Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

(Miarfaqßi ädm Világ proletárjai9 egyesüljelek ! : UUIWHUWHWW(UtHIH«uul4ll(W‘ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B.ÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA. { III. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM Ara SO fillér 1958. MÁRCIUS 15. SZOMBAT \ i MÁRCIUSI IFJÚSÁG 1848. március 15-én, no evvel ezelőtt, polgári forradalom és nemzeti szabadságharc in­dult Magyarországon, amely több mint egyéves küzdelem után elbukva bár, mégis bera­gyogta Európa egét és felemelő fejezetet juttatott népünk sza­badságharcos történetének. A magyar ifjúság méltán lehet büszke dicső elődeire, a már­ciusi fiatalokra, akik az európai és világhaladás élvonalába emelték népünket és ezzel meg­nyitották harcát a haladásért, a nemzeti függetlenségért. 1849. óta a feudális és bur- csoá uralom és ennek az ura­lomnak a képviselői számtalan­szor megpróbálták megfosztani igazi fényétől és igazi jelentő­ségétől 1848—49-et. Igyekeztek homályba burkolni azokat a té­nyeket, amelyek a magyar ifjú­ság, a márciusi ifjúság igazi íor- i-adalmiságára mutattak. A már­ciusi ifjúság vezetőit fantasz­táknak, céltalan álmodozóknak állították be, pedig mindenki tudja, hogy 1848. március 15-én megindult nemzeti forradalom zászlaján a republikánus köve­telések mellett olyan forrada­lom jelszavai ragyogtak, mely­ben a kunyhók elsöprik a palo­ták uralmát, amelyben a nép nemcsak a költészetben, de a politikában is uralkodóvá válik és amely nemcsak a magyar nép számára hozza meg a felszaba­dulást, hanem a testvémépek számára is. Vasvári büszkén ki­áltotta: »Éljen a nemzetek kö­zötti testvériség! Nyújtsuk oda őszinte jobbunkat a szomszéd népeknek, s közösen töreked­jünk a szent cél jelé, mert a mi küzdelmeink célja közös és kö­zös az az ellenség is, amely el­len irtóháborút kell viselni.« Az 1848-as forradalom igazán nagy alakjait már az 1914-es vi­lágháború előtti Magyarország is megtagadta. A Horthy-féle el­lenforradalom Magyarországa pedig nyiltan cs tudatosan igye­kezett meghamisítani 1848. már­cius 15-öt és az azt követő ese­ményeket. 1848-at úgy tekintet­ték, mint a forradalmi bűnbe­esés gyásznapját, nem pedig úgy, mint a magyar történelem egyik legdicsőbb dátumát. A TÖRTÉNELEM mindig ^ felvetette a kérdést, hogy kik az igazi örökösei 1848 esz­méinek, hagyományainak, pél­dáinak. Éppen ez a történelem azonban világos választ is adott, megmutatta, hogy az örökös, a magyar munkásosztály meg­születésével a munkásság lett, a munkásság forradalmi mozgal­mai és a kommunista párt meg­alakulásával a Magyar Kommu­nista Párt. 1918—19-ben a ma­gyar munkásosztálynak kellett a kommunisták vezetésével a pro­letárforradalom első lépéseként megvalósítani 1348 örökségét. Csak a magyar munkásosztály és a magyar kommunisták vol­tak azok, akik a dicsőséges 1919- es Tanácsköztársaság megterem­tése útján vívták ki először a nemzet függetlenségét, a parasz­tok felszabadítását, a jogegyen­lőséget, a sajtószabadságot . A 25 éves ellenforradalmi rend­szer alatt is a kommunisták és a hozzájuk csatlakozó baloldali demokratikus elemek tartották ébren a nép között 1048 eszméit és céljait. 1945-ben, a magyar felszabadulás után, válhattak valósággá ezek a szent eszmék és célok. A cárizmust szétzúzó orpsz és szovjet nép dicsőséges harca nyitotta meg az utat Ma­gyarországon 1843 örökségének megvalósulása felé. Mi, kommu­nisták büszkén valljuk, joggal vallhatjuk, hogy éltünk a szov­jet nép által adott lehetőségek­kel és szabadságunkat, nemzeti függetlenségünket arra használ­tuk fel, hogy 1848 követeléseit megvalósítottuk: földet adtunk a parasztságnak, demokratikus berendezést hoztunk létre 'la­zánkban, valósággá tettük a saj­tószabadságot, a jogegyenlősé­get, népképviseletet, barátaink segítségével szilárdan megala­poztuk nemzetünk függetlensé­gét és önállóságát. A MÁRCIUSI IFJAK lag- messzebb látó egyéniségei előre megálmodták ezt. Hadd álljon itt példának Jókai Mór szava: »Neveinket mm jog ja tudni senki, sem a síri, hol al­szunk, de ott nyugodtan jogunk aludni. S Magyarország boldog lesz s élvezni jogja a szabadság édes gyümölcseit, melynek ke­serű magvait a mi szivünk vére öntözte.