Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-18 / 91. szám

Nyolcvanhafezer kajszibarackfa „kelt el“ az akcióban Hírt adtunk arról, hogy a SZÖVOSZ akciót indított me­gyénkben 100 ezer darab kaj­szibarackfa értékesítésére. Az akció lényege, hogy a termelők szerződést kötnek a földműves­szövetkezetekkel. A szerződés szerint 50 százalék árkedvez­ményt kapnak, vagyis 11 forint helyett 5,50 forintért kapják a gyümölcsfákat. Ezzel szemben vállalják, hogy 5 éven belül fa­csemeténként 10 kilogramm gyümölcsöt adnak át a földmű­vesszövetkezetnek, a hivatalos felvásárlási áron. Ez az akció annál is inkább érdekes me­gyénkben, hiszen Kecskeméten és környékén termelik a legtöbb kajszibarackot, a tavalyi rekord- termés idején 3000 vagon ba­rackot vásároltak fel a MÉK át­vevői. Ebből 840 vagon került exportra. Az említett 100 ezer darab kajszifát később 80 ezerre mó­dosították. Az akciót a megyei tanács és a MÉSZÖV közösen bonyolította le. A kereslet rend­kívül nagy volt. Ezt bizonyítja, hogy 86 ezer gyümölcsfát igé­nyeltek a termelők, sőt, 10 ezer darabra utóigénylés is történt, de ezt már nem tudják kielégí­teni. — Természetesen a kecske­métiek ültettek legtöbb barack- fát a megyében, 15 ezer dara­bot — mondja Unghváry József megyei főkertész —. említésre méltó, hogy Kerekegyháza és Soltvadkert 6—6 ezer darabbal, Dunavecse, Jánoshalma és Kis­kunhalas 4—4 ezer darabbal vett részt az akcióban. Ebben benne van természetesen a ter­melőszövetkezetek által igényelt gyümölcsfacsemete is. A gyümölcsfákat mindenütt megkapták már a termelők, sőt legnagyobbrészt el is ültették. Meg kell jegyezni, hogy szépen fejlett csemetéket kaptak a Cegléd-csemői Állami Gazdaság gyümölcsfaraktárából, valamint a Kiskunhalasi Faiskolából. — Az akción kívül történ­tek-e kajszibarackfa telepítések? — Tavaly körülbelül 50 ezer darab gyümölcsfát ültettek, az idén az akcióban és az akción kívül mintegy 100 ezer darabot, tehát a megye kajszibarackfa állománya 150 ezerrel nőtt. Ez már jelentősnek látszik, de ko­rántsem pótolja a hiányokat. Ahhoz, hogy elérjük a vizes esztendők előtti, azaz az 1935-ös gyümölcsfaálloményt, még leg­alább 400 ezer kajszibarackfát kell telepíteni. Erre megvan a lebetőség, mert a megye két gyümölcsfaiskolája folyamato­san el tudja látni a telepítő ter­melőszövetkezeteket és egyéni gazdaságokat kajszibarackfa csemetével. Négy fiatal árpatolvaj és segítőangyaluki Négy tompái fiatal — akik valamennyien a Tompái Állami Gazdaság dolgozói voltak — elő­zetes és alapos megbeszélés alapján elhatározták, hogy ár­pát fognak lopni a gazdaságtól. Egyikük raktári munkás volt, s ez segítségükre szolgált szán­dékuk végrehajtásában. Még ar­ról is gondoskodtak, hogy az árpát minél gyorsabban értéke­síthessék. Meg is egyeztek Vi- dákovics Istvánnéval, hogy a lopott árut megveszi tőlük. Vi- dákovicsné még öt zsákot is adott a fiúknak, akik azt, meg­töltve árpával, a búza közt he­lyezték el. A lopást azonban felfedezték. A kiskunhalasi járásbíróság ai négy fiatalkorút próbára bocsá-; tóttá, Vidákovicsnét pedig há-J rom hónapi börtönbüntetésre ésI 000 forint megfizetésére ítéltej így a megtévedt fiatalkorúak -segítőangyala« méltó büntetést kapott! oooooooooooo Mesterséges bagoly Az Amerikai Egyesült Álla­mokban nemrégen mesterséges bagolyt szabadalmaztak, amely­nek szemei világítanak, huhog és szárnyait mozgatja. Elemek­kel táplált villamos motor hajt­ja. Főként a kertészek vásárol­ják madárijesztőne’' Rendelet a kötelező arain* airtásról A földművelésügyi miniszter a mezőgazdaságban mind na­gyobb kárt okozó arankafertő- zöttség felszámolása és az újabb fertőzés megakadályozása érde­kében elrendelte, hogy minden évben még az arankamag érése előtt, legkésőbb július 1-ig el kell végezni az arankaírtást a szántóföldön, az utak, a vasúti töltések, az árokpartok, a védő­töltések és a védőgátak mentén, a réteken, a legelőkön, a belte­rületeken, valamint az egyéb, művelés alatt nem álló terüle­teken is. A rendelet megjelöli, hogy az egyes területeken kinek a feladata az arankaírtás. Ki­mondja, hogy a termelőszövet­kezetek és az egyéni termelők lucerna, vöröshere és más here­vetéseit arankafertőzöttség te­kintetében a községi mezőgaz­dasági felügyelő június első fe- l'ben köteles helyszíni szántó­földi szemlén megvizsgálni és a fertőzött föld tényleges haszná­lóját határidő megállapításával arankairtásra felszólítani. Az arankával fertőzött vidé­ket a megyei tanács Végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya zárlat alá helyezi Arankával fertőzött lucerna, vöröshere és más herefélék mag­vait elvetni vagy forgalomba- hozni tilos. A Mezőmag Vállalat a szabad készletekben levő tisz­tátalan vetőmagot a meghatá­rozott tisztítási költség felszá­mítása mellett ugyanabból a tájkörzetből származó fémzárolt vetőmagra cseréli ki. Ha az arra kötelezett a meg­szabott határidőig az arankaír­tást nem végzi el, azt közérde­kű védekezésként kell elvégezni, s a mulasztót felelősségre kell vonni. 5 milliós beruházás — községlejlesztésb51 mr uDoacua Uí FILMEK Paíl^ánpfogó Csak 16 éven felülieknek — Magyarul beszélő francia film Már az első percekben szánal­mat és rokonszenvet érez a néző a fiatal Gervaise törékeny alak­ja iránt, akitől a bűnös Párizs elhódítja két gyermekének apját. Gervaise kissé bicegő, de azért szép, szőke fiatalasszony. Nem azért jött Párizsba, hogy boldog­talan legyen és feleségül megy egy tetőfedő munkáshoz. Mind­ketten keményen dolgoznak Ger­vaise álmának megvalósításáért — egy kis mosodáért. Ekkor jön a második csapás: a férj leesik a háztetőről és az orvos elviszi minden megtakarított pénzüket. Az üzlet azonban mégis meg­lesz, mert férje barátja, a ko­vács szereti Gervaiset és kölcsön­adja az örökségét. Eleinte jól megy a mosoda, de a fiatal asz- szony életét újabb tragédia rázza meg. Férje nem mert többet fel­menni a tetőre, inni kezd és lassan ellopkodja felesége keser­vesen megtakarított pénzét. Ek­kora csapást már Gervaise erős Vállai sem bírnak el, lassan el­veszti lába alól a talajt, — maga is elzüllik és az italhoz menekül. Mértékutáni férfi és női szabóságunkba férfiszabó SZAKMUNKÁSOKAT felveszünk. — Jelentkezés: Bács megyei Kézműipari Vállalat Kecskemét, Ó-te- mető utca 2. Azonnali be­lépésre. 964 A jellegzetesen zolai témát: egy munkáscsalád tragédiáját és az alkohol szörnyű hatását mes­teri módon viszik filmre Jean Aurenche és Pierre Bos, a leg­tehetségesebb francia forgató­könyvírók. Leegyszerűsítették a Zola-regény szereplőinek »őser­dejét« és az egész cseleményt Gervaise alakja köré csoportosí­tották. Ez a törekvés azonban csak akkor járhatott sikerrel, ha kivételes tehetségű művésznőre bízzák Gervaise életrekeltését. És Maria Schell, a világhírű német színésznő tökéletesen megfelelt a várakozásnak. Gervaise alakí­tása Greta Garbo, vagy Ingrid Bergmann nagy, klaszikus sze­repeire emlékeztet. Egy-egy je­lenete, ahogyan reménykedve várja haza a férjét, vagy egész tragikus életét kifejező arccal búcsúztatja szerelmét a pálya udvaron, szinte új fejezetet je­lent a klasszikus színészi alakí­tások történetében. Maria Schell nagy művészettel kelti életre az egyszerű vidéki lányt, akit egész életében csaló­dás ér. A párizsi külváros szeny- nyében éli a munkásemberek sa­nyarú életét, tűri a nyomort —, de lélekben mindig tiszta marad. René Clement mesteri módon vitte vászonra a törénetet. Ügy látjuk viszont a párizsi külvá­rost, ahogy a Zola-regény alap­ján elképzeljük: nyomorúságo­sán, piszkosan, de mégis életre- valóan. Örömmel várjuk a film bemu­tatóját, mert