Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
Ne ismétlődjék meg a tavalyi hiba: Tartsák be a bérügyi rendelkezéseket a tanácsi iparban A tanácsi iparban ugyanúgy, mint a minisztériumi iparban a múlt év egyik nagy erőpróbájának a bérfegyelem megszilárdítását kell tekinteni, Mmn az áUogbér bevezetése körül A kormány által júliusban hozott átlagbér-ellenőrzéssel kapcsolatos határozat végrehajtási utasítását a tárcák csak a következő hónapokban adták ki. Előfordult, hogy végrehajtási utasítás sem érkezett. Az átlagbér-ellenőrzés bevezetését gátolta továbbá az is, hogy a vállalatok vezetői nem vették komolyan, s ragaszkodtak az évek során meggyökeresedett relatív béralap vizsgálathoz. E helytelen szemléleti módnak végül is a Munkaügyi Minisztérium vetett véget, I liiizma hatása A huzavona ideje alatt a régi, helytelen bérezési módszerek jellemezték a bérgazdálkodást, s a pénz csordogált az állam kasszájából. A termelés és bérkifizetés közötti rés nem szűkült, hanem még tágult, ezt az alábbi néhány adattal bizonyítjuk: A munkás átlagbérek, 1956. évhez viszonyítva, 25,7 százalékkal emelkedtek. A könnyűipari, a kommunális, a gáztermelő, a víz- és csatornamű, nem építőipari jellegű részlegeinél, a faiskola vállalatnál és B szikvízipari vállalatoknál 10 százalékkal, a tatarozó és a víz-csatorna vállalat építőipari részlegeinél 25,7 százalékkal, a sütőiparnál 30 százalékkal, a húsiparnál 32 százalékkal lehetett emelni a béreket. Ezekhez viszonyítva a megyei szintű, előbb említett 25,7 százalékos emelkedés magasabb a törvényben biztosítottnál, a tervezett átlagbér szintet 2,6 százalékkal túllépték. A baj az, hogy a termelékenység nem változott arányosan az átlagbér emelkedésével. Az egy munkásfőre eső termelési érték az 1956. évit 0,9 százalékkal haladta meg. A 100 forint kifizetett munkásbérre 19,7 százalékkal kevesebb termelési érték jutott, mint 1956-ban. Az 1957. évi tényszám ugyan a tervezett felett van 6,1 százalékkal, de még nagyon alacsony, Vizsgálatok és a tapasztalatok Az ellenőrző szervek azt állapították meg, hogy a vállalatok nagy része nem érti az átlagbér-ellenőrzés gazdasági tevékenységét, továbbá vannak olyan vállalatok is, ahol az at- lagbér-ellenőrzés mechanikus bevezetése nem helyes, ilyennek említik meg a bajai Mészégető és az Alsódunai Nádgazdaság Vállalatot. A bajai Mészégető túllépte a munkás átlagbéreket, az előírt 1224 forint helyett havonta 3500—4000 forintra emelkedett. Az ellenőrző szervek véleménye szerint nem indokolt az átlagbér-ellenőrzés bevezetése a nádaratóknál sem. Az átlagbér-ellenőrzés bevezetése azonban a ládagyártásnál és a nád feldolgozásánál célszerű. Nem indokolja az átlagbérellenőrzés bevezetésének elvetését viszont semmi sem a köny- nyűiparban, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál, a Bajai Gázmű Vállalatnál, a Kecskeméti Víz- és Csatorna Vállalatnál és másutt. A könnyűiparban a munkásbér emelkedés 10 százalékkal haladja meg a törvényben előírtat. Az élelmiszeriparban 3,4, a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál 22, a közlekedési vállalatoknál 3,7, a Bajai Gázmű Vállalatnál 7,5 százalékkal haladták meg a törvény által biztosított béremelést, íme, ide vezetett a huzavona, a késlekedés, Tanulság Láthatjuk, hogy a huzavona eredményeképpen a bérek a legtöbb szakmában indokolatlanul növekedtek, annak ellenére, hogy a párt és a kormány idejében felhívta a figyelmet a termelés és a bér összhangjának kellő megteremtésére, A megyei tanács munkaügyi osztályának az a véleménye, hogy a szakigazgatási szerveket és a vállalatokat nem lehet egyoldalúan felelőssé tenni, mert az új bérrendszer lényege csak a negyedik negyedév folyamán tisztázódott. Ezt az érvet figyelembevéve is azt kell mondanunk, hogy ha időben és határozottan, főleg önállóan cselekszenek a szakosztályok, akkor megelőzhették volna az indokolatlan bérek kifizetését, Amint hallottuk, a tanács illetékes szakosztályai, levonva a tanulságot az idei bérgazdálkodásnál már szigorúan érvényesítik a kormány ide vonatkozó határozatát. Vigyázni is kell mindenütt, hogy a tavalyi hibák ne folytatódjanak az idén, A Dóssá Tss új erőforrása NEMRÉGEN történt, hogy Forgó Györgynét a városföldi Dózsa Termelőszövetkezet párt- szervezete titkárává választotta. — Hol kezdjem, mihez jogiak? f— mondta megválasztása alkalmából. Bejárta a termelőszövetkezet gazdaságát, tanácskozott a szövetkezet tagjaival, majd ösz- szehívta a pártvezetöséget. Közösen határozzuk meg a tennivalókat — indítványozta a vezetőségi ülésen. Őszintén, nyíltan tárgyaljuk meg a tennivalókat. A vita nehezen bontakozott ki, de azután úgy megeredt a szó, hogy a titkár elvtarsnő alig győzte feljegyezni a sok javaslatot. A vezetőség tagjai elmondották, hogy a pártszervezet munkáját nagymértékben akadályozta a régi párttitkár fenn- héjjázó modora. A taggyűléseken és más értekezleteken elmondottakat legtöbbször figyelmen kívül hogyta és maga döntött egyes kérdésekben. AZ VJ VEZETŐSÉG levonta a korábbi hibákból a megfelelő tanulságot. Most a szövetkezet tagságával együtt él és közösen igyekszik megoldani a feladatokat. Forgó elvtrásnő. a párttitkár sokszor órák hosszat is elbeszélget az emberekkel. Ez a figyelmesség és érdeklődés tetszik a szövetkezet tagjainak. A bizalomra bizalommal válaszolnak. Jólesik, hogy törődnek velünk *— mondták többen is. amikor velük beszélgettem. Látjuk, hogy a pártszervezet most foglalkozik velünk, s nem is fog bennünk csalatkozni. NEMCSAK SZAVAKKAL, hanem tettekkel is odaálltak a termelőszövetkezet tagjai a kommunisták mögé. Ezt a tavaszi mezőgazdasági munkák jó elvégzése is igazolja. A kedvezőtlen időjárás ellenére semmilyen munkával nincsenek elmaradva, öt katasztrális hold borsóvetésük első kapálását befejezték és négyezer darab facsemete elültetésével mezővédő erdösávol létesítettek. A VÁROSFÖLDI Dózsa Termelőszövetkezetben minden kommunista példamutatóan végzi munkáját. A pártszervezetnek és a kommunistáknak mindenekelőtt azért van nagy tekintélyük a szövetkezet tagjai előtt és ezért hallgatnak a szavukra. MINDEHHEZ én még azt szeretném hozzátenni, hogy a termelőszövetkezet elnöke olyan támaszra talált a kommnistákban, a termelőszövetkezet pártszervezetében, amely nélkül aligha juthatott volna előre a szövetkezet. A pártszervezet nélkül nem értek volna el ilyen eredményeket a tavaszi mezőgazdasági munkákban, termelési terveik teljesítésében és gazdaságuk megerősítésében. Szűcs Antal levelező >u£ ffii'ft’ß (X £ucci Kecskemét város lakói, s az itt átutazók több mint fél év óta nagy örömmel és nem kisebb csodálkozással szemlélik az autóbusz-váróterem építkezési munkálatait. Az öröm kézenfekvő, hiszen egy-egy új létesítmény a mi társadalmunk erejét mutatja. A csodálkozás — ami szintén érthető — annak a birkatürelemnek szól, amely- lyel az építkező vállalatok rendelkeznek. S ha ráadásul még azt is tudnák az utasok, hogy ezek a vállalatok nemcsak ezzel, hanem még néhány más rossz tulajdonsággal is meg vannak »áldva«, akkor lenne igazán nagy az ámulatuk. Mert miért nem készült el a decemberre ígért váróterem, tegyük fel, márciusra? Voltak ugye, objektív nehézségek, fagy, hó, hideg, s ilyen időben tényleg nem lehetett dolgozni. (Ennek ellenére akkor mégis naponta melegedett ott néhány ember.) De nem volna semmi hiba, ha csupán a hideg akadályozta volna az építkezés folytatását. Mert voltak, s jelenleg is vannak olyan »problémák«, amelyek nem írhatók az időjárás rovására. 1957-ben, mikor már készen volt a váróterem terve, s hozzá is kezdtek a munkához, a 44. sz AKÖV pótlólag egy helyiséget kért. Meg is tervezték, s a Tatarozó Vállalat — mint építő — a szükséges nyersanyagot biztosítani kívánta. A melléképülethez vasbeton-gerendák kellettek, amit az ÉM Építőipari Vállalatnak kellett volna legyártania. 1958. február hó 16-án ei is ment a rendelés 4146 forintos értékben. Március 10-én még a gerendák nem voltak, s ma sincsenek készen, mert az említett vállalat betonelem részlege a mintákat szétbontotta. A szakemberek — hosszú gondolkodás után — április hó 21-én végre elhatározták, hogy a gerendákat téglával pótolják, s most már csak az építtető — a városi tanács — engedélyére várnak, hogy a munkát megkezdjék. Az információk szerint, ha minden jól megy, erre még ebben a hónapban sor kerül. S miután minden autóbuszutasnak a felfokozott kíváncsiságán kívül van oka a reményre is, mindnyájan megkülönböztetett izgalommal várjuk, hogy a télen annyira hiányolt váróterem — vajon elkészül-e Luca napjára? Gémes Cikkünk nyomán Nyolcezer forintot ítélt meg a bíróság Rédai Józsinak, a kulákasszony volt cselédjének Lapunkban már két alkalommal foglalkoztunk Rédai Józsi, 13 éves iskolásgyermek ügyével, akit Balogh Jánosné lajosmizsei kulákasszony lélektelenül és lelki-ismeretlenül — szinte ingyen dolgoztatott s nem engedett iskolába járni. A megindult nyomozás kiderítette, hogy Baloghné — a fennálló törvények értelmében — összesen 8649 forint munkabérrel adós a kisgyereknek, 9 ezért Rédai Józsi érdekében az ügyészség pert indított-a feulák- asszony ellen; Mint értesültünk, a nyomozás eredménnyel járt, sőt már'« bírósági tárgyalást is megtartották, amelyen kötelezték Balogh» nét az összeg kifizetésére. Ha május 2-ig nem rendezi tartozását** az ügyészség teljesen jogosan és törvényesen meg fogja indítani! a végrehajtási eljárást is. Látjuk tehát, ez alkalommal is az igazság gyGzött, amely! védelmezi a szegény, iskolaköteles korú kisgyermekek érdeket; Rédei Józsinak ezúton is kívánunk jó tanulást, s reméljük, éwégí bizonyítványa most már jobb lesz, mint tavaly, hiszen »gazdagé emberként nyugodtan járhat iskolába szülei házától, j Egyiptom részére nevelik a pecsenyekacsét Kikeltek az első kiskacsák a Bács megyei víziszárnyas telepeken, A korai kelést a telepefiz ialnyészlés hozza a legtöbb forintot Messze környéken híres a vaskúti Kossuth Termelőszövetkezet sertésállománya. Kiváló gondozás és takarmányozás, példásan tisztántartott ,ólak. Ezt találja a látogató. Több tapasz- \ talatcserén nagy megelégedéssel nyilatkoztak a vendégek a szövetkezet cornvall, vagy ahogy ők nevezik bácskai fekete sertés- állományáról. Olyan régóta tenyésztik ezt a fajtát, hogy szinte már magyar tájíajtának számít. Most különösen arra büszkék a közösség tagjai, hogy 30 cornvall süldővel vesznek részt az országos mezőgazdasági kiállításon. Az elnök, Sárosi György elmondja, hogy jelentősen növekedett az utóbbi időben a ma- lacozási átlag. Az utolsó fialás- nál a kocák átlagosan 13 malacot hoztak a világra, a rekord 17-es szaporulat volt. A malacok elválasztási átlagsúlya 16—18 kiló lesz. — Van még hiba is nálunk — teszi hozzá —, az a baj, hogy az előkészítés időszakában — a nyolc elit rekord koca kivételével — az anyák kondíciója nem megfelelő. Kevés fehérjedús takarmányt fogyasztanak. Ezt az állapotot az idén megszüntetjük, már vetettünk 10 hold szójababot, amely mint ismeretes, rendkívül gazdag fehérjében. Eddig, ha a vaskúti Kossuth ró* prltiínk tuiadósl- elsősorhai a sertéstenyésztés eredményeiről írtunk. Ha a tehenészetről érdeklődtünk, a tagok csak legyintettek. — Arról nem érdemes szólni, most javítjuk az állományt — mondták. Jelenleg más a helyzet. Az elnök elvtárs büszkén újságolja: — Bevezettük az egyedi takarmányozást január 1-től. Azóta három literrel emelkedett az istállóátlag. További tervünk: az itatásos borjúnevelés. így akarjuk elérni a tuberkolózistól mentes állomány kialakítását. Már két tehén borjainál alkalmazzuk ezt a módszert. A napi tejmegtakarítás 6—8 liter tehenenként és a borjúk súlygyarapodása 1,20 kilogramm naponta. A termelőszövetkezetnek ezenkívül van 10 darab előhasi üszője, amelyek 5—7 hónapja vemhesek .ezeket jó takarmányozással készítik elő az ellésre. Ezekből, valamint szaporulatukból alakul majd ki a termelőszövetkezet törzsállománya. A tehénállomány fejlesztésével kapcsolatban megjegyzi Sárosi György: — Tudjuk, hogy nemcsak sertésre van szüksége a népgazdaságnak, hanem tejre és tejtermékekre is. hiszen a lakosság ilyen irányú szükséglete is egyre növekszik. Köztudomású, hogy a mi vidékünkön a parasztemberek évtizedek óta fő- kánt sertéstenyésztéssel foglalkoznak, azt megszerették megtanulták. Más a helyzet a szarvasmarha tenyésztésnél. Ezt még meg kell tanulni. Bátran állíthatom, hogy már eddig is sokat haladtunk előre és néhány év múlva tehénállományunkról is szép eredményeket közölhetnek az újságban. Nem egyoldalúan kívánjuk fejleszteni az állattenyésztést. Ha a körülmények lehetővé teszik, hozzákezdünk a baromfihoz is. A kiváló állattenyésztő gazdaságokban jó a növénytermesztés is. Tagságunk életszínvonalát elsősorban az előbbi fellendítésével tudjuk növelni. Eddig 10 forint munkaegység előleget osztottunk, amit az állattenyésztés tett lehetővé. K. S. ken nevelik fel; Ezekből válogatják ki a legjobb egyedeket a törzsállomány felfrissítésére. A nagyobb részét azonban eladásra nevelik. Terv szerint a megye három víziszárnyas telepe 70 000 pecsenyekacsát ad el. Ennek jelentős részét külföldre szállítják. A Dusnoki Víziszárnyas Telepen Egyiptom részére nevelkednek a kiskacsák, A megye víziszámyas telepein az idén tyúktenyésztéssel is foglalkoznak. A sükösdi telepen 1200 tyúkot nevelnek. Április végén Hollandiából érkeznek napos csibék, melyeket a hazai baromfiak vérfelfrissítésére használnak fel, A megye víziszárnyas telepein — kihasználva azt az időt, míg kikelnek az első kiskacsák — a nevelőkben többezer korai rántanivaló csibét nevelnek fel. Eddig már 13 000 rántanivaló baromfit értékesítettek; Terv szerint ebben az évben mintegy 100 000 darab csibét adnak át a kereskedelemnek. 82 kLiipxud szöoetkezd működik fii£fytfjjikl%e.ii Bács-Kiskun megye legjobb mestereit tömörítik egybe a kisipari termelőszövetkezetek. A meglévő 82 ktsz létszámban is állandóan gyarapszik. Tavaly 386 magán kisiparos, az idén eddig 40 szakember kérte felvételét a megyében. Ezzel összesen több mint négyezerre szaporodott a megye kisipari szövetkezeteinek taglétszámé, A megye kisipari szövetkezeteinek fejlődésével párhuzamosan javult a megye lakosságának kisipari termékekkel való ellátottsága. A ktsz-ek jelenleg a termelésük több mint 80 százalékát a lakosság részére végzik. 438 ipari tanulót foglalkoztatnak a szakma különböző ágaiban.
