Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-13 / 61. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I ----A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BAGS- KISKUN MEGYEI LAPJA '1 , • , _______lm mm m m mm III.- ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ára SO fillér 1958. MÁRC. 13. CSÜTÖRTÖK Az átlagbér- ellenőrzést a kormány határozata alapján vezették be megyénk üzemeiben is. Kezdetben meg nem értéssel és kétkedéssel fogadták, s ennek nyomán különféle téves elképzelések is születtek. Az igaz, hogy nem volt könnyű dolog ezt az új módszert meghonosítani, de a kormánynak az volt a célja, hogy a forint értékállandóságát megtartsa, kiküszöbölje a keresetek egyenetlen emelkedései és megteremtse a dolgozók reálbérének fokozatos és időtálló emelését. Több, mint hat hónap telt el azóta, s az élet azt bizonyította, hogy a határozat helyes volt, még ha mind a mai napig sem mindenütt talált kellő megértésre. Életrevalóságának igazolásául megemlítjük a Kecskeméti Gépgyár példáját, ahol a bevezetés után egy-két hónapig 30—90 000 fofinttal lépték túl a havi béralapot. Később, amikor már megtalálták az átlagbérellenőrzés megfelelő formáját, ne* volt baj a gépgyárban. Be- tarfctta az engedélyezett átlagbért a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat, a Kecskeméti Cipőgyár, a Kecskeméti Építőgépkarbantartó Vállalat is. Az előbbi adatok a múlt év utolsó negyedére vonatkoznak. És hogyan állunk ma? Pontos adataink még nincsenek, de egy egészségtelen jelenség máris mutatkozik, éspedig az, hogy bár az engedélyezett bért majdnem felhasználják, a tervet azonban jóval alacsonyabb szinten teljesítik. Lényegében ez azt jelenti, hogy nem tartják be az átlagbéreket. S erről a jelenségről üzemi párt- szervezeteink egyáltalán, vagy alig vesznek tudomást. Pedig pártbizottsági határozat is született, amely kötelességévé teszi a kommunistáknak, hogy a termelés pártellenőrzésekor különös tekintettel legyenek a termelés és a bér kötelező összhangjának megteremtésére. Ennek ellenére jelzés, hívó szó nem érkezett a felsőbb szervekhez. Ügy néz ki, mintha minden rendben volna. Pedig elég megemlíteni annyit, hogy januárban a megye ipara 80,3 százalékát termelte a decemberinek, s 91,6 százalékos bért használt fel. Ez a két sokatmondó szám lényegében regisztrálja a történteket, azaz arra utal, hogy még mindig eső után hordjuk a köpönyeget. S ez a baj! Egyben utalás arra, hogy üzemi pártszervezeteink a termelés pártellenőrzésénél a régi formulákat még nem bővítették ki újjal, azaz késnek a preventív intézkedésekkel. Pedig ebben a kérdésben nem lehet tréfálni, magyarázgatni, mert a nép életszínvonalának megtartásáról van szó. Örökérvényű módszert, receptet közölni nem tudunk, s dőreség is volna, mert ahány üzem, any- nyiféleképpen kínálkozik a megoldás módja; % Ügyről azonban nem szabad elfeledkezni: az ^átlagbérellen- őrzés azt a célt szolgálja, hogy meggátoljuk az elmúlt évek bérezési hibáinak megismétlődését és biztosítsuk - a forint értékál landóságát. Ez pedig mind- annyiunk közös ügyei Megyénk közbiztonságáról, a bűnözés csökkenéséről, a fiatalkorúak bűnözéséről tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei ügyészség vezetője KÉT »ÉRDEKES« HÍR (2. oldal) SZÖVETKEZETI H1UADÖ <3. old ii) Az ügyészség a törvényesség őre. Ide futnak be a megye egész területén elkövetett, legkülönbözőbb bűncselekményekről szóló jelentések, s az ügyész az, aki minden egyes esetben vádat emel a törvényeinket megsértők ellen. Éppen ezért kértük meg Szabó Sándort, a megyei ügyészség vezetőjét, hogy a munkatársunk által feltett kérdésekre adott válaszaival tájékoztassa olvasóinkat megyénk legfontosabb bűnüldözési problémáiról. Szabó elvtárs szívesen — s amint olvasóink is láthatják — teljes alapossággal felelt kérdéseinkre. 1. KÉRDÉS: Befejezte-e már az ügyészség az ellenforradalmi jellegű bűncselekmények kivizsgálását? VÁLASZ: Nyomozószerveink az ellenforradalmi jellegű bűn- cselekmények nagyrészében már befejezték a nyomozást: a rendőrség által kivizsgált ügyekben elkészítettük a vádiratokat, s néhány hónapon belül a bíróságok is befejezik majd a tárgyalásokat ezekben az ügyekben. E kérdésükkel kapcsolatban még csak azt akarom megjegyezni, hogy azokat az ellenforradalmárokat, akiknek a nyomára nyomozószerveink ezután akadnak rá, — felelősségre fogjuk vonni és törvényeink teljes szigorával fogunk velük szemben eljárni. 2. KÉRDÉS: Utolsó mondatával kapcsolatban kívánjuk megkérdezni: az ellenforradalmi cselekményekben terheltek közt milyen különbségeket tesz az ügyészség? VÁLASZ: A megtévedt'— és nem tudatos ellenforradalmár — vádlottakkal szemben természetesen nevelő jellegű büntetések kiszabását indítványozzuk. Több esetben eddig is eltekintettünk a bíróság elé állítástól. A későbbi idő folyamán ezt a gyakorlatot fokozottabb mértékben alkalmazni fogjuk. 3. KÉRDÉS: Napjainkban milyennek mondható a közrend és közbiztonság állapota? VÁLASZ: A közrend és köz- biztonság 1956 októbere után nem volt szilárd. De a személyi és vagyoni biztonság is gyenge lábon állott. Az ellenforradalmi események az erkölcsöket fellazították, amit elősegített az is, hogy az ellenforradalmárok sok bűnözőt kiszabadítottak a börtönökből. Karhatalmunk és rendőrségünk érdeme, hogy a bűnözőket ismét börtönbe tudtuk tenni, s a huligánok felszámolása után a közerkölcsöket ismét rendes mederbe terelhettük. Jelenleg a közrend és köz- biztonság állapota jónak mondható. A betöréses lopások száma például nagyarányban csökkent! Az elmúlt esztendőben csak néhány esetben találkoztunk ilyen jellegű bűncselekménnyel. Ugyanezt mondhatom a gyilkosságokról és a szándékos emberölés bűntettéről is. 4. KÉRDÉS: A fiatalkorúak bűnözéséről legyen szíves tapasztalatait elmondani. VÁLASZ: Havonta 20—30 esetben kell nyomozást elrendelnünk a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények ügyében. Ez a szám nagy! Véleményem szerint a tömegszervezeteknek, sőt az egész társadalomnak többet kell foglalkozni az ifjúság nevelésével és különösen problémáival. A pedagógusok és a szülők sűrűbb érintkezése, jobb kapcsolata megelőzhette volna sok bűnös útra tért gyerek züllését. Az Ifjúságvédelmi Tanácsnak többet kell foglalkoznia azokkal a fiatalok-; kai, akik ellen bűnvádi eljárást folyt, s akikkel szemben a bíró-“ ságok nevelő jellegű büntetést alkalmaztak. 5. KÉRDÉS: Szabó elvtárs minek tulajdonítja a fiatalkorú J bűnözők számának szaporodá-1 sát? I VÁLASZ: A fiatalkorú bűnö-j zők általában azok közül kerül-| nek ki, akik árvák vagy félár-| vák, vagy pedig szüleik elvál-í tan, illetve különélnek. Szüksé-j ges felhívni a szülők figyelmét,! hogy gyermekeik sprsával töb-t bet törődjenek, ha már valami-! iyen ok miatt kénytelenek vol-J tak elválni: a tapasztalat azt! mutatja ugyanis, hogy a házas-1 társak elválása, vagy különélő-1 se még különben egészséges kö-J rtilmények közt is gátja a he-? lyes nevelésnek és sok esetben| éppen az ilyen körülmények} közt élő fiatalok lépnek a bűnö-| zés útjára. Szintén tapasztala-? taim alapján tudom ajánlani aj szülőknek, hogy különösen a 131 —14 éves korú, serdülő gyere-J keikre ügyeljenek: ellenőrizzék! baráti körüket! Több esetben? vettük észre ugyanis, hogy aj bűnözés útjára a baráti kör és| rossz társaság ragadta a fiatalo-| kát. J 6. KÉRDÉS: Utoljára, de nem? utolsósorban kérdezzük: azt utóbbi időben a társadalmi tu-J lajdon fosztogatói ellen indított | nagy támadásnak milyen ta-J pasztalatairól tud felvilágosítást ♦ adni Szabó elvtá VÁLASZ: Jelen pillanatban, | — mint valamennyi más, igaz-J ságügyi szervünknek, az ügyész-t ségnek is — a társadalmi tulaj-? dón elleni bűncselekmények ad-| ják fi legtöbb és legfontosabb? feladatokat. Az utóbbi időben,? mint arról a Petőfi Népe is hírt? adott esetenként, nyomozószer-J veink áldozatos munkájának! eredményeképpen, — több, évek* óta garázdálkodó bandát sikerült leleplezni. Példának mondhatom a Lengyel—Zsemberi »társascéget-« a MÉK-nél, akik több millió forintos sikkasztással és hűtlen kezeléssel fog vádolni az ügyészség. Ilyen ügy a Kecskeméti Gépgyárban leleplezett, társadalmi tulajdon ellen elkövetett bűncselekmény is, amelyben többszázezer forinttá, akarták megkárosítani államunkat a gyár vezetői. A Kecskeméti Gépgyár megkárosítói ügyében már el is készítettük aj vádiratot (lapunkban már hírt? adtunk róla) s cseleekdeteikérl | a bíróság előtt fognak felelni! í AZ IBUSZ PROGRAMJÁBÓL MARX KÁROLY HALÁLÁNAK ÉVFORDULÓJÁN A KUNSZE.YTMIKLÓSI FÖLDMÜVESSZÖVETKE- ZET MILLIÓS VESZTESÉGÉNEK NYOMÁBAN A FEGYELMEZETLEN DOLGOZÓRÓL (4. oldal) BÁCSALMÁS ÉS VIDÉKE NÉGYSZEMKÖZT (5. oldal) SAKK (6. oldal) c4 tikét OCeexkaníbuh [ a szőlőtermelésről * a belterjes gazdálkodásról A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kedden a város’ tanács dísztermében ankétot rendezett. Krizsán János elvtárs megnyitó és üdvözlő szavai után Kozma Pál egyetemi docens tartott előadást szőlőtermelésünk időszerű kérdéseiről, hangsúly- lyal szőlőfajtáinkról és a szelekcióról. A termelés alapja a fajta s világviszonylatban is általános tendencia a szőlőtermelésben a mennyiségről a minőségre való áttérés, a minőségi fajták ki- terjesztése. Nálunk értékes állomány alakult ki már a múltban, de ennek kisebb részét képezik a minőségi fajták. Arról is beszélt, hogy megyénk igen »pazarló«, — az itt honos és kinemesített fajták eljutottak és hírnevet szereztek külfölden, de maga a megye nem hasznosítja saját kincseit. Francia- és Olaszországban például az elfogadott fajták között első a Csabagyöngye és a Szőlőskertek királynéja. Nálunk viszont a csemegeszőlőtelepítést többek között az árpolitika veti vissza. Kozma Pál ezután arról beszélt, hogy állományunkat tovább kell javítani a szelekcióval. Legjobb módszer a klón- szelekció, de ez lassú s ezzel évtizedekig tartana a szükséges szaporítóanyag előállítása. Ezért alkalmasabb és gyorsabb módszer a klóntípus-szelekció, amely nem egyetlen tőkét szaporít, hanem külsőre és termelési értékre egyforma tőkék csoportját választja ki. Előadását azzal fejezte be, hogy a szelekciót országos mozgalommá kell tennij Ezután Maár András, a Hildpusztai Állami Gazdaság főag- ronómusa a mezőgazdasági termelés fejlesztése a belterjes gazdálkodás útján címlnel tartott értékes előadást. Meghatározta a belterjesség fogalmát, jellemezte megyénk tájait a termelés szempontjából, körvonalazta az üzemszervezés feladatait. Megyénk a legsokretűbb tájak egyike s a termelés fejlesztése lehetőségeinek széles skáláját rejti, — ezeknek kiaknázása a feladat. Külön beszélt a Kalocsa vidéki körzet, ezen belül a Hildpusztai Gazdaság profiljáról, eredményeiről s az idei tervekről. A két előadást élénk vita, számos hozzászólás követte. — Felszólalt Fáth Imre megyei szőlészeti felügyelő, Prohászka Ferenc a Földművelésügyi Minisztériumból, Szegedi Sándor, a Mathiásztelep kutatója, Pataki Ferenc kutató, Bognár Károly, a miklóstelepi intézet vezetője, Németh Tamás főagro- nómus és még számosai?. 600 000-700 000 tojás Vállalatnál is. Ez azért is jé, mert segíti az április 4 tiszteletére indított verseny mozgalmat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy naponta 600 000— 700 000 tojást szállítanak be a gépkocsik. Ebből az ügyes kezű asszonyok, lányok a legjobbakat kiválogatják, s exportra küldik. A tájékoztatás alapján 100 átvilágított tojás közül 77 exportra alkalmas. Ez biztosítja azt is, hogy külföldre naponta 2—3 vagon tojást “zái'ít- sanukj A kedvező időjárás eredményeképpen előbb köszöntött be a tojásszezon a vártnál a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó munka sikerrel járt. A nyárigát biztosan ellenáll az árhullámnak, mely már jelentősen apad. Kedden estig a vízszint 10 centimétert süllyedt. A védelem meg talpon van, de már csak őrszolgálatot tartanak. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy az Alpári Nyárigát Társaság mintegy 8000 kataszteri hold kiváló minőségű szántó, rét, legelő területet védelmez az alpári öblözet árterületén a Tisza hulláma' ellen. A védelmi Győzelem a Tiszamentén