« A magyar ifjúság java nem lett méltatlan elődeihez, mert magáénak vallja a párt tanítá­sát: 1848 zászlaját ma az emeli magasra, aki a szociuHzmusérl harcol, 1848 nyomdokain ma az jár, aki az imperializmus ellen küzd. A zsarnokság világa ott van leáldozóban, a szabadság virága itt nyílik előttünk — a szocializmus. Tizenegy esztendővel a ma­gyar nép felszabadulása után az ellenforradalmi erők az imperia­lista hatalmak támogatásával el­vesztett osztályuralmuk felele­venítése érdekében újabb kísér­letet tettek a forradalmi örök­ség meghamisítására és felhasz­nálására. Az ellenforradalmi erők és az áruló Nagy Imre cso­port tagjai, hogy a fenti cél ér­dekében könnyebben boldogul­janak, kölcsönvették 1848—i9 hőseinek neveit, harci jelszavait, jelmezeit, hogy e hagyomá­nyoktól megszentelt ruhában, s ezen a kölcsönvett nyelven el­játsszák a magyar történelem új, sötét fejezetét. Kihasználva a régi pártvezetés hibáit, elbolon- dították, az 1848 eszméinek el­árulására vitték az értelmiség és a fiatalság jelentős tömegei». Az ellenforradalom és a revizio- nizmus ideológusai és toliforgatói már 1953-ban támadták a pár­tot és a munkásosztály hatal­mát, hogy nem teljesíti 1848 tör­ténelmi örökségét, elhanyagolja hagyományainak ápolását. Sze- menszedett hazugság és rágalom volt- ez, hiszen minden józa ml gondolkodó magyar hazafi áld­hatta, hogy soha annyit rendszer és párt nem tett 1848 örökségé­nek megvalósítására cs haladó hagyományainak ápolására, mint a mi rendszerünk cs a mi pár­tunk. IVEM A KAPITALISTÁK és nem a revizionista áru­lók adták a parasztnak a földet és számolták fel a nagybirtok- rendszert, hanem a munkásosz­tály és a kommunista párt. Nem a kapitalisták és a munkásmoz­galom árulói vívták ki a nem­zet függetlenségét, hanem a magyar nép és nagy bartája, a Szovjetunió. Az ellenforradalmárok, de kü­lönösen a revizionisták a nép megtévesztésére és félrevezeté­sére, erőszakot követtek el a tör­ténelem dialektikáján, megha­misították annak értékelését. Ügy állították be a dolgot, mintha a gazdasági és politikai élet területén mutatkozott egyes hibák kijavításának módja 1843 eszméinek és követeléseinek íel- elevenítése lenne. Micsoda fából vaskarika! Hiszen 1848 polgári követeléseit már a népi demok­rácia első esztendejében megva­lósítottuk és aki a szocializmus építése útján elkövetett hibákat úgy akarja kijavítani, hogy a múlthoz fordul és visszatér a polgári követelések talajára, az a szocialista rendszerből a ka­pitalista rendszerbe akarja visz- szarángatni a népet. Ez a célki­tűzés nemcsak szemet huny a jelenlegi világnézet előtt, de ellentmond a márciusi ifjúság, Petőfiék eszméivel, céljaival is. Ők sem akartak megállni a pol­gári követelések végrehajtásá­nál, tovább akartak jutni, igazi forradalmat akartak, amelynek eredményeként akkor állhatunk meg » ha majd a bőség kosará­ból mindenki egyaránt vehet, ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt joglal helyet...« Petőfi a kommunizmust ál­modta meg prófétai ihlettel. Sajnálatos, hogy sok értelmiségi és fiatal mégis hitt a történe- lcmhamisítóknak. A NÉPI DEMOKRÁCIA el- lenségei 1848 antifeudális jelszavait is felhasználták a dol­gozók a fiatalság megtéveszté­sére, valamiféle »új forradalom«- ról szavaltak. Most, másfél év távlatából meg kell kérdeznünk azokat, akik hittek a félrevezető jelszavakban, mifele forradalom az, amely a vörös zászlók leszag- gatásával kezdődött, s Mindszen­tinek, .. herceg Eszterházynak a kiszabadításával, ’ a forradalmá­rok legyilkolásával folytatódott és oda vezetett, hogy a hatalom a régi nagybirtokos és úri rend kezébe került. A márciusi ifjak 1848-ban vörös toliakkal a ka­lapjuk mellett, Petőfi, Vasvári piros zászlaja alatt, Táncsics börtönét nyitották meg, az