Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-21 / 68. szám

fúmiM III. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM r/SI' ___• Ál I . I I «WlWmmiUHtUWMItWHMUHIH»« Vilá g proletárjai, egyesüljelek: : UAPJÁv Aro 50 fillér 1958. MÁRCIUS 81. PÉNTEK • Kettfis évfordulói ünnepelünk ma: az 1919-es Ta­nácsköztársaság kikiáltásának harminckilencedik és a Kom­munista If júsági Szövetség meg­alakulásának első évfordulóját. Múlt és jövő, a munkásmozga­lom veteránjainak és az elkö­vetkezendő evek harcosainak nevezetes ünnepe. S ünnepe egyben a társadalom haladásá­ért, a szabad, boldog emberi élet lehetőségéért küzdő paraszt­ságnak, értelmiségnek is, ame­lyek a munkásosztályban és annak forradalmi pártjában ta­lálták meg ügyük igazi képvi­selőjét, vezetőjét. Harminckilenc éve... a föld­birtokosok és tőkések kilátásta­lan rablőháborúba sodorták az országot és a vesztes világhábo­rú végén nem mertek, nem tudtak szembenézni saját ka­tasztrófa-politikájuk következ­ményeivel. így jutott a háború ellen, a szociális reformokért küzdő munkásosztály békés úton ha­talomra 1919-ben. Kiéhezett, ki­rabolt ország, köröskörül ellen­séges csapatok, s a barát, a példakép messze, ezer kilométe­rekre. A magyar kommunisták, a magyar munkásosztály soha el nem múló érdeme, hogy ilyen kilátástalan helyzetben is meg­találta a kivezető utat. A nagy- példa, a dicső orosz proletariá­tus, a szovjet népek mutatták meg számára, akik 1917-ben el­sőnek rázták le nyakukról a tőke. a kizsákmányolás jármát. »Kövessük az orosz példát« — ezzel a jelszóval indultak harc­ba a magyar, munkások. És kö­vették. Köztulajdonba vették a gyárakat, földeket. Soha az­előtt, de 1919-ben eljutottak a pesti prolig.verekek a Balaton­ra. Megnyíltak az opera, a hangversenytermek, színházak, könyvtárak kapui az addig ki­rekesztett köznép előtt. Az ura­dalmak botozott, ezerszer ki­zsákmányolt cselédei elkerget­ték a grófot, a kasznárt és ma­guk kezdtek gazdálkodni. Las- san-Iassan indulni kezdtek a gyárak, hogy a kenyérért ipar­cikket adjanak cserébe a falu­nak. Szabad és ember lett az ember, s nem kétséges, sorra- rendre megoldódtak volna mind az évszázados sérelmek, bajok, ha tovább élhetett, alkothatott volna a Tanácsköztársaság. De a békés építés csak hete­kig tartott, astán a »belső bi­tangok« mellett a külső ellen­séggel is harcolni kellett. S r. kizsákmányolok erői akkor na gy'obbak voltak, mert a fiatal testvérállam, a Szovjetunió ma­ga is élet-halál harcot vívott 14 \ imperialis.a országgal és nem segíthetett. A Tanácsköztársa­ság dicső emléké azonban mé­lyen bevésődött népünk szívébe, dacára a negyedszázados ellen- } forradalmi rendszer minden át- kozódásának, minden rágalma- i nak. Ma emlékezünk meg az egy- j esztendős KKSE-rőí is, amely az ; clleníorradalnti iátekmérgeeás ellenére máris a fiatalság szú?- i ezreit neveti, vezeti. Sisónyossi 1 vagyunk be-T»s, a kom- j munis.a ii.áaJ.ck tt. aaktak a j 19-ck veterán®kiéi, u l&Oo-ss j eUeuíorrflwsfciísn keserű leckéje- ! bői is és nem hagyják többé j kicsavarni a munkáskézből a j szocializmus sok harcot és győ- j zelmct megjárt, vörös zászlaját. I Szarvasmarhatenyésztők tapasztalat­cseréje Kiskunfélegyházán A kiskunfélegyházi Mezőgaz­dasági Technikumban egészna­pos tapasztalatcsere-értekezleten találkoztak az ország kísérleti-, állami- és tangazdaságainak, a kiskunfélegyházi járás termelő­szövetkezeteinek állattenyésztői, hogy megvitassák szarvasmar­hatenyésztésünk helyzetét s a tenyésztői munka további fel­adatait. A tanácskozást Ványi József országos szarvasmarhatenyész­tési főfelügyelő nyitotta meg a tapasztalatcserét rendező Föld­művelésügyi Minisztérium ré­széről, majd Zalai Géza, a Me­zőgazdasági Technikum igazga­tója számolt be a tangazdaság­ban elért eredményekről. Tehe­nészetük a tangazdaságok orszá: gos viszonylatában a második hélyen áll tejtermelésben. Ezt a megtisztelő helyet az elmúlt évek során végzett szívós és ál­dozatos munkával, igen kezdet­leges viszonyok között kezdve s folytatva érte el a tangazdaság. Tehenészetükben tavaly 4177 liter volt az egy tehénre eső fe- jési átlag, 