Petőfi Népe, 1958. március (3. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-12 / 60. szám
Szabadulnak a sártól a szeremleiek | E z nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a legutóbbi tanácsülésen a végrehajtó bizottság által javasolt 13 százalék községfejlesztési hozzájárulást 15 százalékra emelték azzal a kikötéssel, hogy mintegy 110 000 forintot járda- i építésre használnak fel, hanem abban is, hogy pusztulóban vannak a múltból ittmaradt káros erkölcsi nézetek is. Ügy évtizeddel ezelőtt íratlan törvény volt itt az egyke. Az utóbbi évszázad felekezeti statisztikája jól bizonyítja ezt. Száz rv alatt ezerrel csökkent a reformátusok száma, ami azt is jelenti, hogy egy pad minden évben ^feleslegessé« vált a református templomban! Egy évszázad alatt csak fogyott a lakosság, még a felszabadulás után egy-két évvel is hatott ez az átkos örökség, de azóta sok változás történt. Az egykének gazdasági alapja .'olt, az a nézet uralkodott, hogy ne legyen sok gyérek, mert aktot elaprózódik a birtok. Féltek a nyomorúságtól, amely DaÄ moklesz kardjaként mindig ott függött fölöttük. Érthető volt ez. hiszen a múltban ritkán jutott jó falat a dolgozó ember szájába. Horlhy-korszak akkori urainak érdeke volt, hogy sárbaragadjon a község. A felszabadulás előtt a négy tanteremben csak négy tanító oktatta betűvetésre az ifjú nemzedéket, jelenleg hét tanteremben tizenegy tanító. Buszmegállója, kultúrháza, kövesútja, cukrászdája van a községnek. Az utóbbi években többet fejlődött, mint azelőtt évtizedek alatt. Az emberek jobban élnek, szebben öltözködnek, majdnem minden család vág egy-két hízót, sőt többet is. A Béke Termelőszövetkezetben 69,70 forintot ért egy munkaegység. Nincs mitől félniük az embereknek, megvan a gazdasági alap, ami azelőtt hiányzott. Rengeteg a munkaalkalom, a közeli erdő- gazdaságban, Baján. Ma már nagyon sok háznál három gyerek van. Kovács Jánoséknál háKiiii§zeu(niiklósi Földmű vessző vetkezet milliós veszteségének nyomában i. Zűrzavar a számvitelben Általános hitel- és pénzgazdálkodási vizsgálatot tartott a Magyar Nemzeti . Bank Területi Irodája a Kunszentmiklósi FöldTjamjai nevelők kozott Szombaton délután a tisza- ;écskei tanyai iskolák nevelőinek tartott beszámolót Fekete Miklós elvtárs, országgyűlési képviselő a kormány, a párt és az értelmiség kapcsolatáról, a nevelők feladatairól. Fekete elvtárs hangsúlyozta, iiogy az értelmiség helyzetét a felszabadulás után egészen az ellenforradalomig • helytelenül ítéltük meg. Ma már más a helyzet. A párt megbecsüli az értelmiséget, s nap mint nap érezhető ennek a helyes politikának érvényrejutása. Miben mutatkozik ez meg leginkább? Abban a kölcsönös bizalomban, amelynek hiánya az ellenforradalom kirobbanásáig csak gátolta a párt és az értelmiség egészséges kapcsolatainak elmélyítését és megteremtését. A továbbiakban utalt arra, hogy a kormány intézkedése őszinte állásfoglalást kér az ér7 millió Sió 700 forint értékű áru egy év alatt forint értékű árut termelt népgazdaságunk számára. Ez idő alatt dolgozóinak 5 862 000 forint munkabért és 403 800 forint tiszta nyereségrészesedést fizetett ki, tehát több mint 6 millió forinttal járult hozzá a város lakosainak jövedelméhez A Háziipari Szövetkezet a város olyan rétegének biztosított kereseti lehetőséget, amely ennek hiányában munka nélkül voit. A megtartott tisztújító gyűlés nem hozott meglepetést. A tagság egyhangúan, lelkesen választotta meg a jelölteket: I Bálint Gábornéi, Berta Károly- nét, Juhász Franciskát, Fekete Sándort, Tápod i Sándornét. Este a,Fürdő Étteremben hangulatos vacsorán vettek részt a szövetkezeti dolgozók és a meghívottak, ezt reggelig tartó tánc követte. Tóth Miklós levelező telmiségtől. A párt ma úgy látja, hogy a pedagógusok többségükben becsületes nevelők, akik támogatják a párt célkitűzéseit, s szilárdan kitartanak a népi demokrácia mellett. A nevelőkről alkotott véleményünk csak akkor mutat helyes képet, ha a pedagógusok állásfoglalását fejlődésükben nézzük. Az ellenforradalom nagy kárt okozott az értelmiség sorai között. A nacionalista és soviniszta szólamok megingatták az értelmiség egy részét. Pártunk helyes politikája tisztázta ezeket a téves, romboló nézeteket, így az értelmiség többsége felismerte a revizionizmus ködösítő ál- hazafiságát, s felsorakozott a szocializmus eszméi mellé. Hiba volt, hogy a felszabadulás után nem foglalkoztunk behatóan a pedagógusok nevelésével, s ez kihatott az ifjúság nevelésére is. Meggyőződés nélkül meggyőződéses embereket nevelni nem lehet. Törekedjenek arra, hogy a gyermek az iskolában ne csak tényhalmazt, hanem világnézetet is kapjon. A nevelők egy része harcol a régi hibák ellen és harcol az újért. Fontos dolog az őszinte szó és az őszinte cselekedet párhuzamba állítása — fejezte be tájékoztatóját Fekete elvtárs. A hozzászólásokban a nevelők kérték, hogy a kormány biztosítsa száinukra a továbbképzést és a külföldre való utazás lehetőségét. Kérték, hogy a párt bízzon a pedagógusokban, mert ez előbbre lendíti a munkát. művesszövetkezetben 1953 januárjában. Megállapításai szerint a földművesszövetkezet gazdálkodása a legnagyobb zűrzavar képét mulatja. Az egyedi nyilvántartások összege nem egyezik a leltár összegével, a raktár- könyvek nyilvántartása nem megbízható, a felvásárlási rész- letszámlák rendezetlenek. A pénztári elszámolásokban is pontatlanság mutatkozik. Ugyanakkor, amikor csupán kiskereskedelmi árukból 342 ezer forint elfekvő készlete van a földmú- vesszövetkezetnek, kintlévőségeiket — egymillió forintnál is többet — nem hajtották be. „Nepperek" és M£SZOV-,.injekció" Pénzügyi zavaraikért üzemágaik ve-zteséges működését is lehet okolni. Felvásárlási üzemágukat — bár fenntartották, tehát költöttek rá — az emlékezetes rizs-ügy óta nem üzemeltették. Tavaly ugyanis nepperek »segítségével«, áron felül, mintegy félmillió forintért rizst vásároltak össze. Ebben az ügyben már bűnvádi eljárás is indult a bűnösök ellen. A különböző üzemágak vesztesége — mindent összevetve — az egymillió 90 ezer forintot is meghaladta! Emellett túlontúl költekeztek. Bár van teherautójuk —, rövid idő alatt 35 ezer forintot adtak ki idegen fuvardíjért, s amikor csak 328 ezer forintot fektethettek volna be a különböző beruházásokba, ők 508 ezer forintot költöttek el! így természetesen elképzelhetetlen a szövetkezeti vagyonvédelem. A szövetkezeti vagyon herdálását még csak növelte, hogy a földművesszövetkezet igazgatósága sem tett.semmit a gazdálkodás hibáinak felszámolására. Már az sem segíthetett a földművesszövetkezeten, hogy többtízezres fedezet- hiányukat MÉSZÖV-téri léssel pótolhatták ki: a MÉSZÖV — a földművé’szövetkezet jelenlegi helyzetét tekintve — képtelen lenne annyi "injekciót« adni miklósi Földművesszövetkezetnek, hogy fedezethiányát ilyen külsődleges eszközzel állítsa helyre. Nyolchavonként új igazgató A Magyar Nemzeti Bank Területi Irodájának revizora a földművesszövetkezet könyveiből azt állapította meg, hogy a teljesen fejetetejére állított helyzetnek az o..a — személyi jellegű. Jó részben a gazdasági vezetők képzetlenségének, rá nem termettségének és hanyagságának következménye a teljes zűrzavar, s ez a SZŐ VOSZ továbbképző tanfolyamainak a hiányára is utal. Jellemző, hogy 1946-től ez- ideig nyolchavonként váltották egymást az ügyvezető igazgatók, s 13 havonként a — főkönyvelők! Megfelelően szervezett tanfolyamok esetén is hogyan képzelhetnénk hát el alapos továbbképzést? Legfontosabb pozícióikban tehát egy-egy ember meg sem tudott melegedni. Ráadásul ezek a — bocsánat szólván — gazdasági «-vezetők« képtelenek voltak munkakörük hiba nélküli betöltésére. Szabó Sándor volt főkönyvelő — akinek nevéhez igen sok bűnös hanyagság fűződik —, például — szakértői megállapítások szerint — kontírozó könyvelőnek sem igen alkalmas. Nedesoczki István — akinek nevével a későbbiek során is találkozhat majd az olvasó — igyekvő, jóindulatú bár, de gyenge felkészültségű, mégis a földművesszpvetkezet igen exponált posztján — az áruraktár vezetőkönyvelőjének székében ült! Huszáros leltár hiány-, pótlás" Ugyanilyen válogatás nélkül fogadták fel és alkalmazták a kereskedelmi dolgozókat is. Vargha Károlynét például boltvezetőnek nevezték ki, — minden előképzettség és tapasztalat nélkül. Vargháné, akinek leltározáskor — természetesen — hiánya lett, a második leltár felvételekor egy szabálytalanul kiállított, a valóságban meg nem történt szállításról szóló bizonylattal — huszárosán ügyes gesztussal — »ütötte helyre« hiányát. Milliókat bíztak itt tehát szakavatatlan kezekre! S ezek a milliók lám, — »törvényszerűen« — elúsztak. A rendőrségi nyomozás dönti el majd, hogy hová?! Egy azonban máris bizonyos. A földművesszövetkezetek du- navecsei járási központja — látva a szinte felszabadulásunk óta tartó veszélyes káderfluktuációt, a szövetkezeti vagyon állandó és rendszeres pusztulását —, tehetett volna valamit — s nem is olyan keveset — megakadályozásukra. Annyival is inkább, mert a »dunavecsei« FJK a Kunszentmiklósi Föld- mű vessző vetkezet épületében székel, tehát állandóan szem- meltarthatta volna gazdasági tevékenységüket. De erről már következő számunkban fogunk beszélni! (Folytatjuk.) Békés öregek hajléka A FÜLÖPSZÁLLÁSI mezőgazdasági felügyelői állás betöltésére szakképzett mezőgazdasági felügyelőt keresünk. A jelentkező 3 hónapnál nem régibb keletű erkölcsi bizonyítvánnyal a fülöpszállási tanácsnál jelentkezzen. 593 AZ ELLÁTÁSUK kitűnő. Jól bizonyítja ezt, hogy 1957-ben 15 darab hízottsertést, 442 baromfit, 5200 tojást, stb. dolgozott fel a konyha. A szórakozásról a napi- és hetilapok, a rádió, valamint a 200 kötetes könyvtár gondoskodik. Sajnos, kultúrcsoport csak kétszer látogatta meg az otthon lakóit. A Bajai Gyapjúszövetgyár és a bácsborsódi KISZ- szervezet kultúrgárdája szerepelt. Egyik kedves szórakozásuk a lottózás, valamelyikük a decemberi jutalomsorsoláson egy villanytűzhelyet nyert, amelyet az otthonnak ajánlott fel. Tizenkilencen nyeremény-betétkönyvet válhytak, a betétek összege 1957 december végén 3609 forint volt. Ezt az összeget részben a munkájukért kapott jutalomból, részben a nyugdíjukból visszamaradt 20 százalékból gyűjtötték össze. Azok HETÉNYI Istvánnénak, a Bácsborsódi Szociális Otthon • vezetőjének beszámolója íek- í szik előttem, amelyet a járási | tanács végrehajtó bizottságának í ülésére írt. A végrehajtó bizott- [ság ugyanis egyik napirendi ! pontként tárgyalta a szociális | otthon működését. Ez a jelentés | dokumentum, bizonyítéka an- j nak, hogy államunk gondosko- { dik az idősebbekről is és jelen- I tős áldozatot hoz azért, hogy t nyugodtan, gondtalanul töltsék Í az öregkor napjait. A VOLT Sauerborn-féle kas- (tély jelenleg 61 embernek nyújt t nyugodt otthont elte alkonyán. 