Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-13 / 87. szám

Újraéledt Dávodon a pártmunkai JUdaiqtt ci taociLz Amikor a termelőszövetkeze­itek megvédéséért és az ellenfor­radalmi zendülés visszaszorítá­sáért folyt a harc, a dávuii kommunisták derekasan helyt­álltak. Érvekkel csatáztak, küz­döttek az ellenséges nézetek el­len és hirdették a párt igazát. Bátor kiállásukat együttérzés­sel, rokonszenvvel támogatta a község becsületes dolgozóinak többsége. A pártszervezet tevékenysége ikonban az elmúlt év második (felében egy kicsit visszaesett. — Rendezvényeiken, összejövete­leiken személyi kérdések vitatá­sa "került előtérbe. A párttagság boraiba oda nem való részeges, karrierista elemek furakodtak be, akik párttagságukat különbö­ző állások megszerzésére akarták felhasználni. Dezorganizálták a pártmunkát, bomlasztották a pártegységet, súlyosan megsér­tették a párlfegyelmet. Bizal­matlanságot akartak kelteni a (fizetéses állásban lévő pártonkí- vüliek iránt és azok eltávolítá­sán mesterkedtek. Semmibe vet­ték az országos pártértekezlet határozatát és elvi állásfoglalá­sát, amely a népi demokráciá­hoz hű pártonkívüliek megbe­csülésére hívja fel a kommu­nisták figyelmét és kimondja, hogy a párttisztség kivételével, pártonkívüliek is betölthetnek vezető állásokat. A pártszervezet rendezvénye­in, vezetőségi üléseken és tag­gyűléseken szinte minden alka­lommal szóbakerölt az elnyer­hető állások kérdése. Azt vitat­ták, k: legyen az italboltos, a csirkefelvásárló, a földműves­szövetkezet pénztárosa. Addig mesterkedtek, amíg G. Gy. szö­vetkezeti felvásárló lett, P. F. pedig italbollos. Fizetéses álláshoz jutásu­kat azzal ünnepelték, hogy nagy­szabású ivászatot rendeztek. P. F. az egyik mulatozás után még a kocsmát is elfelejtette bezár­ni, odahaza pedig feleségével gorombáskodott. G. Gy. nem tu­dott elszámolni és felelőtlen vá­sárlásaival többezer forint kárt okozott a szövetkezetnek. G. J. verekedett. Nyilvánosság előtt rendkívül botrányosan viselke­dett és számos — kommunistá­hoz nem méltó dolgot — csele­kedett. Helytelen magatartásukat a pártszervezet taggyűlése több alkalommal megbírálta. Ilyen­kor rendszerint önkritikát gya­koroltak, de azután ott folytat­ták, ahol abbahagyták. Pozíció­harcuk, botrányos magatartásuk sokat ártott a helyi pártszerve­zet tekintélyének. A pártonkívü­liek többsége azonban ezek hi­báját nem azonosította a párt­tal. A pártonkívüliek között is voltak olyanolt, akik ezeknek helytelen magatartására felhív­ták a kommunisták figyelmét. Végül a dávodi kommunisták és a járási pártbizottság megelé­gelték ezeknek a részeges, lum­pen elemeknek garázdaságát, tlj pártvezetőséget választottak. G. Gy.-t leváltották járási pártbi-p zottsági tagságából, P. F.-et és G. J.-t piedig kizárták a párt- szervezetből. A dávodi pártszervezet meg­szabadult a salaktól. Azóta vé- geszakadt az intrikának, az ál-! láshajhászásnak. A pártszerve­zet munkája újra megélénkülté Újjáválasztották a pártbizalmia-' kát, a tanácsban és a Hazafias Népfrontban kommunista cso­portot hoztak létre. A termelő- szövetkezetben pedig megalakí­tották a pártszervezetet. Ta­nácskozásra hívták össze a köz­ség kisiparosait, a kultúrházban pedig jólsikerült parasztgyűlést, tartottak. A