3,8 százalékos zsírtar­talommal. A vendégek a beszámoló után helyszínen tekintették meg a tangazdaság itatásos módszerrel nevelt borjait s az üszőállo­mányt, amely ma már nemcsak saját utánpótlást szolgál, ha­nem társgazdaságok is kapnak belőle értékes tenyészanyagot. A tehén törzsállomány megtekin­tése során elővezették a legjobb ■ ■gyedeket, többi között a 68. Dolmányt, amely 9707 kilogram­mos termeléssel vezet a '-rang­listán«. Ebéd után kezdődött a vita. Elsőnek Schandl József akadé­mikus, az Állattenyésztési Ku­tató Intézet igazgatója szólalt fel. Többek között azt javasolta, hogy az üszőállományt koráb­ban ten}'észéretté kell tenni és meg kell valósítani az olcsóbb nevelést. Értékes útmutatást adott a takarmány termesztés és felhasználás legjobb módszerei­ről. Számos hozzászóló foglalko­zott ezután a takarmányozás, növendéknevelés, a jövedelmező tartás és tenyésztés kérdéseivel. ((íjabb szőlősök az Alföld homokvidékein A jó idő beálltával megele­venedtek a kiskunsági szölős- kertek. Mindenütt teljes erővel megindult a szőlő nyitása. Ez­zel egy időben halad az új sző­lősök telepítése is. A tavasszal a megye termelőszövetkezetei és egyéni termelői több mint ezer holdon létesítenek új szőlősker­teket. Az alföldi homokba to­vábbra is a józarnatú borszőlők kerülnek. Jelentős teret hódít a kadarka. A megye területén az őszi te­lepítésekkel összesen több mint 2000 hold fiatal telepítésű sző­lővel növekszik az Alföld sző­lőterülete. MAGYAR TANÁCSKÖZIÁKSASÁG (3. oldal) A NŐVÉN VTERMKSZTÉS- BÖL (3. oldal) »VAGYUNK AZ IFJÜ GÄUDA« (4. oldal) KINEK VAN IGAZA? (1. oldal) A PÉTERI TANYA VILÁG­BAN (4. oldal) HALAS ÉS JÁRÁS A (5. oldal) FURCSASÁGOK a bajai CSEMEGEBOLTBAN (5. oldal) MŰNK ASÖR-TEMETÉS LAJOSMIZSÉN (5. oldal) A kollektíva ereje A régi pártvezetés legfőbb hi­bája az volt, hogy elszakadt a tömegektől — bizalmatlanság, az egyszemélyi döntések jelle­mezték tevékenységét. — Az MSZMP ezeket a hibákat jó­részt kiküszöbölte. Ha azonban alaposabb vizsgálat alá vesszük egyes pártszervezeteink munká­ját, még találkozunk olyan je­lenséggel, hogy nem gyümöl- csöztetik megfelelően a kollek­tíva erejét, bölcsességét. A ti- szakécskci pártszervezetek igye­keznek feladataikat jól ellátni. Eredményeik azonban meghat­ványozódnának, ha a tiszakécs- kei pártbizottság hatékonyabban segítené tevékenységüket. A pártbizottság kollektív ve­zetése eléggé formális. A ki­sebb jelentőségű feladatokat, igaz, közösen beszélik meg, de a dolgozók egészét érintő kér-' déseket, a helyi politikát azon­ban még nem vizsgálta meg a, kollektíva. így az a helyzet ala­kult ki, hogy főleg a napi ese­mények irányítják a pártbizott­ság tevékenységét. A pártbizott­ság tagjai igen ritkán járnak ki az alapszervezetek taggyűlései­re. Óbögön a pártvezetőség tag­ja, Kerekes elvtárs nem is em­lékezett rá, hogy a községi párt- bizottságtól mikor vettek részt taggyűlésükön. Gigor elvtárs, a pártbizottság titkára csak úgy lesz képes megfelelően segíteni az alapszervezeteket, ha tá­maszkodik a pártbizottság tag­jaira, annak kollektív munká­jára. A Kecskeméti Járási Pártbi­zottság adjon ehhez, az eddigi nél alaposabb segítséget. T. J. Má*i borversenr * A hagyományos borverseny­re az idén gondosan felkészül­nek Bács megye szőlőtermelői. Az állami gazdaságok az Idén először házi borversenyen jelö­lik ki a legtisztább, a legjobb zamaté borokat a megyei ver­senyre. A nagyszabású borver­senyt április elején rendezik meg a helvéciai gazdaságban. Ezzel egyidejűleg pálinkakósto­lót is tartanak. A megyei borversenyt meg­előzően városokban, járásokban is tartanak a termelők selejtező borversenyt. E hét végén a Baja környéki termelők, termelőszö­vetkezetek borait bírálja felül a szakbizottság, <#c^<^oga-<^s<*<#cékKsicgcKScsaKíKsaK»csoKífa;sicöaKSi!asMh2íasaH^^ AKIK HOSSZŰ ÉVTIZEDEK ÓTA A MUNKÁSHATALOMÉRT KÜZDENEK SZTRIKINÄCZ ISTVÁN Baja IIOLBA JÓZSEF Harta STAUB JÓZSEF Kecskemét SZEDERKÉNYI SÁNDOR Kiskunfélegyháza ■wwrawwwí^’"' ID. ROMSICS JÓZSEF Baja KOVÁCS PÁL Kecskemet RÓZSA JÁNOS Kecskémet FÜSTÖS ISTVÁN TaöS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom