Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-15 / 63. szám
I » A hazát szeretni... Tőasznús fa eredni fauj es a olt Manapság igen helyesen, elég sokat foglalkozunk a nacionalizmus elleni harccal. Nagy szükség van erre, hiszen egy évtized lankadatlan Küzdelme nem volt elég arra, hogy fél évszázad átkos soviniszta, irredenta örökségétől megszabaduljunk. Ezt a terhes, a szocializmus építésére nézve különösen bomlasztó, burzsoá eszmei be- léndeket tűzzel, vassal irtani kell. Sikertelen lesz azonban minden próbálkozásunk, ha ahelyett, amit el akarunk venni a néptől, nem adunk jobbat, igazabbat. A nacionalizmus elleni harccal egyidőben az igaz hazafiságot, a szocialista haza szeretetét kell elültetni az emberek tudatában. 1956 vérzivataros napjaiban azok oktattak bennünket »igaz «magyarságra«, akik ma idegen mikrofonok torkát szorongatva, nemzeti érzelmeiket dollárral termékenyítve szórják a mocskot szocialista hazánkra. Fertőző, szennyes létük, hazaárulásuk a bizonyíték arra, hogy nekünk volt igazunk, akik hazánk mellett őszintén tudtuk szeretni a felszabadító Szovjetuniót, a román munkást, a kínai parasztot, belga bányászt, a világ valamennyi dolgozóját. Mert ez jellemzi a szocialista nazafiságot: mélységes humanizmus, más népek és saját dolgozó népünk egyforma megbecsülése, jólétének, boldogulásának elősegítése. Néhányon úgy vélik, hogy a kettő, a hazafiság és a nemzetköziség egymást kizáró, teljesen ellentétes dolgok. Ezek a szellemi kacagányosok, miközben féktelen gyűlölettel beszélnek szomszédainkról, mélymagyar lelkigyakorlataikon farizeus ábrázattal idézik Rákóczi, Kossuth, Petőfi emlékét. Amikor ezt teszik, szívesen megfeledkeznek arról, hogy II. Rákóczi Ferenc egész szabadságharca alatt együttműködött a hazánkban élő nemzetiségiekkel és szoros szövetséget kötött I. Péter cárral, aki abban a ne- uez időben a magyarok egyik .cgősziritébb barátjának mutatkozott. Nem jut eszükbe az sem, hogy az általuk oly hamisan bálványozott Kossuth, súlyos kudarcok árán, sok év tapasztalata után arra a végső meggyőződésre jutott, hogy a magyar nemzet felemelkedését csak a dunai népek összefogásával lehet biztosítani. Ki ne tudná, hogy Petőfi, aki életét adta a magyar szabadságért, egyúttal a világszabadság legékesen- szólóbb harcosa is volt. A »nemzeti apostolok« azonban szívesen elfelejtik ezeket a tényeket. Mi viszont pontosan ezeket vesszük figyelembe és igazolva látjuk benne a magunk internacionalizmusát. Bár a mi igazságunk nem attól függ, hogy jgyezik-e történelmi nagyjaink akkori állásfoglalásával, csupán arról van szó, hogy megmutassuk: népünk igazi, elhivatott vezetői legtöbbször helyesen ismerték fel hazánk igazi érdekeit. Ezekben a tiszteletreméltó hagyományokban gyökerezik a mi szocialista hazafiságunk. Hamis tehát minden olyan vád, amely a magyarságtól idegen- t .ick bélyegzi a szocializmust, a proletárinternacionalizmust. — Kétségtelen, hogy mi soha nem akartuk igazunkról meggyőzni a kizsákmányolókat, elismerjük azt is, Mgy tőlük idegen a szocializmus eszméje, de valljuk, hogy minden magyar dolgozónak legalább annyira érdeke a kizsákmányolás megszüntetése, a más népek iránti barátság kiépítése, mint a cseh, a szlovák, a szovjet, a román vagy a jugoszláv dolgozóknak. A magyal" munkásmozgalom felejthetetlen példákkal szolgál a szocialista hazafiság és proletárnemzetköziség igazolására. Elég, ha csak az 1919-es Tanácsköztársaság dicső tetteire hivatkozunk. Hazafias tett volt akkor kivezetni az országot a incmzetgyilkos háborúból, felszabadítani a népet, nemzetiségre való tekintet nélkül, minden elnyomás alól és szövetséget kötni az első szocialista hatalommal, Szovjetoroszország- gal. Hazaáruló volt mindenki, aki a proletárhatalom ellen harcolt. Hazaárulók voltak a fehér brigantik, akik a néphatalom eltiprására behívták az Antantot, a román és cseh burzsoáziát. Akkor még nem voltak olyan finnyásak, mint később. Szívesen együttműködtek az utóbb annyira megvetett szomszédokkal. A magyar szabadságot a pólai dögkeselyű marcangolta szét, aki a román burzsoá szálláscsi- nálók nyomán fehér lovon bo- roszkált be Budapestre és mint a görény, úgy árasztotta maga körül a »szegedi gondolat« mocskos bűzét. Hát ő hozta el nekünk, úri koszorúval körülvéve, a turulszárnyas »nemzeti gondolatot«, Uralkodása alatt az ország a külföldi tőke koncessziójává vált, de az irredenta sóhaj azért meghatóan szállt ajkukról a Hadúr felé, Folyt az uszítás minden fórumon. Ezért nehéz nekünk ma az emberek gondolkodásáról lemosni ezt a nyálkás eszme-ra- gadványt. 1956 októbere megtanított bennünket arra, hogy a nacionalizmusnak még mindig termékeny talaja van Magyarországon. Űjnfcj- vértanúkra volt szükség aiuioz, hogy megtanuljuk Jrelyesen védelmezni a szocializmust építő hazánkat. A pártházak hősi védői és mindazok, akik a tomboló ellenforradalommal szembefordultak, voltak az igaz hazafiak. Haza-f fiák voltak azok, akik résztvet-1 tek az ellenforradalom okozta | károk kijavításában, akik segítettek va meg tévedt, de becsületes emberek szemének felnyitásában; és szembe szálltak más népek iránti gyűlöletre uszító nacionalista árhullámmal. A baráti népek — elsősorban a Szovjetunió — ríyújtotta segítség eleven élő példája az igaz hazafiságnak — proletárinternacionalizmusnak. Az igazi hazaszeretet érzése csakis a szocialista országokban alakulhat ki. Kapitalista országok dolgozóinak nem sok öröme telik a »Haza« kincseiben, javaiban, hiszen azok legnagyobb része a burzsoázia zsebébe vándorol, A szocialista országok! népei között semmiféle érdek- ellentét nincs. Nincs tehát akadálya annak sem, hogy a legjobb barátságban éljenek egymással. Ez az őszinte barátság egymás önzetlen segítésében, a legteljesebb eszmei és gazdasági együttműködésben nyilvánul meg. A szocialista országok közösségét összetartó barátság eleve feltételezi a szocialista haza szeretetét, amely önkéntelenül együtt jár más .népek megbecsülésével, a munkásosztály nemzetközi harcának támogatásával. Ez az a hazafiság, melyet mi méltónak tartunk minden dolgozó magyarhoz. Ezzel a nemes, humánus eszmével nem fér össze a féktelen nacionalizmus, mely más népek lebecsülésében, gyűlöletében nyilvánul meg és amely idegen a magyar múlt minden haladó gondolkodójától, ne különösen idegen a mai valóságtól. Pozsgay Imre Tjtirhia szerelem Magyarul beszélő szovjet film vígjáték Miről szólhat egy másfélórás könnyű, vidám film? — Az adott esetben arról, hogy két fiatal szerelme > hogyan győzi le a lányát felettébb féltő zord apa előítéleteit. Ez az alap önmagában azonban még nem vígjáték, hogy azzá legyen, szükséges hozzá néhány vidám figura, ötletes, jó helyzetek. Ez a kedves szovjet filmvígjáték mindezzel rendelkezik. Nazarov igazgató gyárában egy fiatal, jóképű mérnök dolgozik, akit az igazgató semmiképpen nem szívlelhet. Vajon Nazarov bájos kislánya, Marina — természetesen a papa tudtán kívül — kibe szeret bele? Eltalálták. Petrov nemcsak szerelmes fiatalember, hanem kiváló alpinista is. így nem csoda, hogy Marina szinte egy- sz re szerette meg őt és a Kö- zép-Kaukázus roppant hegyóriásait. így történik, hogy Marina és a tőle el nem maradó papa felkerülnek a káprázatosán szép kaukázusi alpinista táborba. A tábor parancsnoka pedig — Petrov. Most végre alkalom nyílik az igazgató papa megleckéztetésére és a sok vidám bonyodalom végül boldog megoldást hoz. A MEZŐGAZDASÁGI területeken tevékenykedő alapszervezeti párttitkárok és függetlenített pártmunkások a múlt év decemberében és ez év januárjában négynapos tanfolyamon vettek részt. A tanfolyam célja az volt, hogy a részvevőknek segítséget nyújtson az országos pártértekezlet határozatainak végrehajtásához és megismerjék az azóta megjelent központi bizottsági, valamint a megyei párt- bizottság által hozott határozatokat, azokat területük adottságainak megfelelően hasznosítSáli A TANFOLYAM előadásait a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjai tartották, s azokban megyénk adottságainak megfelelően rámutattak az országos pártértekezlet határozataiból adódó feladatokra. A tanfolyam részvevői az előadások anyagát szemináriumokon vitatták meg. Ezeket a szemináriumokat a járási titkárok vezették. A hallgatók valamennyi tanfolyamon élénk figyelemmel kísérték a vitát és a szemináriumokat a pártmunkával kapcsolatos tapasztalatcserére is felhasználják A TANFOLYAMOK megmutatták, hogy alapszervezeti pártmunkásaink több elvi és gyakorlati kérdést nem ismernek megfelelően, vagy ha ismerik is, nem mindig azok alapján dolgoznak. A legvitatottabb kérdések között szerepelt a mezőgazdaság szocialista átszervezésének kérdése, s e kérdésben bizony voltak véleménykülönbségek is. Hasonló a helyzet az osztályharc területét illetően és kiderült, hogy többen vannak olyanok, akik a párt helyes álláspontját az osztályharcnál nem ismerik. A gyakorlati munkában ez főleg abban jelentkezik, hogy az osztályharcot kizárólag a proletárdiktatúra erőszakszervei feladatának tartják. A szemináriumokon az is kiderült, hogy pártszervezeteink a rétegpolitikával keveset törődnek. Vitatott volt a fentieken kívül a tömegszervezetek pártirányításának módszere, hogyanja. A LEGLÉNYEGESEBBNEK azonban azt tartjuk, hogy bár sok volt a vitatott kérdés és a helytelen álláspont, a szemináriumok végén ezeket sikerült tisztázni. Párttitkáraink pártunk politikájának alapvető kérdéseit egységesen értelmezik és megvalósításán egyöntetűen munkálkodnak. A TANFOLYAMOK , legnagyobb eredménye, hogy' az itt tanultakat pártszervezeteink többsége már a gyakorlatban alkalmazza s ezáltal tevékenységük céltudatosabb, határozó - tabb. A hallgatók nagyobb része a tanfolyamról hazamenve vezetőségi ülésen, taggyűlésen ismertette az itt tanultakat és a párttagsággal annak alapján vitatták meg a tennivalókat. Több pártszervezetünk végrehajtási tervet készített az iskolán tanultak felhasználásával. A tiszaújfalusí községi alapszervezet titkára, Laczkó Sándor elvtárs, taggyűlésen ismertette a tanfolyamon hallottakat, községükben azóta életre hívta* a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és a nőtanácsot. Hegedűs Mátyás elvtárs, a móriegáti párt- szervezet titkára levelet írt a megyei pártbizottsághoz és abban köszönetét fejezte ki a tanfolyam megrendezéséért. Levelében beszámolt pártszervezetük terveiről is. Azóta ők is elérték, hogy területükön megalakult s KISZ és a nőtanács, BAJÁN, a titkári tanfolyam tapasztalatai alapján kétnapos tanfolyamot tartottak a pártvezetőségi tagoknak. Értesülésünk szerint a közeljövőben Kecskeméten is hasonló tanfolyamol indítanak a párt-alapszervezetel; vezetőségi tágjainak. A tanfolyam-' befejezése óié pártszervezeteink sokat tettek tömegkapcsolatuk megerősítése érdekében is. Több kommunistát küldtek a különböző tömegszervezetekbe és így megjavult azok pártirányítása. Több párt- szervezetben — főleg a kecskeméti járásban — ismét napirendre tűzték a párt agrártéziseinek ismertetését és népszerűsítik a termelőszövetkezetek eredméiyeit, a párt szövetkezet) politikáját. > A PÁRTMUNKA tapasztalatai azt mutatják, hogy a titkár’ tanfolyam hasznos és eredményes volt. Számos párttitkárnak az a véleménye, hogy hasonló tanfolyamot más alkalommal is helyes, érdemes lesz összehívni. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság politikai munkatársa A szovjet ipar új terméke A szovjet ipar olyan új üvegszálas anyag gyártását indította meg, amely szilárdság tekintetében nem marad el az acél mögött, annak ellenére, hogy rendkívül vékony bakelit lakkai összeragasztott szálakból all. „Tűnt március nagy napja, szép tavasz, Mely fölráztad a szunnyadó erőket, Mely új távaszok napját égre hoztad, Mely új remények ibolyáját fontad. Ö, nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!” (Juhász Gyula) Elsárgult Jüzetecske hever az asztalon a Kisszállási Tanács elnökhelyettesének szobájában. 1945-ben nyomták. A címe: Az Ideiglenes Nemzeti Kor y lány rendeletéi. Az ára 5 pengő ... Rasztik István belelapoz és széttárva elém teszi. Vastagon szedett betűk: »600/1945. számú rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmű- velönép földhöz juttatásáról.« S a földosztó bizottság akkori elnöke ujjal közt pergetve az öreg lapokat, csendes szóval mesélni kezd a 13 év előtti márciusról... — Elzúgott már felettünk a háború, de az uradalomban a régi élet, a régi rpunka folyt... Aznap éppen a borsót vetettük, amikor futár jött: azonnal siessen mindenki a belmajorba, gyűlés lesz. Mire mi beértünk, már feketélletl a tömeg a kastély előtt, ö'szízhuszankilen; uradalmi cseléd szorongott és Tizenhárom év telt el... hallgatta a kommunista párt bajai küldötteinek szavát a földreformrendeletről ... Én csak akkor eszméltem, amikor a földosztó bizottságba javasolt 23 név között a magamét is hallottam. Én lettem az elnök ... hiszen ismert mindenki, itt cselédeske- dett apám, nagyapám is ... Hej, csuda egy öt nap következett ezután! Előszedtük a futóöleket s aztán gyerünk a határnak! 11 500 holdat kellett kiosztanunk herceg Bon Compag- ni Ludovisi Józsefné és gróf San Martino Di Valperga Henrik uradalmából. Hol voltak már ezek akkor! Olaszországban siratták a vesztett hatalmat, fullajtárjaik is mind elszeleltek, csak Márkus főintéző igazgatott még... fi. löször a cselélteket elégítet■*«' tűk ki. Férj-feleségnek 6 hold jutott s minden gyerek után további egy hold. De felvettük a kapcsolatot a szomszédos községek földigénylő bizottságaival is és osztottunk a kelebiai, ásotthalmi, tompái, mélykúti nincsteleneknek. összesen hét község részesült ebből a hatalmas jussból.., / Sok forgatástól elnyűtt papírlap kerül elő, a kelebiai 183 igénylő névsora .., Rasztik István ismeri valamennyit: — Ez itt Dusnoki János, 9 holdat kapott akkor, most a Petőfi Termelőszövetkezet tagja ez itt Katona István, 10 holddal... — Kisszálláson 1561 juttatás történt, de ebben a házhelyek is benne vannak — fűzi hozzá magyarázatul Majer István elnökhelyettes. — Én is házhelyet kaptam, mert akkor még nőtlen voltam •— igazolja Gubicsák József. — Szóval kerek öt nap alatt mind felmértük és kiparcelláztuk a temérdek földet -— veszi vissza a szót Rasztik István. — Azon a tavaszon még közösen szántottunk a majorokban megmaradt ökrökkel, hiszen igája, állata senkinek sem volt... _ á sak 47-ben indult meg a tanyaverés — jut szóhoz ismét Gubicsák József. — Az újgazda kiment a földjére, ásott egy földkunyhót — úgy hívtuk, hogy »dutyi« és abban lakott, amíg fölépítette a lányiját... Az új anyagot elterjedten alkalmazzák majd a rádiótechnikában és az elektrotechnikában; Az anyag hő- és hangszigetelő képessége lehetővé teszi, hogy lakásépítkezéseknél is felhasználhassák, Üjra a rendeletbe révedek: —* ...az a célja, hogy valóraváltsa a földművelönép évszázados ál- mát és birtokába adja ősi jussát, a földet...« — így lett a Bon Compagni- uradalom utolsó röge is azé, aki megműveli — zárja be Rasztik. — Mert valamikor 26 000 holdas uradalom volt ez s esi- háltak itt azelőtt is földreformot, dehát az olyan is volt. Mind a legsilányabb és legtávolabbi kerületeket engedték le az urak — azt is drága pénzért —, a szine-java az övéké maradt. A kommunisták csináltak itt igazi földosztást... Wzilaj márciusi szél clJ bálja a régi kastély öreg fenyőfáit. A díszes lakosztályokban most iskolások éneklik hangosan az ábc-t s rajzol- gatják az egyszeregyet. Tizenhárom év telt csak el. De ők, ezek a gyermekek már ki sem tudják mondani a Bon Compagni nevet s csak a mesékből tudják, hogy mi fán terem a herceg, meg a kommenció, meg a né« gyeskonyha... Az a kis sárga füzet, nyomtatva 1945-ben öt pengőért, erősen, gránitkeményen fekszik a múlt világ km porsóján,..
