Petőfi Népe, 1958. május (3. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-23 / 120. szám

Olxßm h'cm Világ proletárjai9 egyesüljetek I ?***** / MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACáS^ KISKUN MEGYEI LAPJA Hl. ÉVFOLYAM, 120. SZÁM Ara 50 fillér 1958. MÁJUS 23. PÉNTEK Energiagazdálkodásunk a takarékossági mozgalom »szűz­területe« megyénkben. Ha vala­hol, úgy elsősorban itt van tere és lehetősége a termelési költ­ségek jelentős csökkentésének. Hangsúlyozottan állítjuk ezt, hi­szen szénből, olajból és elektro­mos áramból, mint a három alapvető energiaforrásból fo­gyasztanak legtöbbet üzemeink. Mivel pedig az itt elért csökken­tési eredmények pénzbeli érté­kükön túl azért is jelentősek, mert iparunk két legfontosabb és részben importált alapanya­gával, a szénnel és olajjal való takarékoskodást szolgálják — külön is szükséges felhívni erre a figyelmet. Bács megye tanácsi élelmiszer- iparában például a sütőüzemek igénylik a legtöbb hőenergiát. Több száz mázsa kenyeret és je­lentős mennyiségű péksüteményt készítenek naponta. Mit mutat ez a tevékenység az energiagaz­dálkodás tükrében? Megyénk sütőüzemei 1956-ban döntő részt még szén, fa, vegyes tüzelésű kemencefűtéssel működtek. Az így készült kenyér sütési költ­sége 11—12 forint volt mázsán­ként. Azóta a kemencék többsé­gét már átszerelték gőzporlasz- tásos olajfűtésűre. Így a má­zsánként! sütési költség ma már W0 forint átlagban. Igen szép ez az eredmény, de • termelési statisztika számai arra mutatnak, hogy a közel 4 forintos költségcsökkentéssel még nem merültek ki a sütőipari vállalatok energiatakarékossági lehetőségei. Az olajfűtés hatás­foka még javítható. 1957. év má­sodik felében ugyanis 7.76 forint volt a sütési költségátlag, sőt Kiskunhalason 6.34, Kecskemé­ten pedig 6.82 forint mázsán­ként! sütési átlagot értek el 1957 utolsó negyedében. A két megyei téglagyár válla­lat kilenc üzemének energiafel- (•asználását vizsgálva, a számok eríntén azt bizonyítják, van mi« javítani. A Kecskeméti Tégla­gyár Vállalat 1958 első negyed­évi energiamérlegében 693 ezer forint termelési értékre 183 000 forint energiaköltség jut. Ugyan­okkor a Dél-Bács megyei Tégla­gyár Vállalat 125 000 forint ter­melési értékre 57 000 forint ener­giaköltséget mutat ki. Javítást igénylő példaként em­líthetjük a helyi ipar villamos- energia igényének évi plusz költségét is. Tanácsi iparunk Ifcözel 350 000 forint felárat fize­tett az elmúlt évben a villamos- iraűveknek, mivel több üzemben még mindig nem szerelték fel a [fázisjavító kondenzátorokat, ami [igen rontja a villamosmüvek , áramszolgáltató munkáját. A •Keceli Tőzegbánya például 120 iezer forintos felárat fizetett. A ; Vágóhíd Vállalatnál és számos más üzemben is hasonló volt a •helyzet, de reméljük, már nein «okáig, mivel a fázisjavító kon­denzátorokat több helyen szere­lik. Amit irtunk, csak kis része az energiagazdálkodás javítását igénylő feladatoknak. A példák így is bizonyítják, van bőven tennivaló. Ha pedig nem leszünk restek keresni, számos más le­hetőség is akad majd jelenlegi energiafelhasználásunk csökken­tésére, a szénnel, olajjal, elekt­romos árammal való takarékos­ságra. JÓI DOLGOZNAK <0 a Bösztöri Állami Gazdaság kommunistái A párt szervezeti szabályzata arra kötelezi a kommunistákat, hogy példát mutassanak a ter­melésben, a munkafegyelem megszilárdításában, a társadal­mi tulajdon védelmében. Csakis ezzel tudják a munka és az élet minden területén biztosítani az előrehaladást. Ha a gazdaságban e kérdések tükrében nézzük meg a párt tagjait, őszintén elmond­hatjuk, hogy a gazdaság kom­munistái jó példát mutatnak, s tevékenységük nagyban elősegíti a közös ügyet. A tavaszi mezőgazdasági mun­kában elsőnek Csanádi elvtársat kell megemlíteni, aki legyőzve a fáradtságot, példásan dolgozott. Napi átlagteljesítménye 140—150 százalék körül mozgott. Hason­lóan jót lehet írni Hegedűs Fe­renc elvtársról is, aki az állami gazdaság megalakulása óta napi munkáját mindig túlteljesíti, emellett, mint a párt vezetőségi tagja, jelentős társadalmi mun­kát végez. A gazdaság gépműhe­lyében, de az egész gazdaságban Erdős József elvtársat úgy isme­rik, mint a legjobb szakmun­kást. Azt tartják róla, hogy nincs olyan munka, feladat, amit ne tudna megoldani. Nem lenne teljes a kép, hogy­ha nem említenénk meg a párt­szervezet nötagjait. A jellemző kommunista példamutatás első­sorban Tanács Lajosné anyag- könyvelőnél mutatkozik meg. Nagycsaládos anya létére igen sok feladatot vállal és hajt vég­re. A közelmúltban 40 főt szer­vezett be a nőtanács tagjai közé. E néhány elvtárs nevének em­lítése — úgy véljük — igazolja azt, hogy a Bösztöri Állami Gaz­daság mind eredményesebben halad azon az úton, amelyet pártunk és kormányunk meg­jelölt számára. Szeretnénk el­érni, hogy gazdaságunk a kom­munisták irányítása és példa­mutató munkáján keresztül olyan munkát végezzen, hogy a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák példát vehessenek róla._ Tompa János levelező Együttes ülést tartottak a napokban a félegy-f házi járásban működő párt-: és a KISZ-titkárok. A beszámo-í lót a járási pártbizottság első; titkára — Kiszely István — tar- j tóttá. Az együttes értekezleten — a j beszámoló alapján — megálla-] podtak a közös tennivalókban.] Az ülés egyik kiemelkedő pont-« ja volt az, hogy minden KISZ-j fiatallal meg kell ismertetni al KISZ első országos értekezleté­nek az anyagát. Sok a tennivaló a KISZ kom-] munista jellegének kialakítása] körül is. • A beszámoló után élénk vita] alakult ki. Helyes és értékes] észrevételek hangzottak el. A} vitában felszólalt Romsics Fe-j renc elvtárs, a KISZ megyei bi-j zottságának titkára, a megyei] pártbizottság tagja is. A Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Vll. Konresszusa és a nemzetközi kommunista mozgalom (3 oldal) A harmadik szputnyik (4 oldal) A miniszterelnök patronál (4 oldal) Kiskacsa a keramiton (4 oldal) Halas és járása (5 oldal) Bob herceg (5 oldal) Sport (6 oldal) Hogyan osztják el az yj lakásokat Kecskeméten ? — Interjú Kalló Jánossal, az igazgafási osztály vezetőjével — A kecskeméti lakosság érdek­lődésének középpontjában áll a most épülő bérházak lakásainak elosztása. Erre való tekintettel kerestük fel mi is kérdéseinkkel Növényvédelmi ankét Dunavecsén vei, (Hungária Matador) porozza a töveket. Az előadó hangoztatta, hogy az Agritox felhasználása azért nem helyes, mert a vegyszer do­hos szagát a burgonyagumó is átveszi. A termelőszövetkezetek három katasztrális holdnál kisebb bur­gonyaparcellán maguk kötelesek végrehajtani a védekezést, mely­hez a növényvédő állomás bizto­sít vegyszert. Ennél nagyobb, összefüggő fertőzött területen a növényvédő állomás hajtja vég­re a védekezést. Háti porozógé­pet az egyéniek és a termelő- szövetkezetek napi 10 forintos áron a községi tanácstól kölcsö­nözhetnek. Ezután szó esett az egyéb kár­tevők elleni védekezésről. A dunavecsei gazdakörben a községi tanács kezdeményezésé­re növényvédelmi ankétot ren­deztek. Több mint 60 dolgozó paraszt vett részt a megbeszélé­sen. Szűcs József, a megyei nö­vényvédő állomás laboratórium­vezetője majdnem kétórás elő­adást tartott a mezőgazdaság és a kertészeti növényvédelem idő­szerű tennivalóiról, melyet hosz- szas vita követett. Az előadó hangoztatta, hogy a kártevők és a betegségek nagy veszedelmet jelentenek növény- termesztésünkre. A legnagyobb bajt most a burgonyabogár je­lenti. A burgonyán kívül a pap­rikán, paradicsomon és a burgo­nyával rokon gyomnövényeken is táplálkozik, szaporodik. A bo­gár jól repül, gyorsan szaporo­dik, ezenkívül nehezíti az ellene való küzdelmet az is, hogy a múlt évi vetésből visszamaradt úgynevezett árvaburgonya is elő­segíti táplálkozását addig, míg az új burgonya ki nem kel. Amíg a parcellán nincs sok bo­gár, a kézzel történő összesze- dés és megsemmisítés a legbiz­tosabb siker. A termelő figyelje állandóan parcelláját és ha kémiai véde­kezés szükséges, katasztrális hol­danként 20—25 kilogramm DDT­— Megyénk képzőművészei­nek kiállítása 25-én, vasárnap délután 3 órakor nyílik meg a kecskeméti Katona József Mú­zeumban a népek barátsági hó­napja keretében. A kiállításon Pogány Gábor, a Nemzeti Galé­ria igazgatója mond megnyitó beszédet. Művészeink e sereg­szemléjén olyan képzőművészek is részt vesznek, akiket eddig még nem ismert a megyeszék­hely közönsége. Megnyílt Moszkvában a KGSI-ben részvevő országok kommunista és munkáspártjainak értekezlete Május 20-án Moszkvában megnyílt a Kölcsönös Gazdasági S'gítség Tanácsában részvevő országok kommunista és munkás­pártjai képviselőinek értekezlete. Az értekezleten az említett pártokat a pártok elnökei, illetve főtitkárai képviselik. A Magyar Szocialista Munkáspárt részéről Kádár János, Apró Antal, Révész Géza éb lüss Afpyl vesznek, részt az értekezleten. Kálló Jánost, a városi tanács igazgatási osztályvezetőjét. KÉRDÉS: Hány jogos lakás­igénylőt tartanak most nyilván Kecskeméten és hány lakás épül? VÁLASZ: összesen mintegy 1500 igényjogosult van. Több­nyire olyanok, akiknek van ugyan lakásuk, de nem megfe­lelő. Kisebb részük — egészen pontosan 376 — életveszélyesen romos, egészségtelen lakásban lakik, olyanban, ami már nem is számít lakásnak. Természetesen ezek az elsőrendű igényjogosul­tak. Ezzel szemben összesen 112 lakásra számíthatunk ebben az évben s ezek augusztus 20-tól december végéig kerülnek át­adásra, KÉRDÉS: Eldöntötték-e mar, hogy kik kapnak lakást az új bérházakban? VÁLASZ: Még nem. Bár el­terjedtek olyan hírek, hogy több lakáskiutalást kiadtunk — ez azonban nem igaz. Senki, sem­miféle lakáskiutalást nem ka­pott még az új bérházak laká­saiba. KÉRDÉS: Hogyan biztwftják majd a lakások igazság« elosz­tását? VÁLASZ: Az állami beruhá­zással felépülő lakások szétosz­tását kormányrendéért szabá­lyozza. Ez a rendelet előírja, hogy az állami erőből felépülő lakások 70 százalékát fizikai dol­gozók és a termelésben közvet­len irányító műszakiak részére kell biztosítani. Ennek érdeké­ben a városi tanács végrehajtó bizottsága tervet készített és ezt a tervet jóváhagyás végett a megyei tanács végrehajtó bizott­sága elé terjesztette, amely jóvá is hagyta. Eszerint a város te­rületén 1958. évben felépülő 112 kás közül, 70 lakást 24 vállalat között oszt szét a városi tanács. A lakások nem szolgálati jelleg­gel lesznek kiutalva — a válla­latok csak egyszeri bérlő kijelö­lésére lesznek felhatalmazva. A társadalmi szervek és üzemek megbízottaiból álló lakásügyi bi­zottság végső soron a vállalatok javaslatait vizs£<Üia. .annak érdekében, hogy az üzem dolgo­zói közül valóban a legigényjo- gosultabbak kapják meg a la­kásokat, A lakások 20 százalékát fiatal házasoknak kell biztosítani. Ez annyit jelent, hogy a vállalatok részére biztosított lakások közül, minden ötödik lakást fiatal há­zasok részére kell kiutalni. KÉRDÉS: Ellentmondást lá­tunk az elmondottakban. Az üze­mek és vállalatok részére bizto­sított 70 lakás, nem 70 százalé­ka a 112-nek. Kaphatnánk erre magyarázatot? VÁLASZ: Természetesen, a fennmaradó 42 lakásból — mely- lyel a lakásügyi bizottság gaz­dálkodik — ugyancsak jelentős számban részesülnek fizikai dol­gozók. Ezen belül kell még ki­elégíteni azokat a szerveket, me­lyek a jóváhagyott tervben nem szerepelnek. Ilyen például a rendőrség, bíróság és más álla­mi szervek. Ugyancsak a 42 la­kás terhére kell megoldani a jövő évi építkezések helyének szanálását — ilyenek például a Rákóczi út 24., Arany János utca 8. és 10., valamint a Trombita utca 1—3. szám alatti házingat­lanok — továbbá az életveszé­lyes és lebontásra kerülő épüle­tek lakóinak elhelyezését (Meinl- féle ház, Villám István utca 12. st.). Ezenfelül gondoskodni kell az új szálloda helyének szanálá­sáról is, Az eddigiekből megállapít­ható, hogy a városi tanács sza­badkézből igen kis számú lakást fog kiutalni és a 42 lakás ter­hére elsősorban a szanálásokat kívánja végrehajtani, valamint a romos, lebontandó épületek lakóit helyezi el. Az üzemi elosztás tervéről az érdekelt vállalatokat rövidesen értesítjük. A vállalatokon belül a vezetőség, az üzemi tanács és a pártszervezet együttes javas­lata szükséges a lakáskiutalások, hoz. Ügy gondoljuk, hogy é rendkívül nehéz és súlyos lakás- viszonyok között ez a legigaz­ságosabb elosztási módszer —* fejezte be nyilatkozatát Kallói elvtájrs^.

Next

/
Oldalképek
Tartalom