egyszerre ismerünk meg egy nagy színésznőt és egy nagyszerű Zola-regényt, a Pat­kányfogó- 1. Műsorraűzi április 17—23-ig a kecskeméti Városi Filmszínház. A lakossággal megvitatva, a halasi járás valamennyi közsé­ge elkészítette már a fejlesztési tervet. Az összesítés szerint az idén 4 700 800 forint értékű be­ruházás történik járásszerte a községfejlesztési alapból. Ku­takra, utakra csatornaépítésre és villanyhálózat bővítésre a teljes összeg 49,08 százalékát, azaz 2 336 800 forintot fordíta­nak a községek, míg építkezé­sekre a fejlesztési alap 46,72 százaléka jut. Jánoshalmán útépítésre 350 ezer, kutakra 161 000, iskola- építésre 504 000 forintot fordí­tanak. Tompán 280 000 forintos költséggel bővítik a villanyhá­lózatot és 179 000 forintból jár­dákat építenek. Kunfehértón 115 000 forintból megépítik a mozit és kultúrházat, Zsanán a 230 000 forintos beruházással épülő kultúrház mellett 75 000 forintot áldoznak a csatornák­ra. Kisszálláson csak a határ­beli dűlőütak rendbehozatalára 115 000 forintot fordítanak, kü­lön bizottság méri fel az utak állapotát és a javítás sorrend­jét. 22 000 forintos költséggel parkosítják a belterületet és 24 ezer forintból átalakítják a kultúrházat. A létesítményeken kívül 199 ezer 800 forintot szavaztak meg a járás községeiben az ifjúság, a sport és a könyvtárak támo­gatására. Béke-nagygyűlés minden községben Május 1-ig minden községben békenagygyűlést rendez a Ha­zafias Népfront járási bizottsá­ga, amelyeken a békemozgalom időszerű kérdéseiről lesz majd szó. Ezeken a gyűléseken vá­lasztják meg a községi küldöt­Megdícsérjük Molnár Lajost a jánoshalmi Petőfi Termelő- szövetkezet könyvelőjét, akit a járás legjobbjai .között emleget­nek. Nemcsak könyveli a gaz­dasági eredményeket, hanem a gyakorlatban ellenőrzi is azo­kat. Könyvei rendben, napraké­szen állanak. A termelőszövet­kezet pénzgazdálkodása példás, tavalyi zárszámadási kötelezett­ségét már decemberben teljesí­tette s nem utolsósorban em­lítve, 71 forintot osztott mun­kaegységenként. Az idén 84 hol­don folytat szerződéses terme­lést s ebből 30 hold cukorrépa lesz. Zugárusok lepték el a halasi járás községeit, akik magas áron, sokszor silány gyümölcsfaoltványokkal keres­kednek, s igen jó bevételre tesznek szert. Miért? Mert a já­rásban egyedül Jánoshalmán van SZÖLFA-lerakat, ugyanitt a Kossuth Termelőszövetkezet árusít alma- és körtecsemetét, míg másfajta gyümölcsért a Kiskunhalasi Faiskolához kell menni. A dolgozó parasztok, akik a mindkét helytől távoleső községekben laknak, jogosan hivatkoznak arra, hogy inkább megfizetik a zugárusnak a kü­lönbséget, mint egész napot tölt­senek el utazgatással. Mi azt javasoljuk a Kossuth Tsz-nek, hogy kérjen árusítási engedélyt s legalább hetenként egyszer látogasson el keresett gyümölcsfáival a szomszédos községekbe. A haszon hármas lesz: a szövetkezetnek több jö­vedelme származik, a paraszt­ság mindenütt hozzájut a jófaj- tájú szaporító anyaghoz s egy­úttal letörik a zugárusok túlka­pásait is. teket is a megyei konferenciá­ra. Három községben megyei, a többiben pedig járási előadók tartják a békegyűléseket s eze­ket a tavaszi munkában lefog­lalt parasztságra való tekintet­tel, vasárnap rendezik meg. Jánoshalmán a múlt vasárnap már meg is történt a tanácsko­zás s ezen a községi népfront­bizottság is ismertette prog­ramját. Ebben többek között szerepel a tisztasági hónap« megrendezése, szőlő- és gyü­mölcstermesztési szakelőadások szervezése, valamint a piactér áthelyezése és a régi piac par­kosítása. A feltöltést társadal­mi munkában a község lakossá­ga vállalja, Megjegyzés Csak egy darab vatta erejéig... Fásítanak a halasi fiatalok A KISZ városi alapszervéze- teinek tagjai lelkesen részt vál­laltak Halas csinosításában. A fiatalok 5—6000 darab csemetét1 ültetnek el a közeljövőben a város utcáin s ezenkívül befá- sítják a felsőváros egyik terét: Az ipari tanuló iskola fiataljai 400 darab suhángot már a földbe is tettek. Ezzel kapcsolatban figyelmez­tetjük a tanácsot: szerezzen ér­vényt a tanácstagok által is sürgetett szabályrendeletnek s a parkok, fák rongálóit vonja szigorúan felelősségre. Mert hasztalan megannyi jószándék a város szépítésére, ha felelőtlen emberek jószággal tipratják a virágágyakat és botnak törde­lik ki a fiatal fákat! , Ha kevés az ember — pótold a géppel! Így okoskodnak, nagyon he­lyesen a kunfehértói Béke és a rémi Kilián Termelőszövetke­zet tagjai. Az előbbiben 6,6 hold szántó és 0,4 hold szőlő megmű­velése vár egy-egy tagra s ha­sonló az arány Rémen is. A két termelőszövetkezet amellett,, hogy céltudatos agitációt folytat új tagok bevonására, a gépállo­más segítségével oldja meg munkaerőgondját. A Béke Tsz egy kataszteri hold átlagában- 4,9, a rémi Kilián pedig 4,19* normálhold gépi munkára szer­ződött. Mucsi Lajossal, a járási tanács elnökhelyettesével történt az alábbi eset: Kislánya a padlásról lejövet elesett és a fejbőre jódarabon beszakadt. Apja a vérző fejű gyerekkel átszaladt a tőszom­szédságban lakó dr. Borbényi körzeti orvoshoz, hogy első se­gélyt kérjen. Az orvos ki sem jött, csak annyit üzent, hogy ő nem tud segíteni, vigyék a kór­házba, ahol majd bevarrják a sebet. Az apa azt panaszolja — és jogosan! —, hogy legalább egy darab steril vatta erejéig segíthetett volna az orvos, hogy a szerencsétlenül járt gyerme­ket ne vértől csöpögő fejjel kel­lett volna végigvezetni az utcán a jóval távolabb levő kórház­hoz. Anélkül, hogy dr. Borbényi viselkedését általánosítanánk, megjegyezzük, hogy ilyen és ha­sonló esetek nem segítik növel­ni az orvosok tekintélyét... Anyakönyvi hírek Kiskunhalairól SZÜLETTEK: Csala Erika (anyja neve: Bogdány Rozália), Undi Mi­hály (Orbán Éva), Domokos Marian­na (Bozóki Mária), Kovács Erzsébet (Nagy Erzsébet), Honti Judit (Bor Mária Magdolna), Martinkó István (Suba Ilona), Császár Piroska ibo­lya (Nemcsők Mária), Kovács Ildikó Terézia (Heidl Juliánná), Varró Ilona (Balázs Agnes), Molnár Mária (Szed- lák Mária). Kocsi Juliánná (Varga Terézia), Balázs Mária (Szabó Má­ria), Császár Anna (Agócs Anna), Kovács György József (Paor S. Er­zsébet), Pásztor Piroska (Pap Piros­ka), Varga Lajos (Mészáros Irma Ida), Pothoczki Zoltán (Fehér Ibo­lya Piroska), Molnár Katalin (Tóth Katalin), Rébék Magdolna (Lakos Lenke), Opóczki Sándor (Becze Iza­bella Zsófia), Illés Erika (Szalma Mária), Kormány Katalin (Bédi Ju­dit), Molnár Mária (Csikós Ilona), Horváth Mária (Zemkó Piroska Má­ria), Farkas Károly (Domonkos Ro­zália), Bajusz Katalin (Tárnoki Kata­lint Dcrsidán Lajos lUukő Irmax. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Má- nik István és Kardos Margit, Horti Károly József és Földvári Erzsébet* László János és Szundi Judit, Balógj Ödön és Borbás Margit, Erdélyi Sán­dor és Lehőcz Vilma, Füle Sándor és Gere Veronika, Czékmány Frigyes és Tóth Erzsébet, Nagy Czirok Sán­dor és Borbényi Margit, Farkas Im­re Lajos és Horváth Terézia. MEGHALTAK: Szilágyi Jánosné Madácsi Anna 49 éves, Udvardi Jó-' zsefné Harnóczi Rozália 83 éves, Fe­kete Sándor 59 éves, Rákosi Bacsó! Benőné László Juliánná 93 évesíj Forgó Istvánnc Baj esi Hermina 7T éves, Berkó Imre 2 napos, Szöca Imrénc Szűri Juliánná 74 éves, Fa­lusi Péterné Varga Juliánná 59 évés;j Visegrádi János 60 éves, Kolompár' Sándor 1 hónapos, Teknyős Sándor 2 hónapos, Szilágyi .Lajos 79 éves* Jónás György 59 éves. Kovács An- talné Szabó Regina 55 eves, Szál- mari Sándomé Göhczöl Mária 77 éves, Kurcsi János 69 éves, Kardos Sándor 70 éves, Galambos! Jó zsefné Dombod Rozalia Ti eves korban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom