Petőfi Népe, 1958. április (3. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

éPM Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGVAP'SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA III. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM Ära SO fillér 1958. ÁPRILIS 19. SZOMBAT As első létrafok a szövetkezeti mozgalomban: a szakcsoportok és társulások. A tokokon tovább haladva jutnak el a, társulások tagjai a fejlet­tebb szövetkezethez. Megyénkben jelenleg 181 szakcsoport működik, kereken ötezer taggal. Ez év első negye­dében megyénk területén 12 különböző szakcsoport alakult. Említésre méltó a két vízgaz­dálkodási társulat. Ezek létre­hozása annál is inkább jelentős eredmény, mivel ezek cégjegy­zett, önálló jogi személyek és saját erőből számottevően já­rulnak hozzá a vízkárok meg­szüntetéséhez. Az Alpár és Vi­déke Nyárigát Társulat beruhá­zási költségvetése összesen 4 millió 145 600 forint. Ebből az érdekelt tagság 50 százalékot fedez. A Kiskunmajsa—Kígyós Vízgazdálkodási Társulat 850 ezer forintos költségvetéséhez a tagság körülbelül 350 ezer fo­rinttal járul hozzá. A két víz­gazdálkodási társulat 14 000 ka- tasztrális hold földterületet érint. A szakcsoportok jórésze szőlő- és gyümölcstermesztésre alakult. Hatvanhat ilyen működő társu­lás van a megyében, több mint 1500 taggal, majdnem 600 000 Ft közös vagyonnal. A statisztika szerint csupán egyetlen gép- használati szakcsoport működik a megyében, pedig ezek alakí­tására bőven van lehetőség, mert az államtól jelentős ked­vezményeket kapnak az ilyen társulások. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy kormányzatunk jelentős anyagi hozzájárulással segíti a társulásokat, szakcso­portokat. A spárgatermcsztő szakcsoportok például díjtalanul kapják a dugványokat. Hitelt ad az állam a szervestrágya, műtrágya és a növényvédősze­rek vásárlására. Azonkívül 2300 forint művelési előleget kapnak holdanként. Az említett hitele­ket a negyedik évtől kezdve kell csak visszafizetni, négy év alatt. Tovább lehetne sorolni vala­mennyi szakcsoportnál a ked­vezményeket. A szamócatelepí­tők például hitelbe kapják a szamócadugványokat. Az eddigi eredmények ellené­re meg kell jegyeznünk, hogy egyes községi vezetők lebecsü­lik a mezőgazdasági társuláso­kat, szakcsoportokat. Nemcsak a földművesszövetkezetek fel­adata, bár elsősorban az övék, hanem valamennyi községi ve­zetőé a szakcsoportok támoga­tása. Éppen az ellenőrzés hiá­nyából fakadt, hogy számos szakcsoportba olyan elemek ke­rültek, akik kupeckedésre, saját érdekeik hajhászására használ­ták fel az államadta kedvezmé­nyeket. Néhány hónappal ez­előtt felülvizsgálták a szakcso­portokat cs azokat, amelyek nem megfelelően működtek, felosz­latták. A jövőben is arra kell törekedni, hogy a mezőgazdasá­gi társulások, szakcsoportok va­lóban a termelés érdekében ala­kuljanak, hogy tagjaik ne csak a saját érdekeiket, hanem az árazás érdekét is elősegítsék. _ Az országgyűlés a második napon a költségvetést és a költségvetési törvény-] javaslatot tárgyalta Az országgyűlés csütörtökön tárgyalta az 1958. évi állami költségvetést és költségvetési törvényjavaslatot. Részt vett az ülésen Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­kével az élen a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Antos István pénz­ügyminiszter mondta el expozé­ját. Antos István beszéde Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány az idei költség- vetés előirányzatainak összeállí­tásánál a múlt évben elért je­lentős eredményekre támaszko­dott és azt az alapvető célt tar­totta szem előtt, hogy 1958-ban a gazdasági egyensúly saját erő­forrásainkra épüljön. — Az 1957. évi állami költség- vetés és az előirányzott nyolc­száz millió forinttal szemben 1,3 milliárd forint bevételi felesleg­gel zárul — folytatta. — Az adó­bevételek maradéktalanul be­folytak. A vállalati gazdálkodás eredménye 3,9 milliárd forint' tál volt kedvezőbb az előirány-~ zatnál. A minisztériumok aláj tartozó ipari vállalatok száz fo-f rint értékű terméket 1957 elsői negyedévében 107,9 forint, a má sodik negyedévben 100.8 forint, a III. negyedévben 99,1 Ft, a IV. negyedévben pedig 97,9 Ft termelési költséggel állítottak: elő. — Az ipari termelés 1957 III. negyedévben már elérte, a IV.j negyedévben pedig több mint] tíz százalékkal meghaladta az] ellenforradalom előtti termelési] szintet és 17 százalékkal volt] nagyobb, mint 1955. IV. negye-] dében. A termelékenység olyan] fontos jelzőszáma, mint az egy! munkásra jutó termelés, 1957] IV. negyedében az állami ipar-] ban már négy százalékkal na­gyobb volt, mint az ellenforra­dalom előtt és nyolc százalék­kal múlta felül az 1955. évi] szintet. 3 (Folytatás • 2. oldalon) 3 A 44. SZAMÜ AUTÓKÖZ­LEKEDÉSI VÁLLALAT­RÓL (3. oldal) JÓSKA ÉS MIKI (3. oldal) ÜLÉST TARTOTT A KIS­KŐRÖSI JÁRÁSI TANÁCS (3. oldal) EGY KIS FALU SZÉP EREDMÉNYEI (4. oldal) A SZAKSZERVEZETI ÉLETRŐL v (4. oldal) A KECSKEMÉTI vízellátásról (4. oldal) BAJAI HÍREK (5. oldal) A RÁDIÓ és televízió MŰSORA (6. oldal) i Iván Istvánná: A földmű vessző vet kezetek segítsenek, hogy javuljon a húsellátás 9 nwwyi KECSKEMÉT Díszünnepség a megyei tanács nagytermében Leninről szóló dolgozat írására. A legsikerültebb dolgozatot, mely a pályadíjat megnyerte, a szerző olvassa fel, a műsor ke­retében. Iván Istvánná, Bács-Kiskun megyei képviselő az országgyű­lés kereskedelmi bizottságának megbízásából a bel- és külke­reskedelmi tárca költségvetésé­hez szólt hozzá csütörtökön a vitában. A kereskedelem tavaly 9,7 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint 1956-ban — mondotta. — A forgalom is tük­rözte az életszínvonal emelke­dését: az előző évhez viszonyít­va, valamit csökkent az élelmi­szer forgalma, viszont emelke­dett a ruházati cikkeké és még nagyobb mértékben a vegyes­iparcikkeké. Az élelmiszer-áru­ellátás általában bőséges, kielé­gítő, zavartalan, egész sor cikk­ből — mint például cukor, liszt, rizs, ecet, stb. — jobb az ellá­tás, mint eddig bármikor. Az egész országban igen jó volt a húsellátás. Ebben az évben már időnként hiányos a sertéshús iránti kereslet kielégítése. En­nek oka elsősorban a megnöve­kedett fogyasztás. A földműves­szövetkezetek sokat segíthetné­nek a húsellátás megjavításá­ban, de ezt nem minden falusi földmúvesszö vetkezet tartja a szívügyének. Az élelmiszerellátás az idén is kielégítő lesz, sőt egyes cik­kekből tovább javul. A keres­kedelem például Vl millió liter­rel több tejet, 280 vagonnal több citromot, 60 vagonnal több csokoládét, 170 000 hektoliterrel több sört hoz forgalomba, mint tavaly. Nagymértékben növek­szik az iparcikk-forgalom is. A legkeresettebb cikkekből az idén sokkal több kerül forga­lomba: mosógépből például 189 százalékkal, televízióból 412 szá­za lékkai, hálószoba-garnitúrából 121 százalékkal, konyhabútorból! 109,3 százalékkal több, mint ta-| valy. Harmincnyolc százalékkal» több személyautó áll rendelke-j zésünkre, mint tavaly. Az ipar-j nak úgy kell dolgoznia, hogy a hiányok fokozottan a minimá­lisra csökkenjenek. Jó lenne, ha az elektromos háztartási gépek gyártását fokoznák, hogy ezzel is tovább könnyítsék a nők ház­tartási munkáját. * Helyeselte a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedését az el­lenőrzés megjavítása, a leltár- felvételek biztonságának növe­lése és a leltártöbbletek csök­kentése végett. Azt kérem a mi­nisztérium vezetőitől — mon­dotta —, hogy nagyon követke­zetesen szerezzenek érvényt in­tézkedéseiknek és biztosítsák a kereskedelemben még meglevő lazaságok felszámolását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az elkövetkező években, fokozatosan, a lehetőségekhez mérten meg kell oldani a rak­tározást is, természetesen addig is igen sokat lehet tenni a meg­levő raktárak ésszerű kihaszná­lása és a tárolási gondok csök­kentése érdekében; szót emelt a bürokrácia ellen is. Végül a Külkereskedelmi Minisztérium­ra háruló feladatokról szólt. Az idén tovább bővülnek kül­kereskedelmi kapcsolataink, és a költségvetés biztosítja, hogy a feladatokat megoldjuk. Ezért a maga és az országgyűlés keres­kedelmi állandó bizottsága ne­vében javasolta a költségvetés elfogadását. Április 21-én, hétfőn este 6 órai kezdettel Lenin ünnepsé­get rendeznek Kecskeméten, a megyei tanács nagytermében. Az ünnepi beszédet Weither Dániel elvtárs, a Petőfi Népe fő- szerkesztője mondja. Az MSZMP Kecskemét Váro­si Bizottsága és a Hazafias Nép­front városi bizottsága által ren­dezett díszünnepség műsorán változatos kulturális Programm szerepel. A zenei általános is­kola gyermekkórusa újszerű elő­adásban, melodrámai formában mutatja be például Majakovsz­kij: Beszélgetés Lenin elvtárs­sal című versét. Az iskola az ünnepségek előtt pályázatot hirdetett növendékei számára Részt vesz az ünnepi műso­ron a kecskeméti zeneiskola és a Katona József Színház több művésze. Dobák Lajos részletet olvas fel egy Leninről szóló pró­zai műből. Labancz Borbála szaval, Juhász Pál pedig opera­áriákat énekel. A rendező szervek szeretettel várnak minden érdeklődő kecs­keméti dolgozót. Az évforduló napján az üzemekben és az is­kolákban is megemlékeznek Lenin elvtársról. Pedagógiai fjét nyílifi oasárnap Kecskeméten Vasárnap, április 20-án este a Katona József Színházban ün­nepélyes keretek között nyitják meg a kecskeméti pedagógiai hetet. Az iskolai és családi ne­velés kérdésével foglalkozó egy­hetes program legfőbb feladata, hogy népi demokráciánk egyik sarkalatos társadalmi problé­májára, a gyermekek nevelésére terelje a szülők, a társadalom érdeklődését. Segít ez a pedagó­giai hét kialakítani a gyerme­kek iskolai és iskolán kívüli ne­velésének egységét, harmóniá­ját. A Hazafias Népfront kecske­méti bizottsága és a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága által rendezett pedagógiai héten előadások hangzanak majd el több jelentős nevelési problé­máról, az iskoláskorú gyerme­kek életkori sajátosságáról, a pályaválasztásról, a szülői mun­kaközösségek feladatairól. Újszerű és érdekes a prog­ramnak az a pontja, mely az úgynevezett »nyílt tanítási na­pokon« lehetőséget ad a szülők­nek, hogy maguk győződjenek meg az iskolai tanításokon való részvételükkel az oktatás hely­zetéről, eredményeiről, gyerme­keik fejlődéséről. Kecskemét valamennyi iskolájának kapui két napon át nyitva állnak eb­ből a célból a szülők előtt. Ér­dekesnek ígérkezik az április 27-én rendezett úttörő zászló- avató ünnepség, az úttörők kerti ünnepsége és a nagy akadály- verseny 240 helybeli úttörő részvtéelével. Április 21-én a pedagógusok gyűlnek össze a kecskeméti Városi Moziban, hogy nagygyűlésen vitassák meg a különböző társadalmi, politikai és nevelési kérdéseket. A nagygyűlés előadója Szabó Kálmán, a Művelődési Minisz­térium főosztályvezetője. A pedagógiai héten minden este Bródy Sándor: "-Tanítónő* című színművét játssza a Ka­tona József Színház, a kecske­méti mozik pedig pedagógus tár­gyú filmeket vetítenek. Gyümölcs- és szőlő­telepítés Lakóteleken 3200 kajszic3cmelét ültet­tek el ez év tavaszán a lakitc- leki gazdák. Megnövekedett a szőlőtelepítők száma is, az el­múlt hetekben mintegy 48 hold űj telepítéssel gyarapodott a község szőlőterületei

Next

/
Oldalképek
Tartalom