Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-29 / 100. szám

UMAM/iu/r jmM SZOCIALISTA III. ÉVFOLYAM, 100. SZÁM munkáspárt bags­Ara SO fillér ISKUN MEGYEI- LAPJA:­i95s. Április 29. kedd Világ proletárjai, egyesüljetek! Megkésett az idén a tavasz, de a természet ilyenkor ugrásszerűen szokta pótolni a »lemaradást". Me­gyénk déli részein, de másutt is, a meleg idő' hatására szinte egyik óráról a másikra virágba borultak a fák, zöldclni kezd­tek a bokrok. A föld munkásai örülnek a jó időnek, akik ed­dig is minden percet kihasznál­tak a tavaszi munkák végzésé­re. Az ő szorgalmuknak köszön­hető, hogy a kukorica kivételé­vel az egyéb növények magvai- nak nagy része a földbe került már, sót több helyen sorolnak a korai kapások és híx*t kaptunk arról, hogy itt-ott megkezdték a sarabolást is. A következő legfontosabb te­endő a mezőgazdaságban: a nö­vényápolás. A termelőszövetke­zetek kapás területe az idei ter­vek szerint kereken 18 ezer ka- tasztrális holdat tesz majd ki. Ennek zöme kukorica. Az em­lített területet figyelembevéve a termelőszövetkezeteknek mint­egy 110 ezer kézi és ötezer fogat munkanap szükséges — azon­kívül, hogy 7900 katasztrális holdon géppel kapálnak, rész­ben saját gépeikkel, részben a gépállomással — a növényápo­lás elvégzésére. Ezt a rendelke­zésre álló taglétszámmal meg tudják oldani látszólag, de ha az időjárás munkakiesést okoz, akkor nem. Ugyanakkor a növényápolási munkákkal egyidőben kell majd elvégezni a kalászosok és a szá- lastakarmányok betakarítását. Nagy a kockázat. Egy kapálás elmaradása két-három mázsa terméskiesést okozhat. Ezért helytelen, hogy a termelőszö­vetkezetek csak 12 500 kataszt­rális hold gépi növényápolásra kötöttek szerződést, amely alig 5000 katasztrális hold kapásnö­vény kétszeri-háromszori meg­művelését biztosítja. A bácsal­mási járásban például egyetlen termelőszövetkezet sem kötött gépi növényápolásra szerződést. Igaz, hogy a termelőszövetkeze­tek tulajdonában hét univerzál traktor van. Ez a szám azonban még nem sokat mond, mert az említett gépeket a közös gazda­ságok szállításra is felhasznál­ják, ugyanakkor több helyen hiányoznak a szükséges munka­gépek is. Ehhez még azt is hoz­zá kell tenni, hogy az idén a já­rás termelőszövetkezetei több munkaigényes növényt — többek között vöröshagymát, uborkát — termesztenek, mint az’ előző években. Ezért fontog, hogy a termelő­szövetkezetek a kukoricát úgy vessék el, hogy a gépi növény- ápolást jól el lehessen rajta vé­gezni. Helyes, ha a közös gazda­ságok a gépállomások bevoná­sával biztosítják a szakszerű ku­koricavetést és egyúttal szerző­dést kötnek a növényápolás gép­pel való elvégzésére. Megkéstünk, de még nem kés­tünk el. Gépállomásainkon ele­gendő Zetor és munkagép áll rendelkezésre. Ismeretes az is, hogy a termelőszövetkezetek je­lentős kedvezményeket kapnak, ha gépi munkára szerződnek s a gépi növényápolásra fordított költségek amúgyis többszörösen megtérülnek a terméstöbbietben. Ennek felismeréséhez adjanak több segítséget közös gazdasá­gainknak a gépállomások, vala­mint a bébi kösségi vezetők. Feladó: N. Sz. Hruscsov Moszkva Címzett: Béke Tsz Karcag NEMZETKÖZI SZEMLE (2. oldal) ! TEGYÜK SZÉPPÉ PÄRT- HÄZAINKAT (3. oldal) — Tudósítónk helyszíni riportja Mi tagadás, kevésszer fordul elő a szövetkezeti mozgalom történetében, hogy valamelyik tsz egyazon hónapban kétszer is az érdeklődés központjába ke­rül. Karcag termelőszövetkezeti városban éppen ez történt. Alig egy-két hete, hogy visszautazott hazájába a Hruscsov elvtárs ve­zette párt- és kormányküldött­ség, s Karcagon ismét a Szovjet­unió miniszterelnökéről, illetve a Béke Tsz-nek küldött aján­dékáról beszél mindenki. A történetnek előzménye van. Hruscsov elvtárs itt tartózkodá­sa során többek között megláto­gatta a karcagi Béke Termelő­szövetkezetet. Mikor a tehénis­tállók megtekintésére került a sor, a miniszterelnök megkér­dezte, mit esznek a tehenek? A gondozók felsorolták a takar­mányféléket, többek között a kukoricaszárat is. Hruscsov elv­társ nehézményezte ezt, s jól ismert humorával megjegyezte: — Ha a teheneket megkér­deznél!, biztos nem valami jó véleménnyel lennének a tsz- elnökről. Azután komolyra fordította a szót, s hamarjában olyan elő­adást tartott a siló-kukoricater- mesztés és az ezzel való etetés jelentőségéről, amit nem árt, ha megszívlelünk. Kifejezte azt a véleményét, hogy a 4500 holdas Béke Tsz az ország leggazda­gabb szövetkezete lehet, ha nö­veli, s ugyanakkor olcsóbbá te­szi az állattenyésztést, elsősor­ban a tejtermelést. Ennek pedig legfontosabb feltétele, egyben legolcsóbb eszköze: — a siló-ku- koricatermesztés. Eddig a történet, aminek szombaton volt a folytatása. Alig érkeztek ugyanis haza a szovjet vendégeink, Hruscsov elvtárs utasítására az Ukrajnában levő Kirovi Vörös Csillag Mezőgaz­dasági Gépgyárból máris útnak indítottak a karcagi Béke Tsz cí­mére három felszerelést a Szov­jetunió SZKGK-6 V. elnevezésű, legmodernebb négyzetbe vető gépéből. Az ország vezető me­zőgazdasági szakemberei jelenlé­tében az egyik ilyen géppel tar­tottak négyzetes kukoricaülteté­si bemutatót a Béke Tsz egyik 40 holdas tábláján. Hruscsov elvtárs megbízásá­ból egész szakember küldöttség érkezett Karcagra Sevcsenko akadémikus vezetésével. Kísére­tében volt Pavlov elvtárs, a Szovjetunió Gépkísérleti Intéze­tének helyettes vezetője is. A hatcsoroszlyás gép egyik legnagyobb előnye, hogy a ré­gebbi 6—7 ember helyett a trak­torvezetőn kívül csak egy em­ber kell a kezeléshez. A vezető drótot sem kell mindig kihúzni. Lecsavarása, felszedése gépesít­ve történik, áthelyezése pedig csupán pár mozdulatot vesz igénybe. Az SZKGK-6 V. tíz­órás műszak alatt 12—14 hektár bevetésére képes. A gép a fel­soroltak mellett nemcsak kuko­rica, hanem napraforgó, tök és más növények különböző sor­es növénytávolságra való veté­sére is alkalmas. Megszívlelendő az is, amit. Sevcsenko akadémikus mondott a bemutatón. A kukoricater­mesztés világhírű specialistája hangsúlyozta: a Szovjetunióban nem tesznek megkülönböztetést csöves- és silókukorica termesz­tése között. A nagyobb tejter­melés érdekében a területek nagyrészét még ott is silókukori­cának vetik, ahol magra is be­érik a kukorica. így tulajdon­képpen a növény maximális táp­értékét megmentve, teljes viasz­érésben konzerválják a csöveket és védik a szárat is. Hogy a Szovjetunióban milyen nagy jelentőséget tanúsítanak a silókukorica termesztésnek, ar­ra jellemző az alábbi pár adat: Sevcsenko akadémikus eimon dotta, hogy az elmúlt években 3 500 000 hektáron vetettek csak silókukoricát. Ez évben Hrus­csov elvtárs és az SZKP Köz­ponti Bizottsága szorgalmazá­sára 18 millió hektárról (több mint 31 millió kát. hold) szed-i nek majd silókukoricát. 1960-ra; pedig elérik a 28 millió hcktá-| ros vetésterületet. I MA MAR AZ ASSZONYOK IS (3. oldal) A DUNAPATAJI KÖZSÉG­FEJLESZTÉS (3. oldal) OLVASÓINK ÍRJAK (3. oldal) GYERMEKEKNEK — ÚTTÖRŐKNEK (4. oldal) TASSTÓL HARTAIG (5. oldal) AZ MV. 5-ÖS HIBRID­KUKORICÁRÓL (5. oldal) Htájus 7-ncUészid fc» “é ^ &??!<*?? ^ isfe ás? '?& á*? IsfíS ísS? ^ Ä bajaiak ünnepi előkészülete A Hazafias Népfront helyi bi­zottsága a párt- és tömegszer­vezetekkel kidolgozta az ünnep­ség programját. Délelőtt fél 10- kor a város három pontján: a Jelki András téren, a Vöröske­reszt téren és az árvízi emlék­műnél gyülekeznek a város dol­gozói, majd 10 órakor felvonul­nak a városi tanácsháza előtt felállított dísztribün előtt. A fel­vonulás után kezdetét veszi a nagygyűlés, melyet délután sport- és kultúrműsor követ. A Petőfi-szigeten vidámparkot rendeznek be, s tréfás verse­nyekre készülnek az úttörők. Este a KISZ-szervezctek a város több pontján bálákat rendeznek. Mit terveznek a kiskőrösi járásban? Sok és szép május 1-i ünnep­ség volt már Kiskőrösön, de az idei felejthetetlennek ígérkezik. A reggeli zenés ébresztő után több meglepetést tartogat a KISZ-szervezet. Bizton sok cso- dálója lesz majd a felvonuláson a lányok népviseletének, a fiúk lovasbandériumának és több más érdekességnek. A község vásárterén Büki Tibor elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizottság tagja mond ünnepi beszédet, majd kultúrműsorral zárul a délelőtt. Délutánra több szóra­kozási lehetőség mellett meg­hívták az Országos Nyomdász Szakszervezet művészegyüttesét s a Ferencváros labdarúgó csa­patát. Megalakult Secskeméten a íiatal Műrészek Tanácsa A KISZ megyei végrehajtó bi­zottsága kezdeményezésére szombaton délután háromórás baráti találkozóra gyűltek össze a megyei tanács üléstermében Kecskemét fiatal művészei. A művészeti ágazatok (irodalom, képző-, szín- és zeneművészet) fiataljait harmincnégyen képvi­selték. A részvevők megjelené­sének puszta tényén kívül a megnyilatkozások is kifejezésre juttatták az egymást eddig jófor­mán nem is ismerő fiatalok óha­ját a barátkozásra. ami nyilván­valóan kinek-kinek a saját mű­vészi, de világnézeti fejlődését is szolgálja majd. Romsics Ferenc, a KISZ me­gyei titkárának üdvözlő szavai után a fentiekről volt szó az asztalszomszédok között, de a jelenlevők összessége előtt is tí­zen mondták el véleményüket a teendőkről, nem hallgatva el a kecskeméti, s a megyei művé­szeti élet kibontakozását gátló akadályokat sem. Különösen színművészeink voltak aktívak, akik kógül Pépav Camllci- Do­bók Lajos, Csorba István, Máté Eta, Surányi Imre, valamint Ud­varos Béla rendező szólalt fel, míg a művésztelepiek képvise­letében Szabó Lajos és Váczi András festőművész, a megyei tanács művelődési osztálya ré­széről Varga Mihály költő, a párt megyei bizottsága, s egy­szersmind a sajtó, valamint az Írók nevében Weither Dániel, a Petőfi Népe szerkesztőbizottsá­gának vezetője vett részt a vi­tában. Sommázva: a Katona József Színház fiatal művészei a közön­séggel való kapcsolatuk színhá­zon kívüli megteremtésének a fontosságát hangsúlyozták, s ezt az üzemekben és más városok­ban is műsoros szereplések által vélik elérni. Szó esett a művész­telepiek ez évi, előreláthatólag a nyár végén megrendezendő ki­állításáról, valamint arról is, hogy az írók, szín- és zenemű­vészek közös műsoros előadáso­kat rendezhetnének. A fiatal és természetesen idő­sebb művészek közötti kapcso­lat elmélyítését biztosító állandó találkozások lehetővé tételéhez a jelenlevők egyöntetűen mű­vészklub létrehozása mellett döntöttek. Ugyancsak egyöntető helyes­lései fogadták a jelenlevők Bie- liczky Sándor költőnek azt a javaslatát, hogy a fiatal művé­szek problémáinak a megoldása, ténykedésük zökkenőmenteseb­bé tétele, fejlődésük segítése végett létre kell hozni a KISZ megyei végrehajtó bizottsága mellett működő Fiatal Művé­szek Tanácsát — s ebbe a kö­vetkezőket választották: Batári László és Bozsó János festőmű­vészek, Bieliczky Sándor és Goór Imre költők. Juhász Pál és Máté Eta színművészek, Rácz Kálmán cimbalomművész, Sza­bó Lajos festőművész. Varga Mihály költő. A KISZ dicséretes kezdemé­nyezésére megrendezett baráti találkozó ezzel a nemvárt ered­ménnyel ért véget. T, l, X? Ami a járás többi községét illeti, anélkül, hogy ismétlések­be bocsátkoznánk, nyugodtan írhatjuk: akad maid bőven lát­nivaló. Császártöltésen Körös Gáspár elvtárs, a járási tanács elnöke lesz a nagygyűlés elő­adója. Soltvadkerten a selymesi erdőben majálist, a sportpályán nősök és nőtlenek futballmér­kőzést, este pedig a földműves­szövetkezet részvételével divat- bemutatót rendeznek. Soltszentimrén a kövérek és soványak labdarúgó-mérkőzése ígéri a legtöbb vidám percet, amit tetéz az, hogy a bíró sza­márháton vezeti maid a mérkő­zést. Kaskantyún nagyszabású közös ebédet rendeznek. Fülöp- szálláson pedig majális lesz, ahol a tsz-ek hagyományos bír? kapörköltet készítenek, a fiata­lok pedig színes kultúrműsorral szórakoztatják a lakosságot. Tázláron a kiskunhalasi ha­tárőrség kultúrcsoporlja ad majd műsort. Kecelen pedig a táncmulatságokat megelőző sza­badtéri filmvetítés lesz az ün­nepi est fénypontja, ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom