Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-20 / 93. szám

±JTE PÁPÁRA Vasárnapi sportműsor I MINDKÉT NB II-ES csapatunk idegenben szerepel kiesőre -álló együttesek ellen. A Kecske­méti Dózsa Makóra utazik, ahol az odahaza igen veszélyes Vasas ellen áll ki bajnoki pontokért. A két csa­pat találkozója totómérközés. — A bajaiak is eléggé nehéz feladat előtt állanak, hiszen Budapesten kell mérkőzniük a kiesési zónában tanyá­zó Vörös Meteor ellen. Az egyik pont megszerzése is szép teljesít­mény lenne. AZ NB I1I-AS mérkőzések során rangadó is szerepel. Bácsalmáson a Petőfi a Szegedi Építőkkel méri ösz- sze erejét. A szegediek, győzelmük esetén komoly bajnoki jelöltté lép­nek elő. A Félegyházi Építők Sz\ regre látogatnak el, ahol igen sok csapat hagyta már ott a két bajnoki pontot. Igen érdekes mérkőzésnek ígérkezik Kiskunfélegyházán a Hon­véd—Hm. Dózsa mérkőzés is. A Hon­véd ki akarja köszörülni múlt heti csúfos vereségét. Kiskunhalason a Kinizsi minden bizonnyal legyőzi a sereghajtó Nagylakot. További mér­kőzések: Sz. Szpartakusz—Szentes, MAv HMTE—Dorozsma, Csongrád­iam Vasas. A MEGYEI I. O. bajnokság VI. for­dulójában i6mét akad rangadó. A Jkét régi rivális találkozik a Sollvad- kert—Kiskörös mérkőzésen Solt- vadkerten. A vadkertiek mellett a hazai pálya szól. Igen nyílt mérkő­zésnek ígérkezik a Bácsbokod—Kalo­csa és a Mélykút—H. Határőrség, de nem mehet, biztosra a H. MAV Dá­vidon és a Vaskút Kecelen. A to­vábbi mérkőzéseken az elölállók az erősebbek: Jánoshalma—Lajosmi­7,se, Madaras—Bátya, Gara—K. Dó­zsa IJ. — A Bajai Bácska Nagyatá­dot látja vendégül, valószínűleg le Is győzi. Tiszakéiske Békéscsabára utazik az Agyagiparhoz. A MEGYEI II. OSZTÁLYÉT bajnoki mérkőzések során egész sor fontos mérkőzést játszanak le. így az Északi csoportban a legérdekesebb­nek az Alpár—Kkfházi Bányászati Sselei Katalin brigádja lett as első A Kecskeméti Konzervgyár II. telepének készáru raktárá­ban nyolc brigád versenyzett április 4 tiszteletére. A nemrég megtartott értékelés után köz­tudomásúvá lett, hogy Szelei Katalin és brigádja lett az első. Szelei Katalin 300 forint jutal­mat kapott. Ő és brigádja a »stósZolásnál« ért el kiváló eredményt. Nyolc óra alatt át­lag 6000—6200 üveget raktak egymásra. A második helyet Hardi Pál- né és brigádja érte el. A brigád­vezető itt is 300 forint jutalmat kapott. A harmadik helyre Sza­bó Gáborné, a negyedik helyre pedig Nagy Istvánná került. A férfiak közül Csongrádi József munkája érdemel dicséretet. Vasas találkozó ígérkezik. További mérkőzések: Kecskeméti MAV— Kkfházi Honvéd II., Kecskeméti Lé­gierők—Kkfházi Reménység, Laki­telek—Kecskeméti Építők II., Kis- kunmajsa—Kerekegyháza. Nyugati csoport: Itt a legnagyobb küzdelmet a Soltszentimre—Kalocsai Szpartakusz mérkőzés hozza. A Ka­locsai Honvéd Hartán is győzhet, míg a többi mérkőzéseken az elől- állók a favoritok: Izsák—Apostag, Dunavecse—Csengőd, de a Dunapa- taj—Szabadszállás és a Szakmár— Solt mérkőzéseken a vendégcsapat pontszerzése sem lenne meglepetés. A Középcsoportban a Tompán sorra kerülő Tompa—Császártöltés rang­adó ígérkezik a leghevesebbnek. A másik- két mérkőzésen: Kkhalasi Gá­bor Áron—Kelebia és Mis ke—Hajós — az elölállók győznek. A déli csoportban a bácsborsódiak, ha győznek Katymáron, nagy lépést tennének a bajnoki cím megnyeré­se felé. További mérkőzések: Bajai TC—Hercegszántó, Bajai Bácska II. —Kunbaja, Csávoly—Bajai Építők II., Felsoszcntiván—Sükösd. MINDKÉT NB I-ES TEKECSAPA­TUNK itthon játszik. A Kecskeméti Vasas férfi csapata az Ut. Vasút együttesével, a KTE női csapata a budapesti F. Szél-lei. Mindkét mér­kőzést fél 11 órakor játsszák a Va­sas és a KTE sporttelepén. KOSÁRLABDA NB ll-ES csapata­ink közül a Kecskeméti Petőfi va­sárnap délelőtt fél 11 órakor a MAV HMTE-t fogadja a Piarista Gimná­zium udvarán. Női csapatunk, a Kecskeméti MAV délután fél 3 óra­kor mérkőzik a bajnokjelölt szol­nokiakkal. Kisgólarányú vereség is Jó teljesítmény lenne. Ezt a mérkő­zést is a Piarista Gimnázium udva­rán tartják. A Félegyliázi Remény­ség ismét Budapestre utazik most. a BM Dózsához. Nem lenne meglepe­tés a félegyháziak győzelme. A Kecskeméti Vörös Meteor női asztalitenisz csapata igen erős ellen­felet kap a Budapesti Pálma SC együttesében. Ezt a mérkőzést va­sárnap délelőtt játsszák le fél 10 órakor a Piarista Gimnázium torna­termében. A Kiskunfélegyházi Re­ménység férfi csapata Szentesre, a női csapata pedig Hódmezővásár­helyre látogat el. A délterületi III. osztályú felnőtt kötöttfogású csapatmérkőzések során a Kalocsai Kinizsi Albertirsán szere­pel az ottani Vasutas ellen, míg az ifjúsági csapata Abonyba utazik az Olajbányászhoz. A KTE ifjúsági bir­kózói Szegeden mérik összek erejü­ket az ottani Vasutassal. A Kiskun­félegyházi Vasas ifijeihez a Nagykő­rösi Kinizsi látogat el. Tovább folytatják a röplabda me­gyei bajnoki mérkőzéseket. Kecs­keméten két mérkőzés is sorra ke­rül, mégpedig a Kecskeméti Szpar­takusz—Kalocsa (de. 9 óra) és a Kecskeméti Hunyadi—Kecskeméti Légierők II., de. 10 órakor a Légi­erők pályáján. A harmadik mérkő­zést Kunszentmiklóson a tasskertosi pályán játsszák le a helyiek a Kis­kunfélegyházi Pedagógus II. csapata ellen, de. fél 11 órakor. Pest megye—Báes megye ifjúsági ökölvívó mérkőzés de. 10 órakor a Piarista Gimnázium dísztermében. A felnőtt válogatott este 6 órakor mér­kőzik. A Kecskeméti Vörös Meteor orszá­gos ifjúsági férfi tőrvívó versenye, de. fél 10 órakor a tiszti klubban. 2000 forintos rejtvénypályázat FOLYTATÁSOS ÓRIÁS KERESZTREJTVÉNY 50 pont @Hffl!0BÍ0i0BM9EBI|S m ___ ípít 'áU i Komlói, Pécsi és Baranya megyei munkáinkra azonnali belépéssel felvételre keres az É. M. Komlói Építőipari Vállalat 100 kőművest és 10 vasbe ton szerelőt, valamint művezetői vizsgával és többéves gya­korlattal rendelkező magas és mélyépítő műve­zetőket. Bérezésük országos irányakkord. Mun­kásszállást, napi háromszoros étkezést biztosí­tunk, azonkívül havi egyszeri hazautazást és a családfenntartók részére napi 6 Ft-os különélés! díjat. Jelentkezés: Komló, Kossuth Lajos u. 13. Pécs, külvárosi pályaudvar, Komlói Építőipari V. anyagtelepén. 956 A múltkoriban, azután, hogy Kecskemét régebben nyitott, természetes vízlevezető árkairól és a füld alá szorított vizek rakoncátlankodásalról szóló közlemé­nyem megjelent, megszólított egy öreg olvasóm és felhívta figyelmemet arra, hogy valamikor Kecskemét­nek élő folyóvize is volt. Elmondta azt Is, hogy apjá­tól úgy hallotta, hogy a mült szazad hetvenes-nyolcva­nas éveiben tartva attól, hogy a bővizű forrás víz­áradást okoz, a környékbeli lakosok gyapjúlakarókkal és malomkövekkel eltömték a vízfeltörés helyét. Azóta keresték már az clhirlclenkedvo betemetett forrást, de bizony többe nem akadtak nyomára. A régi feljegyzésekben van nyoma ennek a ha­gyománynak, de sokkal régebbi Időből és más meg- okolással, mint ahogy öreg olvasóm az apjától hallot­tak alapján arra emlékszik. Ismeretes a város törté­netéből, hogy zsúfoltan beépített belterületét nagyjából a mostani külső körutak vonala mentén víztelen szűk árok övezte. Ezt az árkot a ló közlekedési utak szük­ségletének megfelelően hidak ívelték át. A hidakon át vezető bejárásokat kapuknak nevezték, mert erős ge­rendakapukkal éjszakára elzárhatok voltak. Az árok belső partján süiü elösövény volt és az eddig terjedő telkek tulajdonosai kötelesek voltak a házakat úgy építeni, hogy azok a kapukig megszakítás nélküli sort alkossanak. Ha a városban valahol fölösleges, sőt ár­vízzel fenyegető forrás lett volna, annak a vizét ebbe a száraz árokba vezették volna. Dehát ebben az árok­ban csak nagy esőzések és a tavaszi olvadás idején gyűlt meg a víz, az is hamarosan elposványosodott. Egyébként az árkokban mindenféle hulladék, döglött állati tetem romladozott. A városi tanács, hogy az árok közbiztonságot szolgáló célját el ne veszítse, kénytelen Ismételten súlvos büntetés terhe mellett kötelezni az. árok-menti lakosokat, hogy a telkük mentén húzódó árkokat tartsák tisztán és védjék az eltömődéstől, a rájuk eső sövényrészek épentartásáról Is gondos­kodjanak. Mi igaz hát Kecskemét elveszett folyóvizének his­tóriájából? Annyi, amennyi minden szájhagyományból: lényegében megvan a történeti mag, de a közvetítők színező és módosító továbbadásai időben, sokszor tér­ben Is idc-odahelyezik a valóságot. Kecskemét folyóvizének történetével is ez történt és annál inkább történhetett, mer már az első Írásos feljegyzések sem közvetlen tapasztalaton, hanem hal­lomáson alapszanak. Olvasható pedig ez a történet a XVIII. században élt Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae bistoricegeograpbia c. 1737-ben megjelent mun­kájában- amely egész Magyarország történeti és föld­rajzi leírását tartalmazza, a III. rész 153—155. oldalain. A könyvnek ez a néhány lapja Kecskemét kétszázhúsz évvel ezelőtti állapotáról nyújt képet. Kecskemét vízi viszonyairól szószerint a következőket írja: „Nagy kényelmetlensége Kecskemétnek, hogy száraz, homokos talajon áll; sok bár a kútja, de szűk vlzüek azok kivált, ha esőben szegényebb az esztendő.“ „Híre maradt fönn annak — 1737-ben —, hogy a homoki kapu előtt egykor hó forrás volt, melynek vize íolytonos mederben ment keletnek a Tiszáig és öntözte a mezőket; de mikor a halasi kapu táján egy területet feltöltöttek, hogy tábor-Utésre alkalmas legyen, a le­folyó víz megakadt és majd ötszáz lépésnyi mocsárt fejlesztett. Mivel pedig féltek a lakosok, hogy azt a dombot megszállja a török, sok gyapjúval eltömték a forrás fejet s a víz folyása megszűnt. Kárhoztatták az utódok a fonákságot, felásták a forrástól, hogy új életre keljen, de hasztalan, mert nyoma is elveszett annak. Kecskemétiek mondogattak ezt, sajnálkozva őseik elhamarkodott cselekedetén, hogy félelemből oly természeti áldást fáradsággal is eltékozoltak.“ Egy másik írás szerint a XVI. században még megvolt a forrás, akkor történt a forrás eltömése g.vap- júszsákokkai és malomkövekkel. Ennek a századnak második felére esik a török világ megerősödése ha­zánkban. tehát a törökök várépítési szándékától való aggodalomnak történeti alapja van. A múlt század eleji térképeken meg fel van tüntetve az eltemetett forrás lefolyásának vonala. A forrás a mostani Mária utca és a Kőhíd utca térségén lehetett. Innen a Kőhíd utcán át folyt tovább. A Kőhíd elején és végén kő- bidak vezettek át a vízfolyás fölött. Innen a Burga, majd a Batthyány utcán túl a Forrás utcán — most Szegedi Lajos utca — folydogált a Bajcsy Zsilinszky utcáig. A Kossuth kőrútnál jobb kéz felé visszakanya­rodott és a 43. számú ház telkén keresztül a Zöldfa utcán át megint egy kicsit jobb felé tartva jutott a Zsinór utcába, amelynek az Ilona utcától a Bajcsy Zsilinszky utcáig terjedő szakaszán volt az a vízállás, amitől Kacskcmét 400 évvel ezclótt élt lakosai annyira megijedtek. Innen folyt tovább a Picsó-patak a Gát-ér fele, amelynek ma is közvetlen összeköttetése van a Tiszával. Persze 400 évvel ezelőtt utcákat erre hiába kerestünk volna. A Kistemplomtól a Cigányváros felé cső városrész ugyanis a városnak csak a múlt század elején beépült része. Katona József és Ilornyik János idejében még Újvárosnak nevezték. JOÖS FERENC, a XIT tagja Vízszintes. 159. Angol írónő (1819—1890). 160. Szőrmedísz. 192. A kormányhatalom üldöző intézkedéseivel szembehelyez ke­dés. 238. Letűnt uralkodó. 239. Háziállat. 240. Névelővel a ma­gyar vasutak. 277. Azonos betűk. 278. Dunai sziget. 324. A bizton­ságot szolgálja. 373. így becéz­zük az idősebb aszonyokat. 374. Atlétikai Club. 375. Csak a sa­ját érdekeit nézi. 419. Az értel­miségi és fizikai dolgozók együt­tes rövidítése. 420. Mész. 465. Papírra vet. 466. Ellentétes kö­tőszó. 479. Azonos mássalhang­zók. 480. Függőleges 466. 481. Lent van. Függőleges. 10. A mozdula­taival szórakoztat. 11. Ezeké volt a hatalom Bokharában a Nagy Forradalom előtt. 12. Ba­latoni üdülőhely. 13. Szlovákiai város magyar neve. 14. Vissza: 5 PERC A TAVAKRÓL 1—1 pont. 1. Melyik a világ legnagyobb tava? 2. Mit nevezünk „Ezer tó or­szágának” és valójában körül­belül hány tó van itt? 3. Melyik a legnagyobb tó, amely a tengerszint alatt fek­szik? , 4. Melyik a Föld legmélyebb tava? 5. Hol van és mi a neve a leg­nagyobb mesterséges tónak? KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNYEK 1—1 pont. I La vas £ 1 i j! K é k I Győr régi futballcsapata. 15. Nem mondja meg az igazat. 16. Göngyölegek. 17. Az egyik szín árnyalata. 18. Ezalatt vége. 160. Darwin ez elődjéről nevezték el a biológia revolúciós módszerét. 240. Angol -nál, -nél. 241. Kis orvosi kés, fonetikusan. 277. Ál­talános alany a francia nyelv­ben. 322. Indulatszó. 323. Oda­valók. 373. Azonos mássalhang­zók. 374. Szemtelen. 375. Névelő. 418. Sok ay. 419. Fonetikus más­salhangzó. 420. Monte Christo vára. 465. Többeszszám jele. 466. Hómai ötvenegy. A nyíllal megjelölt sorokban Vera Inber, Benjamin László és Vlagyimir Majakovszkij egy-egy Leninről szóló versszakát rajtet­tük el. Megfejtésül ezt a három idézetet kell beküldeni 1958. de­cember 14-ig. PÓTLÓREJTVÉNY 1. pont. Egészítsük ki az alábbi szótö­redékeket egy-egy betűvel úgy, hogy értelmes szavakat kap­junk. Ezek a betűk egy mostmár végre időszerű mondást adnak. Mi ez? zom a n u 1 ó á s k a 1 a g ú t e m e t ő r a n y a d á s z g á r a 1 é t r o m satnok E számunkban közölt rejtvé­nyek megfejtését 1958. május 6-ig kell beküldeni a többi, majd közlendő rejtvénnyel együtt a Petőfi Népe kiadóhivatalába, Kecskemét, Szabadság tér 3. címre. A borítékra írjuk rá: „REJTVÉNY” és mellékeljük az alábbi részvételi szelvényt. 14. SZÁMÚ REJTVÉNYÜNK MEGFEJTÉSE Kcp- és betűrejtvenyek: Ákombákom. Prosperitás. 5 perc a hidakról: 1. San Franciscóban a Golden Gate (Arany kapu). 2. Clark Adam. 3. Függő-, ív- és gerendahíd. 4. Eiffel francia mérnök (1832— 1923.) 5. A romániai Cernavodá- nál levő Duna-híd. 6. A londoni Themze hídját ábrázolja a kép. Nagy orra volt: Cyrano de Bergerac, Edmond Rostand ha­sonló című verses drámájának hőse. RÉSZVÉTELI SZELVÉNY a Petőfi Népe 2000 forintos rejtvénypályázatához Fenti rejtvényeink megfejtésé­hez az előző számainkban foly­tatólagosan közölt TRÉFÁS KÉP- ÉS BETÜREJTVÉNY- ISKOLÁNK 1., 3. és 4. pontja Inyújt támpontot. Beküldte: Lakcím! . 3. KECSKEMÉTI SÉTÁK cÁ f/J/flsá-firifak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom