Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-18 / 65. szám

Mészöly Gyu!a Kossuth-díjas kutató:

Ziildségtermesztésünk időszerű kérdéseiről

A népgazdaság szempontjából igen jélentős a több mint félszázados múlttal rendelkező megyei zöldségtermesztés továbbfejlesztése, felvirágoztatása.

Országunk zöldségtermelő területe az elmúlt években már meghaladta a 217 000 holdat. A több mint 30 féle zöldségfaj átlagtermésének bruttó értéke 3.5 —4 milliárd forintnak felel meg, amely évi nemzeti jövedelmünknek figyelemreméltó részét képezi.

Megyénk zöldségtermesztése átlag 35 000 hold, amely az országos vetésterületnek az egyhatod részét képezi. Ezen a területen 1957-ben 210

millió forint bruttó értéket termeltünk.

Hogy ez mennyire nem lebecsülendő szóm, akkor tűnik ki, ha összehasonlítjuk megyénk elmúlt évi gyümölcshozamával, amely jóval kevesebb: 140 millió forint volt.

Az utóbbi években rohamosan fejlődő zöldségexportunk s konzervgyáraink egyre növekvő nyersanyagigénye kedvezően befolyásolja megyénk zöldségtermelésének fejlődését. Ez a számok tükrében mérhető le leginkább.

Megyénkből tavaly 1035 súlyvagon zöldséget exportáltunk. Export-termelésünk 1953-ban indult meg ismét, akkor az összes kivitel csak 117 vagon volt. A megye zöldségexportja tehát 4 év alatt a tízszeresére emelkedett.

Sajnos, ez a reményekre jogosító fejlődés 1957-ben egyes kedvezőtlen tényezők — mint az időjárás, a helytelen árpolitika — következtébe^ megtorpant.

A március eleji állapotnak megfelelően a MÉK 91, a Kecskeméti Konzervgyár f!0 százalékra teljesítette szerződési tervét, vagyis 2570 holdra nincs még megkötve a szerződés.

Ezek a tények és számok azt mutatják, hogy termelőink kedve a korábbi évekhez képest kissé megcsappant. Ecl kell tárnunk tellát a hibákat, amelyek akadályai a termelés további fejlődésének. Nyíltan, őszintén kell beszélnünk. y

Abból az elvből kell kiindulnunk, hogy szocializmust építő országunkban a termeltető vállalatok és a termelők érdeke azonos.

Országunk lakosságát és a konzervgyárakat cl kell látnunk megfelelő mennyiségű cs minőI ségű nyers terménnyel olyan ! áron, amely arányban áll dolgozó népünk keresetével, illetve amelyből gyáraink a világpiacokon is versenyképes készítményeket gyártanak.

Felvásárlási árainkat tehát úgy kell megszabnunk, hogy a termelési önköltségek is figyelembe vétessenek, — másszóval a termelők is megUiIáljáU számításukat.

Mi az oka annak, hogy az Idei évre tervezett paradicsomvetés területnek több mint 25 százaléka nincs leszerződve? A kérdésre választ kapunk, ha a múlt évi paradicsom átlagtermés és a felvásárlási árak alakulását vizsgáljuk. Tavaly a felvásárolt termés alig érte el a 40 mázsát holdanként s az egy holdról leszedett és értékesített paradicsomért 2011 forintot kapott a termelő. A -termelőnek nem érte meg az időjárási okok miatt egyébként is gyengébb minőségű árut leszedni, a szántóföldön hagyta elrothadni.

Tanulságképpen ismét leszögezhetjük, hogy a következő évi termeiét sikere, illetve a termelő viszonya a termeléshez attól függ, hogy az előző évben miként találta meg számítását.

De ezen túl igen sok a tennivalónk a mennyiségi és minőségi terme, ztés érdekében, mert ezen a téren nagyon elmaradtunk.

Gyenge átlagterméseinknek főleg a rossz talajelőkészítés, az elégtelen tápanyag- ellátás, a szakszerűtlen pa- lántancvclés, a hiányos növényápolás az oka.

A termelőknek be kell látniok hogy olyan termést remélhetnek, amilyen mértékben gondoskodnak a fajták igényéről. A paradicsomtermesztés jövedelmezősége csakis az átlagtermések emelésével fokozható, hiszen 80 mázsa áruért 50 százalékkal több bevételhez jutunk mintha rossz agrotechnika mellett csak 40 mázsát termelünk.

Az utóbbi evekben komoly harcot folytatunk a koraiságért

A kísérleti módszerek alkalmasak arra, hogy a jelenleg termesztés alatt álló fajtákról holdanként mintegy 10 mázsa exportárut kapjunk a múlt évi 197 kg helyeit.

Az új korai fajtákkal ezt a mennyiséget könnyen megduplázhatjuk. Két év alatt több mint 23 ezerrel megnőtt megyénk melcgógyi-ablak parkja, amely azt jelenti, hogy

egyre több termelő tér át a biztonságosabb és korábbi érést biztosító melcgágyi palán tanevelésrc.

Fontos kérdés a konzervgyáraknak minőségi nyersanyaggal való biztosítása is. Jelenleg az a helyzet,, hogy a termelő nem szívesen l<öt szerződést konzerv- paradicsoni termesztésére a múlt évi alatsony ár miatt. Ha pedig szerződik, úgy gondolkodik: a javát eladom exportra, j vagy a piacra, a maradékot a I gyárba viszem.

Ez a nézet helytelen és káros!

Termelőinknek is tudomásul kell venniük, hogy a gyárak is csak kiváló minőségű nyersanyagból tudnak a világpiacon is versenyképes készítményt gyártani.

A gyárnak joga van a Szerződésben kikötött minőséget megkövetelni, a termelőknek kötelességük azt teljesíteni, — természetesen olyan átvételi ár mellett, amely ösztönzőleg hat a minőségi termelésre.

Kormányzatunk zöldségtermesztésünk fejlesztése érdekében elrendelte a védőárak bevezetését, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy a felvásárlási ár ennél nem lehet alacsonyabb. Helyes lenne, ha a földművesszövetkezetek ellenőrző , bizottságokat létesítenének.

Ha az ellenőrzést, mint társadalmi munkát — jól megszervezzük, elkerülhetők lesznek a felvásárlásoknál tapasztalt visszaélések, segítségükkel fokozatosan kialakulhatna a szocialista kereskedelmi erkölcs, amely nélkül nincs egészséges alapokon nyugvó mezőgazdaságfejlesztés. Ez társadalmi ügy s ehhez segítséget kell adnunk!

Kik az esélyesek a jutalomra?

A Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalatnál április 4 tiszteletére indított verseny eredményeit értékelve napvilágra került, hogy kik azok a «dolgozók, akik pillanatnyilag esélyesek a jutalomra.

Az értékelés szerint a lcgjob- baknál az engedélyezett egy százalékos selejt a fél százalékot alig éri el. Gyóni Mária ifjúmunkás 0,33, Farkas Ilona 0,34, Dobokai Mihályné 0,39, Bábity Mártonné 0,41, Gyugcl Zoltánná 0,40, Dudás Etel, Vincze Benőné, Tegzes Imréné 0,44 százalékos selejttel dolgozott februárban.

Keddi faegjeqföés

(JlzUti pluiz,-társadalmi nwuuz.

Megesik, hogy néha ütközik egymással a társadalmi és az üzleti érdek. Tapasztaltuk ezt a minap Kiskőrösön, a Pctőfi- moziban is. Fiatal kamaszgyerek kért egy Idősebbet, vegyen még egy jegyet, mert neki nem adnak a pénztárnál. A megszólított férfi úgy látszik, ismerős volt, mert »jóindulatúan« nya- konverte a fiút egy mosoly kíséretében, s tíz perc múlva már egymás mellett ültek a nézőtéren. A kamasz beügyeskedte magát.

Van más tapasztalatunk is cs ez a gyakoribb. Nem mindegy, hol töltik a gyermekek az estét. A pedagógusok szerint vagy otthon, vagy felügyelet mellett, a művelődési házban. E tekintetben azonban nem valami egyértelmű a pedagógusok és a mozi vezetőinek a nézete. Az iskolai élet alkotmánya, a rendtartás, tiltja a diákok esti moziba menetelét. A pénztárkezelő már nem ilyen szigorú a jegy- kiadásnál. S ha a jegyszedőnek fel is ébred néha a lelkiismerete, akkor a nézőtérre tolongó felnettek sürgetik, engedje be a

gyereket, ne »szőrözzön any- nyit...«

Akik így tesznek, nem is gondolják mennyire hibás a magatartásuk, hiszen a fiatalok erkölcsös nevelése társadalmi kötelesség. Az üzleti szellem min- denekfölöttisége és az idősebbek könnyelmű szolidaritása idővel megbosszulja magát. Az irányítatlan szekszuális szemlélet, sok filmben pedig az erotika mellett rnég külön jelentkező kaland, bűn, vagy szélhámosság később a társadalom kárára jelentkeznek, mert a gyermekben így nem épül, hanem romlik a nevelés hatása. A fialok nevelése, tudjuk, nem olyan egyszerű probléma, mint leírtuk, de ha a szülők e tekintetben is együtt dolgoznak a pedagógusokkal, bőven visszaterül majd azoknek a jegyeknek az ára, ami a moziknál ilyen esetekben talán veszteségként jelentkezne.

.CSENDET KÉRŐNK"

“Ne zavard a dolgozók nyugalmát.« Ez a figyelmeztető falragasz fogadja a Szarvas Szálló lépcsőházában az érkező vendégeket, látogatókat. Félve léptük át az épület küszöbét, mi is hangfogót tettünk. Pedig felesleges volt, hiszen már a lép- csőházban olyan zajokra lettünk figyelmesek, mintha a szálló emeletén legalább is egy kovácsműhely üzemelne.

Sajnos, nem is sokat tévedtünk. Csodálkozásunkra a vendégszobák közvetlen szomszédságában, talán az egész országban egyedülállóan Kiskörösön helyezték el szállodában a földművesszövetkezet dekorációs műhelyét és lakatos részlegét. Ott jártunkkor éppen az egyik földmű vqsszü vetkezeti bolt rolóját javították, nem éppen csendes kopácsolás- sal. A szomszéd szobákban pedig »aludtak« a dolgozók, a községbe később érkezett átutazók, akiknek az írtak után — gondoljuk, egy olvasónk se szeretne a helyében lenni.

Nem vagyunk

azért rosszmájúaki Elismerjük, néha a lakatosmühelyben is csend van. Szerencsére a dekorációsok festőtevékenysége nem hallatszik az égig. A változatosság kedvéért, viszont fel- hallatszik az emeletre az asztalosok munkájának számos hangja, őket ugyanis a lépcsőházban helyezték eh Gratulálunk a füldmüvesszövetke- zetnek ehhez a gazdaságos térkihasználáshoz. A csendre intő táblát azonban kár volt kitenni. Azt is megtakaríthatta* volna.

Cikkünk nyomán

Nyomozás indult

az „istállóban lakó családtag" érdekében

JANUÁR VÉGÉN a szeremlei Béke Termelőszövetkezet rendkívüli közgyűlése Í6 szavazattal kizárta Takács Ferencet és Török Pétert.

Kik ezek cs mit vetettek? — Hallgassuk meg a szövetkezet elnökének magyarázatát:

— Azért zártuk ki őket, mert megrágalmazták a tehenészünket, intrikusok.

— Ök rágalmazták?

— Nem, hanem a feleségeik. Még az év elején történt a dolog, hogy a két asszony felkereste a tanácselnököt és elpa- naszoltók, hogy lopják a termelőszövetkezet szénáját és tejtermékeit. Ezt nem hagyhattuk szó nélkül. Közgyűlést hívtunk ösz- sze és a többség Takács Ferenc, valamint Török Péter kizárása mellett szavazott.

— Hozzátartozik az ügyhöz az is, hogy ezt a két embert szövetkezetünkben nemigen kedvelik. Az öreg Takácsnak az a hibája, hogy gyakran, minden ok nélkül fenyegeti tagjainkat, azt hangoztatja, hogy va'marokkal kell az embereket megfogni, csakúgy lehet véget vetni a lopásoknak.

A SZÓBANFORGÖ Takács Ferencet a járási pártbizottságon találtam. Éppen kizárását panaszolta.

— Hiába, nem tudok belenyugodni kizárásomba. Az én ereHE ÜSSÜK ÁGYON AZ EMBERT,

hunéin hibáját segítsük kijavítani

rozat helytelen, indokolatlan.

AZ ÜGYBEN érdekelt más személyekkel is beszélgettünk. Teljes egészében helyeseljük a szövetkezet vezetőségének azt a törekvését, hogy a belső cívódá- sok és villongások okait valami módon pieg akarja szüntetni. — Megállapításunk szerint azonban a fenti eljárás nem vezethet eredményre. A szövetkezet tagjainak érdeke, hogy olyan légkörben éljenek, dolgozzanak, ahol a hibákat, fogyatékosságokat bátran bírálhatják. Ha a bírálónak nincs igaza, akkor nyíltan mondják ezt szemébe és védelmezzék meg azokat, akiket jogtalanul ért támadás.