község dolgozói most már nap mint nap tapasztalják, hogy a kommunisták nem egyé­ni célokért, hanem valamennyi- ük jólétének, boldogulásának elősegítésén munkálkodnak. —Nagy József—„ ........... ck mo<>oc>o<kk)<>ooock>ck)c>ck>o<kickk>o-ckkk)<kkkk>o oaooooo-o o ooo-oqo-g ooooooooo ooo o o o c ÉJ teám* Bútorgyártás ezalagrendszerrel A Kecskeméti Asztalosipari Ktsz az idén ünnepli fennállásé­ORTUTAY GYULA BESZÉLGETÉSE a kaLoasai és kajóü év te!mis étj A kalocsai járás értelmisége beszélgetésre hívta meg Ortutay Gyulát, a Hazafias Népfront or­szágos főtitkárát. A csütörtökre kitűzött találkozó iránt örvende­tes érdeklődés nyilvánult meg pedagógusok, orvosok, mérnö­kök és jogászok részéről egy­aránt. A vita elindításaként Or­tutay Gyula behatóan foglalko­zott az értelmiség társadalmi ezerepével és jelentőségével, to- vábá mai életének alapvető kér­déseivel. Az ellenforradalom fel­vetette a jelszót: vezessen az értelmiség! Ortutay Gyula ép­pen a nyugati társadalmak szer­kezetének éles megvilágításával győzte meg hallgatóságát arról, hogy mindenütt az vezet, akié a hatalom, tehát nyugaton a bank, a tröszt, az ipari tőke. Nálunk a hatalom birtokosa a munkás- osztály, övé az irányítás. Az ér­telmiség tudását, szorgalmát adja, hogy a magasabbrendu társadalom mielőbb megvalósul­jon. Az értelmiség döntő többsé­ge tudatában van annak, hogy a szocializmus építésével a ha­ladást szolgálja, a békét védel-, miezi és a maga méltó megbe­csülését biztosítja. A felszólalások során igen sok’ (komoly és kényes kérdés merült! íel: az értelmiség különböző ré-/ ■legeinek kapcsolata, sokhelyütt.- »elszigetelődése, a továbbképzés' (lehetősége, a nagy lekötöttség( «szükséges enyhítése, a dolgozó/ nők második és harmadik mű-! szakja. Felmerült egyes írók tevé-\ (kenységének értékelése, az el- ilenforradalomban vállalt szere-/ jpük alapján. — Ortutay Gyula' hangsúlyozta, hogy éppen a leg-( tehetségesebb íróknak kell a leg-/ -nagyobb felelősséget érezni; az/ •igazságos elbírálás alól nem' {mentesülhetnek. Ortutay Gyula bevezető elő- Iadása és kimerítő válasza üdvös! (ébresztőként hatott: Kalocsának; és környékének értelmisége máris hozzálátott a csütörtöki megbeszélésen elfogadott egész- éges javaslatok megvalósításá­hoz. Délután Hajósra látogatott el Ortutay Gyula. A tanácsházán megtartott összejövetelen Csányi elvtárs, tanácselnök adott tájé­koztatást a község életéről, ter­veiről, gondjairól. Két örvende­tes tényt e rövid beszámoló ke­retében is meg kell említenünk. Az egyik: az ellenforradalomban megrendült József Attila Ter­melőszövetkezet ma igen szi­lárd, jó munkáját kiváló ered­mények jutalmazzák. A másik: a községfejlesztési munkájában teljes az összhang a tanács és a népfront között. A hajósi általános iskolában virágokkal várták a pedagógu­sok Ortutay Gyulát, aki számos kérdésre alaposan és megnyug­tatóan válaszolt. A hasznos út gazdag tapasz­talatainak leszűrésére annál a fehér asztalnál került sor, ame­lyet a Hilpusztai Állami Gazda­ság vendégszeretete terített. Er­ről a gazdaságról is örömmel jegyeztük fel, hogy 6500 holdon végzett kitűnő munkájával ki­vívta az élüzem büszke címét. Idei 40 milliós termelési tervét messze túlteljesíti. Ortutay Gyulát csütörtöki út­ján a Hazafias Népfront orszá­gos irodájának több munkatársa, Kecskemétről Kovács Endre me­gyei népfront-titkár és Tóth László, a városi népfront-bizott­ság elnöke kísérte el. Minden találkozón termékenyen hatott a nőtanács eleven közreműködése. ftlfyis csak tavasz van Tehenészt keresünk azonnalra. Lakás biztosítva! Kecskeméti Petőfi Tsz 941 Vigyázzatok, leá­nyok, jönnek a da­razsak! Igen, igen! Láttam egyet belő­lük a szombat déli fényében, ott a Kő- rösihegy lankáján. Éppen akkor, ami­kor a röppenő lep­kének útjába állt. Duruzsolt, zsongott habzó vágya és hol a lepke kezére, hol csintalan merésszel arcára szállt, hogy párosulhasson, ha csak egy pillanatra is — a lepke rózsás melegével. A lepke meg-megreppent, menekülni akart a tolakodó szerelmes­től, de hiába. A kö­zelből futó autóbusz dudája csapott be­le az idillbe. Dü­hében a darázs úrfi még belecsókolt merészen a pillan­gó szájába. Iramon szökve bevágódott az autóbusz ajta­ján. Lázas érzéké­ben repdeső pillan­tásával . lecsapott egy új pillangóra. »■Rég láttam« zson­gott annak füléhez hajolva, — és züm­mög a bók tovább. Figyeljen csak na­ponta a piros kocsi­ra, azon rovom, szelem a várost, vi­szem a friss kenye­ret szerte — és ma­gának is. — Forró lehelletében meg­inog a lepke. Hét perc a busz tava­szi csapkodásában elég volt ahhoz, hogy leszállás előtt belecsókoljon ebbe a lepkébe is. A Séta kertnél ki­szállt. Elfutott az arany fűz alatt, amelynek haját most bontogatta a böjti szél. Bimbók ülnek a fák barna testén és várnak. Várnak a pattogás­ra, a darazsakra, a méhekre. Az én lelt darazsam is befu­tott a sétány bokrai közé, ahol biztos zsákmánya légyot­ton leste a reptét. Üj csók, friss öle­lés, ropogós vágy fonja perecbe kar­jaikat. összenéznek a bokrok, kacsinta­nak a fák felé, va­lóban itt volna a tavasz? A bimbók kacagásán lilán bomlanak szét a zöld selyem roko­lyák, hogy illatuk­kal ők is odacsalo­gassák a méheiket és darazsaikat. Ezt a lepkét a vonat vitte el... Csók­csók közepette a búcsú szárnyait még messziről is lenget­te darazsa felé a lepke. Nem is sejt­ve, hogy visszafelé merre felé csapong el még napnyug­táig. Darázs úrfi! Nem sok szélhámosság ez 25 perc alatt? Lányok, vigyáz­zatok, veszedelmes a tavasz és »dara­zsai«. Sági Fersncné nak tíz éves jubileumát. A szor­galmas közösség eddig is sokat tett a lakosság búlorellátása ér­dekében. Az elmúlt évi eredmé­nyekről nem beszélve, ez év első negyedében 60 garnitúra fénye­zett szobabútort, 30 konyhabe­rendezést, 15 kombinált szoba­bútort és több más bútorfélesé­get gyártottak. De mivel a lak- berendezési tárgyakból ma még minden mennyiség kevés, a szö­vetkezet nagy lépésre szánta el magát. Elhatározták, áttérnek a szalagrendszerű bútorgyártásra. Az átállás nagyobbrészt meg is történt. Már csak a nehéz fi­zikai munkát megkönnyítő sza­lagcsiszoló és politúrozó gépek egysorba állítása van hátra és akkor megkezdik az ízléses, szép kivitelű hálószobák sorozatgyár­tását. A szalagrendszerű munka a szövetkezet vezetőinek előze­tes számításai szerint lényegesen anyagmozgatási költséggel dup­lájára emeli az Asztalosipari Ktsz termelését. Csökkenő selejt, javuló eredmény, verseny a Gyufagyárban A Kecskeméti Gyufagyár dol­gozóit aligha lehetne találóbban jellemezni a nagy család szónál. Itt mindenki egyet akar. Meg­látszik ez a termelésben, ered­ményeikben, s abban, hogy amit közösen elhatároztak, azt követ­kezetesen végre is hajtják. Ezt írhatjuk az április 4-e tisztele­tére indított felszabadulási mű­szakról, melynek versenylendü- lete ma sem hagyott alább. A gyár dolgozói azt tűzték ki célul, hogy lehetőségeikhez mér­ten a legnagyobb fokú anyagta­karékosságot érik el nagy nem­zeti ünnepünk tiszteletére. A gyufagyáriak állták is szavu­kat. íme egy pár eredmény: feb­ruárban a külső gyufásdobozol gyártásánál 6,6 százalék volt s selejt. A felszabadulási műszak­ban ez 5,4 százalékra csökkent A gyufásdobozok belsejének készítésénél februárban 9,8 szá­zalék volt a gyártási selejt, e2 most 7,9 százalékra csökkent. A töltőosztály dolgozói egy tized­del leszorították 0,47 százalékos selejtjüket, a címkéző-, festő- és csomagolórészleg dolgozói pedig jóformán selejt nélkül végzik munkájukat. Ez a magyarázata, hogy a Kecskeméti Gyufagyár készítményei ellen minőségi ki­fogás nem érkezik. A felszabadulási műszak mérlege a Kecskeméti Gépgyárban A felszabadulási műszak vé­geztével szép eredményekről ad­hatunk számot a Kecskeméti Gépgyárból is. A kádöntők és formázok vetélkedésében Láde- czi Jenő brigádja érte cl a leg­jobb eredményt. Az általuk gyártott kádak 60 százaléka első osztályú, emellett 538 kiló vas­anyagot takarítottak meg és a gyártási selejtjük is jóval alatta van a megengedettnek. (5,2 szá­zalék). Szabó Gergely kádasbrigádja 58,5 százalékos első osztályú kádkihozatallal, 440 kiló anyag­megtakarítással és 5,7 százalékos selejttel ez esetben a második helyre szorult. Dicsérendő ered­ményt ért el a zománcozóban Járó Gábor ifjúsági exportbri­gádja is. A fiatalok által zomán­cozott kádak és különböző önt- vényáruk 87 százaléka lett első osztályú, a többi pedig másod- osztályú minősítést nyert. Közgazdasági kollégiumi a megyei tanácsnál ülés A Bács-Kiskun megyei Ta- yiács Végrehajtó Bizottsága mel- ■ lett működő közgazdasági kol- jiegium tagjai pénteken egész- ' napos ülést tartottak a végre­hajtó bizottság üléstermében. 'Napirenden szerepelt a megyei ) tanács irányítása alá tartozó ^vállalatok 1957. évi működése. A vita anyagát a szakosztá­lyok írásbeli beszámolója szol­gáltatta, amelyet a társosztá­lyok jelentése egészített ki. A vitában résztvett a kollé­gium minden tagja. Egy-egy té- ' ;na lezárásakor a vita tanulsá­gait, a szükséges intézkedéseket (Varga Jenő elvtárs, a megyei »tanács vb-elnökhelyetíesc fog­lalta össze. A tanácskozás a késő délutá­nig eliiúi&óilsío de még így seui tudtak minden kérdésről esz­mecserét folytatni. Éppen ezért a kollégium tagjai szombaton délelőtt megvitatták a munka­ügyi tervet, a városi tanácsok irányító munkáját, az önköltség-^ csökkentés módszereit és a nye-' reségrészesedés tennivalóit. Ezt követően írásba foglalták a munka megjavítására irányuló javaslataikat — Élénkülő tevékenységükről tesznek jelentést a községi nép- frontbizottságok. Az elmúlt hé­ten Solton klubnapot tartottak, Szakmaron a népfront-bizottság népi ellenőrzési bizottsági ta­gokat delegált, a bajai járásban pedig az állami gazdaságokban alakuló társadalmi bíróságok körül tevékenykednek»

Next

/
Oldalképek
Tartalom