Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-05 / 81. szám

Ez az ország a nép országa és soha nem lesz tohhé misé (Folytatás a 2. oldalról.) Ott tartunk, hogy atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek minden­nap járőr utakat tesznek sok or­szág területe felett. Az is elő­fordult, hogy ilyen repülőgépe­ket baleset ért, ezt azonban a közvélemény előtt gondosan el­titkolják. Embermilliók retteg­nek attól, hogy valami véletlen, vagy valamilyen őrült szándé­kos provokációja atomháborúba döntheti az emberiséget. A jó- zaneszü emberek tiltakoznak e rendkívül veszélyes helyzet mi­att. Önök tudják, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a napokban elhatá­rozta, hogy országunk egy­oldalúan megszünteti az atom- es hidrogénbomba- kíscrlctckct. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa lelszólitoUa az Amerikai Egyesült Államokat és Angliát, 'hogy kövessék példáját. Ezt a történelmi jelentőségű határozatot az egész világ, — az Egyesült Államok és Anglia né­pe is — üdvözölte. Mindenki varia, miként reagal majd az Egyesült Államok és Anglia kormánya, merre áll majd a váltó: a béke megszilárdítása, vagy pedig a nemzetközi fe­szültség fokozása, a fegyverke­zési hajsza folytatása felé, mely nem a békés enyhüléshez, ha­nem elkerülhetetlenül háború­hoz vezet. Eisenhower, az Egyesült Álla­mok elnöke, a napokban sajtó- értekezleten nyilatkozott abból az alkalomból, hogy a Szovjet­unió egyoldalúan beszüntette az atom- és hidrogénfegyver­kísérleteket. Mit is mondott az elnök, akit reálisan gondolkodó politikusnak tartunk, hiszen erőfeszítéseket tett — bár gyen­géket és határozatlanokat — hogy megtalálja a nemzetközi feszültség enyhítésének módjait. Eisenhower kijelentette, hogy a Szovjetuniónak ezt a külpoli­tikai lépését nem szabad »-ko­molyan venni«, az ilyen tettek tisztán »propagandajellegűek«. Más politikustól várni lehe­tett ilyen nyilatkozatot. De ho­gyan nevezheti ezt a lépést pro­pagandának az az államférfi, aki megérti, hogy mit jelent az ilyen intézkedés. Érthető ezért, hogy a világ népei kiábrándu­lással és elkeseredéssel fogadták Eisenhower nyilatkozatát. A népi Magyarország dolgo­zóinak nagygyűlése előtt sze­retném kijelenteni a követke­zőt: ha Eisenhower valóban úgy véli, hogy propagandából szün­tettük meg az atom- és hidro- génfegyver-kísérleteket, akkor ő és a többi nyugati államférfi miért nem folytat ugyanilyen propagandát és miért nem szün­teti meg e célból az atomfegy­ver-kísérleteket? Ami bennünket, a Szovjetunió vezetőit illeti, mi büszkék va­gyunk erre a propagandára, amely az egész emberiség kí­vánsága szerint való. Ha az Egyesült Államok elnöke és 'Nagy-Britannia miniszterelnöke ■ugyanezt a propagandát folytai­mé, mennyire megörvendeztetné •ez a világ minden népét! (Taps.) Egyes államférfiak csökken­teni szeretnék azt a nagy ha­tást, amelyet a Szovjetunió Leg­belsőbb Tanácsának az atom­fegyver-kísérletek egyoldalú be­tiltásáról hozott határozata kel­tett, ezért azt állítják, hogy a Szovjetunió e határozat előtt már végrehajtotta atomíegyver- ikísérletsorozatát. Igen, mi foly­tatunk atomfegyver-kísérleteket, <3e az egész világ tudja, hogy az Egyesült Államok már 1945-ben (kipróbálta az atomfegyvert, ■mégpedig nem valamilyen gya­korlótéren, hanem Nagaszaki- ]ban és Hirosimában. E »kísér­hetek« sok százezer békés em- fcer életét oltották ki. A Szovjetunió köztudomású­lag később kezdte el az atom­fegyver-kísérleteket és a kísér­leteket úgy végezte, hogy a le­lhető legjobban megvédje a la­a technikához, az gondolkodás nélkül megmondja, ki végzett több kísérletet ezzel a fegyver­rel. Ha tehát a kísérleti robbantá­sok számát tekintjük, akkor ne­künk a kísérleteket csak azután kellett volna abbahagynunk, mi­után utolértük az Egyesült Álla­mokat. Ezért, aki a kísérletek számára hivatkozik, az szaba­dulni akar a közvélemény nyo­másától, be akarja csapni a né­pet, hogy folytathassa az atom­fegyverek kipróbálását és fel­halmozását, a fegyverkezési haj­szát. Egyes nyugati személyiségek azt is mondják, hogy a kísérle­tek egyoldalú megszüntetésének bejelentésével a kísérletek nem­zetközi ellenőrzése elől akarunk kitérni. De ezt a csalást könnyű leleplezni. Ismeretes, hogy egyet­len angol vagy amerikai atoni­es hidrogénbomba-robbantás sem maradt titokban. Tehát a robbantások nemzetközi ellenőr­zése ténylegesen már megvan. Amikor a hidegháború ameri­kai hívei azt kezdték bizonygat­ni, hogy végre lehet hajtani mű­szerekkel észlelhetetlen, ellen­őrizhetetlen robbantásokat, sok országban, így az Egyesült Álla­mokban is, a tudósok megcáfol­ták ezeket az állításokat. Azok­nak az amerikai politikusoknak, akik előzőleg arról beszéltek, hogy lehetetlen minden robban­tást észlelni, el kellett ismerni­ük, hogy valóban nem lehet el­titkolni a kísérleti atomfegyver­robbantásokat. De ha úgy vélik, hogy az atom­fegyverkísérletek nemzetközi el­lenőrzésének hiánya akadályozza az Amerikai Egyesült Államokat és Angliát, hogy a Szovjetunió példájára önként megszüntessék a kísérleteket, akkor a Szovjet­unió beleegyezik a nemzetközi ellenőrzésbe. Ezt többször kije­lentettük. Felszólítjuk partnereinket: hagyják abba a kísérleteket! Már mától fogva szüntes­sük meg a hidrogén- és atombomba-robbantásokat, ne fertőzzük a rádióaktív anyagok hasadási termékei­vel a légkört. A Szovjetunió népei nevében, a szovjet kormány nevében, Eisenhowerhez, az Egyesült Álla­mok elnökéhez, Macmillanhoz, Nagy-Britannia miniszterelnöké­hez fordulok. Kövessék a Szov­jetunió példáját, tettekkel bizo­nyítsák jóakaratukat (hosszan­tartó taps). Ez boldoggá tenné az emberiséget, e nemes lépés em­léke évszázadokig fennmaradna. Az atomfegyver-kísérletek meg­szüntetését úgy tekintjük, mint a teljes leszerelés felé, a világ­béke biztosításának feltételei felé vezető első lépést, mint a két rendszer békés együttélésének, békés versenyének útját. Ennek a létfontosságú kérdésnek a meg­oldása elősegítené a többi sürgős nemzetközi probléma rendezését is. Elvtársak! Több mint három hónapja javasolta a szovjet kor­mány, hogy hívják össze a kor­mányfők, a vezető államférfiak értekezletét. Ezen oldják meg a halaszthatatlan problémákat és közös erőfeszítéssel határozzák meg azokat a célravezető módo­kat, amelyek enyhítik a nemzet­közi feszültséget és megszüntetik a hidegháborús állapotot. Erre azt mondják nekünk, hogy meg kell vitatni a kelet­európai országok helyzetét. De hát tulajdonképpen mit akar­nak megvitatni, és ugyan ki jo­gosított fel bárkit is, hogy meg­vitassa más országok belső fejlő­dését? Nem, jó urak, ne lépje­nek a más kertjébe. A keleteurópai népek már eldöntötték ezt a kérdést, gazdái ők a saját portájuk­nak és nem tűrik el, hogy bárki is belügyeikbe avat­kozzék. A szocialista tábor és a kom­munista világmozgalom erősen fellendülőben van. A testvéri kommunista és munkáspártok képviselőinek tavaly ősszel Moszkvában tartott tanácskozá­és ősszeforrottságukat, meghatá­rozta a munkás- és demokra­tikus mozgalom feladatait. Legfőbb tennivalónk: a béke megszilárdítása! A szocialista tábor — a béke bástyája. Táborunkat támogatja minden békeszerető nép, az egész haladó emberiség. A szocialista országok történelmi küldetésé­nek felelősségét átérezve, a jö­vőben Is szilárdan együtthala­dunk a béke és a szocializmus útján. Éljen a népi Magyarország fő­városának dolgozó népe! Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság, a hatalmas szo­cialista tábor szilárd oszlopa! Éljen a Magyar Népköztársa­ság forradalmi munkás-paraszt kormánya! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt — a magyar nép minden győzelmének lelkesítője és szervezője! örökké éljen és erősödjék n magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan testvéri barátsága! DUziiMtep&ég. a budapesti Ur, Münnich Ferenc beszéde Hazánknak a szovjet hadse­reg által történt felszabadulása 13. évfordulója alkalmából Bu­dapesten díszünnepséget ren­deztek az Állami Operaházban április 3-án este. Dobi István megnyitója után dr. Münnich Ferenc, a Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke emelkedett szólásra. A szovjet párt- és kormánykül­döttség, a díszünnepségen meg­jelentek üdvözlése után vissza­tekintett hazánk felszabadulás előtti helyzetére, majd vázolta a 13 esztendő alatt elért ered­ményeinket. Külpolitikánk alapvető elvei­nek ismertetése után a szocia­lista építő munka feladatairól szólt. Megállapította, hogy pár­tunk, kormányunk és népünk egysége záloga annak, hogy sikeresen valósítjuk meg a szo­cializmus építésében előttünk álló további teendőket. A ma­gyar dolgozók munkája, a Szov­jetuniótól és a többi barátunk­tól kapott segítség tette lehető­vé, hogy most már az életszín­vonal stabilizálása mellett lé­nyegében saját erőforrásainkra alapozva növeljük a nemzeti jövedelmet, az életszínvonal to­vábbi emelésének egyetlen biz­tos alapját. Gazdaságpolitikánk az ország természeti adottságai­ra, a reális lehetőségekre, a dol­gozó nép öntudatos, jó munká­jára, és a baráti országokkal fennálló együttműködésre épül, azzal számol, hogy a legéssze­rűbben használjuk fel lehetősé­günket, ilyen módon fokozato­san, de biztonsággal haladjunk előre a szocializmus építésének útján. Kormányunk megfelelő intéz­kedéseket tett és tesz arra is, hogy a legfontosabb területe­ken bizonyos minőségi átalaku­lás történjék a gazdasági fejlő­désben. Ezért fokozatosan ja­vítjuk iparunk szerkezetét és rátérünk a dolgozók anyagi ösz­tönzésének rendszerén alapuló gazdasági politikára, mint is­meretes, ebben az esztendőben egymilliárd forint nyereségré­szesedést fizettünk ki a dolgo­zóknak. Münnich elvtárs befejezésül megállapította, hogy minden dolgozó abban a biztos tudat­ban munkálkodhatik, hogy a párt és a kormány szilárd, nem kapkodó és nem kanyargó poli­tikája — s ezien belül szolid gazdaságpolitikája — megteremti a nyugodt alkotómunka, a fejlő­dés, a további gazdasági sikerek feltételeit, Hruscsov elvtárs beszéde jkoBságot a veszélyektöL Aki qrtjp tovább erősítette esvróBükeU.i^ssiLiizaU',» SzaxietuiUp gazja­Münnich elvtárs nagy tetszés­sel fogadott beszéde után N. Sz. Hruscsov elvtárs, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke, a szovjet párt­ós kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. Elöljárójá­ban tolmácsolta az SZKP, a szovjet kormány, a szovjet nép üdvözletét. Majd meleg szavak­kal emlékezett meg a szovjet- magyar barátság történelmi múltjáról, a magyar nép felsza­badulás utáni sikereiről. Az 1956-ban lezajlott ellenforradal­mi zendülésről szólva megálla­pította, hogy a Szovjetunió, a szovjet nép nem maradhatott közömbös bajba jutott barátjá­nak, a magyar dolgozók milliói­nak sorsa iránt, akiket az a ve­szély fenyegetett, hogy újból a földesúri és kapitalista kizsák­mányolás rabigájába görnyed­nek, A Szovjetunió testvéri köte­lességéhez híven, a proletárin­ternacionalizmus mély és igaz érzésétől vezettetve, nem térhe­tett ki Magyarország kormányá­nak kérése elől, a magyar nép segítségére sietett. A magyar— szovjet barátság — mondotta — kiállta a reakciós erők csapásait, sőt még jobban megszilárdult és megerősödött, s ezt a barátságot ma már nem bonthatja meg semmiféle ellenséges mesterke­dés soha. Az ellenforradalom után elért politikai és gazdasági sikereink­ről szólva azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a magyar nép minden eredményét elsősorban az MSZMP és a munkás-pa­raszt kormány kiváló vezetésé­nek köszönheti. Megemlékezett a Hazafias Népfront eredmé­nyes munkájáról, amely a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a népi Magyarország kormánya mögé felsorakozó dolgozók harci egységét képviseli. Majd részle­sági életének történelmi jelen­tőségű sikereiről. Méltán va­gyunk büszkék arra — mondot­ta —, hogy a Föld első mester­séges holdjait a Szovjetunió lőt­te fel. Ezek új szakaszt nyitot­tak a világmindenségre vonat­kozó ismereteink fejlődésében. A szovjet nép most sikeresen old­ja meg azt a feladatot, hogy az ipari termelés legfontosabb te­rületein történelmileg a legrö­videbb idő alatt utolérje és túl­szárnyalja az Egyesült Államo­kat. Éz azért lehetséges, mert a Szovjetunió gazdasági élete, mi­ként az összes szocialista orszá­goké, mentes a világválságoktól és a tömeges munkanélküliség­től, a kapitalizmus elmaradha­tatlan velejárójától. A szovjet nép bizonyos abban, hogy or­szága már a közeljövőben utol­éri, sőt túl is szárnyalja gazda­sági vonatkozásokban az Egye­sült Államokat, Ezek után a Szovjetunió nem­zetközi politikájának néhány jellemző vonását világította meg. Napjainkban — mondotta — nem képzelhető el más értel­mes politika, mint a békés együttélés, az ésszerű kompro­misszum politikája, amely egyik országot sem hozza előnyösebb helyzetbe, s amely szavatolja valamennyi ország biztonságát. A Szovjetunió békepolitikájának nagyjelentőségű eredményei kö­zött szólt arról, hogy a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának el­ső ülésszaka a napokban úgy döntött, a Szovjetunió egyolda­lúan megszünteti az atom- és hidrogénfegyver valamennyi faj­tájával való kísérletet, A nagyhatalmak kormányai s más országok kormányai előtt azt az óhaját fejezte ki a Szov­jetunió, hogy hívjanak össze magasszintű értekezletet, melyen eszmecserét lehetne folytatni a hidegháború megszüntetésének módozatairól, meg lehetne tenni ctf.jaifiö_léDésekefc_ a aieéérgtl nemzetközi problémák megoldá­sa, a népek új, egészséges kap­csolatainak irányában. Az Egye­sült Államok kormánya azonban igyekszik ezt a kezdeményezési a kiinduló pontra visszavetni, újra előszedi a német kérdést és a keleteurópai országok helyze­tének kérdését, amelyeket ilyen értekezleten nem lehet megvi­tatni. A keleteurópai népek már régen elhatározták, milyen uta­kon járnak és senkinek sincs joga beavatkozni belügyeikbe. A két rendszer békés együtt­élésének lenini elve — mondot­ta a továbbiakban Hruscsov elv- társ — a szocialista országok külpolitikájának megingathatat­lan alapja. A népek békéjének és barátságának megbízható pil­lére. Ezt a külpolitikát azonban csak akkor valósíthatják meg si­keresen államaink, ha még szo­rosabbra zárjuk sorainkat, min­den eszközzel tökéletesítjük a szocialista termelést és feltétlen összhangba hozzuk a szocialista országok népgazdasági terveit. A szovjet emberek szent felada­tuknak, internacionalista felada­tuknak tartják, hogy minden eszközzel előmozdítsák a szocia­lista tábor további erősítését, tá­mogassanak minden szocialista országot. Hruscsov elvtárs azzal fejezte be beszédét, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a forra­dalmi munkás-paraszt kormány meghívására tett magyarországi látogatás még inkább erősíti ba­ráti kapcsolatainkat, nagymér­tékben hozzájárul népeink köl­csönös jobb megértéséhez, a vi­lágbéke megszilárdításához. Hruscsov elvtárs beszédét vi­haros lelkesedéssel, hosszan tar­tó tapssal fogadták a díszünnep­ség részvevői, akik a beszédet sűrűn szakították meg tapsaik­kal. Az ünnepi gyűlést az Inler- nacionálé zárta be, az est máso­dik részében magas színvonalú Művészt műsor következeik .

Next

/
Oldalképek
Tartalom