TAKÁCS FERENC és a termelőszövetkezet elnöke is tagja a pártnak. Jelenleg pártszervezetük vezetősége foglalkozik a kizárás ügyével. Az én véleményem szerint ezt a dolgot újra a közgyűlés elé kell terjeszteni. Ismerem Takács Ferencet és nem állítom, hogy teljesen hibamentes ember. Magatartásában sok a javítani való, de azért mégis csak furcsa, hogy felesége miatt zárták ki t

Lapunk január 22-i számában »Az istállóban lakó családtag, avagy egy fuvaros hogyan sziVéleményem szerint módot kell adni arra, hogy hibáit a szövetkezetben dologzva javítsa ki. Annál is inkább hangsúlyozom ezt, mert Takács elvtárs az ellenforradalom idején és az utána következő hónapokban bebizonyította, hogy ragaszkodik a szövetkezethez, jelentős szerepe volt a közös vagyon megvésédé- sé’oen és a tagpk együtt-tartásá- ban.

ÉRTESÜLÉSÜNK szerint a szövetkezet közgyűlése a közeljövőben napirendre tűzi és megvizsgálja Takács Ferenc és Török Péter kizárásának kérdését. Reméljük, hogy ebben a helyi és a járási tanács, valamint a pártszervek segítséget nyújtanak a termelőszövetkezet tag igának.

A TERMELŐSZÖVETKEZET elnöke viszont ne féljen attól, hogy opportunistának néz;k a faluban, ha előző határozatukat a közgyűlés megváltoztatja. Tapasztalataink szerint az imponál a falu dolgozóinak, ha a jogtalan, alaptalan rágalmakat visz- szautasítják, ha tagjaikat türelmesen nevelik és embersége-en, igazságosan intézik ügyeiket. KL sebb hibákért, botlásokért ne üssék agyon az embert, hanem segítsenek hibája leküzdésében.

Naav József

polyozza Miklós Bélát« cítnű cikkünk alapján a kecskeméti járási ügyészség nyomozást rendelt el Karádi János fuvaros ellen, aki Miklós Béla nevű alkalmazottjának embertelen körülmények közt adott »szállást«, s akinek nem fizette meg munkabérét. A vádirat esetleges benyújtásáról, s az elmaradt munkabérek megfizetésére irányuló polgári per lefolytatásáról annakidején tájékoztatni fogjuk olvasóinkat.

Új gyomirtószer haphaló, a Krezanit F.

A földművelésügyi miniszté- • rium Krezonit F. elnevezésű, di- nitroortokrezol-nátrium tartalmú gyomírtószer ideiglenes gyártását, forgalombahozatalát és felhasználását engedélyezte, A sárga színű erős méreg szagnélküli, erősen festő hatású, vizes pép, állás közben leülepszik. Permetezése a méhekre veszélyes. A szert felhasználásig száraz, hűvös helyen kell tartani.

A Krezonit F. gyomírtószer a len- és hagymavetésekben, valamint kísérletképpen borsóvelé- sekben, a kétszikű gyomok — mezei acat, vadrcpcc, disznópa- réj, kisebb hatással az útszéli zsázsa és a libaparéjfélck — irtására használható.

A gyomirtó beszerezhető a Sfcldnrívesszövotkczeti és velő- *mag boltokban.

deti mesterségem a rézműves szakma. Az első világháborúban orosz hadifogságba kerültem, majd a szocialista forradalom győzelme után a második Lenin- ezred katonájaként harcoltam a fehérek ellen. 1921-ben jöttem líaza, Magyarországra. Itthon internáló tábor és a csendőrök puskatusa fogadott. 19 hónapi internálás után rendőri felügyelet alá helyeztek és eltiltottak a gyári munkától. így ismerkedtem meg a paraszti munkával.

— A felszabadulás után kaptam öt hold földet. 1952-ben pedig beléptem a termelőszövetkezetbe. Jelenleg 67 éves vagyok, de mondhatom, nyugodt, boldog életem volt a termelőszövetkezetben. Megtaláltam a számításomat. Az elmúlt évben 30 fillér híján 70 forintot osztottunk minden munkaegységre. Minden vágyam az, hogy újra a közösben dolgozhassam.

— És mit mond a tanácselnök?

— Nem volt jelen a közgyűlésen. Az asszonyok tényleg mondtak valamit, de ezt nem lehet rágalmazásnak tekinteni. Véleményem szerint a kizárási hátú-