1 Szépen berendezett, tiszta szo- I bákban élnek az öregek. Akik > dolgozni tudnak, segítene«: a ! gazdaságban. Az otthonnak { ugyanis saját földje, allatállo- ; mánya van. Mások a háziipari ! támogatják, kosarat készítenek, í seprőt kötnek. Nemrég tartotta meg mérlegbeszámoló, tisztújító és ötéves ennállását ünneplő közgyűlését i Kiskunfélegyházi Háziipari szövetkezet. A városi tanács iísztermét zsúfolásig megtöltőtök a szövetkezet dolgozói. Az ünnepi gyűlésen megjelentek a Háziipari Szövetkezet, a tanács, az MSZMP városi bizottsága, a jank és a tömegszervezetek nép viselők Bálint Gúborné elnöki megnyitója után Farkas Jenő főkönyvelő ismertette az elmúlt :-y eredményeit. 1957-ben a szö- etkezet termelési értéke 7 miliő 316 700 forint volt, tervüket i 41,4 százalékra teljesítették. Exportra 2 319 000 forint értékű ..rut termeltek. Az 1957. évi nyereség 556 500 forint, a ter- nclési érték 7.7 százaléka, vagyis 370 100 forinttal, 60,4 százalékkal több. mint az 1956-os évben. A szövetkezet vagyona a mérlegbeszámoló szerint 1 millió 157 000 forint. 1957-es évfo- .yamán 93 000 forintot lordítot- ak beruházásra, — többek kö- :ult vásároltak 8 darab varró- épet — amelynek 90 százalé- .át, vagyis 03 000 forintot saját •röből fedeztek. Az 1957. évi nyereség biztosította a szövetkezet tagjainak, hogy az 566 400 forint tiszta nyereségből 198 000 forintot fordíthatnak nyereség- részesedésre. A mérlegbeszámoló kitért arra is, hogy a szövetkezet ötéves fennállása alatt 16 és félmillió ugyanis, akik a gazdaságban | dolgoznak, jutalmat kapnak. A I gondozottak jutalmazására 7300 I forint szerepelt a tavalyi költ- f ségvetésben. A nyugdíjasok | vagy a járadékot élvezők az | összeg 80 százalékát tartásdíjuk I fedezésére befizetik, a vissza- I maradó 20 százalék pedig ren-1 delkezésükre áll. " » AZ OTTHON fenntartása az j elmúlt évben 386 000 forintba | került. Az idén ennél jelentő-1 sen többet, 425 000 forintot ki- X vánnak fordítani az otthonra. | Még csak annyit, hogy az ott- | hon vezetőinek munkáját dicsé- f rí, hogy 1954-ben a megyei ta- X nács szociálpolitikai csoportjá- | tói vándorzászlót kaptak: »A | megye legjobb szociális ottho- X na« felírással. Azóta három al- ! kálómmal tartottak értékelést s * a zászló jelenleg is a Bácsbor- X sódi Szociális Otthonnál van. X K. S. t kossását cg y újabb árvízveszélytől. A gázgyár körUl is véd- gátat emeltek és eltüntették a Vörös Hidat, melynek áttörése mindig veszélyeztette égés- Józsefvárost és Kisbuda lakosságát. Ma már bátran elmondhatjuk, hogy komoly árvíz többet nem veszélyezteti Baja város lakosságát. Az emberek tudják, hogy a magasra emelt gátak megvédik őket minden árvízveszélytől. Városunk érzi pártunk és kormányunk szerető gondoskodását. Tcchtler Ferenc levelező Majdnem minden télen kilé* ; pett medréből a méltóságtelje■ sen folyó öreg Duna. Szcszélyes- j sége többször veszélyeztette vá- • rosunk lakosságát. Még most is ■ emlékezünk arra, amikor egész j Kisbuda víz alatt állt. Nem : csoda, hanem népünk élniaka- : rása, áldozatvállalása mentette i meg annakidején Szentjánost az : árvízveszély leírhatatlan pusz- : tiltásától. Azóta közel két év : telt el és kormányzatunk hatá- : rozata értelmében nagy anyagi : beruházással védgátakat emcl- : teli Baján. Ezzel megvédtek a ; Posztógyárat és Szcntjános larom családnak is jut mit a tej- beaprítani, Nosztáni Ferenc 3 holdas gazdánál 11 gyerek van. Csertei János vb-titkár szerint ma már több a születések száma, mint a haláleseteké. A gazdaságival együtt jár a kulturális fejlődés. Ha a kul- túrházban előadás van, alig férnek be az érdeklődők. Hasonlíthatatlanul több rádió van, többen olvasnak könyvet; H a néhány családnál még kísért is a múlt, csak egy utód van, de a község lakosságának zöme igyekszik szabadulni a »sártól«, # Árvíz többet nem veszélyezteti Baját