októ­beri ellenforradalom pedig IC ezer közönséges bűnözőt és 3000 háborús bűnöst, fasisztát és im­perialista kémet bocsátott szaba­don. Az ellenforradalmárok sokakat megtévesztettek azzal a jelszó­val is, hogy. ők a szabadság vé­delmezői a diktatúrával szem­ben. Ez a szembeállítás régi fo­gása a burzsoáziának. Minden­kinek meg kell értenie, hogy a szabadság és diktatúra egy do­lognak a két oldala. Minden azon múlik, hogy ki gyakorolja a diktatúrát és kinek a demok­j£_o!yíatáí> a 4 íildaiwú KEDVEZMÉNY a műtrágya vagy a öld trágyát felhasználása esetén * Az idén életbe lépett új hitel-j rendszer egyebek között pénz­ügyi kedvezményt biztosít a termelőszövetkezeteknek abban az esetben, ha termelésükhöz az istállótrágyázás mellett műtrá­gyát használnak, vagy zöldtrá­gyázást vezetnek be. Ilyen eset­ben a felhasznált műtrágya, vagy a zöldtrágya-vetőmag vé­telárának jelentős részét a Ma­gyar Nemzeti Bank a termelő- szövetkezet hiteltartozásából tö­röli, vagy ha hitele nincs, a számlájára kifizeti. Ha például a termelőszövetkezet éves átla­gában katasztrális holdanként legalább 100 kiló műtrágyát használ el, a vételárból nitro­gén műtrágyánál 25 százalékot, foszfornál 50 százalékot, káli műtrágya felhasználása esetén 75 százalékot térít meg a Ma­gyar Nemzeti Bank. A HAZAT SZERETNI (3. oldal) tizenhárom év telt el (3. oldal) HASZNOS ÉS EREDMÉNYES VOLT (3. oldal) KECSKEMÉT VÁLASZOLT RÄKOSRENDEZÖNEK (4. oldal) MINDEN NAP RÁFIZETÉS (i. oldal) MAI EMBEREK (1. oldal) NEM VOLT HIÁBAVALÓ KÜZDELEM (4. oldal) BAJAI HÍREK (5. oldal) A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVÖ HETI MŰSORA (6. oldal) A Miniszteriemeses ü A Minisztertanács március hó 13-án ülést tartott. Megtárgyal­ta és cllogadta a gazdasági bi­zottság előterjesztését a takaré­kossági intézkedések irányelvei­ről és az irányító szervek ezzel kapcsolatos feladatairól. Meg­vitatta a Minisztertanács az or­szággyűlési képviselők jogairól és kötelességeiről, valamim a képviselőcsoportokról szóló elő­terjesztést és javasolta, hogy azt az országgyűlés állandó jogi és igazságügyi bizottsága terjesz- szc az országgyűlés elé. A Mi­nisztertanács megtárgyalta és elfogadta továbbá a Közlekcdés- és Postaügyi Minisztérium elő­terjesztését »a vasúti árufuvaro­zás szabályzata egyes cikkeinek módosításáéról, majd elfogadta a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya, valamint a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szövetségi Népköztársaság- kormánya között létrejött nö­vényvédelmi egyezményt és el­határozta mindkét egyezmény- törvényerejű rendelettel való kihirdetését. Meghallgatta a Mi­nisztertanács Incze Jenő külke­reskedelmi miniszter beszámo­lóját a magyar kormányküldött­ségnek a lipcsei nemzetközi vá­sár alkalmából a Német Demok­ratikus Köztársaságban tett út­járól. Végül folyó ügyeket tár­gyalt. A törzsgárdához tartoznak KARDOS JENŐ 1930 óta dol­gozik a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál. Ismeri szakmáját, s az új munkaválla­lóknak szívesen átadja tapasz­talatait — mint baromfiátvevő. FEHEK JÓZSI bácsi szintén itt dolgozik az első világháború óta. Baromfivágóként kezdte. Jelenleg a tojásrészlegnél gép­vezető. — Fáradhatatlanságáért tisztelik münkatársai. fásítás és szstátctefiítés Tiszakécskén Már tavaly is nagy lendület­tel láttak neki Tiszakécske dol­gozó parasztjai a fásításnak, s mintegy 24 ezer darab gyü­mölcs- és egyéb fát ültettek el, az idén azonban még az elmúlt esztendeinél is nagyobb ered­ményre lehet számítani e tekin­tetben. Az egyénileg gazdálkodók közül is számosán 50—100 da­rab facsemetéi. juttatnak föld­be, a Kossuth Tsz pedig 4000 darab akác- és nyárfa elülteté­sével szélfogó erdősávot létesít a földterületeinek szegélyén, a Szabadság Tsz 2000 darab cse­metéből nyárerdőt telepít. A szőlőtelepítés szintén fel­lendült, s míg tavaly az egész esztendőben 87 holdon, ebben az évben már eddig 17 holdon; ültettek. szőlőt, ..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom