orv«Blása érdekében. Jó tapasztalataink mellett azonban néhány helyen hibákat, mulasztásokat is észleltünk. Vannak még olyan elvtársak, akik kevés figyel­met fordítanak a dolgozók ügyeinek, problémái­nak lelkiismeretes, gyors elintézésére. A kiskun- halasi járási tanács pénzügyi osztálya több hó­nappal ezelőtt érkezett leveleket sem vizsgálta ki és nem tett intézkedést a panaszok orvoslásá­ra, annak ellenére, hogy ezeknek a leveleknek elintézésére a pénzügyi osztály vezetőjének, Katona elvtársnak a figyelmét több alkalommal is felhívták. Igen sok dolgozó fordul fontos bejelentéssel a népi ellenőrzési bizottságokhoz is. Nagyon fon­tos, hogy ezeket a bejelentéseket a népi ellen­őrzési bizottság tagjai figyelmesen tanulmányoz­zák és gyorsan intézkedjenek a panaszok orvos­lása érdekében. A DOLGOZÓK LEVELEI, bejelentései, ész­revételei nagy segítséget jelentenek párt- és ál­lami szerveink munkájában, ha azokra gyorsan és időben reagálnak, felhasználják a javaslato­kat, kivizsgálják a bejelentéseket és kijavítják a megbírált Túri József Jon a „Gyöngy* permeiezögép elnevezésű Űjtípusú, háztáji gazdaságban könnyen használható kézi per­metezőt hoz forgalomba a ME- ZÖSZÖV. Az említett gép gyü­mölcsfák permetezésére, házi kertek, virágházak növényvédel­mére, ólak fertőtlenítésére al­kalmas. A készülék sárgarézből 3 literes tartállyal készül, mind­össze 2 kilogramm a súlya. A készüléket 20—25 dugattyú- lökettel könnyen üzemképessé tehetjük, nagy előnye, hogy könnyen tisztítható, a permet- levet úgyszólván az utolsó csep­pig kiszórja és a permetlevet menetközben nem kéül szivaty- tyúzni. Ez a kézi permetező „Gyöngy” elnevezéssel kerül a forgalom­ba. A Gyöngyösi Vas- és Fém­ipari Vállalat gyártja. Értesü­lésünk szerint néhány nap múl­va a kecskeméti MEZÖSZÖV lerakatánál is lehet majd kapni. Egy kevésbé ismert növényi kártevőről A megye több községéből ér­tesítést kapott a Tassi Növény­védő Állomás, hogy egy kárte­vő pusztít a legelőn, illetve a réten. A helyszíni vizsgálatok alkalmával a réti gyapjaspille kártételét állapították meg. Fel­ismerése, valamint a védekezés végrehajtása érdekében röviden ismertetjük az idevonatkozó tud­nivalókat. A réti gyapjaspille hímje füst színű, pálmalevél alakjára em­lékeztető fésűscsapokkal rendel­kezik, míg a nőstény sötétszürke pohos, szárnyatlan állat, mely repülni nem tud. Sárgásfehér tojásait fűszálakon, különböző réti növények levelein helyezi el. A kifejlődött hernyó teste bársonyfekete, egyes szelvényeit sárgásszínű foltok és övék borít­ják. A kártevő hernyóalakban telel át és a tavaszi felmelege­dés kezdetekor megjelenik. Táp­lálék után főleg éjjel jár, de nappal is, ha borús az idő. Tel­jes fejlettségét ilyenkor május végén (június elején) éri el, ami­kor a fűszálak között lazaszövé­sű gubót készít. A kirajzó pillék rövidesen lerakják tojásaikat, de a kikelő hernyók az idén már nem tesznek kárt. A réti gyapjaspille hernyóival fertő­zött rétek és kaszálók májusban úgy hatnak, mintha legeltették, vagy lekaszálták volna a füvet. Ha rétek mellett gabona van, azon is súlyos károkat okozhat. A védekezés Agritox-os poro­zással (katasztrális holdanként 20—25 kg) hajtható végre. Meg­terhelt tüskeboronát is lehet alkalmazni, amellyel a rét fer­tőzött foltjait megjáratjuk. A Jablonowski-féle sáskaírtógé- pek lassú vontatással jól alkal­mazhatók. Y édekezzünk a levéltetvek ellen A levéltetvek fekete, zöld, vagy rózsás színű, apró szívó­szájjal rendelkező rovarok, me­lyek tömegesen lepik el a gyü­mölcsfák hajtásait, leveleit és szívják nedvüket. Nyálkát is , bocsájtanak a növény szövetei közé és ennek következtében a? levelek zsugorodnak, eltorzul-?, nak, barnára, sárgára, vörösre színeződnek. Kedvező időjárás esetén gyorsan szaporodnak. Ürülékük cukrot tartalmaz, me­lyet mészharmatnak nevezünk. Ez belepi az ágakat, leveleket, magát a termést is, ennek nyo­mán a koronapenész nevű gom­ba lepi el a fentebb említett részeket. Ellenük 0.25—0.30 százalékos nikotinnal permetezhetünk, melyhez 1 kg káliszappant adunk. Jó eredményt érhetünk el a 2 százalékos Kvasszia-lével (1 kg káliszappan itt is szüksé­ges), vagy 0.8 százalékos Holló 10-el. Ez utóbbinál ügyeljünk arra, hogy alkalmazása esetén legalább két hét teljen el a leg­közelebbi mészknéleves, bordói- leves, illetve Darsinos permete­zésig. Szűcs József A vándorméhészek figyelmébe A szokatlanul meleg idő siet­teti az akácosok virágzását és a korai akácerdőkben már napok óta szirmot bontott a virág. Já­noshalmán, Kéleshalmon, Ke- lebián, Kerekegyházán és szá­mos megyei akácerdőben folyik a mézgyűjtés. A megyei tanács méhészeti felügyelője ez úton hívja fel a vándorméhészek fi­gyelmét, hagy a napokban vég­zett ellenőrzése alapján várha­tó, hogy az ország északi részén lévő akácosok is rövidesen ki­nyílnak. Ezért a vándorméhé­szek sürgősen készüljenek fel az útra, hogy a méhek hordása, a mézhozam biztosítva legyen. Tí% éve iskolaorvos Munkában a községi fogorvos. Megszoktuk, hogy a magunk módján osztályozzuk betegsé­günket. Mindenkinek az fáj a legjobban, amit érez. Persze, a fejünkkel itt is kivételt teszünk. Erre vall, ami szinte közhellyé lett, már mint az, hogy nincs rosszabb a fejfájásnál, kivált a hajnaltájt fellépő szúró, szag­gató, idegtépő érzésnél. Ennek ellenére igen sokan csak akkor jelentkeznek a fogorvosnál, hogy csináljon velük valamit, amikor késő, amikor a beteg fogon már csak a hideg vas segít., s Pedig az elhanyagolt, ápolat­lan fogazat nemcsak visszatet­sző látvány, hanem azon túl be­bizonyított tény, hogy sok be­tegség éppen a rossz, elhanya­golt fogakra vezethető vissza, Ha nem is a mai tudományos fokon, de tapasztalataink alap­ján már a régi Babilóniában is nagyra tartották az • ép fogak értékét. Híres törvénykönyvük 200. paragrafusa így tanúskodik erről: »Aki kiveri más ember fogát, annak ugyancsak verjék ki a fogát.« Ki gondolta volna, hogy ilyen régi eredete van a mondásnak: Fogat-fogért, Ilyen és hasonló kérdések is szóbakerültek a kiskőrösi Ha­zafias Népfront-elnökség egyik tagjánál, dr. Gyarmati Károly fogorvosnál tett látogatásunk alkalmával, akit mint Kiskőrös és a hozzátartozó tanyai iskolák fogszakorvosát látogattuk meg. Gyarmati doktor SZTK és MÁV fogorvosi elfoglaltsága mellett egy évtizede gyakorolja az is- kolafogászatst. 1948-ra így em­lékezik: — Tíz évvel ezelőtt, amikor ennek az állásnak betöltésével megbíztak, őszintén szólva fél­tem, hogy a gyermekek keze­lése nagyobb nehézségekbe üt­közik majd, s bizony nem igen akartam elvállalni. Az idők fo­lyamán viszont legkedvesebb működési területemmé vált ez a munka. A gyerekeket egyébként is nagyon szeretem, így ma már kedvvel és örömmel ápolom a sok községi és tanyai iskolás lurkó fogát. Nagy szó kimondani ezt a hit­vallást, mert a gyakorlat bizo­nyítja, milyen kevesen bírnak orvosi szempontból évekig kis gyermekekkel bánni, kivált fog­orvosként, kisközségekben, ta­nyavilágban. Idegek kellenek ehhez. Itt nemcsak egyszerű fo­gászati kezelésről van szó, ha­nem számolni kell a gyermek lelki beállítottságával is. Ahány kis emberpalánta, annyiféleképp kell alkalmazkodni az orvosnak, úgy kell változtatni a kezelési módot. Sok fogorvos ezért nem vállalja szívesen ezt a munka­kört. Dr. Gyarmati Károly már 10 évvel ezelőtt vállalta, mivel el­ve: a jó fogápolást már gyer­mekkorban kell elkezdeni, Vajon hány gyermek szenve­désének vette elejét 1948 óta a kiskőrösi járásban Gyarmati doktor? — Ezt nehéz lenne pontosan megmondanom, mert gyerme­kenként változnak a kezelt fo­gak — közli búcsúzóul —, de számszerűleg már tudok körül­belüli adatot modnani. Tíz év alatt 19 000 maradandó fogat tömtem be az iskolásgyerme­keknek. Dicséretet érdemlő ez a 10 éves iskolafogászati teljesít­mény, annál is inkább, mert benne a jövő generáció tudatos egészségvédelméről van szó. Sándor Géza R DIVATCSARNOK A VIDÉKIEKÉ! vásárol]o N Most Férfi short-nadrág Férfi gabardin felöltő Női fregoli kabát, kétoldalt viselhető Selyem kiskosztüm Divat gyapjú pulóverek, sima és csíkos Csipke nylon bokafix A vásártól a 70-es trolibusszal, vagy a földalattival tíz perc. épköztársaság útj n: 85 Ft 900 Ft 750 Ft 320 Ft 160 Ft-tól 28 Ft a 3 9. 1368 Szenyórák és szenyo- rok! Amikent Bécsre a kedély, Párizsra a sikk; Kecskemétre az udva­riasság a jellemző. A figyelem és előzékeny­ség a kecskeméti em­berrel vele születik, mint a tirolival a jódli és a bőrnadrág. A mi udvariasságunk természetesen nem ugyanaz, mint ami önöknél a szép Anda­lúziában honos. A he­lyi caballerók udvari­assága korántsem oly kimért és feszes, hi­ányzik a szertartásos­ság,. a sallang. Figyel­mességünk sokkal köz­vetlenebb és családia­sabb. Ezt tükrözik már a megszólítási formu­lák is, mint például: — Ide figyeljen, apám... — No, mi kell, vén szivar? — Helló, papa, hogy ityeg a fityeg? Tájjellegű szavak ezek, ha spanyolra akarnók fordítani, nem tudnánk visszaadni azt a zama­tot, ami sajátossá te­szi. Szenyoritákkal szem­ben. ha lehet mé£ SZIMATH KÁZMÉR: Kecskeméti idegenvezető 3. Némely udvariassági formula meghittebb a tónus: — Szevasz, bébi... — Mi van, öreglány? — Csókolom, nya­nya! A keresetlen udva­riasság, az előzékeny­ség tömeges megnyilat­kozásával találkoztunk éppen a közelmúlt na­pokban a svéd világ­cirkusz kecskeméti vendégszereplése al­kalmából. Nap nap után zajlottak csúcs­forgalmi jelenetek a cirkusztábor bejáratá­nál és nőknek, férfiak­nak kölcsönösen alkal­muk nyílt népi szólás­mondások bő alkalma­zására. Az idegen per­sze könnyen félreért­hette a kifejezéseket s azokat a mozzanatokat, amiket ezúttal ta­pasztalhatott. Egy kül­földi szemléletében oly­bá tűnhetett a dolog, miként ha némely fér­fiak előretolakodtak volna. Holott, ha elsü­tlek léptek is, ez csak azért- történt, hogy utat törjenek a várakozó hölgyek számára. És amikor úgy tűnt, hogy egy ilyen udvarias fér­fiú tomporába rúg az előtte álló szenyoritá- nak, csak az történt, hogy igyekezett min­denképpen bentebb se­gíteni őt. A lovagi szolgálat természetesen nálunk sem marad viszonzat- lanul. Ezúttal sem ma­radt. Hölgyeink a fi­gyelmes lovagoknak különböző címeket adományoztak. Régi kedves tájszólás erre­felé, hogy amikor a férfiú afféle előzé­kenységet tanúsít, mint amilyet a cirkusz előtti csatatéren tapasztalni volt alkalmunk, az ál­lat- és növényvilágból vett hasonlatokkal, vi­rágillatú becenevekkel ruházzák fel a caballe- rót, mint »büdös stri­ci«, ami spanyolra for­dítva annyit jelent, hogy különleges illatú stngómadár (strigó: rigó). Vagy az, hogy »rühes eb«, nem egyéb, mint a becéző »kutyuli- mutyuli«-nak az ürgési változata. Nem egy hölgy a figyelemért emléket nyújtott át, azonmele- gében és visszakézből. Félreértésre adhat okot színházi és más ruhatárakban megnyil­vánuló együttműködés. Nem az elsőség kedvé­ért szökken élre néme­lyik, hanem hogy mi­előbb át tudja adni he­lyét felebarátjának. Teljesen hamis ké­pet alkot magának, aki fejületesen ítéli meg a futballpálya körül el­hangzó szólásmondáso­kat. Hogy itt mennyire baráti a légkör, arra mi sem jellemzőbb, mint az, hogy a játékvezető­vel mindenki pertu. Egy-egy fütty után há­romezer ember tegezi. Az pedig, hogy »bíró, te piszok« — egy spa­nyolra nehezen fordít­ható, feltűnően kedves és behízelgő futballis­ta szójáték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom