Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-27 / 99. szám
Cseléd, béres, va**y családtag-e lanu ságos történet a gyerekeiket cselédnek adó szülők számára Antal Mihályné \ ? Talán feltűnt már olvasóinknak, hogy az elmúlt hónapokban több cikKünk foglalkozott a cselédgyerekek helyzetével. Szükséges ez, mert megyénkben az utóbbi két évben ismét elszaporodtak a gazdasági cselédnek adott gyermekek száma, s a -gazdák« velük a legváltozatosabb eszközökkel bánnak el, s ahol csak tudják, nemcsak bérüket kurtítják meg, hanem »-nevelésükkel« egész életükre tönkreteszik e gyerekeket. Ezért a társadalomnak minden eszközt meg kell ragadnia, hogy megakadályozhassuk e gyermekek kizsákmányolását. Az SZTK-ba íratott „családtag“ Ez alkalommal is egy ilyen — egész életre kiható — cselédüggyel foglalkozunk majd, s belőle leszűrhetik azok a szülők a tanulságot, akik azzal az érvvel, bogy "legalább a ruhádat megkeresed« — cselédnek adva fiaikat, tönkreteszik saját gyermekük jövőjét. Antai Mihálynéról szól ez az írás, akit 14 éves korában, 1947- ben "örökbe fogadott« idős Polgár Antal hetényegyházi ku- lák. Az örökbefogadásról természetesen semmi írás nem készült, s csupán arra volt jó a szóbeli megegyezés —, mely szerint Polgár Antal kötelezte magát az örökbe fogadott lány: Kalics Julianna kiházasítására, s egy hold föld nevére való átíratására —, hogy zavartalanul kizsákmányolhassa. Annyira be-' fogták a lányt a munkába, hogy — saját három gyerekük mellett neki kellett a lovakat gondozni — hajtani, a gyümölcsöt szedni, válogatni és eladni, sót még kaszálni is! Egy időben ugyan Polgár beíratta Juliannát az SZTK-ba, de ezzel is — ha hallgatólagosan is — szinte hitet tett amellett, hogy -dehogyis gondolta ő komolyan azt az örökbefogadást!« Kimondva pedig azzal érvelt Julianna szüleinek, hogy "ha nem iratom be a lányt, betegség esetére nem lesz biztosítva«, így elháríthatta magáról örökbe fogadási kötelezettségét. Időközben aztán Polgár Antal — meghalt. Özvegye még szigorúbban fogta munkára a lányt: iskoláját sem engedte befejezni — vágya ellenére a varrótanío- lyamot sem hagyta végig iárnia —, sőt, mikor jelenlegi férje személyében udvarlóia is akac^t — még vasárnapra sem engedte haza a lányt, mondván: *Nem lehet, Miska! Legyen örök harag, de Juliskának máma dolgoznia kell!« Egy hold fold ára: egy lány fia a'sága A szórakozástól, vidám élettől megfosztott szegény és fiatal lány — hát dolgozott tovább — a kiházasítás és az egy hold föld reményében. 1951-ben ugyan — még az öreg Polgár Mihály inkább ravaszságara, mint becsületére legyen mondva — át akarták nevére Íratni az egy holdat, de az akkori törvények szerint ez lehetetlen volt. Mikor azonban Julianna férjhez ment, s hosszas civódások, viták és veszekedések után megkanta a "kiházasítást« — s> szúette ágyat, szekrényt, meg a vedlett ágyneműt —. hallani sem akartak a földről. Felében ugyan művelhette, de nevére átíratni nem akarták. Bíróság elé került az ügy. S a bíróság megállapította, hogy a hat és félévi szolgálat után ugyan 14—15 ezer forint értékben kapott Julianna munkabért, de mivel inkább családtagnak tekinthető, a földet nem kötelesek Polgárék kiadni, annyival is inkább, mert családjukban még kiskorú gyermek is van, akinek örökségére vigyázni kell! A tárgyaláson Polgárék "végkielégítésül« ígértek Juliannának 1500 forintot — de az nemi fogadta el: tiltotta önérzete és becsülete. Közel másfél éve folyt le ez a tárgyalás. Julianna — azaz ma már Antal Mihályné — két szép kisgyerek anyja, aki 45— 50 forintért fogadott napszámosok mellett szinte ingyen dolgozott Polgárék javára, ma jogosan teszi fel a kérdést: »családtagnak számítottam akkor, amikor megállapították az ígért egy hold földhöz való jogtalanságomat, s béresnek számítottam akkor, amikor dolgozni kellett? Egész fiatalságomat a Polgár családnak vesztegettem el azért a nyomorult egy holdért, s még az ígért földhöz sincs jussom?...« Paragrafusolt mögé bújt kulákok Kanyargósak, s szinte kiszámíthatatlanok azok a viszonylatok, amelyek közé kerül az ember, ha nem a számára leghelyesebb úton jár. A kis, tanulatlan Juliannával a ravasz ku- lákcsalád úgy packázott, ahogy* akart, s bevonta őt a lcgtisztá-J zatlanabb »családi«, vagy inkább« munkaügyi kapcsolatba. Ma már) — egy évtized múltával — még« a legokosabb bíróság sem tudja) pontosan kideríteni a teljes« igazságot Antal Mihályné javáras úgy, hogy az megtámadható ne) legyen Polgárék részéről. Csu-S pán a tisztesség- és becsületér-) zés, meg a gyermeki munkát ki-) zsákmányolókkal szembeni gyű-) löletünk lehet a kiinduló alap a? hasonló ügyek megítélésében, de) ez az érzés — bizonyosak lehe-) tünk benne — nem csalhat meg) bennünket! A pert azonban — vélemé-? nyünk szerint — folytatni kell,) s reméljük, hogy Antal Mihály-) né, azaz a fiatalságát egy kulák-t család meggazdagításának áldó-) zó kis Kalics Julianna kerül ki) belőle győztesen! * Napokban volt György napja,) — a cselédfogadások ideje. Ná-* lünk már nem emlékeznek a) fiatalok erre, de még akadnak« szülők, akik most is ezekben a* hetekben szegődtetik el a gye-) rekeket cselédi munkára. Ebből« az alkalomból is emlékeztetjük) a gyereküket cselédnek adni< szándékozó szülőket Kalics Julianna, Antal Mihályné történe-^ téré: százszor gondolják meg,« mielőtt elszegődtetik fiukat,) vagy lányukat! (—ng.—) Befejezték a szőlő metszését A vaskúti Kossuth Termelő- szövetkezetben is vetik a kukoricát. A többi növény magja már földbe került. 95 holdon foglalkoznak aprómag termesz-i téssel, többek között vetettek hagymát, fekete gyökeret, ubor-, kát, facéliát stb. A gépállomás sál jelentős területet lekötöttek! szántásra, vetésre. Egy kataszt-; rális holdra 3,14 normálhold gé ' pi munka jut. Jelentősen növekedik a szövetkezetben az árutermelés. Értékesítési szerződést kötöttek 35 katasztrális hold napraforgóra Serény munka folyik a 36 hold szőlőben is. Gondoskodtak a talajerő utánpótlásról, nemcsak szervestrágyával, hanem műtrágyával is. Két és fél mázsa műtrágyát szórtak ki holdanként. A metszést már befe-(< jezték. ó RE/TI/Éft^ER mum mimniii mum minim muniNiu «un 2000 forintos rejtvénypályázat FIGYELEM! E számunkban Szabadság tér 3. címre. A boriközölt rejtvényekkel zárul le tékra írjuk rá: "Rejtvény« és rejtvényversenyünk első fordu- mellékeljük az eddigi részvételi lója. Az eddig közölt rejtvénye- szelvényeket. Május 11-i száf ^ ---„ 1----------1 • í. 11 . ............... ké t — a folytatásos keresztrejt- !vény kivételével — 1958. május 6-ig kell beküldeni a Petőfi Néoe kiadóhivatala. Kecskemét, munkban közöljük az eddigi megfejtéseket, valamint a ver< senyünkben részvevők pontszá» mait. REGÉNYHÖSÖK 2 PONT / VWWVWWWVWWWWWVWVWVWWVWWWWIA/WWVWWVWWWWWVW KECSKEMET« SETA cJL tidj'ő} üLllauiosítáiL uudt.jábóL Vízszintes: 1. Cervantes: Don Quijote-jában a szolga neve. 10. Péksütemény első fele. 11. Olasz gépkocsimárka. 12. Katonai rövidítés, ékezettel. 13. Medve németül, fonetikusan. 15. Visz- sza: mint németül. 16. Olasz folyó. 17. Végén s-sel: észak-franciaországi kikötőváros. 19. ösz- szetételekben alárendeltséget fejez ki. 20. Borsszemjankó alakja. 22. Vonatkozó névmás. 23. Angol hajós kifejezés, szélmentes helyet jelent (LEE). 24. Ariosto eposzának hőse. 28. Igerag. 30. Bányarész. 31. EO. 32. Somogy megyei község. 34. STA. 35. Latin művészet. 36. Női név. 38. Az igék egyik része. 39. Jókai: Elátkozott család c. regényének hőse, névelővel. Függőleges: 1. Suppé-operett hőse, a mithológiában Vénusz ‘parancsára megelevenedett szo5 PERC AZ IRODALOMRÓL 1—1 pont 1. Mi volt Dosztojevszkij életének legborzalmasabb élménye? 2. Ki írta a »Forsyte Saga« c. regényt? 3. Melyik híres vers refrénjében van: »Sohasem!«? 4. Ki volt Szulamit? 5. Nevezze meg azt a francia írót, akit az enciklopédisták és a forradalmárok közti átmenet képviselőjének tekintünk. bor. 2. Fogalmak kifejezője, névelővel. 3. NER. 4. Czakó Mátyás. 5. Féltékeny ember típusa, Shakespeare tragédiájának hőse, fonetikusan. 6. Vissza: növény. 7. Jugoszláviai város. 8. Megye. 9. Jókai: Kőszívű ember fiai e. regényének egyik alakja, névelővel. 13. Dúcolás. 14. Itt van Dante sírja. 17. UO. 18. Szamárhang. 20. Idegen szóösszetételekben az élet jelentése. 21. YLO. 25. Kereskedelmi rövidítés. 26. Középkori lovagi mondakör központi alakja. 27. Igen, oroszul. 29. Beszél, angolul. 31. Vissza: hím ivarmirígy. 33. Kétszeresen: zagyva beszéd. 35. Meztelen művészi tanulmány. 27. Juttat. 38. Vissza: francia igen fonetikusan. Beküldendő: vízszintes 1., 20., 24., 29. és a függőleges 1., 5., 9., 26. KÉP- ÉS BETŰ REJTVÉNYEK 1—1 pont Az alábbi rejtvényeink meg« fejtéséhez a folytatólagosan közölt TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜ- REJTVÉNYISKOLÁNK 1., 2., 3. és 4. pontja nyújt támpontot. A város villamosításának gondolata először a köz- világítás rendezésével vetődött fel Kecskeméten. Tudvalevő, hogy alig hatvan evvel ennek előtte újítóidkor még csak néháuyszaz petróleumlámpa próbálta esténként fokozni a közlekedés biztonságát. Igaz, hogy a régi kecskemétiek már jóval előbb, 1815-ben foglalkoztak modernebb közvilágítási rendszer megvalósításának gondolatával, levelezésben is állottak egy párizsi céggel, amely hajlandó lett volna Kecskeméten gázgyárat felállítani és az utcákat gázzal világítani, ami akkor még csak a nyugati nagyvárosokban volt ismeretes és jó tiz évvei megelőzte volna a pesti gázvilágítás bevezetését is. de a terv a város egyéb gazdasági gondjai miatt, a témához illő kifejezést használva, petróleumfüstté válva, elillant. így történt, hogy mikor már állt az új városháza és az új színház palotája, meg az Okollégiumon kívül is több kétemeletes épület a város központjában, meg mindig kőolaj pislákolt az utcai lámpákban hol fényesebben, hol vaksibban. a világítás bérlők kegyessége szerint. Csak magánvillamosítást kísérletek akadtak itt-ott, például a József gőzmalom a Trombita utcában mar 1893-tól magánfejlesztctte árammal világította üzemi helyiségeit és a malomépület előtti utcát. Az új színháznak is volt saját áram- fejlesztője, aminek erejével a színház előtti teret is megvilágította ivlámpafénnyel. A villanyvilágítással aztán úgy voltak a régi Jó kecskemétiek, hogy „lám, milyen Jó, hogy nem dőltek be eleink a gázvilágítást kínáló fránya franciaknak, most ülhetnénk az elavult gázlámpák alatt, míg így » petróleumról egyszerre átugrunk a legmodernebb vil- la mos világításra/* 1897-ben már működik is a városi vtilamosmü. Egyelőre áramot még nem ad, csak szer- vezkedlk. Fogyasztókat toboroz. Mikor aztán kellő számú fogyasztó jelentkezése már biztosítja az üzem jövedelmezőségéi, építik a villanygyárat és a hálózati vezetéket. A gyár 1898. március 30-án kezd áramot szolgáltatni. Az általános fogyasztást szolgáló villamosítás tehát az Idén erte meg fennállásának hatvanadik évfordulóját. A villanygyár a város házi üzemel köze tartozott és az ország többi hasonló üzemével kapcsolatot nem tartva, teljesen függetlenül dolgozott. Csak az államosfás után kapcsolták be városunk hálózatát M «szagos haJózatba. Eégl viilauvgy árunk azóta tartalékként áll készenlétben. Persze már nem az eredeti formájában, hanem többszörösen modernizálva. | Akkor, 1898-ban a város vezetőségének nagy ter- j vei voltak a villanyáram felhasználásával. Ezek közül ' legnagyobb a közúti villamosforgalom bevezetése. A ; város belterületén, a Nagyállomástól az Alsópályaud- 1 varig és a Széktóig, továbbá körül a körúton épült . volna ki a villamosvaspálya. Mivel akkor a iajosmizsei vonalon csak Lajosmizséig járt Pestről a helyiérdekű gőzvasút, a kecskeméti villamosvasút széktói ágának Kerekegyházán át Lajosmizséig meghosszabbítását is tervbevették. Hogy milyen komolyan vették ezt az elgondolást, azt az is bizonyítja, hogy a város ezeknek a vlllamosvonalaknak megépítésére még ugyanebben ■ az évben szerződést kötött Gerster Béla és Török Emii budapesti mérnökökkel. Ebből a tervből sem lett semmi, éppúgy, mint a két háború között tervezett , trolibusz vonalakból. J Természetesen a közönség igényeinek kielégítésére J nem volt elegendő a városi villamosmü műszaki felke- 1 szültsége. A vezetékek házi beszerelésére, villamos- < csengők beépítésére, égők árusítására, szükség volt « magán műszaki vállalkozókra is. Ezek közül az első, a több évtizedig működött Kellermann cég a László i Károly utca 18. számú emeletes sarokházban nyitotta [ meg műhelyét és üzletét. Már 1895-ben meglehetős íor- * galmat bonyolított le. Természetesen az áramszolgálta- 1 tás előtt csak gyengeáramú villamosberendezésekkel « foglalkozott. Az ilyen berendezések is nagy érdeklődést keltettek újdonságuk miatt. Az öreg Kellermann tréfás ember volt és nemegyszer mókát űzött a villamosság csodáival szeműén ertctlennek mutatkozó emberekkel. Üzlete kilincsébe gyengeáramot vezetett, vagy vlllanyo- zó készülékével rázatta meg a hitetlent. A megtréfáltak „ménkű zsidó“-nak nevezték el, merthogy beléjük bi- zsergetett ménkúcsináló szerkezeteivel. Az öreg műszerész elértette a tréfát és akiről tudta, hogy ezzel a névvel illeti, nemegyszer maga kérdezte meg. hogy „Fél-e még a mépkű zsidótól?“, üzlete később a Nagykőrösi utcára került, oda, ahol most a népművészeti bolt van. JOÖS FERENC, I- TIr tagi* > Olcsón vásárolhat a helyi földműveaszö- vetkezeteknél. Naposcsibe nevelésre szerződést lehet kötni. Előjegyzést felvesznek és naposcsibe nevelésre szerződést kötnek a földművesszövetkezetek. Jegyeztessen Hapősisitót Biztos jövedelmet hoz a szerződéses barom f in er elé s M3 SZEKRÉNYT SZERETNÉK CSINÁLTATNI! 1 pont A szekrényhez 0,4 köbméter deszkaanyag kell. A deszka köbmétere 3200 Ft-ba kerül. A hozzávaló segédanyag 35,80 Ft. Az üzemi költség a segédanyag egyötöd része. Haszon a teljes ösz- szeg.8 százaléka. A szekrény előállítása 26 munkaórát vesz igénybe, ennek óradíia 12 Ft. A forgalmi adó 16 százalék, Mennyibe kerül a szekrényem? Beküldte: ............................ La kcím: ...................r. .............. 4.
